Cikk címe:Beszámoló az V. Kontrolling Konferenciáról
Szerzők:
Intézmények:
Évfolyam: IV. évfolyam
Lapszám:2005. / 9
Hónap:december
Oldal:23-25
Terjedelem:3
Rovat:MENEDZSMENT
Alrovat:KONFERENCIA
Absztrakt:
A szokásos érdeklődést is meghaladóan 200 résztvevővel zajlott az IME V. Kontrolling Konferenciája 2005. november 30-án a Stadion Hotel konferenciatermében. A „Szűk esztendő 2005” mottóval induló, és a vezetői eszköztárat felvonultató seregszemlét hagyományosan a rendezvény főszponzora, az Ilex Kft. vezetőjének, Ôry Károlynak az előadása nyitotta, majd egészségpolitikaifinanszírozási beszámolók, és egészségügyi intézmények vezetőinek, tanácsadóknak az előadásai követték. A konferenciát termékeny kerekasztal beszélgetés zárta, ahol intézményvezetők számoltak be a működőképesség fenntartásáért végzett tevékenységükről, és számos kérdés érkezett a hallgatóság soraiból is.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT KONTROLLING KONFERENCIA Beszámoló az V. Kontrolling Konferenciáról A szokásos érdeklődést is meghaladóan 200 résztvevővel zajlott az IME V. Kontrolling Konferenciája 2005. november 30-án a Stadion Hotel konferenciatermében. A „Szűk esztendő 2005” mottóval induló, és a vezetői eszköztárat felvonultató seregszemlét hagyományosan a rendezvény főszponzora, az Ilex Kft. vezetőjének, Ôry Károlynak az előadása nyitotta, majd egészségpolitikaifinanszírozási beszámolók, és egészségügyi intézmények vezetőinek, tanácsadóknak az előadásai követték. A konferenciát termékeny kerekasztal beszélgetés zárta, ahol intézményvezetők számoltak be a működőképesség fenntartásáért végzett tevékenységükről, és számos kérdés érkezett a hallgatóság soraiból is. A konferencia célja a szervezők megfogalmazása szerint az volt, hogy bemutassa a mai eredményes intézeti vezetői eszközöket, áttekintse a kontrolling, vezetői információs rendszereket, a finanszírozástechnika eszköztárát, új felhasználási irányait. Minderről vezető kórházi felhasználók és külső szakemberek beszámolóiból gyűjthettünk tapasztalatokat. A már említett „Szűk esztendő – 2005” mottó mellett a gazdasági mozgástér 2005-2006-os szempontjairól, a költségkorlátozó technikákról, a teljesítmény volumen korlátos egészségügy sajátosságáról hallhattunk beszámolókat. Felvezető, értékelő és összefoglaló előadását Ôry Károly, az Ilex Kft. ügyvezetője a sokatmondó „Korlát, nyújtó és mérleg” címmel tartotta meg. Címszavakkal jellemezte a 2005-ös évet, értékelte az OEP kasszát, amely az év végi állása szerint a menedzsmentek számára átlagosan -1,1 – +1,6%-os reálérték-változást hozott. Tanácsadói szemmel egyértelműen az intézmények pozícióromlását, a tartalékok felélését észlelték. A csődök kirobbanását a szállítói állomány (+40%), és a fizetési határidők növekedése fedte el. Főképpen „puha", de számos alkalommal csoportos létszámleépítések történtek. Megindult a TVK-kereskedelem, és a teljesítményverseny megszűnt. A 2006. esztendő az összevontan értelmezett szakellátási kasszákban 28 milliárdos – több mint 5%-os – csökkenést hoz a költségvetési keretszámok szerint. Ez nominálértéken 6,7-8%-os reálvesztést okoz várhatóan. Egyértelmű, hogy a bérköltségek csökkentése maradt menekülési útvonalként az intézmények számára, amely azt is jelenti, hogy a prémiumrendszerek megszűntek, a központi intézkedések meghozatala maradt ez egyetlen beavatkozási lehetőség az intézményvezetők kezében. E helyzetben az intézményi kontrolling tevékeny- ség középpontjába a szezonális index tervezés, az esetarányos fedezetszámítás és a benchmarking került. Ezt az igen kedvezőtlen képet Dózsa Csaba közgazdasági-ágazatfejlesztési államtitkár nem óhajtotta kommentálni előadásában. A jelen problémái helyett a jövő lehetőségeit a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretein belül tárgyalta, elhelyezve az egészségügy pozícióját a gazdaság általános erőtereinek, elvárásainak körében, illetve a fejlesztésüket szolgáló Országos Fejlesztéspolitikai Koncepciót (OFK), illetve az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Koncepciót (EFK). Ismertette az EFK fő céljait, beavatkozási területeit, kiemelve az egészség-tudományok, egészségügyi informatika és az egészségipar fejlesztésében levő lehetőségeket. Dr. Kiss József, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatójának előadását külön cikkben találják meg kedves Olvasóink. A finanszírozási szempontok primátusát bizonyítja az is, hogy ezt követően Dr. Székely Tamásnak, az OEP főigazgató helyettesének előadása következett, amelyet most mint a teljesítmény volumen korlát (TVK) bizottság elnöke tett meg, ismertetve a bizottság munkáját, lehetőségeit és mozgásterét. Az előadás nem érintette a degressziós rendszer és a szezonális indexek 2 éves használatának értékelését. A bizottság tagjainak ismertetését követően Dr. Székely Tamás elmondta, a várakozásokkal ellentétben 2005ben a teljesítmények növekedtek, így a 2004-es kasszamaradványhoz képest 2005-ben csak átcsoportosításokkal volt biztosítható, hogy a decemberi kifizetés teljes alapdíjon történjen. Az aktív fekvőbeteg kassza esetében a kifizetés 6,3%-kal, a HBCS teljesítmény súlyszámban 1,7%-kal nőtt (ez azt jelenti, hogy jóval magasabb volt a 100%-on elfogadott teljesítmény – azaz valószínűleg a TVK-ját emelték bizonyos – valószínűleg a konszolidált – kórházaknak, illetve az alapdíj növekedéséből származhat a különbség – a szerkesztő megjegyzése). A konszolidációhoz kapcsolódó többlet TVK-t illetően megtudtuk, hogy ennek volumene 14.800 súlyszám, amelyet a várható TVK és a degresszió alá eső teljesítmények arányában osztottak fel az intézmények között úgy, hogy a többlet és alap TVK összege nem lehet több, mint az intézmény tényleges 2005. évi teljesítménye. Számos egyéb változás mellett Dr. Székely Tamás bejelentette, hogy a krónikus osztályra való átvétel N (normatív) +5 nap után már finanszírozott lesz a korábbi N+7-tel szemben. A 2006-ös TVK pedig a 2005-ben 100%-on, degresszió nélkül kifizetett teljesítmény lesz. További szigorítások jelennek meg a fekvőbeteg elszámolás rendszerében. Amennyiben a megkezdett ellátás nem minősül sürgős esetnek, vagy nem tartozik az áthelye- IME IV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2005. DECEMBER 23 MENEDZSMENT KONTROLLING ző szolgáltató kompetencia körébe, akkor az áthelyező szolgáltató az elszámolási szabályok szerinti súlyszám 25%-ra jogosult csak. A fekvőbeteg gyógyintézetből történő elbocsátást követően, határnapon belüli (garanciális szabály hatálya alá eső!) ismételt fekvőbeteg gyógyintézeti ellátás esetén – garanciális szabály alól feloldott esetek kivételével – az elszámolási szabályok szerinti súlyszám 50%-a számolható csak el. A TVK rendszer legnagyobb változása valószínűleg az lesz, hogy 2006-ban a Regionális Egészségügyi Tanácsok (RET) is szerepet kapnak a TVK gazdálkodásban, ugyanis feladatuk lesz az összesített regionális TVK-k egy jelentős részének (várhatóan 10-20%-ának) újraosztása. Amennyiben ez sikertelen, az OEP a TVK Bizottság támogatásával osztja újra a maradék kvótákat. Túllépve a makroszintű finanszírozási kérdéseken, az intézményi menedzsmentek képviselői következtek. Kis Róbert, a Semmelweis Egyetem Kontrolling Osztályának vezetője meglepő őszinteséggel számolt be az SAP gazdasági szoftver bevezetése kapcsán észlelt egyetemi nehézségekről, a jelenlegi helyzet fonákságairól, és a változtatás fékjeiről. Az üzemgazdasági szemlélet imperatívusza azonban láthatóan elérte az Egyetemet is: a korábban lassú, sok kézi elemet tartalmazó feldolgozás, ellenőrizhetetlen kötelezettségvállalások helyett új szabályzatok, feldolgozási algoritmusok kialakítása, az adatrögzítési fegyelem megszilárdítása, de legfőképpen a szervezet integrációja a cél. Az előadás tárgyalta a projektben résztvevő alkalmazottak, a vállalkozó és a menedzsment szempontjainak különbözőségét, az érdekütközésen felülemelkedő, közös nyelv kialakításának szükségességét. Szellemes grafikon tárgyalta a szervezeti erőknek a projekt egyes fázisaiban tanúsított hozzáállását, ennek a munka hatékonyságára kifejtetett hatását. Dr. Weltner János, a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi bizottsága tagjaként a tulajdonosi adatigény és információs rendszer kapcsán elméleti kérdésekről beszélt. Mi az adatszolgáltatás jelentősége? Milyen célok mentén lehet és kell létrehozni? E kérdésekre válaszolva tárgyalta a lehetséges adatforrásokat, az adatminőség problémáját, illetve azt, hogy biztosítani kell az elkészült adatállományok hozzáférhetőségét a lakosok számára. Milyen típusú adatok is fontosak a főváros számára ezen célok mentén? Főbb kategóriák: ingatlan (telek és épület), eszközök és szellemi értékek, pénzügyi-teljesítmény mutatók. Bemutatta annak az informatikára épülő projektnek a terveit, amelyik a fenti célok irányába elindult a fővárosban. Összefoglalva kiemelte: egy ilyen projektet csakis a lakossági és dolgozói elvárásoknak mind jobban megfelelve érdemes végigvinni. Ezért nem megkerülhető elégedettségi vizsgálatok elvégzése sem. A Kaposvári Kaposi Mór Kórház képviseletében Koppány Tamás informatikai és kontrolling osztályvezető saját gazdálkodási és vezetői eszközrendszerükről számolt be, amellyel sikereket értek el az elmúlt esztendőkben. Bemutatta a 2003-as válságkezelés során elért eredményeket, amely látványos lépéseket is igényelt, így 250 fős leépítést, a bevételek optimalizálását. Ez utóbbit a belső, osztályos 24 IME IV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2005. DECEMBER KONFERENCIA kódoló orvosok rendszerének kiépítésén keresztül sikerült elérniük. Kontrolling rendszerük és szervezetük jelentős fejlődésen ment keresztül, és 2003 januárjától vezetői információs rendszerrel is rendelkeznek. Ez utóbbi kiépítéséhez technológiaváltást kellett elérniük: automatizmusok beépítésével, folyamatok szabályozásával, a naprakészség erősítésével. A rendszer állandó fejlődésben van: sor került a még nem kezelt területek bevonására is (pl. fogászati ellátás). A gondok teljesen persze nem szűntek meg, jelenleg is küzdenek a pontatlan alapnyilvántartásokkal, a bérelemek felosztásával, a fegyelmezetlen adatszolgáltatással, a kontrolling koncepció tudatosításával a teljes szervezeten belül. Véleménye szerint elkerülhetetlen a gazdasági, medikai, humán erőforrás rendszerek integrációjának a fokozása. Ez utóbbihoz segítséget jelenthet a HEFOP 4.4 program, amely nyomán folyamat-költség alapú működéssel és azonnali beavatkozási lehetőséggel kecsegtető rendszerek épülhetnek ki, akár a dél-dunántúli régióban is. Pomázi Gyula, a Provice Kft. képviseletében az intézményi egészségügyi információs rendszerekről és a mutatószám alapú irányításról beszélve alapvető kérdéseket boncolgatott: Melyek a kiemelt feladatok a szervezetben? Mik a valós céljaink? Ezekből is melyek a legfontosabbak? Kiemelte, hogy a ma menedzsmentjének koncentrálnia kell céljaira, meg kell találnia azt a 4-8 dolgot, amelyekkel foglalkoznia kell, amelyekre fókuszál, hiszen aki mindennel foglalkozik, az nem jut előre. Kérdőíves felmérések alapján bemutatta, miképpen gondolkodnak jelenleg az egészségügyi szervezetek az egyes mutatók szükséges periodicitásáról, illetve melyek a valós idejű menedzsment korlátai a magyar egészségügyben. Az említett célokhoz mérőszámok is szükségesek, a fő probléma azonban, hogy a jelen pénzügyi mutatók legtöbbször alkalmatlanok az intézmény kézben tartására, illetve stratégiáikat az intézmények nem képesek fókuszálni vízionális, ösztönzési, vezetési, erőforrás korlátok jelenléte miatt. A megfelelő információs rendszerek jelenléte azonban csökkentheti az információ megszerzésére fordított időt, és teret adhat a valós menedzsmenti munkának, amely a beavatkozást, a stratégiai célok operatív szintű követését jelenti. Kiemelte: a mutatószámok értékelésénél legtöbbször nem abszolút értékeik, hanem változásuk dinamikája az informatív. Az IME Kontrolling Konferenciák rendszeres előadója Babos János, a Process Solution Kft. ügyvezetője. Előadását az „Elszámolási rendszerek a költségvetési és versenyszféra határán” címmel tartotta meg. Az elmúlt 15 esztendőt értékelve elmondta: szemléletben, hozzáállásban sokat változott az egészségügyi intézmények menedzsmentje, tulajdonosi köre, azonban maga az egészségügyi rendszer ugyanazon problémákat hordozza továbbra is. Jelentős előrelépésként kezelte ugyanakkor, hogy az intézetek stratégiája egy problémaközpontú megközelítéstől elmozdult a tudásközpontú felé: ebben a tűzoltás helyett a tudatos versenyelőnyökre és hatékonyságnövelésre törekszenek a szervezeti szereplők. A siker keretfeltételeit meghatározva értékelte, miként válhatnak még inkább sikeressé az egészségügyi MENEDZSMENT KONTROLLING szervezetek, jelen szervezeti formában, esetleg átalakulva közhasznú társasággá, illetve holdinggá. Ez utóbbi lehetőség kapcsán értékelte az előnyöket, amelyek főleg a specializációra, a gazdasági centralizációra és a szervezeten belüli erőforrás-megosztásra vezethetők vissza. Mindezek megteremthetik az erős és céltudatos vagyongazdálkodás alapját, megakadályozzák a vagyonvesztést. A hátrányokat ismertetve kiemelte: nagyon fontos az átalakulás körültekintő végrehajtása, mert a mátrixszervezet irányíthatósága kulcskérdés, álproblémák és -kifogások mentén megjelenő ellenállásnak nem szabad teret hagyni. Az átalakulás alapvető célja a közös pénzügyi-számviteli platform kialakítása, egységes tervezési-beszámolási rendszer kialakítása, a tulajdonosi és menedzsmenti érdekek keresztülvitele a szervezeten – foglalta össze előadása mondanivalóját. A konferenciát záró kerekasztal résztvevői Dr. Gusztonyi Ágnes főigazgató (Szent Margit Kórház), Dr. Kosztura László főigazgató (Hatvani Kórház), Dr. Moizs Mariann orvosigazgató (Baranya Megyei Kórház), Dr. Móroczné Dr. Tóth Ildikó tanácsadó (Medicomplex Kft.) és Ôri Károly voltak. Célja az volt, hogy a hallgatóság számára közelebb kerüljenek a napi problémák, a lehetséges megoldási javaslatok, a kórházak menedzsmentje megismerhesse mások tapasztalatát, eredményeit, de kudarcait is. A résztvevők beszámoltak az elmúlt években szerzett saját tapasztalataikról, egy-egy témára fókuszálva, ezt röviden (5- KONFERENCIA 10 perc) prezentálva. Megismerhettük tevékenységüket, amelyet az intézményi működés fenntartása irányába tettek a nehezedő külső feltételek mellett. A termékeny vita ugyan nem hozott felszínre egyértelműen üdvözítő megoldásokat, – hiszen az outsourcingot illetően is elhangzottak pro és kontra vélemények – mégis közelebb kerülhettek egymáshoz a vélemények, illetve megfogalmazódtak követendő döntési szempontok. Számos különböző vélemény hangzott el arról, hogy a jelenlegi költségcsökkentési kényszer mellett lehetséges-e a betegek érdekeinek csorbulása nélkül eredményt elérni, fenntartva a szervezet egységét, működőképességét, céljait. Hallhattunk a telephelyek számának csökkentéséről, amely akár pozitív hozadékkal is járt a betegek számára, szakmai belső szolgáltatások átszervezéséről, a korábban kiszervezett funkciók visszaszervezéséről, de a jelenlegi humán erőforrás leépítési trend várható hosszú távú veszélyeiről is, amelyek súlyos kockázatot hordanak magukban. A minden eddigi résztvevőszámot felülmúló, és a délutánba is átnyúló érdeklődés utólag indokolta konferencia színhelyének és felépítésének a korábbi évekhez képest történő megváltoztatását, és a szervezők elégedettek lehettek mind a lebonyolítással, mind a konferencia hangulatával. Összeállította: Dr. Pásztélyi Zsolt 2005. november 1-től igényelhető az Európai Egészségbiztosítási Kártya Az elegáns plasztik lapocska egy évig érvényes, a nyugdíjasok illetve a 17 évesnél fiatalabbak három esztendőre kapják. A kártya első alkalommal ingyenes, ha valaki elveszíti, pótlásáért épp úgy fizetnie kell, mint az elhagyott TAJ-kártya pótlásáért. 2004. június 1. óta a magyar biztosítottak is jogosultak ingyenes, orvosilag szükséges egészségügyi ellátásra az EU országaiban. A jogosultság igazolására szolgált az E-111-es nyomtatvány, amelyből eddig mintegy 345 ezret bocsátottak ki. (Felhasználásuk nyomán 7426 számla keletkezett, amelyek összértéke 180 millió forint volt.) Ezt váltja föl 2005. november 1-től egy új dokumentum, az Európai Egészségbiztosítási Kártya. A kártyát – mint elődjét, az E-111et – a megyei egészségbiztosítási pénztárak ügyfélszolgálatán, illetve azok kirendeltségeinél igényelheti mindenki, aki magyar egészségügyi szolgáltatásokra jogosult. Az elegáns plasztik lapocska egy évig érvényes, a nyugdíjasok illetve a 17 évesnél fiatalabbak három esztendőre kapják. A kártya első alkalommal ingyenes, ha valaki elveszíti, pótlásáért épp úgy fizetnie kell, mint az elhagyott TAJ-kártya pótlásáért. A kártya alapján az ideiglenesen külföldön tartózkodó magyar állampolgárok a magyar egészségbiztosítás terhére vehetik igénybe azokat az egészségügyi szolgáltatásokat, amelyek az átmeneti tartózkodás ideje alatt orvosilag szükségessé válnak. Az „orvosi szükségességről” az adott tagállam egészségbiztosítási szervével szerződéses kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltató dönt. A kártyát felmutató magyar biztosítottat éppen olyan szolgáltatás illeti meg, mint megilletné akkor, ha az adott államban lenne biztosított. (Az adott tagállamban a biztosítottak által esetenként fizetendő önrészre a kártya nem nyújt fedezetet.) Az OEP saját működési költsége terhére folytatta le a közbeszerzési eljárásokat. A C típusú okmánynak megfelelő – meghatározott védelmi rendszerrel ellátott – kártyákra, illetve az adatok „beégetésére“ szolgáló berendezésekre öszszesen 125 millió forintot költöttek. A kártya bevezetésének jelentőségét növeli, hogy előkészíti a jelenlegi TAJ „kártyát” kiváltó chip- vagy mágneskártya 2008-as bevezetését. Azt még nem tudni, hogy a hazai egészségügyi ellátás igénybevételére való jogosultságot és sok – egyebek között a közgyógy-igazolványokat – kiváltó kártya egyben uniós egészségbiztosítási kártya is lesz-e? A tagországok gyakorlata ebben nem egységes: Franciaországban külön kártyát alkalmaznak, Ausztriában viszont - lan egyetlen plasztik lapocska szolgál mindenre. IME IV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2005. DECEMBER 25
