A PET/CT napjaink slágertémája, kiemelten favorizált diagnosztikai eszköze. Magyarországon jelenleg kettő ilyen készülék is működik: az egyik állami infrastruktúrával a háta mögött, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben (General Electric berendezés, a szükséges izotópot egyelőre még Debrecenből kapja), a másik komplett zöldmezős beruházásként a Pozitron Diagnosztikai Kft. Budafoki úti, kizárólag erre a célra létesített épületében (Siemens berendezés).
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT ORVOSTECHNIKA Költséges, de megéri? A PET/CT napjaink slágertémája, kiemelten favorizált diagnosztikai eszköze. Magyarországon jelenleg kettő ilyen készülék is működik: az egyik állami infrastruktúrával a háta mögött, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben (General Electric berendezés, a szükséges izotópot egyelőre még Debrecenből kapja), a másik komplett zöldmezős beruházásként a Pozitron Diagnosztikai Kft. Budafoki úti, kizárólag erre a célra létesített épületében (Siemens berendezés). Ez utóbbi főorvosától, Lengyel Zsolttól tudjuk, hogy a beruházásnak nem a PET/CT kamera a leginkább költséges eleme. A berendezés öt elemből áll: a folyamat az izotópokat előállító ciklotrontól indul, ezt követően radiofarmakon-szintézis következik (az esetek túlnyomó többségében fluor-dezoxiglukoz hordozza az izotópokat). A beruházás több mint 2 milliárd forintot igényelt. Ebből csak a ciklotron mintegy 600 millió forint (a készülékkel természetesen egy sor más, rövidebb felezési idejű izotóp is elállítható, amelyek szintén felhasználhatók orvosi célra, elsősorban szív- és főként agyi érbetegségek diagnosztizálására). Különös gonddal, a gyógyszergyártásban megszokott sterilitással és biztonsággal kell kialakítani azt a helységet, ahol a később intravénásan beadásra kerülő, radio-farmakon szintézissel előállított izotóppal dúsított glukóz oldat készül. Jelentős költséggel jár a minőségellenőrző laboratórium kialakítása. Automata berendezés dozírozza a betegenként változó mennyiségű szérumot. Speciális fülkét kell kialakítani azért, hogy a személyzet tagjait csak minimális sugárterhelés érje, miközben a beteg szervezetébe juttatják az anyagot. Egy pihenőszoba következik, ahol a beteg megfelelő körülmények között várja ki, hogy szervezetében egyenletesen elosztódjon az izotópot hordozó anyag. Ez után végzi munkáját a PET/CT kamera, amely ránézésre szinte azonos a már ismert, CT felvételeket készítő berendezésekkel. A kapott kép egyszerre mutatja a morfológiát és a metabolizmust. A PET képhez tehát anatómiai információk is járulnak. A PET felvételek hasznáról már 25 éve gyűjtik az adatokat. A PET/CT használata csak az ezredforduló táján kezdődött, így a statisztikai bizonyítékokra még várni kell, még az sem mondható meg biztonsággal, hogy mire használható. Ami bizonyos, új utakat nyit meg a diagnosztikában. Felvetődhet a gondolat, használják szekunder prevencióban, hisz számos élet megmenthető lenne általa. Ez ellen súlyos gazdasági érvek szólnak. Sok érv, s egyebek mellett egy Japánban végzett vizsgálat adatai szólnak viszont amellett, hogy a betegek utó- vizsgálatában jelentős szerepe kell, hogy legyen. A PET/CT gyógyultnak minősített, tünetmentes rákos betegekben tízszer több malignus tumort mutatott ki, mint a tumor markerekre irányuló, illetve hagyományos képalkotó eljárással vizsgáltakban, és majdnem kétszer annyit, mint hagyományos PET-tel vizsgáltakban. Előszűrt populációban viszont igen nagy jelentősége lehet a PET/CT-vel végzett korai diagnosztikának, és ha megelőzi a többi, hagyományosnak mondható képalkotó eljárást, még anyagilag is kifizetődő lehet. Magában a gyógyító eljárásban viszont egyre nélkülözhetetlenebb a PET/CT. A nemzetközi szakirodalom szerint alkalmazása mintegy harminc-ötven százalékban változtatja meg az adott onkológiai beteg terápiáját. Megkérdeztük Szilvási Istvánt, a MOK alelnökét, a Nukleáris Medicina Szakmai Kollégium tagját, aki elmondta, hogy kollégium többször megerősítette, hogy a PET/CT hatékony és költség-hatékony képalkotó diagnosztikai eljárás és már 1998-tól (!) ismételten, részletes országos PET-fejlesztési koncepciót tett le az egészségügyi tárca asztalára. Minden alkalommal – utoljára 2004-ben – azt javasolta, hogy a korszerű képalkotó diagnosztikai eszközöket először az orvosképzést végző egyetemek megfelelő – nukleáris medicina – tanszékeire telepítsék. A PET vizsgálatok finanszírozása Nyugat-Európában változatos, de a for-profit PET-ek száma elenyésző. Az USA-ban a Medicare (jelenleg) szinte kizárólag az onkológiai indikációjú FDG-PET vizsgálatokat finanszírozza. Szilvási István hozzátette, bízik abban, hogy a tárca az egyetemeken megvalósuló non-profit PET/CT vizsgálatokat is finanszírozni fogja. Megkérdeztük Dr. Szűcs Miklóst is, az Onkológiai Szakmai Kollégium elnökét, aki ugyancsak kijelentette, napjaink legkorszerűbb diagnosztikai eszköze a PET/CT, használata mintegy 25-30 százalékban változtatja meg a diagnózist, a srageing módosításával a tervezett terápiát, így a kezelés eredményét is, majd a beteg gyógyulásának nyomon követését. Mindeközben számos más vizsgálat elvégzését szükségtelenné teszi. Ezek összértéke nem egy esetben meghaladja a PET/CT vizsgálat 250-300 ezer forintos árát. A területen érintett szakmai kollégiumok sok mindenről vitatkoznak még, egyebek között arról is, hány készülék telepítésére, hány vizsgálat finanszírozására lenne szükség. Egy valamiben azonban teljes az egyetértés: évi tízezernél több, nagy valószínűséggel akár húszezer vizsgálat finanszírozása szükséges. Az Onkológiai Szakmai Kollégium számításainak alapja az évente felderített daganatos betegek száma, akik mindegyikének diagnosztizálása, majd kezelésük lezárása utáni újabb PET/CT vizsgálata elengedhetetlen. Nagy András László 30 IME IV. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2005. OKTÓBER
