Az Önkormányzati Egészségügyi Napok talán legnagyobb érdeklődéssel várt előadója Kiss József, az OEP főigazgatója volt. Nem csoda, hiszen a hallgatóság soraiban önkormányzati vezetők, azaz intézményfenntartók, és a járó-, illetve fekvőbetegeket ellátó intézmények vezetői, vagyis OEP által finanszírozott szolgáltatók foglaltak helyet.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉGPOLITIKA Önkormányzati Egészségügyi Napok, 2005. január Az Önkormányzati Egészségügyi Napok talán legnagyobb érdeklődéssel várt előadója Kiss József, az OEP főigazgatója volt. Nem csoda, hiszen a hallgatóság soraiban önkormányzati vezetők, azaz intézményfenntartók, és a járó-, illetve fekvőbetegeket ellátó intézmények vezetői, vagyis OEP által finanszírozott szolgáltatók foglaltak helyet. A főigazgató „bemelegítésként” az OEP kiadásainak tendenciáit ábrázoló grafikonokat vetített. A természetbeni ellátások kasszája (benne a gyógyító-megelőzésre és a gyógyszertámogatásra fordított összegek) utoljára jelentősen, ugrásszerűen a 2000-2001. évi költségvetésben növekedett, azóta egyenletesen bővül. 2005-ben a végösszeg megközelíti az 1000 milliárd forintot. A gyógyító-megelőző és a gyógyszerkassza aránya bizonyos kilengéseket (központi béremelés, gyógyszerár-megállapodás hatásai stb.) leszámítva állandónak mondható. Sokan mondják, hogy arányait tekintve magasak a gyógyszerkiadások. Kiss József szerint nem a gyógyszerkiadások magasak, a másik kassza költése túl alacsony. Míg a gyógyszerárak megegyeznek a világpiaci árakkal, addig az orvosok és a nővérek bére és a hotelszolgáltatás színvonala messze az európai átlag alatt van. A diagnosztika és az informatika már szintén közelíti a piaci árakat. A költségvetés tervezésekor a bérek mindössze 4,5 százalékos emelését hagyta jóvá a kormány, majd a Parlament. Időközben a Közalkalmazotti Érdekegyeztető Tanácsban megállapodtak a felek a bértábla tételeinek emelésében: 7,5 százalék januártól, majd újabb 4,5 százalék szeptembertől. Bizonyos fix díjak is emelkednek (erről egy másik cikkünkben részletesen beszámoltunk – a szerkesztő), s finomodnak a volumenkorlátos szerződések szabályai. Gyökeresen átalakul, s az elvárásokhoz alkalmazkodik majd a védőnői szolgálat, s ezen belül is az anya- és csecsemővédelem. Az átalakításra bőséges fedezetet nyújt a költségvetés. Ezt követően Kiss József azokat a programokat sorolta, amelyek 2004-ben indultak, s ebben az évben folytatásukat tervezik. Ilyen az egynapos sebészet, amelynek mára kidolgozták a finanszírozási módszertanát. Ennek lényege, hogy a biztosító szempontjából legyen közömbös, hogy egy esetet bennfekvéssel vagy egynapos ellátás keretében old meg a 14 IME IV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2005. FEBRUÁR szolgáltató. Szűnjön meg a hamisított papírok kitöltögetése! Cél, hogy csakis szakmai, és ne gazdasági érvek döntsenek abban, ki, mennyi idő után távozik az intézményből. A főigazgató szerint fel kell készülni arra, hogy a hemodinamikai centrumok és az onkológiai fejlesztések finanszírozásba való beillesztése súlyos érdeksérelmeket okoz majd. Nem kívánják ugyanis a továbbiakban finanszírozni a rosszul felszerelt, kevéssé hatékony ellátást nyújtó helyeket. „A betegnek joga van megfelelő színvonalú ellátáshoz, és azt képtelenség az ország valamennyi kórházában nyújtani” – fogalmazta meg az egészségügyi kormányzat „ars poeticáját” Kiss József. „Gyógyszerfronton a közfinanszírozónak elemi érdeke a béke!” – mondta, hiszen évek óta tapasztalják, hogy ha az újságok bármilyen összefüggésben leírják a gyógyszer szót, azonnal megugranak a gyógyszer-kassza kiadásai. Márpedig most béke van, hiszen megállapodás született arról, hogy 2006. végéig a gyógyszerek termelői ára nem változhat, ugyanakkor a kormány garanciát vállalt a gyógyszerkassza évi 5 százalékos bővülésére. Ezt a gyártók a forgalom növelésére, új, innovatív készítmények piacra vitelére, és a választék generikumokkal való bővítésére kívánják fordítani. Ugyanitt Rácz Jenő miniszter elmondta, a kormányzat prioritásai közé bekerült az egészségügy. Ez kiemelkedő jelentőségű, mert így a Nemzeti Fejlesztési Tervnek is része lesz az egészségügy fejlesztése. Korábban 12, majd 8 prioritásban gondolkodtak, végül szűkítették mindössze négyre. Ennek megfelelően megszülettek azok a döntések, amelyek alapján az ágazat 2007 után 7-800 milliárd forintnyi euróra pályázhat. A kormány döntését nagyban befolyásolta az EU iránymutatása, amely elsőbbséget biztosít a társadalmak kohézióját erősítő célkitűzéseknek. Az egészséges élet feltételeinek megteremtése, az esélyegyenlőség fokozása, az egészségben eltöltött évek számának növekedése feltétele a gazdaság versenyképessége javításának, és mint ilyen ide illeszkedő cél. Szerepel a pályázatok sorában a Nemzeti Népegészségügyi Program végrehajtása is. Rácz Jenő felidézte a NEP történetét. A programot az előző ciklus végén a Mikola István vezette tárca dolgozta ki, de még hozzákezdeni sem tudtak megvalósításához, mert az akkori kétéves költségvetés nem tartalmazott rá fedezetet. A megvalósításhoz – az alapelveket megtartva – a Medgyessy-kormány kezdett hoz- EGÉSZSÉGPOLITIKA zá, jó példát mutatva arra, hogy az egészségügyben létezniük kell kormányzati ciklusokon átnyúló programoknak, folyamatoknak. A kormányváltások hangsúlyváltozásokat azonban eredményezhetnek. Mint Rácz Jenő mondta, akinek 12 prioritása van, annak egy sincs. Ennek megfelelően az új tárcavezetés kiemelt figyelmet fordít az iskolai egészségnevelő programokra, a kistelepüléseken élők egészségnevelésére, a dohányzásellenes programokra, valamint a daganatos szűrőprogramok végrehajtására. Mindezekben számítanak az önkormányzatok együttműködésére, az erről szóló megállapodásokat már aláírták. A Gyurcsány-kormány programja tartalmazza a sürgősségi ellátás fejlesztését is. A cél világosan megfogalmazott: bármilyen akut eset egy órán belül kerüljön megoldásra. Az egy órába beletartozik, hogy a mentőszolgálat jól felszerelt gépkocsival vagy helikopterrel negyed órán belül a helyszínre érkezik, és az, hogy fél órán belül olyan kórházba juttatja a beteget, ahol a személyi és tárgyi feltételek adottak a diagnózishoz, majd a terápiához. Ehhez jól strukturált, s hierarchizált sürgősségi rendszert, fogadóhelyek, centrumok hálózatát kell kialakítani. Megkezdődött a szakfelügyeleti rendszer átalakítása. Az újonnan megalakult szakmai kollégiumok vállalták, hogy a szakterületükön előforduló tíz leggyakoribb megbetegedésre kidolgozzák az eljárásrendeket, s közzé teszik azokat. A kormány azt vállalja, hogy ezek mellé a szükséges tárgyi feltételeket biztosítja. A miniszter elmondta, már aláírta az országos intézetek megszüntetéséről, illetve összevonásáról szóló rendeletet. Tájékoztatása szerint elsősorban a két-három főt foglalkoztató, ráépített intézetekről van szó, feladataikat az újonnan, az ÁNTSZ keretében létesülő Országos Módszertani Központban vonják össze. Az év során elfogadásra kerülő új szociális törvény részeként átalakítják a közgyógyellátás rendszerét. Az előterjesztés elkészült, azt a Társadalompolitikai Kabinet már megtárgyalta és elfogadta. • • • • • Az átalakítás főbb szempontjai: Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők körének felülvizsgálata, illetve igazolványcsere. Személyre szabott, krónikus betegségekhez igazodó, maximálisan 12 000 Ft havi keret meghatározása (egy ármegállapítási lista alapján), amely keretösszeget bármely támogatott gyógyszerkészítményre elköltheti a közgyógyellátott. Évi 6000 Ft eseti, akut gyógyszer beszerzésre szolgáló szabad keret a szociálisan rászorulóknak, illetve egyes különös szakmai és szociális méltányossági esetek jogszabályban történő szabályozása. A közgyógyellátás igénybevételének, az ellátásra való jogosultságnak a fokozott szakmai és pénzügyi ellenőrzése, amelynek egyik eszköze a gyógyszertárak és az egészségbiztosítási szerv közötti on-line rendszerű kapcsolat kiépítése. A közgyógyellátási rendszerrel kapcsolatos visszaélések szankcionálása. A miniszter előadásában kitért az Irányított Betegellátási Rendszer (IBR) jövőjére is. Mint mondta, változtatni kell, mert nem lehet kísérletnek tekinteni a továbbiakban egy olyan ellátási modellt, amely már 5 éve tart és 2,5 millió lakosra terjed ki. Vagy folytatni kell, s megteremteni megfelelő jogszabályi kereteit vagy befejezni. A döntésre felkészültek, megszülettek a szükséges háttértanulmányok, külső szakértők bevonásával készül az összegező tanulmány, amelyet a kormány elé terjesztenek majd. Ugyanitt a Regionális Egészségügyi Tanácsokról elmondta, lényegesnek tartja, hogy decentralizált döntések szülessenek, s ne az állam mondja meg, hogy egy adott térségben mit kell fejleszteni, milyen szakmából mekkora kapacitás szükséges stb. A RET-eken belül jól működhetnek a kistérségi társulások, s dönthetnek a települések arról, hol legyen az összevont háziorvosi ügyelet, s miként gondoskodjanak a térségben működő szakrendelések, kórházak közös fenntartásáról, fejlesztéséről. nal IME IV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2005. FEBRUÁR 15
