A nagy informatikai rendszerektől minden felhasználó azt várja, hogy kifogástalanul ellássa a feladatát, az adatokat helyesen kezelje, a rendszer minden eleme üzemképes legyen. A rendszer használóinak szempontjából teljesen érdektelen, hogy ezt az informatikai rendszer hogyan oldja meg. Amikor azonban több ezer munkaállomás kapcsolódik egy rendszerbe, – és ezek a munkaállomások sok esetben mérőrendszerek adatait dolgozzák fel így a számítógépes hálózaton óriási mennyiségű adat áramlik, – akkor a rendszer biztonságos üzemeltetése nem is egyszerű feladat. Ennek a feladatnak az ellátására több rendszerprogram üzemel a felhasználók számára láthatatlanul a háttérben és végzi el azt a munkát, ami nélkül a nagy rendszerek nem tudnának biztonságosan működni. A publikáció ezek közül a háttérben működő úgynevezett köztes programok (middleware) közül mutat be néhányat annak érdekében, hogy valamelyest értékelni tudjuk segítségüket.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ INFORMATIKAI RENDSZEREK Az egészségügyi informatikai rendszerek szürke eminenciásai Dr. Harangi János, Várkonyi László International Business Machines Corporation Magyarországi Kft. A nagy informatikai rendszerektől minden felhasználó azt várja, hogy kifogástalanul ellássa a feladatát, az adatokat helyesen kezelje, a rendszer minden eleme üzemképes legyen. A rendszer használóinak szempontjából teljesen érdektelen, hogy ezt az informatikai rendszer hogyan oldja meg. Amikor azonban több ezer munkaállomás kapcsolódik egy rendszerbe, – és ezek a munkaállomások sok esetben mérőrendszerek adatait dolgozzák fel így a számítógépes hálózaton óriási mennyiségű adat áramlik, – akkor a rendszer biztonságos üzemeltetése nem is egyszerű feladat. Ennek a feladatnak az ellátására több rendszerprogram üzemel a felhasználók számára láthatatlanul a háttérben és végzi el azt a munkát, ami nélkül a nagy rendszerek nem tudnának biztonságosan működni. A publikáció ezek közül a háttérben működő úgynevezett köztes programok (middleware) közül mutat be néhányat annak érdekében, hogy valamelyest értékelni tudjuk segítségüket. BEVEZETÉS Az egészségügyi informatikai rendszerek fontosságáról, feladatairól ezen folyóiratban már több tanulmány, cikk jelent meg [1-6] részletesen taglalva, hogy a mai egészségügy nem nélkülözheti a korszerű informatikát. Ma Magyarországon a kórházaknak több, mint felében működik valamilyen kórházi informatikai rendszer vagy önállóan, vagy gazdasági irányítási rendszerrel összekapcsolva. Az említett kórházak jellemzően közepes, vagy nagy méretűek, több száz vagy akár ezer feletti ágyszámmal. Az egészségügyi intézményközi rendszer megvalósítása jelenleg folyamatban van, ennek elvi alapjairól is jelentek meg leírások [7, 8]. Az egészségügyben tehát nagy erőkkel folyik az informatika bevezetése, alkalmazása így természetesen felmerülnek azok a problémák és feladatok, amelyek ilyen méretű rendszerekben a middleware programok alkalmazását szükségessé teszik. A MIDDLEWARE PROGRAMOK HELYE ÉS SZEREPE Mint már a bevezetőben említettük, a köztes programok a háttérben, legtöbb esetben a felhasználó részére észrevétlenül működnek. Ahogy a nevük is mutatja, a felhasználói alkalmazások és a rendszerprogramok, illetve több felhasználói alkalmazás között foglalnak helyet, és segítik a rendszer működését. Ezt az teszi lehetővé, hogy a programok ma számos standard szerint működnek, kommunikál- nak egymással, így egyszerűbb a rendszerek köztes programokkal történő támogatása. A köztes programok számos feladatot látnak el: a rendszer biztonságát adják, figyelik és kezelik a rendelkezésre álló erőforrásokat beleértve az adatforgalmat, adattárolást, infrastruktúra elemeket (rendszer- és biztonság menedzsment), • integrálják a rendszer információit, kezelik az adattárolást, adattartalmat, • egységes alkalmazói felületet adnak és integrálják az alkalmazásokat is, szolgáltatják a rendszer intranet és internet felületét, • összekapcsolják az alkalmazásokat a rendszerprogramokkal, ill. egymással a standard illesztő felületek segítségével. Ezek olyan feladatok, amelyeket minden rendszerben meg kell oldani. Ezeken felül köztes programok alkalmazásával lehet • rendszerfejlesztést, • csoportmunkát és projekt jellegű tevékenységet integrált módszerekkel megoldani, ez utóbbiak már nem minden esetben szükségesek, de amennyiben szükségesek, szintén köztes programokkal támogathatók. • RENDSZER MENEDZSMENT PROGRAMOK A rendszer menedzsment feladatai közül itt néhányat említünk a legfontosabbak közül. Ezek azok a feladatok, melyeket minden informatikai rendszerben el kell látni. Rendszerbiztonság Az informatikai rendszer felhasználóit azonosítani, az azonosított felhasználó hozzáférési szintjeit biztosítani kell. Minden olyan eseményt rögzíteni kell, amely a rendszer biztonsága szempontjából fontossággal bír (hozzáférések naplózása, a felhasználók által végzett tevékenységek a rendszerben a későbbi nyomonkövethetőség szempontjából). Ez az a funkció, amelyben a kórházi informatikai rendszerben lévő felhasználókat meg lehet határozni azzal együtt, hogy az egyes felhasználók a rendszer mely elemeit használhatják. Adatkezelés, adatmentés és adattárolás A nagy informatikai rendszerekben a rendszeres adatmentés – akár a felhasználók által kezdeményezve, akár IME IV. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2005. OKTÓBER 47 INFOKOMMUNIKÁCIÓ INFORMATIKAI RENDSZEREK automatikus, időponthoz kötött – igen fontos feladat. Egy véletlen rendszerhiba esetén ezt az adatmentést lehet felhasználni a rendszer működőképes állapotának visszaállítására. A rendszer menedzsment programnak kell nyilvántartani azt, hogy hova történt a mentés, visszaállítás esetén az adatokat hova kell visszaküldeni. Ehhez a köztes szoftver pontosan ismeri a rendszer felépítését, hierarchiáját. Az adatmentéssel kapcsolatban szintén fontos, hogy a már nem használt adatokat mikor lehet felülírni (csak mentés esetén), vagy mikor és hova lehet archiválni, az archívumból hogyan lehet azokat visszakeresni. Rendszerkezelés, szoftverek egységes verziókövetése Egy klinikán vagy több telephelyes kórházi rendszerben, – ahol a felhasználók egy rendszer szoftvert (pl. kórházi informatikai rendszert) használnak – nagyon fontos, hogy az egyes bejelentkező személyek ugyanazt a verziót használják. Az illeszkedjen a központi (szerver) verzióhoz, és a verziók változása esetén a felhasználók gépein automatikusan megtörténjen a verzióváltás. Ezt természetesen nyilván kell tartani, és a rendszerbe belépő felhasználóknál szükség esetén el kell végezni a programok verziójának harmonizálását. Távoli segítségnyújtás A kórházi rendszerek felhasználói gyakorta területileg elosztottan (külön telephelyeken, épületekben, emeleten) végzik munkájukat. Amennyiben az általuk használt rendszerek valamilyen működési problémája vagy a felhasználó valamilyen kérdése esetén a helyszíni segítségnyújtás szükségessé válik, azt az informatikai üzemeltető személyzet gyorsan és hatékonyan kell elvégezze. Ennek érdekében olyan támogató eszköz használata szükséges, amely a probléma behatárolását, elhárítását személyes jelenlét nélkül, távolról teszi lehetővé (távoli képernyő átvétele, távoli segítségnyújtás). Erőforrás menedzsment Az informatikai rendszerekben rendszerint vannak olyan elemek, amelyeket többen is használnak, arra adatot küldenek. Ilyen például a rendszerben lévő nagy teljesítményű színes nyomtató, központi adattároló, több felhasználó által közösen használt adatállomány vagy kiszolgáló gép. Ezeknek az erőforrásoknak a felhasználását szintén irányítani, menedzselni kell, például a nyomtatásra váró adatokat sorba kell rendezni, a kinyomtatott anyagokat információval (tulajdonos, téma) ellátni. Egy ilyen közös felhasználásban lévő erőforrás működését az erőforrás menedzser figyeli, meghibásodás, vagy működési zavar esetén jelzi a rendszer felügyeletét és karbantartását végző egységnél, és a további munkákat más erőforrásra irányítja át. A rendszer menedzsment feladatainak egy részét a rendszer alkalmazási programok is el tudják látni, lehetséges, hogy bizonyos feladatokat több megoldással is el lehet végezni (pl. a felhasználó azonosítását a köztes program is és a kórházi informatikai rendszer is végezheti). Ilyenkor a 48 IME IV. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2005. OKTÓBER rendszer informatikai vezetése határozhatja meg, hogy a feladat megoldása mely programban legyen. A rendszer- és biztonság menedzsment feladatokra kiválóan alkalmas az IBM által ajánlott Tivoli köztesprogramcsalád [9]. PROGRAM INTEGRÁCIÓS PLATFORM Első hallásra ez nehezebben érthetőnek tűnik, holott ezzel a köztes program funkcióval meglehetősen gyakran találkozunk. Az integrációs feladat sokrétű: • alkalmazások integrálása, • folyamatok integrálása, • információk integrálása, • felhasználók integrálása. Alkalmazások és információk integrálása Nagyobb vállalatok, kórházak ma már nagyon sok alkalmazással dolgozik, amely alkalmazások többnyire egymástól függetlenül működnek. Sok esetben ezek az alkalmazások ugyanazokat az adatokat használják, de mert egymástól függetlenek, ezekkel az adatokkal külön-külön kell foglalkozni. Az alkalmazások integrálásának igénye ekkor merül fel, és akkor végezhető el, ha az alkalmazások szabványokra épülnek. Az alkalmazások integrálása a felhasználó számára azt jelenti, hogy az informatikai rendszerben elérhető minden alkalmazás ugyanarról a felületről érhető el, ami napjainkban tipikusan valamilyen web-es felület. Ez csupán csak a megjelenítés, az információk integrációja a háttérben lényegesen többet jelent. Az alkalmazások (pl. kórház informatikai rendszer, gyógyszerkészlet nyilvántartás, jelentések készítése, statisztikai alkalmazások) egységesek a rendszerben lévő felhasználók számára. A háttérben szükséges adatokat, adatbázisokat a felhasználók elérhetik, a változások azonnal láthatók más felhasználók számára – és természetesen ugyanazt az adatot egyszerre csak egy felhasználó változtathatja meg. Ezeknek az adatoknak a feladatok szempontjából történő rendszerezését, tárolását, elérését middleware programok végzik. Sok esetben az alkalmazások egymás közötti kommunikációja szükséges (pl. a készletnyilvántartó rendszer és a kórházi informatikai rendszer együttes működése szolgálhatja ki egy-egy tevékenység igényeit). Ezeket a feladatokat, valamint az adatok felhasználásával kapcsolatos (alkalmazások és adatbázisok közötti) átviteli, és esetleges konverziós (formátum átalakítási) műveletek végrehajtását a felhasználók és a központi rendszer között szintén a köztes szoftverek végezhetik. A folyamatok és felhasználók integrálása Egy intézmény, kórház informatikai folyamatait a rendszerek köztes programjai hatékonyan támogathatják (kapcsolattartás a külvilággal, információszolgáltatás, üzenetek továbbítása például a körzeti orvosoknak, vagy az egész- INFOKOMMUNIKÁCIÓ INFORMATIKAI RENDSZEREK ségügyi hatóságoknak). Ez a megoldás egy intézmény (kórházi) portált jelent, amelyet kívülről is el lehet érni, de a belső folyamatokat is ezen keresztül lehet megszervezni – ekkor természetesen a belső felhasználók egy biztonsági rendszeren keresztül lépnek azon területekre, amelyek belső információkat, folyamatokat tartalmaznak. Egy ilyen rendszerben az integráció nagyon komplex is lehet, a lelke egy vállalati univerzális kommunikációs kapcsolati rendszer, amely intelligens módon kapcsolja össze az alkalmazásokat és az infrastruktúra elemeit az operációs rendszerektől, hardver és szoftver platformoktól függetlenül. Amennyiben a folyamatok integrációját (azaz az üzleti folyamatok informatikai támogatását, megvalósítását) a köztes szoftver végzi, akkor a folyamatok megváltozása akár belső átszervezés, akár külső kényszer (szabályok változása) miatt nagyon egyszerűen követhető az informatikai eszközökkel. Egy ilyen rendszer vázlata az 1. ábrán látható. Itt is meg kell jegyezzük, hogy az említett feladatok egy részét más alkalmazások is el tudják végezni, de mivel a köztes programokhoz minden alkalmazás hozzáférhet, érdemesebb a közös feladatokat a köztes programokra hárítani, így egyszerűbb a rendszer kezelése, ugyanazt a feladatot csak egyszer kell megoldani. Az integrációs feladatokra az IBM a WebSphere köztesprogram-családot [10] ajánlja. EGÉSZSÉGÜGY-SPECIFIKUS RENDSZEREK Az egészségügyben fontos lehet azoknak az információknak az elérése, amelyek egy adott területre specifikusak, például egy betegség kutatásának eredményei, kezelésével kapcsolatos információk, vagy éppen egy gyógyszer alkalmazásának adatai, hatósági (OGYI, EMEA) megjegyzései. Ezeknek az információknak az elérése rendszerint valamilyen internetes alkalmazással lehetséges. A köztes szoftverek lehetővé teszik, hogy az ilyen jellegű információkkal kapcsolatos lépések automatikusak legyenek, az általunk tapasztaltak bekerüljenek a szakmai információs rendszerbe, illetve a megjelenő új információról akkor is tudomást szerezzünk, ha arra nem keresünk rá. Szintén fontos, az egészségügyben is használható köztes program, amely állandó kapcsolatban tartja mindazokat, akik valamilyen közös témán dolgoznak (gyógyszerkutatás, gyógyszerkipróbálás). Ekkor minden résztvevőt informálni tudunk az általunk végzett munkáról, valamint tudomást szerzünk a mások által kapott eredményekről. Ezzel a megoldással a részfeladatok is meghatározhatók, a közös tevékenységben résztvevők pontosan tudják a szerepüket a projektben. Így megelőzhető a párhuzamos munkavégzés, a hatékonyság megnő, felgyorsul a munka. 1. ábra Rendszerintegrálás middleware programokkal, alkalmazások és felhasználók integrálása IME IV. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2005. OKTÓBER 49 INFOKOMMUNIKÁCIÓ INFORMATIKAI RENDSZEREK Ebben az esetben is lehetséges, hogy valamely más alkalmazás részben ellátja ezt a feladatot, de egy köztes programmal ezek a feladatok integrálhatók, egyetlen rendszerbe foglalhatók. ÖSSZEGZÉS Mint minden tevékenységet napjainkban, az egészségügyi informatikai beruházásokat is gazdaságossági megfontolások vezérlik. Az informatikai rendszerek meggyorsítják a folyamatokat, növelik a hatékonyságot. A kórházi informatikai rendszerek a gyógyítást teszik hatékonyabbá, ezzel az egészségügy költségeit csökkentik. Az informatikai rendszerek köztes programjai pedig, mint már korábban említettük, az informatikai rendszerek működését teszik hatékonyabbá, vagy segítik olyan módon, hogy az megőrizze működőképességét, ezzel szintén a gazdaságosságot szolgálják. IRODALOMJEGYZÉK [1] Dévényi Dömötör: Infokommunikációs és globális technológiák az egészségügyi informatikában, IME I. évf. 1.: 33-37, 2002 [2] Dr. Balkányi László, Barna Péter, Fogarassy Károly, Lukács András, Molnár László, Dr. Valovics István: Javaslat az intézményi információrendszer, a szervezeti felépítés és a funkcionalitás kapcsolatát ábrázoló átlátható modellre, IME I. évf. 2.:18-23, 2002 [3] Balázs Gábor, Drozdik Béla, Jókuthy András és Dr. Kozmann György, Információs rendszer egészségmegőrzésre, rizikóbecslésre és távmonitorozásra, IME I. évf. 2.:31-36, 2002 [4] Dr. Kozmann György, Szakolczai Krisztina: Gondolatok az egészségügyi informatika fejlesztéséről, IME II. évf. 6.:34-38, 2003 [5] Dr. Kozmann György: Új információs technológiák az egészségügyben, lehetőség a minőségi, gazdaságossági és versenyképességi elvárások teljesítésére, IME IV. évf. 3.: 34-39, 2005 [6] Dr. Harangi János: Egészségügyi informatika lehetőségei és alkalmazásának hatásai, IME IV. évf. 4.: 52-54, 2005 [7] Dr. Rékassy Balázs, Magyari Péter: Krónikus betegség menedzsmentje – ahol az igazi megtakarítás és hatékonyságnövelés rejlik, IME IV. évf. 3.: 17-22, 2005 [8] George Eisenberger, Dr. Harangi János: Informatika az egészségügy szolgálatában HCN, egy jól bevált intézményközi informatikai rendszer, IME IV. évf. 5.: 47-51, 2005 [9] http://www-306.ibm.com/software/tivoli/ [10]http://www-306.ibm.com/software/websphere/ A SZERZÔK BEMUTATÁSA Dr. Harangi János vegyészként végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, Debrecenben, 1974-ben. A KLTE Biokémiai Tanszékén dolgozott 1989-ig, elválasztástechnikát oktatott, a tanszék szerkezetvizsgálattal kapcsolatos feladatainak megoldását végezte (NMR), ez utóbbi témában szerezte egyetemi doktori fokozatát 1980ban. 1990-ben a Hewlett-Packard Kémiai Elemzés Részlegén dolgozott, részt vett a Hewlett-Packard Magyarország megalapításában, a kémiai elemzők értékesítését vezette Magyarországon 1999-ig. 1999 és 2003 között a HewlettPackard, majd a cég kettéosztása után az Agilent Európai Marketing és Értékesítés-támogatási Központjában dolgozott Waldbronnban, Németországban. 1997-ben Ph.D., 2001-ben habilitált doktori fokozatot, 2002-ben MBA diplomát szerzett. 2003 óta az IBM Egészségügyi és Élettudományi üzletágában dolgozik regionális üzletfejlesztési vezetőként. Érdeklődési területei: bioinformatika és kapcsolódó területek, laboratóriumi informatika, műszeres elemzés. Várkonyi László 1994-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnökként. A Telelogic Kft.-nél kezdett el dolgozni rendszermérnökként, majd öt évet töltött az LNX Hálózatintegrációs Rt.-ben vezető konzu- lensként. 2003-ban csatlakozott az IBM-hez, ahol komplex informatikai rendszerek tervezésével foglalkozik felhasználva az IBM SW portfolió valamennyi komponensét. Az informatikai rendszerek tervezése során a szakmai koncepció kialakítását, tervezést, a projekt koordinálását látja el. 50 IME IV. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2005. OKTÓBER
