2004 nyarán jelentős lépés történt a magyar egészségnevelés történetében. Ekkor bízta meg közösen az akkori ESZCSM és az Oktatási Minisztérium vezetése Dr. Barabás Katalin egyetemi docenst, a SZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika Magatartástudományi Csoportjának vezetőjét, hogy a Népegészségügyi Program szellemében szerkesszen tankönyvet a pedagógusképzésben részt vevő hallgatók számára és állítsa össze az ahhoz csatlakozó irodalomjegyzéket. Mára elkészült az Egészségfejlesztés címet viselő tankönyv valamint a tárgy kurrikuluma.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAM Egészségfejlesztés a tanárképzésben Interjú Dr. Barabás Katalinnal, az Egészségfejlesztés című tankönyv szerkesztőjével 2004 nyarán jelentős lépés történt a magyar egészségnevelés történetében. Ekkor bízta meg közösen az akkori ESZCSM és az Oktatási Minisztérium vezetése Dr. Barabás Katalin egyetemi docenst, a SZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika Magatartástudományi Csoportjának vezetőjét, hogy a Népegészségügyi Program szellemében szerkesszen tankönyvet a pedagógusképzésben részt vevő hallgatók számára és állítsa össze az ahhoz csatlakozó irodalomjegyzéket. Mára elkészült az Egészségfejlesztés címet viselő tankönyv valamint a tárgy kurrikuluma. A kötet szerkesztőjét arról faggattuk, kik tanulnak majd, s milyen keretek között a könyvből. Mint mondta 30 órás képzést terveztek, amelynek keretében – egyelőre – a pedagógus továbbképzésben részt vevők jutnak ismeretekhez a rájuk bízott tanulók egészségével és egészségfejlesztésének lehetőségeivel kapcsolatban. Távlati cél, hogy az egészségfejlesztés, mint kötelező tantárgy a pedagógusképzés része legyen, ne kaphasson tanári vagy tanítói diplomát, aki nincsen tisztában a reá bízott gyerekek egészségéért való felelősséggel, és nem tud azért tenni. Ehhez szükséges a tanárképzésbe beágyazni olyan ismeretanyagot, készséget és szemléletet, amely hozzájárul ahhoz, hogy valamennyi tanár, szaktól függetlenül tisztába legyen a magyar gyermekpopuláció egészségi állapotának jellemzőivel, tudja, hogy milyen tényezők befolyásolják a gyermekek egészségét, és ismerje azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével tanítványai egészségét védeni tudja. Nem a tankönyv szerkesztőjének kell döntenie arról, hogy mikor és miként kerül majd az egészségnevelés kötelezően az úgy nevezett közművelő tárgyak közé, ez oktatáspolitikai döntést igényel – mondta Barabás Katalin. A tananyag mindenesetre elkészült. Összeállításában, megírásában nagyszerű orvosokból, pedagógusokból, pszichológusokból, egészségnevelőkből álló munkacsoport vett részt. Mások mellett Dr. Aszmann Anna az Országos Gyermekegészségügyi Intézet főorvosa, Ádány Róza professzor, a DEOEC Népegészségügyi Iskolaigazgatója, Dr. Barkóczi Ilona emeritus professzor az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karáról, Dr. Simon Tamás egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem egészségtan tanárképzési programjának egészségfejlesztési tantárgy-felelőse. A kurrikulum 10 oktatási blokkból, tématerületből áll. A hallgatók megismerkednek az egészséget meghatározó té- nyezőkkel, ezek jelentőségével a gyermekpopulációban. Megismerik a magyar populáció demográfiai és egészségi állapotát, az adatok tükrében megismerkednek hazánk lakosságának egészséggel kapcsolatos attitűdjével. Hazánk epidemiológiai adatainak rövid bemutatására, a fő halálokok elemzésére is sor kerül. Képzésük eredményeként tudni fogják, hogy az egészséget meghatározó tényezőket miként lehet módosítani a betegségek megelőzése érdekében. Végül, de nem utolsó sorban tisztában lesznek a pedagógus egészségfejlesztésben játszott szerepével. Megismerkednek a prevenció primer, szekunder, tercier szintjével, az egészségügyi intézményrendszerrel, különös tekintettel a megelőzésben szerepet játszó intézményekre. A kurrikulum következő nagy fejezete a személyes higiénével, az egészség és a betegség közötti határokkal foglalkozik. Egyebek mellett a hallgatók ismereteket szereznek a leggyakoribb fertőző betegségek és nem fertőző betegségek terjedéséről, megelőzéséről, az orvoshoz fordulás, öngyógyítás, öngyógyszerezés problematikájáról. A tankönyv készítői különös figyelmet fordítottak arra, hogy bemutassák a tartós egészségkárosodással élő gyermekekkel kapcsolatos egészségfejlesztési lehetőségeket, a stigmatizáció, a szegregáció/marginalizáció, a speciális-elkülönített, az integrált és az inkluzív képzési rendszerek lehetőségeit. Önálló, nagy fejezet foglalkozik a táplálkozás egészséget meghatározó szerepével, a táplálkozási hibákkal és a kóros táplálkozási zavarokkal. Természetesen a testmozgás egészségfejlesztő, egészségmegtartó szerepére is teljes mélységében felhívják a figyelmet. Az egészségről való ismeretek körébe tartoznak a családdal, társas kapcsolatokkal, a női és férfi szerepekkel kapcsolatos kérdések, s persze a szexualitás és a családtervezés. Világossá kell váljon, hogy ezen a téren is meghatározó lehet a pedagógusok szerepe. Sok szó esik arról, hogy miért nő a szexuális úton terjedő betegségek száma világszerte. A leendő tanárok megismerik e betegségek terjedésének mechanizmusát. A szenvedélybetegségek témáját sem kerülheti meg az egészségneveléssel foglalkozó tananyag. A könyv az idő egészséget meghatározó szerepével is foglalkozik, és igen aktuális fejezet a Dr. Kósa Éva által írt egészség és a média kapcsolatát bemutató rész is. IME IV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2005. MÁRCIUS 35 MENEDZSMENT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAM A blokkok végén feladatsort kapnak kézhez a hallgatók, amelyeknek célja, hogy készséggé fejlessze az egészségnevelést. lyet a felnövekvő nemzedék érdekében hasznosíthatnak” – mondta befejezésül dr. Barabás Katalin, az Egészségfejlesztés tárgy kurrikuluma a tanárképzésben című tankönyv szerkesztője. „Nem csak tankönyvet akartunk a hallgatók kezébe adni, hanem olyan segítséget hétköznapi munkájukhoz, ame- Nagy András László Dr. Barabás Katalin, a SZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika Magatartástudományi Csoportjának vezetője, habilitált egyetemi docens. Diplomáját szerezte: 1974. Szakvizsgái: közegészségtan és járványtan, 1979; kísérleti toxikológia, 1985; megelőző orvostan és népegészségtan, 2003; Tudományos tevékenysége: az orvostudomány kandidátusa, Ph.D. Társadalmi tisztségei: a Magyar Orvosképzési és Egészségügyi Oktatási Társaság főtitkára. Konferencia naptár 2005 III. Egészségügyi Infokommunikációs Konferencia (IME) Hotel Stadion Budapest 2005. április 6-7. III. Irányított Betegellátási Konferencia (IBE) Hotel Annabella, Balatonfüred 2005. június 2-3. VII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia (Medicina 2000) II. Országos Szakdolgozói Konferencia Club Aliga Balatonvilágos 2005. szeptember 16-18. VI. Outsourcing Konferencia (IME) Hotel Stadion Budapest 2005. október 19. V. Kontrolling Konferencia (IME) Hotel Stadion Budapest 2005. november 30. 36 IME IV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2005. MÁRCIUS
