Elemzésünk célja a zoledronsavnak, mint a Pagetkór új terápiás alternatívájának a költséghatékonysági értékelése volt a Magyarországon ebben az indikációban használatos egyéb terápiákhoz viszonyítottan. Ehhez farmakoökonómiai modellt használtunk a már diagnosztizált, és kezelés alatt álló Paget kórban szenvedő betegek betegútjainak, azok költségeinek és terápiás eredményeinek modellezésére. A modell a relapszusok bekövetkeztéig eltelt idő, vagy más szóval a remisszióban töltött idő számításán alapszik, amelyet a szérum alkalikus foszfatáz (SAP) enzim vérszintjének mérésével határoztak meg. Vizsálataink eredményei alapján az inkrementális költséghatékonysági együttható szerint a zoledronsavterápia dominánsnak mutatkozott mindhárom, Magyarországon Paget-kór kezelésre használatos terápiával szemben, amely azt jelenti, hogy a zoledronsav-kezeléssel hatékonyabban és alacsonyabb költség mellett lehet ezt a betegséget gyógyítani, mint a jelenleg használatos kalcitonin-, rizedronsavés tiludronsav-terápiákkal. A zoledronsav tehát költségmegtakarító hatással lehet a magyar egészségügyi ellátórendszer számára.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉGGAZDASÁGTAN PHARMAKOÖKONÓMIA A zoledronsavnak, a Paget-kór új terápiájának költséghatékonysági elemzése Dr. Kósa József, Novartis Hungária Kft. Elemzésünk célja a zoledronsavnak, mint a Pagetkór új terápiás alternatívájának a költséghatékonysági értékelése volt a Magyarországon ebben az indikációban használatos egyéb terápiákhoz viszonyítottan. Ehhez farmakoökonómiai modellt használtunk a már diagnosztizált, és kezelés alatt álló Paget kórban szenvedő betegek betegútjainak, azok költségeinek és terápiás eredményeinek modellezésére. A modell a relapszusok bekövetkeztéig eltelt idő, vagy más szóval a remisszióban töltött idő számításán alapszik, amelyet a szérum alkalikus foszfatáz (SAP) enzim vérszintjének mérésével határoztak meg. Vizsálataink eredményei alapján az inkrementális költséghatékonysági együttható szerint a zoledronsavterápia dominánsnak mutatkozott mindhárom, Magyarországon Paget-kór kezelésre használatos terápiával szemben, amely azt jelenti, hogy a zoledronsav-kezeléssel hatékonyabban és alacsonyabb költség mellett lehet ezt a betegséget gyógyítani, mint a jelenleg használatos kalcitonin-, rizedronsav- és tiludronsav-terápiákkal. A zoledronsav tehát költségmegtakarító hatással lehet a magyar egészségügyi ellátórendszer számára. BEVEZETÉS A költségminimalizációs elemzések a költséghatékonysági elemzéseknek azon speciális típusai, amikor az összehasonlított terápiák klinikai hatásosságát azonosnak veszik és csak a terápiás költségeket hasonlítják össze. Ebben az esetben a kisebb költséggel alkalmazható terápia a választandó. A következő táblázat a zoledronsavat (Aclasta) és a Paget-kór kezelésére Magyarországon használatos két OEP által támogatott, és egy nem támogatott (rizedronsav) terápia költségeit hasonlítja össze. Az 1. táblázat szerint a Paget-kórban használatos kezelési sémáknak egy egyszerű, klinikai eredményektől független öszszehasonlítása alapján a zoledronsav bizonyult a legolcsóbb és ily módon a leginkább költséghatékony terápiának, amelyet a kalcitonin és a rizedronsav követ, a tiludronsavval, mint a legköltségesebb terápiával bezárólag. A zolendronsavval végzett klinikai vizsgálatok kedvező eredményei alapján feltételeztük, hogyha a klinikai eredményeket is figyelembevevő, valódi gazdasági elemzést végeznénk akkor a költséghatékonyságban tapasztalt különbségek tovább nőnének kedvező irányban. Hipotézisünk bizonyítására költséghatékonysági elemzést végeztünk, amely a már említett költségadatokon túl a terápiák klinikai eredményeit is számba vette az alábbi paraméterek segítségével: • • • • A terápiára reagáló betegek aránya. A terápiára adott válasz megjelenéséig kezelésben eltelt idő. A válaszadók között a visszaesések aránya. A relapszusig eltelt idő, ami megegyezik a remisszióban töltött idővel. Farmakoökonómiai vizsgálatunkban arra kerestük a választ, hogy egy adott gyógyszer alkalmazása során a betegek átlagosan mennyi időt töltenek remisszióban, és ez milyen költségekkel jár. Első lépésként az említett paramétereket átkonvertáltuk éves kezelési ciklusokká, majd ezzel a számmal korrigáltuk az 1. táblázatban feltűntetett betegenkénti ciklusköltségeket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy adott gyógyszer esetében minél alacsonyabb a terápiára reagálók aránya valamint a remisszióban töltött idő hoszsza, és minél nagyobb a visszaesők száma, annál több kezelési ciklusra van szükség azonos terápiás eredmény eléréséhez. Tehát minél kedvezőtlenebbek egy gyógyszer klinikai paraméterei annál több kezelési ciklusra van szükség, ami a költségeket is arányosan növeli. MÓDSZEREK 1. táblázat Paget-betegség terápiás költségeinek összehasonlítása 32 IME V. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2006. MÁRCIUS Excel alapú farmakoökonómiai modellt használtunk a már diagnosztizált és kezelés alatt álló, Paget-kórban szenvedő betegek betegútjainak, azok költségeinek és terápiás eredményeinek modellezésére. Ennek során összehasonlítottuk az 5 mg zoledronsav 15 perces infúzióban történő kétévenkénti adagolását a kalcitonin orrspray napi 200NE adagjának féléves kúraszerű kezelésével, a napi 30 Az Egészséggazdaságtan rovat támogatója: EGÉSZSÉGGAZDASÁGTAN PHARMAKOÖKONÓMIA mg-os rizedronsav-kezelés kéthónapos- illetve a tiludronsav napi 400mg-os adagjának három hónapos kúrájával. A modell a Novartis Ag. 2304-es és 2305-ös számú klinikai vizsgálatainak összevont eredményei alapján készült, és a relapszusok bekövetkeztéig eltelt idő, vagyis a remisszióban töltött idő számításán alapszik. A terápia eredményességét a szérum alkalikus foszfatáz (SAP) vérszintjének a normálértéktől való eltérésén keresztül mérték. A modell alkalmas egyszerre több terápia eredményeinek az összehasonlítására is. A kiindulási adatok forrásait a már említett klinikai vizsgálatok eredményei, szakirodalmi adatok, valamint a magyar alkalmazási előiratok terápiás protokolljai képezték. Az elemzés a társadalom perspektívájából készült, vagyis lehetőség szerint a valódi költségeket veszi számba. A zoledronsav terápiás protokolljának megfelelően a modell kétéves időtávot ölel fel. A második év költségeinek és eredményeinek jelen idejű meghatározásához hat százalékos diszkont tényezőt vettünk figyelembe. A költségek kalkulációjánál csak a közvetlen költségeket vettük figyelembe, úgy, hogy az tartalmazza a gyógyszeres kezelés –, illetve az utánkövetés időszaka alatt fellépő költségeket, úgymint az orvosi vizitek és laborvizsgálatok költségeit. Az erőforrás-felhasználások adatait a magyar terápiás protokollok alapján állítottuk össze, a beavatkozások árait az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) hivatalos forrásaiból vettük. lat kezdetén mért SAP-érték 75%-os csökkenése volt a normál SAP-tartomány középértékéhez képest. Zoledronsav esetében a terápiára reagálók aránya első körben 96%-os volt, amíg a nem reagálóknak adott minden további kezelés sikeressége 84%-nak bizonyult. A tiludronsav modellparamétereit egy placebo-kontrollált vizsgálat adta, ahol a terápiás válasz kritériuma a kiindulási SAP-érték 50%-os csökkenése volt [2]. Ezek alapján a terápiára első körben reagálók aránya 60% volt, és az első kezelésre nem reagálók a további kezelési ciklusokban 52%-os válaszadási hajlandóságot mutattak [3]. Feltehetőleg ezeket az értékeket valamivel alacsonyabbnak találtunk volna, ha itt is a zoledronsav vizsgálatokban megismert sokkal szigorúbb 75%-os SAPcsökkenési kritériumot alkalmazták volna. Kalcitonin esetében nem találtunk SAP-mérésen alapuló klinikai vizsgálatokat, így itt egyéb szakirodalmi forrásokra és szakértői becslésekre alapoztunk, amelyek a kalcitonin kezelésre reagáló betegek arányát 74%-ra (60-80%) teszik [4, 5]. A terápiás válasz kialakulásáig eltelt időt 2-6 hónapra és a rezisztencia kialakulásának esélyét pedig 20%-ra becsülték [6, 7] (2. táblázat). KLINIKAI VIZSGÁLATOK ADATAI Az azonos tervezésű H2304 és H2305-ös klinikai vizsgálatok a zoledronsav terápiát a rizedronsavval szemben hasonlították össze. A vizsgálatok elsődleges végpontját a terápiára reagáló betegek hányada képezte. A terápiás válasz kritériuma az SAP-érték normalizálódása vagy vizsgá- 2. táblázat A modellben használt klinikai változók 1. ábra A farmakoökonómiai modell egyszerűsített szerkezete Az Egészséggazdaságtan rovat támogatója: IME V. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2006. MÁRCIUS 33 EGÉSZSÉGGAZDASÁGTAN PHARMAKOÖKONÓMIA A MODELL SZERKEZETE A modell alkalmas bármely, két kiválasztott terápia farmakoökonómiai összehasonlítására. Terápiafüggő, hogy a betegek hány százaléka reagál az adott kezelésre és ennek a valószínűsége, valamint a terápiában töltött idő alapján mérhető a kezelés hatásossága. Modellünkben a kezelésre nem reagáló betegek egy vagy több további kezelési ciklust kapnak, jelen esetünkben a terápiás ciklusok számát négyben maximalizáltuk, de a modell felépítése lehetővé teszi további, tetszőleges számú kezelési ciklus elemzését is. A modell egy olyan betegpopulációt szimulál a költségek és a hatásosság szempontjából, amelynek demográfiai és klinikai eredményei a klinikai vizsgálatokban szereplő betegcsoportokéval egyeznek meg. A döntésifa-szerkezetű modell működése a következő: a betegek az összehasonlítani kívánt gyógyszeres terápiák bármelyikét kaphatják, amelyekre bizonyos hányaduk reagálni fog, a többi meg nem. Ez utóbbi, nem reagáló betegek a ciklusok között szükséges minimális várakozási idő letelte után újabb terápiás ciklusban vesznek részt maximum négy ciklus erejéig (1. ábra). Ugyanez történik azokkal a betegekkel is, akik a terápiára ugyan reagálnak, de a későbbiekben visszaesnek, relapszus, rezisztencia alakul ki náluk. A hatásosságot a terápiában maradó betegek száma és a terápiában eltöltött idő határozza meg, és a modell ez alapján rendeli hozzá az egyes terápiás ciklusokhoz tartózó egészségügyi kiadásokat is. jeskörűségre törekedtünk. Modellünkben az alapterápiák 1. táblázatban ismertetett költségén túl, egyéb közvetlen egészségügyi költségeket is figyelembe vettünk az alábbiak szerint (3. táblázat). 3. táblázat Az alapgyógyszerek költségein felül a terápiához kapcsolható egyéb költségek DISZKONTÁLÁS A költséghatékonysági elemzéseknek az elemzés időtávlatán belül folyamatosan észlelt hatásossági paraméterek, és folyamatosan jelentkező költségelemek láncolatának jelenértékét kell tartalmazniuk. Közgazdasági megközelítés szerint a jövőben jelentkező eredményeknek és kiadásoknak kisebb az értéke, mintha azok a jelenben történnének, így a jövőben keletkező eredményeket és költségeket a jelenre vonatkozólag diszkontálni kell. Esetünkben a második év mutatóit hat százalékos diszkonttényezővel módosítottuk. KÖLTSÉGADATOK EREDMÉNYEK A modell a társadalom perspektívájából készült és így a közvetlen egészségügyi költségek bemutatásakor tel- (lásd 4. tábázat) 4. táblázat A Paget-kór kezelésében vizsgált gyógyszerek összehasonlító költséghatékonysági elemzésének részletes eredményei 34 IME V. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2006. MÁRCIUS Az Egészséggazdaságtan rovat támogatója: EGÉSZSÉGGAZDASÁGTAN PHARMAKOÖKONÓMIA Modellünkben a Paget-betegség zoledronsavval történő terápiája éves szinten 46 633,46 Ft költséggel járt, és 87,49%-ban hasznosan (remisszióban) eredményezte a terápiában töltött időt, amíg a kalcitonin-terápia 75 343,24 Ft éves költséggel és 71,72%-os terápiásidő-hasznosulással párosult, a rizedronsav 83 587,76 Ft éves költséggel és 75,22%-os terápiásidő-hasznossággal, tiludronsav-kezelés pedig 168 880,92 Ft költséggel és csak 57,93%-os hasznosultsággal. ÉRZÉKENYSÉGI VIZSGÁLAT A modell elsődleges célja a zolendronsav kezelés öszszehasonlítása volt a Magyarországon jelenleg Paget-kór kezelésére használatos más terápiákkal. Gazdasági modellünk a zoledronsavat dominánsnak találta a vizsgált terápiákkal szemben. A kapott eredmények állandóságát determinisztikus, egyváltozós érzékenységi vizsgálattal igazoltuk. Ebben a tekintetben az inkrementális költséghatékonysági együtthatóra (ICER) a következő paraméterek gyakoroltak jelentős befolyást: • a terápiára reagálók aránya, • a terápia megkezdésétől a terápiás válasz kiváltódásáig eltelt idő, • a relapszus bekövetkezéséig eltelt idő (remisszió átlagos időtartama) és a • gyógyszerek ára. Az elvégzett érzékenységi vizsgálat bizonyította a modell robosztusságát, vagyis a kapott eredmények állandóságát a kiindulási paraméterek tág határok közötti változtatása esetén is. Az érzékenységi vizsgálat eredményeit helyhiány miatt a továbbiakban nem részletezzük, azonban szeretnénk kiemelni, hogy számításaink szerint a zoledronsav kezelés dominanciája akkor is megmaradt, amikor a kalcitonin, rizedronsav és tiludronsav klinikai hatásosságát hipotetikusan felemeltük a zoledronsavval megegyező hatásossági szintre. Modellünk a zoledronsav költségét tekintve is állandóságot mutatott, a terápia dominanciája még akkor is megmaradt, amikor annak jelenlegi árát 75%-kal megemeltük. MEGBESZÉLÉS Farmakoökonómiai vizsgálatunk elsődleges célja a zolendronsav kezelés összehasonlítása volt a Magyarországon jelenleg Paget-kór kezelésére használatos más terápiákkal. Gazdasági modellünkben a zoledronsavat dominánsnak találtuk az összes többi vizsgált terápiával szemben, amelyet érzékenységi vizsgálat is megerősített. Elemzésünk konzervatívnak tekinthető a költségkalkuláció tekintetében is, mivel nem vettük figyelembe a betegek orvoshoz fordulása alkalmával rendelkező, a betegeket terhelő egyéb költségeket, mint amilyenek pl. az utazási költségek is. Feltehető, hogy a kalcitonin- és tiludronsav-terápiák költségei elhanyagolható mértékben emelkednének a gyógyszerek klinikai paraméterei alapján valószínűsíthető gyakoribb orvoshoz fordulások száma miatt. Igaz, hogy ezt kompenzálná valamelyest a zoledronsav-infúzió beadásának költségei, úgymint az infúziós szerelék költsége, illetve az infúzió bekötésének élőmunka költségei. Az említett költségtényezőket nem vettük figyelembe, mivel esetünkben a gyógyszerköltségek a fő költséghordozók, és emellett a terápiákhoz kapcsolódó egyéb költségből adódó különbségek elhanyagolhatóak. KÖVETKEZTETÉSEK A 5 mg zoledronsav alkalmazásának előnyei a terápára reagálók magasabb számával és a hosszabb remisszióban töltött idővel jellemezhetők, amelynek következtében ugyanolyan terápiás eredmény eléréséhez kevesebb kezelési ciklusra van szükség alacsonyabb költségek árán. A zoledronsav a többi vizsgálatban szereplő és jelenleg Paget-kór kezelésére használatos terápiáknál költséghatékonyabbnak bizonyult, és ez akkor is megmaradt, amikor kizártuk a terápiák között fennálló hatásosságbeli különbségeket. Természetesen ezek számításba vételével a zoledronsav eredményei dominánssá váltak, vagyis az alternatív terápiáknál nemcsak hatásosabbnak, de olcsóbbnak is bizonyult. Ezek alapján elmondható, hogy a Paget-kór kezelésére alkalmazott zoledronsav-terápia költségmegtakarító potenciállal rendelkezik a magyar egészségügyi ellátórendszerben. Az Irodalomjegyzék megtalálható a www.imeonline.hu honlapon. A SZERZÔ BEMUTATÁSA Dr. Kósa József a Novartis magyarországi vállalatának vezető egészségügyi közgazdásza. Diplomáját 1999-ben szerezte a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, általános Orvostudományi Karán. Később a József Attila Tudomány Egyetem egészségügyi szakmenedzser diplomáját, majd a Cleveland-i Case Western Egyetem MBA diplomáját kapta meg. Az elmúlt években világ- Az Egészséggazdaságtan rovat támogatója: viszonylatban is az egyik legnagyobb egészség-gazdaságtani kutatásokra specializálódott vállalatának a MEDTAP International-nak volt a projektmenedzsere, majd 2004-től a Novartis magyarországi képviseletének vezető munkatársa, 2006-tól az IME szerkesztőségi tagja. Elkötelezett az evidenciákon alapuló egészségügyi döntéshozatal támogatásában és népszerűsítésében, fő szakterülete a költséghatékonysági elemzéseket és a gazdasági modellezést elsősorban Markov modellek fejlesztését foglalja magába. IME V. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2006. MÁRCIUS 35
