IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Intelligens információs rendszer a sürgősségi ellátásban

  • Cikk címe: Intelligens információs rendszer a sürgősségi ellátásban
  • Szerzők: Deutsch Tibor , Gergely Tamás, Balázs László, Szabó Győző
  • Intézmények: Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Alkalmazott Logikai Laboratórium, Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet
  • Évfolyam: IV. évfolyam
  • Lapszám: 2005. / 6
  • Hónap: szeptember
  • Oldal: 35-39
  • Terjedelem: 5
  • Rovat: INFOKOMMUNIKÁCIÓ
  • Alrovat: ÚJDONSÁG

Absztrakt:

A TRAMIR projektben egy olyan intelligens információs rendszer prototípusát hoztuk létre, mely lehetővé teszi, hogy a traumatológusok on-line rögzítsék az ellátás menetét, és hozzáférjenek a sérültek adatait rögzítő multimédiás kórlaphoz. A rendszer többféle döntéstámogatási szolgáltatást is kínál. A sokktalanítás folyamatában a trauma team folyamatosan figyelemmel kísérheti a szakmai protokollok ajánlásait, és a különböző súlyossági pontszámok időbeli alakulását és riasztó/figyelmeztető üzeneteket kap, ha a tényleges ellátás menete indokolatlanul eltér az ajánlott tennivalóktól. Az információs rendszer szolgáltatásait a felhasználók gyors és megbízható intranet segítségével vehetik igénybe.

Cikk letöltése




Vissza az előző oldalra
Szerző Intézmény
Szerző: Deutsch Tibor Intézmény: Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar
Szerző: Gergely Tamás Intézmény: Alkalmazott Logikai Laboratórium
Szerző: Balázs László Intézmény: Alkalmazott Logikai Laboratórium
Szerző: Szabó Győző Intézmény: Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet

[1] Cearle, JR. Cebula, D. and Webber, BL.: Computerised decison aid for trauma, Journal of Trauma, 28, 1250- 1254 (1988)
[2] Gerner, A. and Webber, BL.: TraumaTIQ: Online decison support for trauma management, IEEE Intelligent Systems 13, 32-39 1998
[3] Deutsch T, Gergely. Kibermedicina, 2003, Medicina Kiadó, Budapest
[4] Nast-Kolb, D., Wydhas K, Kanz, G. and Schweiberer L.: Algorithmus für das Schockraummanagement beim Polytrauma, Unfallchirurg, 97, 292-302 (1994)
[5] Kollef, MH, Schuster, DP.: Predicting intensive care unit outcome with scoring systems. Underlying concepts and principles Crit. Care Clin 10, 1-18 (1994)
[6] Boyd, CR, Tolsom, MA, Copes, WS.: Evaluating trauma care: The TRISS method, Journal of Trauma 24, 370- 378 (1987)
[7] http://medical.nema.org/
[8] http://www.cdc.gov/nchs/about/otheract/idc9/icd10cm.htm
[9] htttp://www.openclinical.org/gmm_glif.htm

INFOMMUNIKÁCIÓ ÚJDONSÁG Intelligens információs rendszer a sürgősségi ellátásban Balázs László, Deutsch Tibor, Gergely Tamás, Alkalmazott Logikai Laboratórium Szabó Győző, Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet A TRAMIR projektben egy olyan intelligens információs rendszer prototípusát hoztuk létre, mely lehetővé teszi, hogy a traumatológusok on-line rögzítsék az ellátás menetét, és hozzáférjenek a sérültek adatait rögzítő multimédiás kórlaphoz. A rendszer többféle döntéstámogatási szolgáltatást is kínál. A sokktalanítás folyamatában a trauma team folyamatosan figyelemmel kísérheti a szakmai protokollok ajánlásait, és a különböző súlyossági pontszámok időbeli alakulását és riasztó/figyelmeztető üzeneteket kap, ha a tényleges ellátás menete indokolatlanul eltér az ajánlott tennivalóktól. Az információs rendszer szolgáltatásait a felhasználók gyors és megbízható intranet segítségével vehetik igénybe. centrumok hatékony együttműködése keretében lehetővé kell tenni a betegek követését, szakmailag támogatni kell az ellátás menetét, és hatékonyan menedzselni kell az ellátással kapcsolatos adatokat és ismereteket. A mentőcsapatnak például folyamatos összeköttetésben kell lennie az irányító központtal, sőt a fogadó baleseti intézet/részleg orvosait is folyamatosan tájékoztatnia kell a beteg állapotáról, akik ennek alapján felkészülten fogadhatják a sérültet. A fentiekben leírt átfogó információs rendszer ez idáig sehol sem valósult meg, aminek számos oka van. A TRAMIR projekt keretében mi is csak arra törekedtünk, hogy pontosan naplózzuk a polytraumatizált sérültek sokktalanítását és elősegítsük, hogy az orvosok folyamatosan nyomon követhessék az ellátás folyamatát az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetben (OBSI). BEVEZETÉS A baleseti és sürgősségi betegellátás minősége döntően befolyásolja a betegek további sorsát. Ezért világszerte jelentős erőfeszítések történtek a baleseti ellátás minőségének javítására [1,2]. Az ellátás minősége döntően függ az információhoz való gyors hozzáféréstől, hiszen a sokszor életveszélyes állapotban lévő sérültnek rövid idő alatt magas szintű ellátást kell biztosítani. Így a korszerű baleseti és sürgősségi ellátás egyik alapfeltétele az ellátás minden mozzanatát átszövő és támogató korszerű intelligens információrendszer. A korszerű mentőszolgálatok és trauma A TRAMIR RENDSZER A TRAMIR rendszer sokféle orvos szakmai szolgáltatást kínál, melyeket a különböző felhasználók számítógépes hálózaton keresztül érhetnek el. A rendszer mindenekelőtt lehetővé teszi a pre-hospitális ellátás és kórházi sokktalanítás azonos elvek szerinti naplózását oly módon, hogy az események, beavatkozások és állapotok leírásánál lehetőség szerint standard orvosi kifejezéseket illetve kódokat alkalmazzunk. Az elkészült naplókból a rendszer automatikusan 1. ábra A TRAMIR rendszer architektúrája IME IV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2005. SZEPTEMBER 35 INFOMMUNIKÁCIÓ ÚJDONSÁG létrehozza a politraumatizált sérültek multimédiás kórlapját, és azt is biztosítja, hogy az ebben tárolt adatokhoz a szakemberek – jogosultságuknak megfelelően – a különböző munkahelyeken elhelyezett számítógépekről folyamatosan hozzáférhessenek. A TRAMIR rendszer általános felépítését az 1. ábra mutatja. Az információs rendszer a történések rögzítésén túlmenően többféle döntéstámogatási szolgáltatást is kínál a felhasználóknak [3]. Biztosítja például, hogy a trauma team tagjai a sokktalanítás ideje alatt figyelemmel kísérjék a szakmai irányelvek (politrauma protokollok) ajánlásait [4], igény szerint kiszámítja a különböző trauma súlyossági pontszámokat [5,6] és esetenként figyelmeztető üzeneteket is küld, ha a tényleges ellátás menete lényegesen eltér az ajánlott beavatkozásoktól. A rendszer nem csupán közvetlenül az ellátás folyamatában nyújt segítséget, hanem lehetővé teszi a rögzített klinikai adatok utólagos (off line) elemzését is. A program képes arra, az egyedi kórlapokon tárolt adatokból egy egységes szerkezetű politrauma eset-tárat hozzon létre, mely az intézetben lezajlott sokktalanítási folyamatok egységesen megszerkesztett leírásait tartalmazza. Az elkészült rendszer számos eredeti informatikai megoldást tartalmaz. eseményalapú nézetnek felelnek meg, mely idősorrendben helyezi el a történéseket. A rögzített eseménysort adatalapú szemléletben is meg tudjuk jeleníteni, amikor csak bizonyos adatok (pl. a vérnyomás) időbeli alakulására vagyunk kíváncsiak. A tevékenység alapú nézetből kaphatunk képet arról, hogy kik, mikor és mit csináltak egy adott beteggel. Végül a probléma alapú nézetben explicit módon már a beteg problémái is megjelennek, és az ún. probléma orientált multimédiás elektronikus kórlapból (POPR) nemcsak azt tudjuk rekonstruálni, hogy mi és mikor történt, hanem azt is, hogy a különböző vizsgálatokra és beavatkozásokra miért (melyik probléma megoldása céljából) került sor. A betegek kórlapjaiban a képi adatok csak hivatkozás formájában jelennek meg, mert a multimédia állományokat egy PACS (Picture Archiving and Communications System) rendszerben külön kezeljük. A képek digitalizálásánál a DICOM (Digital Imaging and Communications in Medicine) képtárolási/képtovábbítási szabvány ajánlásait követtük [7]. A műtőkben az átvilágítás során a hagyományos monitorokon megjelenő képeket speciális képrögzítőkkel alakítottuk DICOM formátumúra. A képalkotó helyiségekben keletkező röntgenfelvételek digitalizálására röntgenfilm digitalizálót (scanner) alkalmaztunk. A PACS szerver feladata a képek hosszú idejű megőrzése, és gyors visszakeresése. Az orvosi képeket a fennálló rendelkezések értelmében minimálisan 30 évig kell tárolni. AZ ESEMÉNY ORIENTÁLT KERETRENDSZER A TRAMIR rendszer létrehozásánál egy ún. eseményorientált keretrendszert alkalmaztunk, melynek lényege, hogy a pácienssel kapcsolatos valamennyi történést egy eseménynek tekintünk. A rendszer pontosan könyveli a különböző események kezdő és záró időpontjait, továbbá a hozzájuk kapcsolódó adatokat. Az egyes eseménytípusokat különböző típusú adatok írják le, melyek lehetnek szabad szövegek, szótárban szereplő kifejezések, számértékek, kódok, képek, vagy jelsorozatok. A képalkotó vizsgálatok eseményként történő reprezentálásánál a szöveges és/vagy kódolt leletekhez például a digitalizált röntgenfelvételeket vagy a monitorok kimerevített képeit is hozzákapcsoljuk a betegek kórlapjához. A MULTIMÉDIÁS KÓRLAP Valamennyi sérült ellátásáról egy komplex multimédiás jegyzőkönyv készül, melyben egységes nyelven írjuk le az ellátás eseményeit. Ehhez standard fogalomtárakat, kódrendszereket, ontológiákat, adatformátumokat, továbbá információ feldolgozó ágenseket alkalmazunk. Az utóbbiak az időben egymást követő illetve párhuzamosan zajló eseményekből és a hozzájuk tartozó adatokból szerkesztik meg a sérültek elektronikus kórlapját. Magát a multimédiás kórlapot különböző szempontok alapján strukturálhatjuk, melyeket nézeteknek nevezünk. Az eredeti keretrendszerben rögzített adatok közvetlenül az 36 IME IV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2005. SZEPTEMBER TUDÁSMENEDZSELÉS A TRAMIR rendszer szolgáltatásainak hátterében intenzív tudásmenedzselés folyik. Az események rögzítéshez, a döntések támogatásához és a betegek követéséhez egyaránt szükség volt arra, hogy létrehozzuk a használt orvosi fogalmak szótárát és az ellátás ajánlott menetét rögzítő szakmai protokollokat. Az események, beavatkozások és adatok leírásához lehetőség szerint a WHO ICD10-CM 2003-ban publikált változatát használtuk [8]. A szakmai protokollok leírásához speciális folyamatábra nyelvet használtunk, melyben a különböző beavatkozásokat (akciókat), feltételeket, elágazásokat, és egymásba ágyazott protokoll részleteket eltérő színű és alakú idomokkal jelöltük, és az egymást követő lépéseket nyíllal ellátott vonallal kötöttük össze [9]. DÖNTÉS TÁMOGATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK A TRAMIR projektben többféle döntéstámogató eljárást fejlesztettünk ki, melyek aktívan segítik a traumatológusok munkáját. Ezek három fő csoportba sorolhatók. Az első csoportban szereplő szolgáltatások csupán a sérült adatainak feldolgozását végzik. Ide tartozik a legfontosabb trauma súlyossági (anatómiai és élettani) pontszámok (GCS, ISS, RTS, TRISS stb.) meghatározása és ezek alapján a sérültek túlélési esélyének a kiszámítása. A második csoportot a INFOMMUNIKÁCIÓ ÚJDONSÁG különböző figyelmeztető üzenetek/riasztások alkotják, melyek hibás döntésekre vagy mulasztásokra hívják fel a figyelmet (pl. ha egy kritikus idő alatt nem került sor valamennyi szükséges vizsgálatra vagy beavatkozásra). Végül a harmadik csoportba tartozó szolgáltatások a megfelelő protokoll részlet bemutatásával segítik a legmegfelelőbb vizsgálat és/vagy terápiás beavatkozás kiválasztását. Itt nemcsak arról van szó, hogy a traumatológusok bármikor megtekinthetik a protokoll egyes részeit, hanem a rendszer folyamatosan figyelemmel kíséri (ismeri) a valóságban már megtörtént eseményeket és képes arra, hogy automatikusan azokat a részeket mutassa be, melyek az ellátás aktuális szakaszára vonatkoznak. A RENDSZER MÛKÖDÉSE A TRAMIR rendszer többféle szolgáltatást nyújt, melyeket a felhasználók egy intranet segítségével érhetik el. Az intelligens információs rendszer speciális multimédiás munkaállomásokon, multimédia szervereken, és nagysebességű adatátvitelre optimalizált lokális hálózaton működik. A rendszer központi elemét képező multimédiás szerver nagyteljesítményű, több processzoros számítógép, mely 1 Tbyte körüli háttértároló kapacitással rendelkezik (a multimédiás állományok tárolása napi 1-2 GB tárolóterületet igényel). A multimédiás szerveren tárolt információk multimédiás munkaállomásokon jeleníthetők meg. Az adattároló alrendszer a merevlemezen őrzött adatokat idővel automatikusan DVD lemezekre rögzíti, amelyek biztosítják a hosszú idejű, biztonságos tárolást. A multimédiás kórlap adatait a sürgősségi sokktalanítóban, leletezőben, műtőben, intenzív szobában és konferenciateremben tettük elérhetővé. A különböző helyszíneken az igényeknek megfelelő munkaállomások üzemelnek, melyek az OBSI lokális számítógép-hálózatához kapcsolódnak. A sokktalanítóban a rendszer három alapfunkciója az adatok bevitele, kezelése és igény szerinti megjelenítése. A sokktalanító helyiségben tevékenykedő orvoscsapat (ORV) mellett egy információ asszisztens (INFA) is tevékenykedik, aki on-line módon rögzíti mindazt, ami történik (események), az eseményekhez kapcsolódó adatokat, továbbá kiszolgálja az ORV információ igényeit. Az INFA saját monitorján keresztül folyamatosan hozzáfér az események enciklopédiájához és a polytrauma protokoll egyes részleteihez, és ezáltal gyorsan meg tudja találni az egyes eseményeket, protokoll részleteteket és/vagy jegyzőkönyvi adatokat. Az adatbevitel során az ORV szövegesen mondja el, hogy éppen mit csinál (pl. gyógyszer infúzió bekötése, tubus behelyezése stb.). Az INFA kikeresi ezeket az események listájáról, majd rögzíti a hozzájuk tartozó adatokat a sokktalanítás jegyzőkönyvében. A logikailag összetartozó adatok bevitelére különböző adatbeviteli/kérdőív sablonok készültek. További könnyebbséget jelent, hogy a szöveges mezők kitöltésénél a képernyőn megjelenő tezauruszokból lehet kiválasztani a kívánt választ. Az ORV a kivetítőn ellenőrizheti, hogy az INFA helyesen rögzítette-e a megfelelő eseményeket és adatokat. A rendszer számos lehetőséget kínál a multimédiás kórlapi adatok megjelenítésére. A felhasználók igényük szerint választhatják ki a szükséges időtartományt és a különböző 2. ábra Sokktalanítási adatok (A különböző események a Gantt diagramon láthatók. A kapcsolódó adatokat a grafikon szemlélteti az idő függvényében. Az ábrán a röntgen kép is látható.) IME IV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2005. SZEPTEMBER 37 INFOMMUNIKÁCIÓ ÚJDONSÁG típusú információk (szöveg, numerikus értékek, képek, EKG jelek stb.) bemutatási módját (grafikonok, több változó egyidejű bemutatása, képi és szöveges információk integrálása stb.). A konferenciateremben olyan TRAMIR terminál működik, amely a hagyományos monitor mellett digitális kivetítő segítségével nagy méretben is megjeleníti a képet. Így a konferenciateremben mindenki láthatja az éppen tárgyalt esetre vonatkozó multimédiás kórlap bejegyzéseket, diagramokat, és a kiválasztott digitalizált képeket. A 2. ábra néhány eseményt és mért értéket/röntgenfelvételt ábrázol. EREDMÉNYEK A tesztelési folyamat eredményeképpen megállapítottuk, hogy az elkészült prototípus a tervezett funkcionalitásoknak megfelelően működik. A rendszer lehetővé teszi, hogy a felhasználók a keletkezésük helyén és időpontjában rögzítsék az adatokat és a döntések időpontjában hozzá tudjanak férni a szükséges információkhoz és szakmai ismeretekhez. A felhasznált kérdőívek és tezauruszok csökkentik az adatbevitel idejét és hozzájárulnak ahhoz, hogy kiszűrjük a téves bejegyzéseket. A multimédiás kórlapra bekerül minden olyan adat, melyből rekonstruálni lehet az ellátás menetét. JÖVÔBENI TERVEK A TRAMIR rendszert eredeti céljának megfelelően először a polytraumatizált sérültek ellátásánál kívánjuk alkalmazni. Mivel a hazai traumatológiai hálózat viszonylag kicsi, a kezelési elvek országszerte hasonlóak, a projekt eredményeit országos intézetekben, egyetemi klinikákon, és a kórházak baleseti és sürgősségi osztályain is fel lehet használni. Ezt könnyíti meg, hogy a rendszer nyílt architektúrája révén könnyen csatlakoztatható a különböző kórházi információs rendszerekhez. A szélesebb körű elterjesztést segíti továbbá az Egészségügyi Minisztérium pályázata is, mely a sikeres pályázóknak pénzügyi támogatást kínál a TRAMIR rendszer helyi adaptációjához. A polytraumatizált sérültek multimédiás kórlapjaiból megfelelő tömörítéssel egy egységes traumatológiai esettárat akarunk létrehozni, mely az elektronikus kórlapok didaktikai és adatvédelmi szempontok szerint szűkített változata. A későbbiekben lényeges, hogy ebbe az országos polytrauma esettárba más intézményekben ellátott betegek adatai is bekerüljenek. Ezért a traumatológiai esettár tartalmát az Interneten keresztül is elérhetővé kívánjuk tenni. Terveink között szerepel az is, hogy a traumatológiai esettár adatainak szűrésével egy ún. trauma regisztert hozzunk létre, mely csupán a sérülések és az ellátás legfontosabb adatait rögzíti. A rendszer nem túl távoli szolgáltatásai közé tartozik a baleseti, sürgőségi esetek keletkezési körülményeinek, előfordulási gyakoriságának sokoldalú elemzése, a baleseti kockázati összefüggések vizsgálata is. A klinikai ág mellett a rendszert számos egyéb funkcióval is bővíteni kívánjuk. A klinikai eseményekhez szorosan kapcsolódó betegkövető rendszer a kontrolling rendszerrel teremt kapcsolatot. Az utóbbiban szereplő tevékenységi és költség táblázatok segítségével a rögzített egyéni ellátási utak mentén meghatározhatjuk az ellátás tényleges költségeit. A minőségellenőrzési rendszerben pedig azt elemeztetjük, hogy a tényleges események menyiben voltak összhangban a szakmai irányelvek ajánlásaival. A TRAMIR rendszer első lépés lehet egy olyan integrált információs rendszer irányába, mely lehetővé teszi, hogy a baleseti ellátás különböző szereplői (beleértve a mentőszolgálatot is) helytől és időtől függetlenül kommunikálni tudjanak egymással, hozzá tudjanak férni a sérültek adataihoz és a szükséges ismeretekhez, továbbá konzultációs segítséget is igénybe vegyenek a felmerülő problémák megoldásához. Mindezt ki kell egészíteni olyan adatbányászati technológiákkal, melyek segítségével feltárhatjuk a különböző beavatkozások hatékonyságát és kockázatait, amivel hozzájárulhatunk a baleseti ellátás minőségének javításához és a költség-hatékony módszerek szélesebb körű elterjesztéséhez. IRODALOMJEGYZÉK [1] Cearle, JR. Cebula, D. and Webber, BL.: Computerised decison aid for trauma, Journal of Trauma, 28, 12501254 (1988) [2] Gerner, A. and Webber, BL.: TraumaTIQ: Online decison support for trauma management, IEEE Intelligent Systems 13, 32-39 1998[3] Deutsch T, Gergely. Kibermedicina, 2003, Medicina Kiadó, Budapest [4] Nast-Kolb, D., Wydhas K, Kanz, G. and Schweiberer L.: Algorithmus für das Schockraummanagement beim Polytrauma, Unfallchirurg, 97, 292-302 (1994) 38 IME IV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2005. SZEPTEMBER [5] Kollef, MH, Schuster, DP.: Predicting intensive care unit outcome with scoring systems. Underlying concepts and principles Crit. Care Clin 10, 1-18 (1994) [6] Boyd, CR, Tolsom, MA, Copes, WS.: Evaluating trauma care: The TRISS method, Journal of Trauma 24, 370378 (1987) [7] http://medical.nema.org/ [8] http://www.cdc.gov/nchs/about/otheract/idc9/icd10cm.htm [9] htttp://www.openclinical.org/gmm_glif.htm INFOMMUNIKÁCIÓ ÚJDONSÁG A SZERZÔK BEMUTATÁSA Balázs László informatikai projektmenedzser. Elméleti matematikusként végzett a szegedi József Attila Tudományegyetemen 1992-ben. A hároméves egyetemi PhD kurzust követően a Mindmaker kft-nél dolgozott progra- mozóként, és kutatóként, majd később projektmenedzserként. Jeleneg, 2002 óta az ALL Szövetkezetnél irányít kutatási és fejlesztési projekteket. A Tramir projekt informatikai vezetője. Dr. Szabó Győző János sebész, traumatológus és mellkassebész szakorvos l967-től az Országos Traumatológiai Intézet, – jelenleg Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet, – munkatársa. Az Intézeten belül több munkahelyen dolgozott, 1985-től a Mellkas és Arcsérülések Osztályának, 2000-től a Módszertani, Szervezési és Informatikai Osztálynak is a vezetője. Több klinikai kutatócsoport tagja, ill. vezetőjeként főbb kutatási területei: a hypoxiás állapotok kórélettani hatásai, a politraumatizáció klinikai, kórélettani és dokumentációs problémái, a mellkassérültek korszerű ellátása. Ennek keretében kifejlesztett a mellkasfal stabilizálásához használható speciális implantátumokat és új műtéti módszereket. 2003 óta az Intézeti IKTA projekt TRAMIR Kutatócsoportjának vezetője. Megszűnéséig a Haynal I. Egyetem Traumatológiai Tanszék előadója, több könyv, könyvfejezet szerzője és interdisciplináris konferenciák szervezője. Deutsch Tibor és Gergely Tamás bemutatása lapunk III. évfolyamának 9-es számában olvasható. „Gyermek-mentőorvosi kocsi” indul Budapesten A mentőorvosi kocsi évente közel 2000 gyermek mentését láthatja el A budapesti Bethesda Gyermekkórházban a Magyar Gyermekmentő Alapítvány és az Országos Mentőszolgálat bemutatta gyermek-mentőorvosi kocsiját (MOK), amely a gyermekmentéshez szükséges speciális felszerelésével és gyermek szakorvosaival a 0-14 éves korú gyermekek gyors és magas szintű ellátását teszi lehetővé Budapesten és környékén szeptember 1-től. A több mint 12 millió forint értékű MOK a gazdasági szféra szereplőinek adományaiból jött létre: az autót az Oracle Hungary bocsátotta az alapítvány rendelkezésre, míg a speciális műszerek és a felszerelés költségét többek között a Philips Medical Systems, az Astra Zeneca, a Sárközi Szilasi és tsai ügyvédi iroda, a Medtronic és a Medplan cégek fedezték. Az autó és a felszerelés az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) tulajdonába került, amely biztosítja az üzemeltetés és a személyzet költségeit. A „gyermek-MOK”-ot a 104-es számra érkező segélyhívás alapján az Országos Mentőszolgálat mentésirányítói riasztják, amennyiben a kis beteg súlyos állapota ezt szükségessé teszi. A fejlettebb egészségügyi rendszerekkel rendelkező országokban már bevált MOK egy kombi személyautó, amelynek nagy előnye, hogy kis méreténél fogva – és az állandó telephelyül szolgáló Bethesda Gyermekkórház kedvező elhelyezkedése révén – a nagyméretű rohamkocsikhoz képest gyorsabban, legkésőbb 10-15 percen belül eljuthat Buda és Pest bármelyik részére. Az autó magas színvonalú – speciálisan gyermekek ellátására készült műszereket tartalmazó – felszereltsége és gyermekmentésre szakosodott személyzete révén a rohamkocsikkal azonos szintű ellátást képes biztosítani. Ha a gyermek kórházi ellátásra szorul, akkor a szállításra is alkalmas mentőautó érkezik a helyszínre, és átveszi a már stabil állapotú gyermek ellátását. „A MOK a röntgen és a labor vizsgálatok lehetőségét leszámítva gyakorlatilag egy intenzív osztály felszereltségét képes a helyszínre vinni” – mondta dr. Gesztes Éva, a Magyar Gyermekmentő Alapítvány elnöke az autó átadási ünnepségén. „Az eszközök a gyermekek nagy méretbeli különbözőségei miatt teljes méretválasztékban megtalálhatok az autón, így a készülékek alkalmasak az összes, 0-14 éves korú gyermek ellátására” – tette hozzá. „Az idei évben az Országos Mentőszolgálat nagy jelentőségű programot indított a gyermekek mentőellátási színvonalának javításáért. Megkezdődött az ország orvos nélküli kiemelt mentőkocsijainak (KIM) gyermekek ellátására alkalmas eszközökkel történő felszerelése, a személyzet továbbképzése, a szakmai fejlesztések összehangolására pedig a szolgálaton belül „Gyermek-sürgősségi Módszertani Központ”-ot hoztunk létre. E program lényeges eleme az újszerű gyermek-mentőorvosi kocsi rendszerbe állítása is.” – mondta Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője. A Magyar Gyermekmentő Alapítvány a vidéki régiók gyermekellátási színvonalának jövőbeni emelését is fontos célnak tekinti, ehhez azonban még (elsősorban vidéki székhelyű) támogatókat keres. TÉ IME IV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2005. SZEPTEMBER 39