Ma Magyarországon kulcsfontosságú feladat az ország versenyképességének fokozása, ami többek között a lakosság egészségi állapotának javításával érhető el. A Novartis Hungária tevékenyen részt kíván vállalni abban, hogy a javuló egészségügyi ellátással és az egészségesebb lakosságon keresztül növekedjen Magyarország versenyképessége. Ezért a Novartis Hungária saját kezdeményezésként a KOPINT-DATORG Zrt. gazdaságkutatóval karöltve tanulmányt készített, amely az egészségügy gazdasági hatásai valamint az ország versenyképessége közötti összefüggéseket vizsgálja. A nemzetközi összehasonlításokat is tartalmazó szakanyag célja, hogy rávilágítson arra, miként nőhet Magyarország versenyképessége az Európai Unión belül, ha javul az egészségügyi ellátás rendszere, a lakosság egészségi állapota és munkaképessége. Lapunk a tanulmányt kivonatosan közli.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT EGÉSZSÉGSTRATÉGIA Az egészségügy és a versenyképesség kapcsolata Dr. Palócz Éva, Szörfi Béla, Bachné Halász Mária, KOPINT-DATORG Zrt. Ma Magyarországon kulcsfontosságú feladat az ország versenyképességének fokozása, ami többek között a lakosság egészségi állapotának javításával érhető el. A Novartis Hungária tevékenyen részt kíván vállalni abban, hogy a javuló egészségügyi ellátással és az egészségesebb lakosságon keresztül növekedjen Magyarország versenyképessége. Ezért a Novartis Hungária saját kezdeményezésként a KOPINT-DATORG Zrt. gazdaságkutatóval karöltve tanulmányt készített, amely az egészségügy gazdasági hatásai valamint az ország versenyképessége közötti összefüggéseket vizsgálja. A nemzetközi összehasonlításokat is tartalmazó szakanyag célja, hogy rávilágítson arra, miként nőhet Magyarország versenyképessége az Európai Unión belül, ha javul az egészségügyi ellátás rendszere, a lakosság egészségi állapota és munkaképessége. Lapunk a tanulmányt kivonatosan közli. BEVEZETÉS Ebben a tanulmányban az egészségügy és a versenyképesség összefüggéseit a gazdasági és az egészségügyi mutatók összekapcsolásával, összehasonlításával tárjuk fel. 1. ábra Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson, 2004, EU-15=100 Az egyes országok gazdaságának, és különösen a humán erőforrásainak fejlettségét legközvetlenebbül az UNDP által készített Human Development Index (HDI UNDP [2005]) mutatja, amelyet több, az oktatásra, egészségi állapotra vonatkozó indikátor figyelembevételével alakítottak ki. A UNDP Magyarországot a fejlett országok közé sorolja, 2005-ben 177 országból a 35. helyen álltunk, 0,862-es HDIértékkel (a maximális lehetséges érték 1). Ezzel mind az OECD-, mind az új EU-tagállamok között nagyjából a középmezőnyben foglalunk helyet, előbbiek átlagos HDI-értéke 0,892 (2. ábra). A versenyképesség egy relatív mutató, amely az adott ország helyzetét más országokéval összevetve értelmezi, és amelynek többfajta definíciója és értelmezése létezik. Két legfontosabb csoportja: • • A gazdasági adatokkal mérhető, elsősorban költség- és áralapú versenyképesség, amelynek mérése a kvantitatív összehasonlító elemzés módszerén alapszik. A versenyképesség kvantitatív mutatókkal nehezebben mérhető, elsősorban kvalitatív összehasonlítása (intézményi környezet, korrupció, vállalkozásbarát ügyintézés, infrastruktúra – beleértve az egészségügyi infrastruktúrát is – vállalati attitűdök stb.). 2. ábra Az emberi erőforrások fejlettségét mutató HDI-index, 2005 FEJLETTSÉG ÉS VERSENYKÉPESSÉG Magyarország az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP tekintetében az EU-tagállamok között a kevésbé fejlett országok közé sorolható: az EU-15 átlagának az 56%át a 25 EU-tagország átlagának pedig a 62%-át érte el 2004-ben (1. ábra). 14 IME V. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2006. ÁPRILIS EGÉSZSÉGÜGYI KIADÁSOK, INFRASTRUKTÚRA ÉS A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA A tapasztalatok és a nemzetközi összehasonlítások alapján szoros összefüggés állapítható meg az egyes országok fejlettsége (gazdasági versenyképessége), és az MENEDZSMENT EGÉSZSÉGSTRATÉGIA egészségügyi szolgáltatások minősége és színvonala, illetve a lakosság (munkaerő) egészségi állapota között (3. ábra). Ez a szoros kapcsolat kölcsönös egymásra-hatások eredménye: a növekvő jövedelem egyre magasabb színvonalú és hatékonyságú egészségügyi ellátást tesz lehetővé, amely azután – a munkaerő jobb fizikai és mentális állapota következtében – magasabb termelékenységgel és GDP-növekedéssel jár együtt. A fejlett országok tehát kétszeresen is többet költenek az egészségügyre: magasabb egy főre jutó jövedelmükből magasabb arányt tudnak erre az ágazatra fordítani. lönböző mértékben – javulás történt az elmúlt 10 évben, relatív pozíciónk azonban romlást mutat, azaz a magyarországi egészségügyi állapot javulás lényegesen lassabb a többi uniós országénál, beleértve a közép-kelet-európai országokat is (4. ábra). 4. ábra A születéskor várható élettartam Magyarországon és az OECDországaiban 1960-2003 3. ábra Gazdasági fejlettség és egészségügyi kiadások Mindazonáltal, ezen átlagos tendencia mögött is jelentős különbségek húzódnak meg az egyes országok között, ami arra mutat, hogy az egészségügyi kiadásoknak nem csak a szintje, hanem a szerkezete, és az egészségügy hatékonysága is hatással van a lakosság, a munkaerő egészégi állapotára, s ennek következtében a gazdaság versenyképességére. A fejlett országok az elmúlt évtizedben jelentős lépéseket tettek az egészségügy hatékonyságának a növelésére. Valamennyi országban számottevően csökkent a magas fenntartási költségekkel járó kórházi ágyak száma, egyre inkább előtérbe kerültek az ambuláns, és rövid beavatkozások, illetve a gyógyszeres kezelések a műszeres beavatkozásokkal szemben. Ami ennél is fontosabb, a hangsúly áthelyeződött a megelőzésre, valamint a lakosság egészséges életmódra való nevelésére. Magyarországon az egészségügy finanszírozására költött összegek aránya a GDP-ben nem alacsonyabb a gazdaság fejlettsége alapján indokoltnál, a lakosság egészségi állapota azonban rosszabb annál. Különösen nagy diszkrepancia tapasztalható a gazdasági növekedés gyors (az EUátlagnál lényegesen gyorsabb) üteme, azaz a reálgazdasági felzárkózás sebessége, a termelékenység és a versenyképesség számottevő relatív javulása és a munkaerő egészségi állapota között. Miközben Magyarország a termelékenység növelése terén az elmúlt évtizedben élenjárt a fejlett országok között, ami a versenyképesség egyik legfontosabb indikátora, a többi fejlett országokhoz viszonyított, relatív egészségügyi mutatói határozottan romlottak. Ez természetesen nem abszolút mutatókat jelent, hiszen azok terén Magyarországon is – az egyes mutatókban kü- 5. ábra A születéskor várható élettartam és a gazdasági fejlettség kapcsolata Az elmúlt évtizedben tapasztalt javulás ellenére valamennyi EU-ország közül Magyarországon a legalacsonyabb a várható élettartam mind a férfiak, mind a nők esetében, s a betegségmutatók alapján is a legrosszabb pozíció jut Magyarországnak (5. ábra). Eközben a kórházi ágyak száma – az elmúlt évtizedben bekövetkezett csökkenés ellenére –, az összes kórházi tartózkodás, valamint az 1000 lakosra jutó orvosok száma jóval magasabb az EU-átlagnál, s a műszeres ellátottság számszerinti adatai csak kismértékben maradnak el az európai átlagtól. Magyarországon tehát ma túl sok kórházi ágy áll rendelkezésre (ennek megfelelően hosszú átlagos kórházi tartózkodással, hiszen a kórtermeket meg kell tölteni), sok orvossal és nagyon kevés ápolószemélyzettel, a fejlett, és hatékonyabb egészségüggyel rendelkező országokkal összehasonlítva. Ez az összevetés a magyar egészségügy lassú alkalmazkodására utal, amely még mindig ragaszkodik a hagyományos gyógyítási körülményekhez. IME V. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2006. ÁPRILIS 15 MENEDZSMENT EGÉSZSÉGSTRATÉGIA REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEK A magyarországi regionális különbségek elemzése a nemzetközi összehasonlítás alapján levont következtetéseket támasztja alá, lényegében az országok közötti eltérések regionális leképeződése. Egyértelműen megállapítható ugyanis, hogy az alacsonyabb fejlettségű régiókban (6. ábra) nagyjából a fejlettségi elmaradással összhangban roszszabbak az egészségi mutatók (7.ábra), magasabb a halandóság és az országos átlagot meghaladó a táppénzben lévők aránya. Ez közvetlenül is kihat a munkaerő munkaképességére, termelékenységére, ami egyfajta ördögi körbe zárja az alacsonyabb fejlettségű régiókat. Ez azt sugallja, hogy a regionális politikának az egészségügyet is a prioritások közé kell emelnie, és az alacsonyabb fejlettségű régiók egészségügyi infrastruktúrájának a fejlesztését, nem az ágyszám növelésével, hanem jobb szervezettséggel és a regionális szakgyógyító centrumok kialakításával a középpontba kell állítania. 6. ábra Az egy főre jutó GDP a magyarországi régiókban, ezer Ft 7. ábra A születéskor várható élettartam a magyarországi régiókban KÖVETKEZTETÉSEK A gazdaság versenyképessége és a munkaerő egészségi állapota között hosszabb távon és tendenciájában 16 IME V. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2006. ÁPRILIS jellemző összhang tehát Magyarországon valamivel a versenyképesség javára bomlott meg. Ezt nem csak a szintek, hanem főként a változások jelzik. Az elmúlt 8 évben a magyar munkaerő termelékenysége az EU-átlagnál messze gyorsabban emelkedett, miközben az egészségi mutatók abszolút értelemben alig javultak, relatíve pedig romlottak. Mivel a fenti összefüggés hosszabb távon mindenképpen utat tör magának, azaz az egészségi és a versenyképességi mutató hosszabb távon összhangba kell, hogy kerüljön: vagy a lakosság rossz egészségi állapota húzhatja le a versenyképesség több éve dinamikusan javuló mutatóját, vagy az egészségügynek kell felzárkóznia a gazdaság versenyképességi szempontjai által támasztott igényekhez. A megoldást a két opció közül nyilván az egészségügy felzárkóztatásában kell keresni, ami nem elsősorban pénzügyi kérdés. A fent leírtakból következik, hogy az egészségügy versenyképesebbé tételét két alapvető irányban kell elkezdeni: az ágazat szerkezeti átalakításával, valamint a lakosság prevenciós és életmódi programjainak erősítésével. A versenyképesség szempontjait tükröző egészségügyi fejlesztésnek a meglévő pénzügyi eszközök hatékonyabb felhasználását kell tehát megcéloznia. Jelentős megtakarításokat lehet elérni a kórházi ágyak, ill. a kórházi tartózkodások számának további csökkentésével, és az így felszabaduló pénzösszegek a műszeres ellátás javítására, illetve magas színvonalat nyújtó, fejlett egészségcentrumok kialakítására fordíthatók. Kiemelt szerepet kell kapnia a prevenciónak, és a lakosság egészségtudatos nevelésének. A lakosság egészségi állapotának a fejlettséggel és versenyképességgel való szoros kapcsolata ugyanis nem csak pénzügyi és fizikai ellátottsági kérdés, hanem erős mentális vetülete is van. Regionális összevetésben megállapítható, hogy a depresszióban lévő régiók lakossága kevesebbet törődik egészségével, kevesebbszer fordul orvoshoz, holott az ingyenes. Az egészségtudatos nevelés nyilván csak hosszabb távon hozhatja meg az eredményét, de az ebbe való befektetés bőven megtérül. A jobb egészségi állapot javítja a lakosság munkaképességét, s a munkavállalók jó egészségi állapota lehetővé teszi a munkaerő jobb kihasználását, az aktív korú munkaerő munkaképességének javulását, a korai halálozás csökkentésével, a gyorsabb gyógyulás biztosításával, az eredményesebb rehabilitációval. A 2007-13 közötti II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében jelentős fejlesztési források érkeznek Magyarországra az EU Strukturális és Kohéziós Alapjából. A fejlesztési Tervben az egészségügy („befektetés az emberbe”) – helyesen – a prioritások között szerepel. Fontos azonban, hogy ezek a fejlesztési összegek ne a jelenlegi, alacsony hatásfokkal működő egészségügybe érkezzenek, mivel az az erőforrások elpocsékolásához vezetne, hanem a szükséges beruházásokat megelőzze egészségügyi ágazat átalakítására vonatkozó koncepció kidolgozása és végigvitele. MENEDZSMENT EGÉSZSÉGSTRATÉGIA A SZERZÔK BEMUTATÁSA Dr. Palócz Éva 2002 májusa óta a KOPINT-DATORG Zrt. tudományos vezérigazgató-helyettese. 1974-ben diplomázott a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, azóta dolgozik – 9 év megszakítással – a KOPINT-DATORGban. 1982-ben doktorált és 1992-ben szerezte meg a közgazdaság-tudományok kandidátusa címet. 1991-92-ben 1 évet az Alexander von Humboldt Alapít- vány támogatásával a müncheni IFO-intézetben töltött, vendégkutatóként. Dolgozott az MNB-ben statisztikai vezető, és más bankban pénzpiaci elemzői munkakörben. 1998-2002 között a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett létrehozott gazdaság- és vállalkozáselemző intézet vezetője volt. Fő kutatási területe a makrogazdaság, fiskális és monetáris politika, nemzetközi áru- és szolgáltatáskereskedelem, tőkeáramlás és pénzpiacok. Folyékonyan beszél németül és angolul, ért és olvas oroszul és franciául. Szörfi Béla 2004-től a KOPINTDATORG Zrt. kutatási divíziójának tudományos munkatársa, ezt megelőzően 2003-2004-ben gyakornok az intézetnél. 2004-ben diplomázott a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem gazdaságpolitika szakirányán. 2005-től a budapesti székhelyű Central European University közgazdasági tanszékének mesterképzésében vesz részt. Fő kutatási területe a monetáris politika, euróbevezetés, valamint délkelet-európai országok makrogazdasága. Folyékonyan beszél angolul, ért és olvas németül. Bachné Halász Mária 1993 novembere óta dolgozik a KOPINT-DATORG Zrt.-ben mint piackutató majd, mint közgazdász-kutató. Diplomáját 1993-ban szerezte a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Részt vett piacmegfigyelő rendszerek kialakításában, módszereinek meghatározásában és kidolgozásában a kiskereskedelem területén. Ágazati tanulmányokat készített az építőipari kerámiák és szaniter áruk, valamint a kozmetikai és háztartásvegyipari termékek magyarországi piacáról. 2006-ban szerzett szakközgazdász végzettséget nemzetközi marketing szakirányon a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karán. Kutatási területe az egészségügyi termékek és szolgáltatások, valamint az egészségtudatosság megjelenése volt az online marketingben és az elektronikus kereskedelemben. Online leletek és betegadatok Ferencvárosban Ferencvárosban közel százezer ember járóbeteg szakellátását biztosítja az Önkormányzat által működtetett Ferencvárosi Egészségügyi Szolgálat. A most megvalósult 8,5 millió forintos informatikai fejlesztésnek köszönhetően a háziorvosok és a szakrendelő között online, biztonságos adatcsatornán áramlanak a betegadatok, ezáltal rengeteg felesleges vizsgálat és betegmozgatás küszöbölhető ki. A MEDITCOM e-Háziorvosi rendszerének köszönhetően a jövőben gyorsabban és egyszerűbben követhetők nyomon a betegutak, kezelhetők a leletek, ezáltal hatékonyabban és gazdaságosabban működtethető a szakrendelő. Az egészségügyi szakellátás színvonalának a javítása mindannyiunk érdeke, így az ágazatban dolgozóknak, az intézmények üzemeltetőinek és nem utolsó sorban a betegeknek is. A cél az, hogy a szakmai protokollok használatával minél rövidebb idő alatt lehessen elérni a legnagyobb gyógyítási eredményt és mindezt célszerűen tervezhető kiadások mellett. Ezen célokat kizárólag megfelelő informatikai rendszerek alkalmazásával lehet elérni. A Ferencvárosi Egészségügyi Szolgálatnál már felismerték ezt, és az intézményt működtető Önkormányzattal együttműködve keresték meg azt a költséghatékony megoldást, amely minőségi javulást jelent a járóbeteg-szakellátásban. A most bevezetett e-Háziorvosi rendszer online kapcsolatot biztosít a háziorvos és a szakrendelő között. A webes előjegyzési rendszernek köszönhetően interneten keresztül utalhatja be a háziorvos a beteget szakrendelésre. Az elektronikus beutaló mellé a háziorvos bővebb háttérinformációt is küldhet a szakorvosnak. Az elkészült leleteket szintén online módon tudja lekérni az orvos, így ezek mindig rendelkezésre állnak. Nem szükséges a páciensnek leletekért visszamenni a rendelőbe, illetve azokat állandóan magával cipelnie. Minden adatkommunikáció biztonságos és védett adatcsatornán zajlik. Ezen túlmenően, a betegek is bejelentkezhetnek interneten azokra a rendelésekre, amelyekre nem szükséges beutaló. TÉ IME V. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2006. ÁPRILIS 17
