IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Hogyan előzhetjük meg az orvosi műhibákat?

  • Cikk címe: Hogyan előzhetjük meg az orvosi műhibákat?
  • Szerzők: Dr. Lőke Miklós, Dr. Horváth János, Dr. Varga Lajos
  • Intézmények: BIOSZI, EOQ MNB Európai Minôségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága
  • Évfolyam: IV. évfolyam
  • Lapszám: 2005. / 10
  • Hónap: január (2006)
  • Oldal: 24-26
  • Terjedelem: 3
  • Rovat: MENEDZSMENT
  • Alrovat: KONFERENCIA

Absztrakt:

A szerzői hármas az egészségügyi egyik nagy problémájával, az „orvosi műhibák” és a „betegbiztonság” kérdésével foglalkozik. Történeti áttekintést ad a hazai és a nemzetközi orvosi „műhiba” fogalmáról. A tanulmány kitér a szerzők által helyesnek ítélt lehetséges megoldások főbb irányaira.

Cikk letöltése




Vissza az előző oldalra
Szerző Intézmény
Szerző: Dr. Lőke Miklós Intézmény: BIOSZI
Szerző: Dr. Horváth János Intézmény: BIOSZI
Szerző: Dr. Varga Lajos Intézmény: EOQ MNB Európai Minôségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága

[1] Dósa Á.: Az orvos kártérítési felelőssége, HVG ORAC 2004.
[2] Dósa Á.: Az egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelőssége. Előadás a SOTE Tudományos Ülésén 2003. december
[3] Gaál Cs.: Sebészet. Medicina. Bp. 2002. 5. kiadás In. Széll K.: A műtéttel kapcsolatos jogi kérdések 65-66. p.
[4] Keller L., Vízkelety T., Dömötör L., Kiss L., Magyari A., Walton E., és Mogyorós L.: A fekvőbetegek orvosi dokumentációjának minőségellenőrző vizsgálata a fővárosi Szent István Kórházban. Orvosi Hetilap, 1999. 140. évfolyam 11. szám, 593-596. p.
[5] Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről. Népjóléti Minisztérium és az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet kiadványa
[6] Luxembourg Declaration on Patient Safety, Luxembourg 2005.

ORVOSI JOG MEDICINA 2000 VII. JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA Hogyan előzhetjük meg az orvosi műhibákat? Dr. Lőke Miklós, Dr. Horváth János, Budapesti Igazságügyi Orvosszakértői Intézet, BIOSZI Dr. Varga Lajos, EOQ MNB Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága A szerzői hármas az egészségügyi egyik nagy problémájával, az „orvosi műhibák” és a „betegbiztonság” kérdésével foglalkozik. Történeti áttekintést ad a hazai és a nemzetközi orvosi „műhiba” fogalmáról. A tanulmány kitér a szerzők által helyesnek ítélt lehetséges megoldások főbb irányaira. TÖRTÉNELMI VISSZAPILLANTÁS Az orvosi műhibák történetével kapcsolatos feljegyzések több mint 4000 évre vezethetők vissza. Hamurabbi törvénykönyve Krisztus előtt 2030-ban megállapította: ha egy orvos kezel egy embert bronzkéssel, és annak halálát okozza, vagy megnyit egy szemtályogot, és elveszti látását a beteg, le kell vágni az orvos kezét. Ha a beteg rabszolga volt és meghalt, akkor az orvosnak egy másik rabszolgát kellett adni a tulajdonosnak. Tehát Hamurabbi törvénykönyve nem az orvos közreműködését, hanem a kezelés eredménytelenségét büntette. Az egyiptomi jog felmenti a felelősség alól az orvost, ha megalapozott, elfogadott kezelést folytat, és az nem járt eredménnyel. Abban az esetben, ha a korabeli egyiptomi gyakorlattól az orvos eltért, és ennek következtében meghalt a beteg, akkor az orvos súlyos büntetést kapott, kockáztatta azt, hogy lefejezik. A római jog szerint az orvos nem volt felelős a helytelen kezelésért, csupán a szabályok betartásáért. Közép-Európában Mária Terézia (1711-1780) elsőként rendelte el a bíróságok számára orvosszakértői vélemény beszerzését. A II. világháború után hazánkban nem nagy számban, de büntető perek indultak az orvosok ellen, amit többnyire a hatóság kezdeményezett. Amennyiben elmarasztaló ítélet született, az ítéletet követő nagyobb szocialista ünnepen (április 4., november 7.) az orvost közkegyelemben részesítették abból kiindulva, hogy a rendszernek vigyázni kell azokra az emberekre, akik veszélyes foglalkozást űznek. Kártérítési perek emiatt úgyszólván soha nem indultak. Magyarországon a rendszerváltás után az egészségügyi kártérítési eljárások a figyelem középpontjába kerültek. • • 24 Ez három okra volt visszavezethető: Emelkedni kezdett az ilyen peres eljárások száma, évente kb. 300-350 kártérítési pert indítanak a betegek, a szaktárca adatai szerint az ezekben megítélt kártérítés mértéke meghaladja az 1 milliárd forintot. A társadalomban, a gazdaságban, az egészségpolitiká- IME IV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2006. JANUÁR • ban, az igazságszolgáltatás rendszerében változások következtek be. Az „ingyenes” egészségügyi ellátás mítosza szertefoszlott, az ellátás szolgáltatás jellege domborodott ki [1]. Nehezen megszokható, úgy a szakmai, mint a laikus közvélemény számára az a rendkívül nagy kontraszt, ami a szolgáltatásért járó szerény díjazás és „a hibás teljesítés” esetén megítélt, a károsult minden ráfordítását piaci értéken számító kártérítési összegek között kialakult. ÉRTEKEZÉSÜNK CÉLJA • • Összefoglalni azokat a lehetőségeket, melyekkel megelőzhetők a hibás teljesítések ha hibás teljesítés jött létre milyen lehetőségek vannak a kártérítési összegek csökkentésére. MÓDSZEREK Jelen összefoglalónkat a Budapesti Igazságügyi Orvosszakértői Intézetben (BIOSZI) 2000. január 1. – 2005. május 1. között 169 orvos (egészségügyi intézmény) ellen indított kártérítési perben szakvéleményünk feldolgozása alapján írt, és 2005. I. félévében 3 kórházban, a fenti témában, 236 orvos és 41 szakdolgozó előtt tartott előadásunk után összeállított statisztikai felmérés adatainak, és az 1997. évi CLIV. Egészségügyi Törvény egyes adatainak felhasználásával készítettük el. MEGBESZÉLÉS Amikor a beteg orvoshoz fordul, érdekei megegyeznek az orvoséval, a beteg és az orvos egyaránt azt akarja, hogy a kezelés gyógyulással végződjön. A kezelés befejezésekor, ha a beteg elégedetlen a kezeléssel, felperessé válik, és mindent megtesz annak érdekében, hogy érdekeit érvényesítse. Anyagunkban a pert 21 esetben a kezelés során meghalt személy hozzátartozója, 148 esetben a kezeléssel elégedetlen beteg indította. A pert 3 esetben háziorvosi bt ellen, 5 esetben fogorvos ellen, 161 esetben kórház ellen indították. A per megindításához a felperesek kártérítésre szakosodott ügyvédi irodához fordulnak. Az ilyen szakértők keresik, és rendszerint meg is találják azokat a vélt vagy valós szakmai hibákat, amire a kártérítési pert alapozhatják. ORVOSI JOG MEDICINA 2000 VII. JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA Anyagunkban (1. táblázat) 111 esetben nem intézetünkben készítették a szakértői véleményt és mind a 111 esetben szakmai hibát írtak le. Beteg felvilágosítással kapcsolatos hibát 74 esetben véleményeztek. Amikor intézetünket a bíróság ezen szakértői vélemények felülvizsgálatára kérte fel, elmarasztaló szakmai véleményt 21 esetben találtunk. A beteg felvilágosítással kapcsolatos elmarasztaló véleményt mi is 74 esetben írtuk le. Más szakértők által készített szakértői vélemények után intézetünkben készített szakértői vélemények Más intézet BIOSZI Esetszám Elmarasztaló Elmarasztaló Szakmai Beteg Szakmai Beteg felvilágosítás felvilágosítás Manuális osztály 74 74 74 14 74 Nem manuális osztály 37 37 0 7 0 Összesen: 111 111 74 21 74 1. táblázat Az alperesek szakmák szerinti megoszlása és az elmarasztaló vélemények 50 esetben az első szakértői véleményt intézetünkben készítettük, ebből 12 esetben írtunk le elmarasztaló véleményt, közöttük 9 esetben szakmai okot jelöltünk meg elmarasztaló véleményünkben, 8 esetben pedig a beteg felvilágosítás hiányát is megjelöltük (2. táblázat). Más szakértők és intézetünkben készített vélemények között a különbség abból adódott, hogy intézetünk minden esetben beszerezte a hiányzó dokumentumokat és kompetens szakértők adtak szakvéleményt. A BIOSZI-ban készített szakértői vélemények Esetszám Elmarasztaló Szakmai okból összesen Manuális osztály Beteg felvilágosítás 44 8 8 8 6 4 4 0 50 12 9 8 Nem manuális osztály Összesen: 2. táblázat Az alperesek szakmák szerinti megoszlása és az elmarasztaló vélemények A vizsgált időszakban 236 orvos és 39 szakdolgozó előtt tartottunk előadást az orvos (egészségügyi intézmények) elleni kártérítési perekben szerzett tapasztalatainkról. Név nélkül felmérést végeztünk és megállapítottuk, hogy az orvosok 18,6%-a, az egészségügyi szakdolgozók 28,2%-a nem ismeri az 1997. évi CLIV egészségügyi törvényt. (3. táblázat). Ugyanezen egészségügyi dolgozók között megállapítottuk, hogy 2000-2005 közötti évben az orvosok 66,5%-a nem vett részt, az egészségügyi dolgozók közül pedig senki sem vett részt kliniko-pathológiai konferencián. (4. táblázat). Kliniko-pathológiai konferencián az utóbbi öt évben részt vett-e? Nem vett részt A megkérdezettek száma: Nem tanulmányozta orvos 236 44 (18,6%) szakdolgozó 39 11 (28,2%) 3. táblázat Az 1997. évi CLIV. Egészségügyi törvény ismertsége az egészségügyi dolgozók között 236 157 (66,5%) 39 39 (100%) 4. táblázat Kliniko-pathológiai konferenciák látogatottsága 2000 – 2005. év között Elvégeztük 100 fekvőbeteg dokumentum értékelését a következő szempontok szerint: Hiányzó adat: 0 pont, nagyon hiányos: 1 pont, hiányos: 2 pont, teljes: 3 pont. Ennek alapján a képalkotó eljárások, a laboratóriumi leletek 300-300 pontot kaptak, a szövettani leírás 299 pont, a kórbonctani leírás 289 pont, az anamnézis 210 pont, a státusz 250 pont, a lázlap 110 pont, a dekurzus 50 pont, az epikrízis 250 pont, a nővér dokumentáció 250 pont, konzíliumok 190 pont, a beleegyező nyilatkozat 210 pont volt. Megállapítottuk, hogy a lázlapok vezetése és a dekurzusok vezetése rendkívül hiányos. A nővér dokumentáció sok esetben pontosabb eligazítást adott a beteg kórlefolyásáról, mint az orvosi dokumentumok. A 169 általunk tanulmányozott kártérítési perben megállapítottuk, hogy a felperesi képviseletet két jól felkészült jogász csoport végezte el, míg az alperesi képviseletet (elsősorban a kórházak részéről) más-más jogász látta el. 5 olyan eset is előfordult, ahol a kórházakat minden esetben más-más jogász képviselte. JAVASLATAINK • • • • Tanulmányozta-e az 1997. évi CLIV. egészségügyi törvényt? A megkérdezettek száma: orvos szakdolgozó • • • Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről [5] rendszeres tanulmányozása. Egészségügyi törvény 119. §-ának betartásával a minőség biztosítási rendszer keretein belül Keller és munkatársai (1999) tapasztalatainak felhasználásával a dokumentációs rendszer ellenőrzésének bevezetése. Kliniko-pathológiai Konferenciák újraélesztése, ennek keretén belül kockázatkezelő csoportok létrehozása, Az Egészségügyi törvény 8. §-a lehetővé teszi, úgynevezett független, második vizsgáló [3] bevezetését, mellyel a krónikus betegségek miatti műtéti eljárások utólagos vitathatósága szüntethető meg. Rendszeresen tárgyalni kell a „majdnem műhiba” eseteket és ebből levonható következtetéseket [6.]. Kompetens orvosszakértők által készített szakvélemények megkövetelése a bírósági tárgyalásokon [2.]. A kórházakat képviselő jogászok tapasztalatainak összefoglalása. IME IV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2006. JANUÁR 25 ORVOSI JOG • MEDICINA 2000 VII. JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA Változatlanul szükség van a betegek bizalmának megnyerésére, melyet az a tény is bizonyíthat, mely szerint több kórházban végzett felmérés alapján minden 200. kórlapban volt található olyan elem, amely alapján kártérítési per lett volna indítható. Ennek ellenére csupán minden 8-dik esetben került sor kártérítési eljárás megindítására [2.] • A megváltozott körülményekre való tekintettel szükségesnek látszik a szakorvosképzésben és a szakorvosok továbbképzésében kötelező jelleggel gyakorlati idő eltöltése az egyetemeken, igazságügyi szakértői intézetekben. IRODALOMJEGYZÉK [1] Dósa Á.: Az orvos kártérítési felelőssége, HVG ORAC 2004. [2] Dósa Á.: Az egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelőssége. Előadás a SOTE Tudományos Ülésén 2003. december [3] Gaál Cs.: Sebészet. Medicina. Bp. 2002. 5. kiadás In. Széll K.: A műtéttel kapcsolatos jogi kérdések 65-66. p. [4] Keller L., Vízkelety T., Dömötör L., Kiss L., Magyari A., Walton E., és Mogyorós L.: A fekvőbetegek orvosi doku- mentációjának minőségellenőrző vizsgálata a fővárosi Szent István Kórházban. Orvosi Hetilap, 1999. 140. évfolyam, 11. szám, 593-596. p. [5] Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről. Népjóléti Minisztérium és az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet kiadványa [6] Luxembourg Declaration on Patient Safety, Luxembourg 2005. A SZERZÔK BEMUTATÁSA 26 Dr. Lőke Miklós Péter. 1964-ben szerzett orvos-doktori diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. 1964-től 1976-ig a Kaposvári Megyei Kórházban dolgozott, ahol általános és mellkas sebészetből szerzett szakvizsgát. 1976-ban egy évig körzeti orvos Balatonbogláron. 1977-től 1982-ig a Nagyatádi Kórház sebész főorvosa. 1982-től 2001-ig a Szolnoki MÁV Kórház és Rendelőintézet osztályvezető sebész főorvosa és 1990-től 2001-ig a kórház főigazgatója. 1994-ben az Oxford Brookes University-n menedzser diplomát szerzett. 2002. óta igazságügyi orvosszakértő a Budapesti Igazságügyi Orvosszakértői Intézetben. Jelen kutatási területe: az orvos ellenes büntető és polgári perek megelőzési lehetőségei. Publikációinak száma: 62. 1995-ben hosszabb tanulmányúton volt Finnországban. Dr. Varga Lajos. 1969-ban vegyészmérnöki, 1978-ban gazdaság mérnöki oklevelet szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1982-ben műszaki doktor, 1984-ben közgazdasági egyetemi doktor, 1984-ben közgazdasági tudományok kandidátusa. 1997-től a Szenzor Gazdasági Rt. elnök-vezérigazgatója. 2000-től a Tréning Oktatóház tulajdonosa és igazgatója. Tudományos kutatási területei: szervezetfejlesztés, stratégiai tervezés, gyártástervezés, minőség menedzsment. Publikációinak száma: 35. Az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottságának – EOQ MNB – alelnöke. A Magyar Minőség Társaság alelnöke. 2005. óta szakterületének igazságügyi szakértője. Dr. Horváth János. 1984-ben szerzett általános orvosi diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. 1984-től 1987-ig a Veszprémi Igazságügyi Orvosszakértői Iroda alkalmazottja, majd 1988-tól folyamatosan a Budapesti Igazságügyi Orvosszakértői Intézetben dolgozik igazságügyi szakértőként. 1988-ban igazságügyi orvostanból szakvizsgázott, 2005-ben az egészségbiztosítás szakorvosa. 2000-ben az ENSZ szakértőjeként Koszovóban tevékenykedett, 2001-től az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságának szakreferense, 2002-től munkahelyének igazgatóhelyettese. Publikációinak száma: 19. Jelenlegi kutatási területei: az egészségügyi szolgáltatók ellenes perek megelőzése, az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága tevékenységének feldolgozása. IME IV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2006. JANUÁR