Dr. Bakonyi Péter, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetének (SZTAKI) ipari kapcsolatokért felelős igazgatóhelyettese már nem fiatal ember. Semmiképpen sem annak a generációnak a tagja, amelyik beleszületett az informatika világába.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
PORTRÉ Az informatika elkötelezettje Interjú Dr. Bakonyi Péterrel Dr. Bakonyi Péter, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetének (SZTAKI) ipari kapcsolatokért felelős igazgatóhelyettese már nem fiatal ember. Semmiképpen sem annak a generációnak a tagja, amelyik beleszületett az informatika világába. A Műegyetemet 1965-ben végezte el, villamosmérnöki diplomát szerzett. Pályáját tudományos segédmunkatársi beosztásban az MTA Automatizálási Intézetében kezdte. Egy év múlva az intézet hozzájutott egy számítógéphez, így az ifjú kutató egyike lett annak a 10-15 embernek, akik Magyarországon elsőként foglalkozhattak számítástechnikával. 1974-ben kandidált a Műegyetemen, optimalizált irányítás és automatizálás témakörben (Érdekesség: akkor az egyetemen még nem tanítottak sem számítástechnikát, sem informatikát, így számításba sem jöhettek ezek a témakörök egy doktori disszertáció témájaként.). 1974-ben az MTA számítógép-központjának vezetője lett, egészen 1990-ig töltötte be ezt a posztot, mellette kutatóként a számítógép-hálózatokkal foglalkozott. 1988-ban indult be az első országos Információs Struktúra Program, amelynek vezetőjeként operatív irányítója volt az első magyarországi számítógépes hálózat kialakításának. Internetről persze akkor még szó sem volt, a rendszer X25 alapon működött. Első felhasználója a Magyar Posta volt. A rendszerváltást követően csatlakoztunk az – azóta SZTAKI-vá alakult – intézet fejlesztéseinek köszönhetően a világhálóhoz. Kiépült az a gerinchálózat, amely azóta is működik és folyamatosan fejlődik. Bakonyi Péter 1999-ig irányította a nemzeti programot. Elmondása szerint a kezdeti tanulási időszakot követően az ezredfordulóra Magyarország elérte az európai színvonalat, jelenleg Európa 10 legfejlettebb kutató hálózatának egyike, a 10 gigabit/sec teljesítményre képes gerinchálózat az európai kutató hálózat része. A gerinchálózathoz pedig mára csatlakozott valamennyi hazai egyetem, a közgyűjtemények, a kutató intézetek és számos egészségügyi intézmény. Nélkülözhetetlen eszközzé vált úgy a kutatás-fejlesztés, mint az oktatás számára. Fontos tulajdonsága, hogy minden felhasználó számára egyenlő esélyeket biztosít, vagyis egyenlően hozzáférhető az ország bármely pontjáról. Ez a gerinchálózat ma – és még jó ideig – képes kiszolgál- ni minden lehetséges felhasználói igényt, jó eszköze úgy az intézményi együttműködésnek, mint a nagy, központi adatbázisok kezelésének. Mindez együtt az ország elvitathatatlan sikere. Bakonyi doktor 1991-ben új kihívást fogadott el, és elvállalta az egyik nagy multinacionális biztosító társaság számítógépes rendszerének felépítését. Kihívásnak számított, hogy „élesben” kellett szembenéznie mindazzal a felhasználói problémával, amelyek a kutatói környezetben csak tompítottan voltak észlelhetők. 2002-ben került vissza a SZTAKI-ba igazgatóhelyettesnek, majd az újonnan megalakult Informatikai és Hírközlési Minisztérium stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára lett. Feladatai közé tartozott a Magyar Információs-társadalom Stratégiájának kidolgozása, amelyet a kormány 2003-ban fogadott el. A stratégia alapelve szerint horizontálisan tárgyalja úgy a lakossági, mint az ágazati igényeket, majd az egyes területekre – együttműködve az illetékes szaktárcákkal – részletes programokat dolgoz ki. Így természetesen tartalmazza az egészségügyi informatika fejlesztési irányait, szükségleteit, informatikai programjait is. Bakonyi Péter szerint az egészségügyi stratégiáról szóló legsikeresebb fejezetek egyike, rövid idő alatt megvalósult eleme, a Dr. Info kiválóan működik. A Nemzeti Fejlesztési Terv I. keretében három elmaradott térség jutott jelentős – közte informatikai – fejlesztési forráshoz. Ennek keretében integrált informatikai rendszerek jönnek létre, mintegy 4 milliárd forintos, az EU-ból érkező forrás felhasználásával. Bakonyi Péter 2005-től ismét a SZTAKI-ban dolgozik, azóta a miniszter személyes főtanácsadójaként segíti a stratégia megvalósulását. Az eEgészségügyet kiemelten fontosnak tartja az ország számára, sokat tehet érte a Neumann János Számítástechnikai Tudományos társaság elnökeként is. A társaság egyik legelismertebb szakmai közössége az egészségügyi informatikával foglalkozó. A Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásának kezdetén az Informatikai és Hírközlési Minisztérium önálló témaként kapta meg az információs társadalom és kutatás fejlesztését. Kidolgozták a területre vonatkozó operatív programok IME V. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2006. ÁPRILIS 53 PORTRÉ tervezetét. Jelen pillanatban még viták folynak arról, hogy ez a terület önálló operatív programként szerepeljen-e, vagy szétterítve, horizontálisan, minden egyéb programhoz kapcsolódóan. Bakonyi Péter szerint az előző megoldás lenne szerencsésebb, hiszen az informatika jelentősége egyre nő, a gazdaság és a társadalom fejlődésének számos területen motorja. Termelő ágazatként is egyre nagyobb súllyal van jelen a magyar gazdaságban, az információs-kommunikációs technológia a nemzeti össztermék 810 százalékát állítja elő. Az információs társadalom fejlődése, az internet magyarországi elterjedtsége az utóbbi 2-3 évben eljutott arra a kritikus pontra (lakosság 35 százaléka használja az internetet, a háztartások 20 százaléka rendelkezik hozzáféréssel, a kormányzat, az önkormányzatok, az oktatási és kulturális intézmények, a vállalkozások szinte 100 százalékban jelen vannak a neten), amikor a gazdaság és a társadalom működése, de a köznapi élet sem képzelhető már el a számítógépek és az internet, az onnan begyűjthető információk és interaktivitás nélkül. Ehhez képest – Bakonyi Péter meglátása szerint – az egészségügy némiképpen lemaradt. Példaként a háziorvosokat említi, akik szinte száz százalékban használják a számítógépet, de internet hozzáféréssel csak töredékük rendelkezik. Másik példa: miközben a kórházak mindegyike rendelkezik internet-hozzáféréssel, addig alig élnek a segítségével megvalósítható együttműködési lehetőségekkel. Ugyancsak várat magára az alapellátás, a szakrendelők és a kórházak közötti kapcsolat, a beteg adatait is tartalmazó közhiteles nyilvántartások és az ahhoz szükséges adatvédelmi rendszerek kiépítése is. Mindaz, ami ma már NyugatEurópában napi valóság. Az informatikának is a beteget kell szolgálnia, ahogy magának az egészségügynek. A lakosságnak meg kell találnia az interneten mindazt, ami a betegség megelőzéséről, ha gondja van, akkor a betegsége természetéről, gyógyíthatóságáról, az orvoshoz fordulás lehetőségeiről megtudható. Ha bárhol orvoshoz fordul, akkor vizsgálatait ne kelljen elölről kezdeni, leleteihez orvosa hozzáférhessen bárhonnan. Ugyancsak a technika nyújt segítséget a távkonzíliumra. Az infokommunikációs technikák nagy segítséget nyújthatnak a krónikus betegek távdiagnosztizálásra, ellátására, felügyeletére. Mindennek technikai feltételei adottak, a tervek szerint a minisztérium által fejlesztett Közháló segítségével lesz megvalósítható. Az uniós csatlakozás újabb kihívások elé állítja úgy az országot, mint az informatikát. Fel kell készülnünk a Páneurópai Szolgáltatásokra. Ezek közül az első az Európai Egészségbiztosítási Kártya bevezetése. Maga a kártya – ugyancsak adatvédelmi okokból – nem hordozhatja a biztosított betegségére vonatkozó adatokat, ám azoknak egy megfelelően védett, csak szigorú szabályok szerint hozzáférhető adatbázisban kell szerepelniük. Az unió – a VI. keretprogram keretében – számos pályázattal segíti az informatikai kutatásokat is. Ebből – ahogy eddig is – igen jelentős forrásokhoz juthat az egészségügy is. Nagy András László NÉVJEGY • 54 Dr. Bakonyi Péter • A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki diplomát. Tudományos fokozat: műszaki tudományok doktora – 1970 • 1965 – 1981 A MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet (SZTAKI) tudományos munkatársa, majd főosztályvezetője, majd tudományos igazgató-helyettese. 1994 – Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának informatikai tanácsadója, az MTA Számítóközpont vezetője. IME V. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2006. ÁPRILIS • • • • 1991–2002 – A Hungária Biztosító Rt. – Számítástechnikai Kft. ügyvezető igazgatója. 2002–2004 – Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium – helyettes államtitkára. 2004 – SZTAKI igazgató-helyettes, az informatikai és hírközlési miniszter főtanácsadója. Tisztségei: Neumann János Számítógép-tudományi Társaság elnöke Magyar Internet Társaság elnöke Nemmzeti Hírközlési és Infromatikai Tanács tagja A Magyar Vívószövetség tiszteletbeli elnöke
