IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Interjú Dr. Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettessel

  • Cikk címe: Interjú Dr. Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettessel
  • Szerzők: Nagy András László
  • Intézmények: IME Szerkesztőség
  • Évfolyam: IV. évfolyam
  • Lapszám: 2005. / 2
  • Hónap: március
  • Oldal: 57-58
  • Terjedelem: 2
  • Rovat: PORTRÉ
  • Alrovat: PORTRÉ

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő Dr. Golub Iván
Migrációs hatások leképződése a magyar orvostársadalomban Dr. Balázs Péter
24. óra – Mi a probléma a magyar egészségügyben? Avagy hogyan fordíthatjuk a megoldás vezérelt-programalkotást érték vezérelt irányba? Dr. Pásztélyi Zsolt
Engedélyezô típusú hatóság helyett felügyelet Interjú Dr. Bujdosó László országos tisztifőorvossal a szolgálat helyzetérôl és a 2005. évi feladatokról, célokról Nagy András László
A HBCS rendszer működési zavarai és azok megszüntetési lehetőségei Dr. Szummer Csaba
A kontrolling tevékenység kialakításának kihívásai a Semmelweis Egyetemen Kis Róbert
Az ügyeleti feladatellátás Dr. Kőszegfalvi Edit
Ápolásmenedzsment a XXI. Században - egy országos felmérés eredményei Nyilas Judit
Egészségfejlesztés a tanárképzésben Interjú Dr. Barabás Katalinnal, az Egészségfejlesztés címû tankönyv szerkesztôjével Nagy András László
Respiratory Syncytial Vírus okozta megbetegedések és a palivizumab (Synagis) technológiaelemzése I. Prof. Dr. Boncz Imre, Dr. Gulácsi László, Dávid Tamás, Brandtmüller Ágnes , Józwiak-Hagymásy Judit
Adat- és titokvédelem az egészségügyben Dr. Kelényi Zoltán
A hazai egészségügyi elektronikus adatcsere üzenetszabványai Dr. Horváth Lajos , Puskás Zsolt Péter, Héja Gergely, Nagy István
Távoli radiológiai központok informatikai rendszereinek összekapcsolása Dr. Katona Zoltán, Dr. Csernay László, Dr. Almási László, Vass Dezső
Regionális információkezelés - a költséghatékony működés titka Herger Tamás
Interjú Dr. Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettessel Nagy András László

Szerző Intézmény
Szerző: Nagy András László Intézmény: IME Szerkesztőség
PORTRÉ Interjú Dr. Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettessel Régi gond az egészségügyi ellátás, és főként a fejlesztés és a finanszírozandó kapacitás szétforgácsoltsága az ellátási felelősséggel tartozó intézménytulajdonosok (önkormányzatok, állam, egyházak, MÁV, fegyveres testületek) között – főleg Budapesten. Időről időre születtek, születnek, majd elhalnak kezdeményezések. Az utóbbi időben ilyennek tekinthető az Irányított Betegellátási Rendszer kísérlet, a területi ellátásszervezésről szóló elképzelések, de ide sorolhatók a 8 évvel ezelőtti, világbanki forrás bevonásával számoló regionális fejlesztési tervek is. A területi ellátásszervezésről szóló, azóta elhalt törvénytervezet része lett volna a Regionális Egészségügyi Tanácsokról (RET) szóló fejezet. Ezt a fejezetet – némi változással – beillesztették a 2005. évi költségvetési törvénybe. Ideje hát tájékozódni, milyen most a RET-ek helyzete, s mi most a feladatuk, mik lesznek lehetőségeik. Dr. Szolnoki Andreát, a főváros egészségügyért felelős alpolgármesterét, a Közép-magyarországi Regionális Egészségügyi Tanács elnökétől kértünk tájékoztatást. Az előzményekről Dr. Szolnoki Andrea elmondta, hogy már 2004-ben pályázatot írtak ki arra, hogy az önkéntesen megalakuló RET-ek 10 millió forint működési támogatást kaphatnak. Ezen felbuzdulva a régiók többsége létrehozta a maga RET-jét, a közép-magyarországi – amely a főváros és Pest megyét foglalja magába – már májusban. Tagjai lehettek azok az intézményfenntartók, akiknek tulajdonában olyan egészségügyi intézmény van, amely a régióban működik, vagyis a fővárosi és Pest megyei önkormányzat mellett a kormány, mint az országos intézetek és a különböző tárcákhoz tartozó intézmények (Belügy, Honvédelmi, MÁV kórházak és rendelőintézetek stb.) tulajdonosa, a Semmelweis Egyetem, egyházak és a magánszolgáltatók. Más szóval: a RET a tulajdonosok szövetsége. A megalakulás szabályosan történt, mindenben megfelelt a polgárjogi társulások megalakításáról szóló jogszabályoknak. Az alapszabályon túl megalkották a működési és szervezeti szabályzatot, s benyújtották a cégbírósághoz. Elnököt és 11 tagú elnökséget választottak, majd kollégiumokat, vagyis egy-egy onkológiai, tüdőgyógyász és gyermekgyógyászati munkacsoportokat hoztak létre, és mátrixrendszerben munkához láttak. Ugyanakkor – az elnyert 10 millió forint feltételei szerint – pályázati úton kerestek egy olyan vállalkozást, amely alkalmas arra, hogy kidolgozza kö- zép-magyarország egészségügyének fejlesztési tervét. Több pályázat közül kettő felelt meg a kiírás feltételeinek, közülük többségi szavazással a Perfekt Kft.-t bízták meg. Megbízóként az EREK Kht., a Közép-magyarországi RET évekkel ezelőtt megalakított háttérintézménye szerepelt. Feladatul tűzték ki, hogy március közepére elkészítsék a régió közép- és hosszú távú egészségfejlesztési tervét. Ez lényegében azt jelenti, hogy az elkövetkező 5-20 évben milyen egészségügyi szolgáltatásokat biztosítanak majd a térség lakóinak. Például, hány és mekkora, milyen személyi feltételekkel működő tüdőgyógyintézetre van szükség, és azok hol működjenek. Fontos „játékszabály”, hogy a terv készítői ne a jelenlegi adottságokból induljanak ki. Szolnoki Andrea hozzáfűzte: tény, hogy a közép-magyarországi régióban – a többinél lényegesen nagyobb, mintegy 4 milliós lélekszám ellenére is – túl sok kórházi ágy van, ám nem szabad kiindulni a lakosság létszámából, hiszen itt találhatók az országos intézetek és az egyetemi klinikák is, az egész országra kiterjedő vonzáskörrel. Emellett súlyos hiányok is tapasztalhatók, hiszen egy onkológiai betegnek gyakran hónapokat kell kezelésre várnia, mert a térségben mindössze 2, nem túl nagy kapacitású onkológiai centrum működik: az országos Onkológiai Intézet és az Uzsoki utcai kórház. Igen súlyos a krónikus elfekvők és a krónikus pszichiátriai gondozók, továbbá a rehabilitáció hiánya is. Példaként elhangzott, hogy a traumatológiai osztályok időnként képtelenek ellátni súlyos eseteket, mert nincsen helyük, nem tudják hol elhelyezni a lábadozókat. Változtatni kell a gyermekosztályok szerkezetén, hiszen az év nagyobb részében rengeteg ágy áll üresen, míg éppen napjainkban, az influenza járvány következtében ez a sok is kevés. Jelentősen bővíteni kell a szociális ellátó rendszert, az egészségügyi kapacitások felesleges lekötésének elkerülése érdekében. A megrendelt fejlesztési tervnek mindezekre a problémákra választ kell adnia, s teljesítenie azt a célt, mi szerint ne legyenek felesleges, párhuzamos kapacitások, de hiányok sem. Ha a tervet elfogadja a RET elnöksége majd közgyűlése, akkor kell előkeríteni a forrásokat a megvalósításhoz. Forrást biztosíthatnak az önkormányzatok, az állami költségvetés (a cél- és címzett támogatások odaítélésének feltétele lesz a területileg illetékes RET ellenjegyzése), és magántőke bevonása. Jelentős EU-s forrás is várható, hiszen Szolnoki Andrea szerint a II. Nemzeti Fejlesztési Terv egészségügyi tárgyú programjainak a RET-ek egészségügyi elképzeléseit kell valóra váltaniuk. IME IV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2005. MÁRCIUS 57 PORTRÉ „Ekkor jött derült égből villámcsapásként” – ahogy Szolnoki Andrea fogalmazott –, hogy a költségvetési törvénybe illesztett új jogszabály az eddig ismerthez képest több ponton módosult. Mégpedig úgy, hogy hatályba lépése esetén lehetetlenné tenné a már létrejött RET-ek eddigi módon való működését. Egyrészt az ÁNTSZ felügyelete alá rendeli őket, másrészt megváltoztatja összetételüket, és a szavazati arányokat. A módosításra váró törvény a tulajdonosok mellett a tanácsban helyet és szavazati jogot biztosítana a kamarának, a szakszervezetnek és más civil szervezeteknek is. Ez tanácskozási jogként elfogadható, de a fővárosi önkormányzat számára az elfogadhatatlan, hogy az új szabályok szerint valamennyi tag szavazata ugyanannyit érne. A fővárosé ugyanannyit, mint az EDDSZ-é vagy Pest megyéé vagy a református egyházé. (A jelenlegi rend szerint minden tulajdonosnak annyit ér a szavazata, amekkora az előző évben elszámolt teljesítménye volt intézményeiben. A főváros önkormányzata a kapacitások felének, 17 kórháznak, mintegy 12 ezer kórházi ágynak tulajdonosa és fenntartója, és a döntések meghozatalakor jelenleg ennek megfelelő a súlya is.) A minisztériumban már dolgoznak a törvény módosításán, amire várhatóan még az Országgyűlés tavaszi ülésszakán sor kerül. Nagy András László A SZERZÔ BEMUTATÁSA Dr. Szolnoki Andrea általános orvosi diplomáját a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerezte. 1975-ben fülorr gégészeti szakorvosi képesítést szerzett, német és angol nyelvismerettel bír. Először a János Kórházban, majd a SOTE Orr-Fül-Gégészeti Klinikáján dolgozott. Jelenleg a Szent László Kórház osztályvezető főorvosa, de képviselői megbízatása alatt munkaviszonya szünetel. Vezetőségi tagja a Magyar Fül-Orr- Gégész Orvosok Társaságának. 1990ben az SZDSZ listájáról került a Fővárosi Önkormányzatba, ahol, a közgyűlés Egészségügyi- és Sport Bizottságának elnöke volt, kidolgozta a főváros egészségügyi programját. Az SZDSZ fővárosi listájáról került 1994 tavaszán az Országgyűlésbe, ahol a szociális- egészségügyi bizottság alelnöke lett. A Fővárosi Önkormányzatban az SZDSZ szociális és egészségügyi területért felelős főpolgármesterhelyettese volt. Az 1998-ban kezdődött új önkormányzati ciklusban is fővárosi képviselő, főpolgármester-helyettes, a főváros egészségügyi, szociálpolitikai, fogyatékos-ügyi, sport és kisebbségi területek felelőse. A 2002. évi önkormányzati választások után ismételten fővárosi képviselővé választották. A Fővárosi Önkormányzatban újra főpolgármester helyettesi megbízatást kapott. Felügyelete alá tartozik a főváros egészségügyi és szociálpolitikai, valamint a kisebbségi, foglalkoztatáspolitikai feladatainak ellátása. Folytatás az 56. oldalról. megfelelőnek tartották az eredményeket. A lefölözés jelenségét vizsgálva a virtuális (átlagos) magyarországi korcsoportos lakossági összetétellel összevetve az IBR-ek költségeit, nem találtak eltérést, és lefölözést sem tudtak igazolni. Összefoglalva az IBR előnyeit, kiemelte, hogy megmozgatta a magyar egészségügy állóvizét, és visszahatott a finanszírozási rendszer átalakítására, fokozta a költség-érzékenységet, a továbbképzési hajlandóságot, és önálló, transzparens érdekeltségi rendszer kialakításához járult hozzá. Kiemelte: továbbra sem megkerülhető a célok pontos definiálása, és a monitoring javítása, a fejkvóta pontosítása, és többlet jogosítványok szükségesek az IBR-ek számára a kapacitások szabályozására. Összefoglalójában Dózsa Csaba OEP főigazgató helyettes vitába szállt a célkijelölés hiányával, amely talán nem volt kodifikálva, de számos helyen megjelent, és amelyek közül kiemelte az allokációs hatékonyság növelését, a prevenciós szemléletet, a koordináció fokozását az egyes ellátási szintek között. A rendszer magára az OEP-re is jótékony hatással bírt, és egy, az OEP költségvetési részarányának csökkentésével terhelt időszakban járult hozzá a rendszer menedzselésének javításához. Érvelt az ellátásszervezés OEP-MEP által történő ellátása mellett, bemutatva ennek lehetséges előnyeit és hátrányait. Az előadást követő, szakértőket és politikusokat felvonultató panel megbeszélésen, Dr. Evetovits Tamás, a SE EMK szakértője elmondta: az ellátásszervezés mindenképpen egy ellátandó funkció a magyar ellátórendszerben, csak az az eldöntendő kérdés, kivel akarjuk elláttatni: az állami igazgatás kézben tartja, átadja a szolgáltatóknak, netán biztosítóknak, bankoknak. Egy ilyen döntés kapcsán az állami és a piaci működés lehetséges kudarcait, működésük hatékonyságát kell mérlegre tenni. A történelmi háttér miatt került ez a feladat Magyarországon az ellátók kezébe. Úgy vélte, az IBR működtetése az utolsó lehetőség a közellátás fenntartására hazánkban. Élénk figyelem övezte az ún. „kuka háziorvosi praxisok“ kérdését, a 10 millió lakosra történő kiterjesztés, és a hatásosság, méltányosság kérdése iniciális rögzítésének problematikáját. A szakmai nap az irányított betegellátási standardok és a prevenciós programok ismertetésével zárult. Dr. PZS 58 IME IV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2005. MÁRCIUS