IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Respiratory Syncytial Vírus okozta megbetegedések és a palivizumab (Synagis) technológiaelemzése I.

  • Cikk címe: Respiratory Syncytial Vírus okozta megbetegedések és a palivizumab (Synagis) technológiaelemzése I.
  • Szerzők: Prof. Dr. Boncz Imre, Dr. Gulácsi László, Dávid Tamás, Brandtmüller Ágnes , Józwiak-Hagymásy Judit
  • Intézmények: Egészségbiztosítási Intézet Egészségtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Budapesti Corvinus Egyetem, Syreon Kutató Intézet Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék Társadalomtudományi Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem
  • Évfolyam: IV. évfolyam
  • Lapszám: 2005. / 2
  • Hónap: március
  • Oldal: 37-41
  • Terjedelem: 5
  • Rovat: EGÉSZSÉG - TÁRSADALOM, NÉPEGÉSZSÉGÜGY
  • Alrovat: NÉPEGÉSZSÉGÜGY

Absztrakt:

A közlemény célja az Respiratory Syncytial Vírus (RSV) okozta alsó légúti fertőzés megelőzése érdekében kifejlesztett palivizumab® (Synagis) védőoltás egészségügyi technológiaelemzése. A palivizumab a randomizált kontrollált klinikai vizsgálatok (RCT) alapján csökkenti az RSV miatti kórházi felvételek számát, (elsődleges végpont), valamint másodlagos végpontként a kórházi kezelés és az oxigén terápia szükségességének időtartamát koraszülött, krónikus tüdő és szív fejlődési rendellenességgel született, vagy attól mentes gyermekekben. A Synagis hatásosságával kapcsolatos RCT vizsgálatok másik 12 másodlagos végpontra is kiterjedtek, amelyek különböző mértékű szignifikanciát mutattak, illetve nem bizonyultak szignifikánsnak. A szerzők kemény klinikai végpont hiányában költség-minimalizációs elemzést választottak elemzésük során. Az elemzés eredménye jelenleg nem támasztja alá a palivizumab védőoltás rutinszerű bevezetését a hazai, RSV fertőzés szempontjából veszélyeztetett csecsemők körében.

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő Dr. Golub Iván
Migrációs hatások leképződése a magyar orvostársadalomban Dr. Balázs Péter
24. óra – Mi a probléma a magyar egészségügyben? Avagy hogyan fordíthatjuk a megoldás vezérelt-programalkotást érték vezérelt irányba? Dr. Pásztélyi Zsolt
Engedélyezô típusú hatóság helyett felügyelet Interjú Dr. Bujdosó László országos tisztifőorvossal a szolgálat helyzetérôl és a 2005. évi feladatokról, célokról Nagy András László
A HBCS rendszer működési zavarai és azok megszüntetési lehetőségei Dr. Szummer Csaba
A kontrolling tevékenység kialakításának kihívásai a Semmelweis Egyetemen Kis Róbert
Az ügyeleti feladatellátás Dr. Kőszegfalvi Edit
Ápolásmenedzsment a XXI. Században - egy országos felmérés eredményei Nyilas Judit
Egészségfejlesztés a tanárképzésben Interjú Dr. Barabás Katalinnal, az Egészségfejlesztés címû tankönyv szerkesztôjével Nagy András László
Respiratory Syncytial Vírus okozta megbetegedések és a palivizumab (Synagis) technológiaelemzése I. Prof. Dr. Boncz Imre, Dr. Gulácsi László, Dávid Tamás, Brandtmüller Ágnes , Józwiak-Hagymásy Judit
Adat- és titokvédelem az egészségügyben Dr. Kelényi Zoltán
A hazai egészségügyi elektronikus adatcsere üzenetszabványai Dr. Horváth Lajos , Puskás Zsolt Péter, Héja Gergely, Nagy István
Távoli radiológiai központok informatikai rendszereinek összekapcsolása Dr. Katona Zoltán, Dr. Csernay László, Dr. Almási László, Vass Dezső
Regionális információkezelés - a költséghatékony működés titka Herger Tamás
Interjú Dr. Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettessel Nagy András László

Szerző Intézmény
Szerző: Prof. Dr. Boncz Imre Intézmény: Egészségbiztosítási Intézet Egészségtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem
Szerző: Dr. Gulácsi László Intézmény: Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem
Szerző: Dávid Tamás Intézmény: Országos Egészségbiztosítási Pénztár
Szerző: Brandtmüller Ágnes Intézmény: Budapesti Corvinus Egyetem
Szerző: Józwiak-Hagymásy Judit Intézmény: Syreon Kutató Intézet Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék Társadalomtudományi Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN A Respiratory Syncytial Vírus okozta megbetegedések és a palivizumab® (Synagis) technológiaelemzése I. Dr. Gulácsi László1, Dávid Tamás2, Boncz Imre2, Brandtmüller Ágnes1, Józwiak-Hagymásy Judit1 1 2 Budapesti Corvinus Egyetem Országos Egészségbiztosítási Pénztár A közlemény célja az Respiratory Syncytial Vírus (RSV) okozta alsó légúti fertőzés megelőzése érdekében kifejlesztett palivizumab® (Synagis) védőoltás egészségügyi technológiaelemzése. A palivizumab a randomizált kontrollált klinikai vizsgálatok (RCT) alapján csökkenti az RSV miatti kórházi felvételek számát, (elsődleges végpont), valamint másodlagos végpontként a kórházi kezelés és az oxigén terápia szükségességének időtartamát koraszülött, krónikus tüdő és szív fejlődési rendellenességgel született, vagy attól mentes gyermekekben. A Synagis hatásosságával kapcsolatos RCT vizsgálatok másik 12 másodlagos végpontra is kiterjedtek, amelyek különböző mértékű szignifikanciát mutattak, illetve nem bizonyultak szignifikánsnak. A szerzők kemény klinikai végpont hiányában költség-minimalizációs elemzést választottak elemzésük során. Az elemzés eredménye jelenleg nem támasztja alá a palivizumab védőoltás rutinszerű bevezetését a hazai, RSV fertőzés szempontjából veszélyeztetett csecsemők körében. séggel született, vagy attól mentes gyermekek esetén. (The IMpact-RSV Study Group, 1998). A vizsgálatok másik 12 másodlagos végpontra is kiterjedtek, az eredmények különböző mértékű szignifikanciát mutattak, illetve nem bizonyultak szignifikánsnak. A közlemény célja az RSV okozta megbetegedések és a palivizumab® (Synagis) védőoltással kapcsolatos technológiaelemzés. Az elemzéshez részben a szakirodalom, részben a hazánkban rutinszerűen, az OEP/Gyógyinfok által gyűjtött adatok kerültek felhasználásra. A tanulmány jó példát szolgáltat arra is, hogy milyen gyakorlati problémák adódhatnak egy rutin technológiaelemzés elvégzése során. AZ ÉLVESZÜLETÉSEK ÉS CSECSEMÔHALÁLOZÁSOK HAZAI DEMOGRÁFIAI JELLEMZÔINEK ÁTTEKINTÉSE Az élveszületések száma 1997 és 2001 között változó tendenciát mutat, a gyerekvállalások száma 1997 után viszszaesett hazánkban (1. ábra). BEVEZETÉS A Respiratory Syncytial Vírus (továbbiakban: RSV) a leggyakoribb légúti kórokozó csecsemő- és kisdedkorban, amely szinte minden gyermeket megfertőz élete első három éve folyamán. Az Egyesült Államokban az RSV fertőzések okozta kórházi kezelések 98%-a 5 év alatti gyermekek esetén következett be. Az RSV összes direkt egészségügyi költsége 394 millió US $, a megbetegedés következményeit is figyelembe véve 652 millió US $ volt 2000-ben (Paremore et al. 2004). Az RSV fertőzés terápiás lehetőségei meglehetősen korlátozottak, ezért fordult a figyelem a hatékony prevenció felé. A palivizumab® (Synagis) olyan monoklonális ellenanyagot tartalmazó passzív védőoltás, amely alkalmas az RSV okozta alsó légúti fertőzés megelőzésére. A Synagis a randomizált kontrollált klinikai vizsgálatok (RCT) alapján hatásos szer, mely csökkenti az RSV miatti kórházi felvételek számát, (elsődleges végpont), valamint másodlagos végpontként a kórházi kezelés és az oxigén terápia szükségességének időtartamát, koraszülött, krónikus tüdőbetegségben szenvedő (BPD) és szív fejlődési rendellenes- 1. ábra Élveszületések száma Magyarországon (1997-2001) Forrás: KSH, Demográfiai évkönyv 1997, 1998, 1999, 2000, 2001. Az elmúlt öt év csecsemőhalálozási számait tekintve megállapítható, hogy a 2500 gramm alatti csecsemők halálozása jóval magasabb volt, mint a 2500 gramm felett született társaiké. Ugyanezt a megfelelő súlyú élveszülött csecsemőkre vizsgálva még szembetűnőbb adatokat kapunk (2. és 3. ábra). IME IV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2005. MÁRCIUS 37 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN meg, ezt követi a veleszületett rendellenességek csoportja, majd az emésztő- és a légzőrendszer betegségei. A halálozások száma enyhén csökkent, míg a halált kiváltó okok sorrendje nem változott a vizsgált időszak alatt (5. ábra). 2. ábra Csecsemőhalálozások születéskori súly szerint, 1997-2001 5. ábra Adatok: Demográfiai évkönyv 1997, 1998, 1999, 2000, 2001., KSH 3. ábra Csecsemőhalálozás születéskori súly szerint (1000 megfelelő súlyú élveszülöttre jutó 1 éven aluli meghalt) 1997-2001 Forrás: KSH, Demográfiai évkönyv 1997, 1998, 1999, 2000, 2001. A hazai és a nemzetközi szakirodalomban arra nézve is találhatók utalások, hogy az RSV szezonban magasabb a csecsemőhalálozás. Hazánkban öt év (1997-2001) havi csecsemőhalálozási számadatait vizsgálva nem mutatható ki magasabb halálozás a téli időszakban (4. ábra). Még az egyes évek adatait tükröző grafikonok sem követnek azonos meredekséget, azaz nem mutatható ki összefüggés a halálozások száma és annak időszaka között. (Az RSV megbetegedés által okozott halálozásokra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésünkre.) 4. ábra Csecsemőhalálozások száma havonta, 1997-2001 Adatok: Demográfiai évkönyv 1997, 1998, 1999, 2000, 2001., KSH A csecsemőhalálozások száma, (haláloki csoportok szerint 1997 és 2001) azt mutatja, hogy Magyarországon az elmúlt években a legtöbb csecsemő a perinatális szakban halt 38 IME IV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2005. MÁRCIUS A csecsemőhalálozás széleskörűen használt egészségügyi indikátor, amelyet az egyes országokat jellemző legfontosabb mutatók közé sorolnak – az egy főre jutó GDP és más fontos mutatók mellett. AZ RSV FERTÔZÉS JELENTÔSÉGE Az RSV fertőzés előfordulása szezonális, hazánkban általában novembertől áprilisig tart az RSV szezon. A fertőzés ellen védettség a fertőzést követően nem alakul ki. Az RSV fertőzés során elsősorban alsó légúti fertőzés alakul ki (többnyire hörghurut, illetve tüdőgyulladás). Az RSV okozta alsó légúti fertőzés súlyossága miatt gyakran kórházi kezelésre kerül sor, a kezeltek jelentős része betegségük súlyossága miatt intenzív osztályra kerül. A csecsemők egy részénél légzési elégtelenség alakulhat ki, ami megfelelő kezelés, azaz gépi légzéstámogatás ellenére is halálos kimenetelű lehet. Az RSV fertőzés hosszú távú mellékhatásokat: a betegséget követő 1-2 évben, asztmát, vagy egyéb krónikus tüdőbetegségeket okozhat. A másodlagos betegségek újabb kórházi kezeléseket tehetnek szükségessé, amelyek jelentős költség konzekvenciákkal járhatnak. Különösen veszélyeztetettek a 35. hét előtti koraszülöttek, illetve az 1500 g születési súly alattiak, különösen akkor, ha további rizikótényezőkkel is rendelkeznek, amelyek közül a legfontosabbak a tüdő (bronchopulmonalis dysplasia, BDP) és a szív veleszületett rendellenességei, a betegségek kezelése következtében legyengült immunrendszer, a krónikus tüdőbetegségek, valamint az ikerterhesség. Jelentős rizikótényező a nem megfelelő gazdasági-társadalmi helyzet, a kórházi és az otthoni higiénés feltételek elégtelensége. Az RSV vírus terápiás lehetőségei korlátozottak. A kezelés lázcsillapításból, váladékszívásból, gyógyszeres nyugta- EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN tásból, folyadék- és elektrolit pótlásból, szívtámogatásból, valamint oxigénadásból, légzéstámogatásból áll. A kortikoszteroid kezelés hatásossága vitatott. A Ribavirin az egyetlen olyan vírus elleni szer, amelyet az RSV kezelésére engedélyeztek. Ez a gyógyszer kedvezően befolyásolja ugyan a betegség lefolyását, hatásossága és használata ennek ellenére vitatott. A megelőzést célzó intézkedések egyike a dohányfüstmentes környezet biztosítása és a fertőzés továbbterjedésének kedvező környezet (pl. gyermekintézmények) lehetőség szerinti kerülése, ugyancsak fontos a gyakori kézmosás. A megelőzés másik módja, a veszélyeztetett gyermekek esetében a magas specifikus ellenanyag-tartalmú immunglobulin-koncentrátum (pl. Synagis) adása az első két évben (Józwiak-Hagymásy, 2003). Az RSV fertőzést összefoglalóan három ténnyel jellemezhetjük: • az RSV az alsó légúti fertőzések leggyakoribb kórokozója csecsemő- és kisdedkorban, • az RSV a légúti megbetegedésekből adódó kórházi kezelések leggyakoribb oka csecsemő- és kisdedkorban, • a koraszülöttség az RSV okozta alsó légúti fertőzések legfontosabb kockázati tényezője. A szerzők általában 2%-ra teszik azoknak a gyerekeknek a mortalitását, akiket RSV fertőzés következtében kialakuló alsó légúti infekció miatt kórházban kezeltek (KamalBahl et al. 2002). Magyarországon nincsenek megbízható adataink az RSV megbetegedések számát illetően. A PALIVIZUMAB® (SYNAGIS) BEMUTATÁSA A palivizumab® (Synagis) olyan humanizált, monoklonális ellenanyag, mely 50 és 100 mg-os injekció formában hozzáférhető. A palivizumab® (Synagis) az Amerikai Egyesült Államokban 1998 júniusa óta elérhető, törzskönyvezése az Európai Unióban 1999 augusztusában fejeződött be, míg Magyarországon 2000 őszén került kereskedelmi forgalomba. Az OGYI által meghatározott terápiás javaslatok szerint: „A palivizumab® (Synagis) az RSV (respiratory syncytial virus) okozta súlyos alsó légúti megbetegedések megelőzésére alkalmazható: • az RSV betegség kockázatának fokozottan kitett a 35. terhességi héten vagy korábban született, és az RSV szezon idején 6 hónaposnál fiatalabb csecsemők, továbbá • olyan 2 évesnél fiatalabb kisgyermekek esetében, akiknek az utolsó 6 hónapon belül bronchopulmonáris dysplasia miatti kezelése szükségessé vált.” Az OGYI által javasolt adagolás és alkalmazás: „A palivizumab ajánlott dózisa 15 mg/testsúlykilogramm, amit havi egy alkalommal, a közösséget veszélyeztető RSV betegség várható jelentkezésének időszakában kell beadni. Az északi féltekén az RSV idény novemberben kezdődik és áprilisig tart. Több mint 5 injekció egy szezonban való beadásáról, nincsenek adatok.” A Synagis ajánlott dózisa 15 mg/testsúlykilogramm az RSV fertőzés várható idején. A betegeknek az RSV szezonban havonta kell kapniuk a gyógyszert, beleértve azokat is, akik már megfertőződtek. Az első dózist az RSV szezon kezdete előtt kell beadni, így egy szezon során a gyermekek ötször részesülnek oltásban. Hazánkban az orvos szakma és a finanszírozó megállapodása alapján a következő betegcsoportokban ajánlható a Synagis alkalmazása az RSV szezon idején: • 1000 gramm alatti születési súlyúak, • CPAP vagy magasabb fokozatú légzéstámogatást igényeltek (PEEP, IMV stb.), • képalkotó eljárással igazolt krónikus tüdőbetegségük van / volt (BPD, Wilson-Mikity szindróma, veleszületett lobaris emphysema stb.), • 90 napnál hosszabb ideig (legfeljebb egy-két napos megszakításokkal folyamatosan) oxigénkezelést igényeltek, • fakultatív formában figyelembe vehető az oltandó csecsemő, vagy közvetlen környezetének pozitív RSV gyorstesztje. A rizikócsoportba tartozó újszülöttek nagy számára, illetve a palivizumab® (Synagis) jelentős költségére tekintettel a védőoltás használata ebben a csoportban egyedi döntést igényel. A fentiek mellett alábbi tényezőket lehet még figyelembe venni: súlyos fejlődési rendellenességgel való születés, nehezen elérhető kórház, testvérrel való érintkezés otthon, közösségben lévő gyermek és passzív dohányzást elszenvedő csecsemő. A Synagis oltóanyaggal történő passzív immunizálást az OEP rendkívüli, illetve egyedi esetként finanszírozza a 43/1999. (III.3.) kormányrendelet 45. §-a alapján. (A tanulmány megírásakor leírt finanszírozási helyzet az elmúlt hónapokban megváltozott, jelenleg (2005. február) az OEP a Synagis oltóanyaggal történő passzív immunizálást nem finanszírozza.) Az Egészségbiztosítási Alapból történő támogatásra 2002. novemberétől kerül sor, minden egyes esetet egyedileg bírálnak el. A négy orvosi egyetem (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) neonatális intenzív centrumaiban, a feltételeknek megfelelő esetekben a veszélyeztetett gyermekeket beoltják, majd a szükséges dokumentációkat megküldik az OEP-nek. Az engedély minden gyermek számára öt oltást tesz lehetővé. A jelenlegi árak a következők: 50 mgos injekció esetén 148 300 Ft, illetve 100 mg-os injekció esetén 239 300 Ft. A csecsemők eltérő kora és az ezzel járó eltérő súlya miatt célszerű – a gyakorlati tapasztalatok alapján – egy csecsemő egy oltására egy 100 milligrammos ampullát számolni. Egy gyermek teljes védettségéhez tehát átlagosan 5 darab 100 milligramm/ampullára van szükség, melynek értéke maximum 1 196 500 forint IME IV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2005. MÁRCIUS 39 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN (5*239 300=1 196 500) költséget jelent. A szakemberekkel történt egyeztetés alapján a veszélyeztetett gyermekek várható maximum száma 40 főben került megállapításra. PALIVIZUMAB® (SYNAGIS) AZ EGÉSZSÉGÜGYI TECHNOLÓGIAELEMZÉS TÜKRÉBEN Az egészségügyi technológiaelemzés szempontjából a legfontosabb kérdések a következők: 1) Hatásos-e a gyógyszer? 2) Mi a haszon? 3) Hány beteget érint? 4) Költség-hatékony-e a gyógyszer? Az RSV terápiája során használt palivizumab® (Synagis) kezelés szakirodalmát a következő elektronikus adatbázisokban kerestük: Medline (1966-2004. április), Embase (1996-2004. április), valamint a Cochrane Clinical Trials Registry (2004 Issue 2). HATÁSOS-E A GYÓGYSZER ÉS MI A HASZON? Az első lépésben azt kell eldönteni, hogy megbízható-e a vizsgálat eredménye: hatásos-e a vizsgált terápia. A „Cochrane Central Register of Controlled Trials” (2004 Issue 2) összesen 11 hivatkozást tartalmaz. Ezek közül több publikáció (Anonymus, 1998; Brunvand et al. 2000; Connor et al. 1999; Moler et al. 1999) illetve kommentár. További RSVvel és palivizumab terápiával kapcsolatos közlemények laboratóriumi kimutatási technikákat és farmakokinetikai kérdéseket tárgyaltak. (Malley et al. 2000, Subramanian, 1998; Subramanian, 1998). Subramanian két publikációja gyakorlatilag azonos tartalmú ezért nem tekinthető külön publikációnak. Scholz (2000 és 2001) vizsgálta a palivizumab biztonságosságát. Véleménye szerint a védőoltás csak nagy rizikójú újszülötteknek adandó, a vizsgálat eredménye megegyezett az IMpact tanulmánnyal. Scholz publikációja háromszor szerepel gyakorlatilag azonos szöveggel és mondanivalóval a Register-ben. Vogel et al. (2002) újzélandi tapasztalatok alapján az IMpact Study-hoz hasonló eredményre jut, ajánlása szerint a palivizumab olyan 28 hétre (vagy korábban) született, krónikus tüdőbetegségben szenvedő gyerekek esetén adandó, akik otthoni oxygénterápiára szorulnak a kórházi hazabocsátás után. A két alaptanulmány ebben a témában (Impact Study 1998; PICNIC study 1997) nem szerepel a Cochrane Central Register of Controlled Trials-ban ezért (is) ezekkel részletesebben foglalkozunk. A LEGFONTOSABB KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGI VIZSGÁLATOK Az IMpact tanulmány (RCT) Az IMpact RSV vizsgálat elsődleges célja az volt, hogy összehasonlítsa a 15 mg/kg dózisban 30 naponként adott 40 IME IV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2005. MÁRCIUS palivizumab® (Synagis) hatásosságát és biztonságosságát a placebóéval a súlyos RSV fertőzés kivédésében koraszülötteknél. Az IMpact vizsgálat multicentrikus, randomizált (2 kezelt és 1 kontroll csoportból álló), kettős vak, placebo kontrollált vizsgálat volt, melyet 139 centrumban végeztek az Egyesült Államokban (119), Kanadában (9) és az Egyesült Királyságban (11). A gyerekek akkor kerülhettek be a vizsgálatba, ha: • 35 terhességi hetesek vagy annál fiatalabbak voltak, illetve ha 6 hónaposak, vagy annál fiatalabbak voltak, • ha 24 hónaposak, illetve ennél fiatalabbak voltak és folyamatos orvosi kezelést szükségessé tevő tüdő fejlődési rendellenességük volt. A vizsgálatra 1996-ban került sor, amely során a bevont 1502 gyermekből 500 placebot, 1002 pedig Synagist kapott azonos dózisban. A vizsgált csoportok demográfiai jellemzői, RSV rizikótényezői és egyéb jellemzői hasonlóak voltak. A vizsgálat elsődleges végpontja a bizonyítottan RSV infekció miatt történt kórházi felvételek száma volt. A vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy a palivizumab hatásos szer, a havonta adott palivizumab 55%-kal (95% CI=38%-72% P=0,00004) csökkentette az RSV miatti kórházi felvételek számát (elsődleges végpont). A placebo csoportból összesen a gyermekek 10,6%-a került kórházba, míg a palivizumabot kapott gyermekek közül csupán 4,8%. A kórházi felvételek számának csökkenése statisztikailag szignifikáns maradt akkor is, ha a csecsemőket a terhességi hét, súly, kor, és BPD megléte, illetve hiánya szerinti alcsoportokként vizsgálták. Kiemelkedő jelentőségű a koraszülöttek esete, hiszen náluk a kórházi felvételek száma 82%-kal csökkent (P<0,001). Másodlagos végpontként csökkent a kórházi kezelés és a szükséges oxigén terápia időtartama a koraszülött, tüdő és szív fejlődési rendellenességgel született, vagy attól mentes gyermekek esetén. A másodlagos végpontok hasznosak lehetnek hipotézisek megfogalmazása és további kutatások megtervezése céljából – határozott állítások azonban ezek alapján többnyire nem fogalmazhatók meg. A vizsgálatok 12 másodlagos végpontra terjedtek ki: • a 100 gyerekre eső, RSV fertőzés miatti összes hospitalizációs napok száma (p<0,001), • intenzív oxigén igényű napok száma (p<0,001), • azok a napok amikor az LRI score 3 vagy nagyobb (p<0,001), • az RSV fertőzés miatti intenzív osztályos felvételek incidenciája (p=0,026), • az összes RSV fertőzés miatti intenzív osztályos kezelési napok száma (p=0,023), • az összes mechanikus ventillációs napok száma (p=0,210 – nem szignifikáns), • a 100 betegre eső összes hospitalizáció incidenciája (p=0,011), • a 100 betegre eső összes hospitalizációs napok száma (p=0,005), • a 100 gyerekre eső összes légzési problémák miatti hospitalizáció incidenciája (p=0,008), EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN • • • • a 100 gyerekre eső összes légzési problémák miatti hospitalizációs napok száma (p=0,004), a 100 gyerekre eső RSV-től független összes légzési problémák miatti hospitalizáció incidenciája (p=0,470 – nem szignifikáns), a 100 gyerekre eső RSV-től független összes légzési problémák miatti hospitalizációs napok száma (p=0,369 – nem szignifikáns), azon gyerekek aránya, akiknél legalább 1 otitits media epizód előfordult (p=0,505 – nem szignifikáns). A védőoltásnak az RSV fertőzés miatti halálozás megelőzése érdekében játszott szerepe, ill. halálozás csökkenést eredményező hatása nem bizonyított (The IMpact-RSV Study Group, 1998). A PICNIC tanulmány (prospektív cohort vizsgálat) A PICNIC (Pediatric Investigators Collaborative Network on Infections in Canada) tanulmány azt mérte fel, hogy a kanadai egészségügynek mennyibe kerül a 4 éves és fiatalabb gyermekek RSV megbetegedés miatti gyógykezelése évente. Kanadában az 1993-1994-es RSV szezonban a 788 485 2 évnél fiatalabb gyermekből összesen 11 483 gyermeket (1,5%) vettek fel kórházba hörghurut miatt. A 2 évnél fiatalabb kanadai gyermekek 0,73%-a, azaz 5741 gyermek pedig RSV okozta hörghurut miatt került felvételre. A PICNIC tanulmány az 1993-1994-es RSV szezonban a vizsgált 9 kanadai kórházban, amely a teljes kórházi gyerekgyógyászati ellátás 80%-át fedi le, az 5741 RSV fertőzött gyermek közül 827-et figyelt meg. A tanulmány szerint a rizikófaktorokkal is rendelkező RSV fertőzött gyerekek egy felvételre eső költsége 3026 USA dollár, míg a nem rizikós RSV fertőzöttek felvételének költsége 1512 USA dollár volt. A szerzők megállapítása szerint a kórházi költségek összessége valószínűleg jelentős alábecslése a valós RSV infekció okozta költségeknek, ugyanis az RSV fertőzés eredményeként esetlegesen az élethossziglan fennmaradó tüdő megbetegedés további jelentős költsége- ket vonhat maga után. Ennek a tényezőnek a jelenlétére utaló adatok vannak, de a szisztematikus felmérés és bizonyítás érdekében további kutatások szükségesek. A PICNIC tanulmány arra a következtetésre jut, hogy az RSV fertőzéssel kapcsolatos költségek függnek: a születési időtől, súlytól, attól az életkortól, amikor a fertőzés jelentkezik, az ellátás minőségétől, a kórházban eltöltött időtől, és az újra kórházban való kezelés előfordulásától. A LEGFONTOSABB ÁTTEKINTÉSEK (TECHNOLÓGIAELEMZÉSI RIPORTOK) University Health System Consortium (UHC) 2000 Az Oertel et. al (2000) által készített technológiaelemzési riport gyakorlatilag megismétli az IMpact Study következtetéseit (http://www.uhc.edu). West Midlands Health Technology Assessment Collaboration (WMHTAC) 2001 A WMTAC technológiaelemzési riportját a NICE megrendelésére készítette. Simpson et al. (2001) konklúziója szerint nagy rizikójú újszülöttek esetén a palivizumab hatékonyan előzi meg az RSV okozta, kórházi felvételt igénylő, súlyos alsólégúti fertőzéseket. A palivizumab költség-hatékonysága azonban az indikációnak megfelelő adás mellett rossz. Az elvégzett érzékenységi vizsgálat azt mutatta, hogy a palivizumab költség-hatékonysága emelkedik a kórházi felvételek esélyének növekedésével. Ha kórházi felvétel esélye 31% illetve ezen érték feletti, akkor a palivizumab költség-hatékonysága a 30 ezer angol font/életévnyereség finanszírozási határ alá kerül. A HTA riport szerint az IMpact Study alapján prognosztikai indikátorok nem képezhetők. CCOHTA 2003 WMHTAC eredményeit vette át, önálló megállapítást nem tartalmaz. Tisztelt Olvasóink a cikk folytatását, az irodalomjegyzéket és a szerzők bemutatását következő számunkban olvashatják. IME IV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2005. MÁRCIUS 41