A lakosság egészségi állapotára vonatkozó, mostanáig alkalmazott információszerzési módszerek és gondolkodásmód helyett a cikk „fuzzy” logikán alapuló új gondolkozást javasol. A népegészségügyi állapotok ilyen monitorozása és az új megoldás segítségével olyan eszközhöz jutunk, mely figyelmeztethet a veszélyekre, pl. egy-egy körzetben gyorsan romló állapot detektálása esetén, vagy következtetni lehet az egészségügy várható költségeire, amely nyilvánvalóan követi a detektált állapotot, jelzést adva arra, hogy a megelőző akciókat hol, mely területeken kell sürgősen megkezdeni.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÚJDONSÁG Mérnöki szemlélet felvetése a lakosság egészségügyi állapotának monitorozásában Vödrös Csaba, Országos Onkológiai Intézet A lakosság egészségi állapotára vonatkozó, mostanáig alkalmazott információszerzési módszerek és gondolkodásmód helyett a cikk „fuzzy” logikán alapuló új gondolkozást javasol. A népegészségügyi állapotok ilyen monitorozása és az új megoldás segítségével olyan eszközhöz jutunk, mely figyelmeztethet a veszélyekre, pl. egy-egy körzetben gyorsan romló állapot detektálása esetén, vagy következtetni lehet az egészségügy várható költségeire, amely nyilvánvalóan követi a detektált állapotot, jelzést adva arra, hogy a megelőző akciókat hol, mely területeken kell sürgősen megkezdeni. A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZEMLÉLETMÓD Egy ország lakosságának általános egészségi állapotáért az egészségügy irányítói, pártok, politikusok, politizáló orvosok a felelősök. Ezek között a felelős vezetők között a betegség megelőzését célzó szemléletmód terjedőben van. Törekvésük célja, hogy a gyógyítás mellett – mely minden orvosi tevékenység természetes tárgya –, az egészségmegőrzés azonos súlyt és szerepet kapjon. Az össztársadalom – az egyének összessége – érdekében erőfeszítéseket kell tenni, befektetéseket kell eszközölni ezen a téren. Az egészségmegőrzés gazdasági szükségszerűség, de a lakosság életminőségének, közérzetének javítása sem kevésbé fontos nemzetpolitikai cél. A társadalom egészséges közérzete a gazdasági folyamatokra is kiható tényező. A népegészségügy monitorozása (folyamatos figyelemmel kísérése) az Európai Unióban is hangsúlyt kap, jelentősége egyre nő, várhatóan kötelező elvárássá válik. Egyes kormányok már régebb óta a népesség egészségügyi állapotának javítását nemcsak gazdasági, hanem morális kérdésként is kezelik. Olcsóbb és tisztességesebb a lakosság eredendően jó egészségi állapotát megőrizni, mint a gyógyítás, a gyógyító munka (pl. gyógyszerezés, a műszerezés) nagyon költséges feltételeit biztosítani. Még azok az országok is javítani szeretnék népegészségügyi mutatóikat, melyek a legjobb helyen állnak a statisztikákban. A népegészségügyi állapotok megváltoztatása azonban rendkívül összetett, időigényes feladat, mely a gyógyító munkától merőben eltérő jellegű. Nagyrészt döntéshozatali, stratégiakészítő és szervezőmunka, jelentős részében informatikai vonatkozásokkal, de ha figyelembe vesszük az információs társadalom alakuló körvonalait, akkor bátran mondhatjuk, hogy korszerű informatikai eszközök átvétele, alkalmazása, kidolgozása nélkül ma már ezen a téren nem lehet eredményt elérni. Alábbiakban egy informatikai lehetőséget ismertetünk. Arra gondolunk, hogy alkalmazzunk egy kimondottan a mérnöki tudományból vett gondolkodásmódot, melyet a matematikailag korrekt módon nem leírható, illetve a túl nagy számítási igényű folyamatok irányításához fejlesztettek ki. A népegészségügyi állapotok leírása, jellemzése is hasonló, bár megtévesztő lehet, hogy lassan változó folyamatnak tűnik, látszólag volna idő a nagy számítási kapacitást igénylő eljárások alkalmazására is, azonban az egészség és a betegség korrekt meghatározására nincsen elfogadott álláspont. A szemléletmódot átvéve, úgy tekinthetünk a népesség egészségügyi állapotára, mint egy véletlenektől, sok paraméter által és specialitásoktól befolyásolt folyamatra. A szemléletmód bevezetése és elterjesztése informatikai eszközök használatát jelenti, azon a területen, melyen nem rendelkezünk jól definiált paraméterekkel, viszont rendelkezünk orvos-szakmai adatokkal és intuíciókkal. Az emberi szervezet nem mérhető, irányítható úgy, mint egy ipari folyamat, másrészt sok ipari folyamat is eltér a szokásostól. Gondoljunk egy a forgalomban résztvevő robotvezette gépkocsira. A tudomány mai állása szerint a tökéletes informálódás akadályozott, s mégis sokan szeretnék megoldani és a megoldást sok laboratóriumban éppen az általunk átvenni javasolt módon keresik. A javasolt módszer bevezetése után, megfelelő programeszközök segítségével, nem adatbázisok kivonatolásán alapuló megállapításokra leszünk képesek, természetesen csak bizonyos idő elteltével, ugyanakkor bizonyos események megtörténtéből tehetünk megállapításokat azonnal. (Eseményvezéreltség.) Ha a népesség egészségi állapotára rákérdezünk, akkor pillanatnyi helyzetét csak valamilyen közelítő módszerrel tudjuk megbecsülni. Tízmillió ember kórtörténetét hatalmas adatbázisok elemzésével nincsen módunkban áttekinteni. Nincsenek is ilyen adataink. Ezzel csaknem egyenértékű közelítő eljárás bevezetésére teszünk javaslatot. Jelen tanulmányban a háziorvosi körzetet mint területi alapegységet vesszük figyelembe. Az alapegység állapotát három tényezővel, melyből egyelőre egyet használunk, jellemezhetjük: • az egészségi állapot, • a környezeti állapot • és a tudati állapot. Ezen állapotok változásának eseményeiből fogunk következtetéseket levonni és ezek együttes figyelembevételével már messzemenő következtetéseket is tehetünk. IME V. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2006. JÚLIUS – AUGUSZTUS 43 INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÚJDONSÁG A javasolt módszerünkről megemlítjük, hogy az Interneten hosszas vizsgálódó és keresőmunka eredményeképpen sem jutottunk el hasonló elgondoláshoz, így valószínűsíthető, hogy lehetőségeink és feladataink is új és újabb problémák megoldását igénylik. A cél nem is egyetlen és végleges megoldás, hanem egy folyamatosan csiszolható gondolkodás, mely bővülő tudásbázison alapszik. A MÉRNÖKI MÓDSZER ISMERTETÉSE Az informatikából csaknem mindenki által ismert, hogy a logikai rendszerek általában kétállapotú rendszerek. Ezekben a rendszerekben a változók IGEN, NEM, vagy 0, 1 vagy vezet, nem vezet állapotokat vehetnek fel. Ezek kombinációiból, illetve az ezeken végzett Boole algebrai műveletekkel tudjuk leírni az emberi elmében zajló logikai műveleteket. Idővel azonban az élet új követelményekkel állt elő, új helyzeteket teremtett, melyek megoldására az addig ismert kétállapotú rendszereknél az ún. többállapotú rendszerek célszerűbbnek bizonyultak. Ezért a logikai rendszereknek egy új családját is kidolgozták. Ennek a családnak egyik tagja a fuzzy-logika. Fuzzy annyit tesz magyarul, homályos, nem tiszta. A homályos azt jelenti, hogy az átmenet egyik állapotból a másikba nem éles, hanem folyamatos, mint az árnyék, ha több fényforrás világít (több nézőpont), egyébként tiszta és egzakt rendszerek építhetőek fel elvei alapján. A fuzzy logika abban hoz újat, hogy egy halmazba tartozás 0, illetve 1 értékei nem élesen elkülönülők, hanem köztes értékek is léteznek, nemcsak fekete és fehér, hanem például a szürke is, sőt azt is tudjuk kezelni, hogy mennyire szürke a szürke, mennyi feketéből és mennyi fehérből tevődik össze. A fehér és fekete mértékét meghatározó mennyiségek megmutatják, hogy egy adott elem mennyire tartozik bele a halmazba: nagyon, kevésbé, vagy egyáltalán nem. Így minden xi elem A és B halmazba tartozhat valamilyen mértékben és minden xi elemhez hozzárendelünk egy wi(a) és wi(b) általában 0 és 1 közötti számot, ami jellemzi az xi elem A illetve B halmazba tartozásának mértékét. Az egészségi állapotbecslésekhez nagyon sok mindent pontosan kellene meghatározni, ez gyakorlatilag lehetetlen. Egy új egészségmegfigyelési, monitorozási rendszer bevezetésével szemben a legfontosabb ellenérv szokásosan az, hogy nem lehet bevezetni, mert nincsenek pontos betegnyilvántartások. Ahhoz pedig, hogy legyenek, olyan leíró jellegű adathalmazt kell definiálni, melyet a szakma elfogad, ez pedig rengeteg idő. Abban a rendszerben, melyre javaslatot teszünk, az eseményvezéreltség és az esetszámmal való korreláció nyújt lehetőséget arra, hogy a módszer hasznossága belátható legyen. Egyébként tudjuk, becslésünk nem lesz teljesen pontos, de azt is tudjuk, hogy nagyon pontos lesz, pontosabb minden eddigi becslésnél. Röviden, a fuzzy logikáról szemléltetésképpen annyit mondhatunk, hogy például az az egyszerű tény, hogy ki mi- 44 IME V. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2006. JÚLIUS – AUGUSZTUS lyen magas, relatív, mert más számít magasnak a kosárlabda csapatban és más a harckocsizó személyzet kiválogatásakor. Vagy például a víztisztaság esetében: más az ivóvíz minőség, más a folyóba ereszthető tisztaságú víz, gyakorlatilag mind a kettő tiszta. Hasonló a helyzet a betegségek esetében is, lehet valaki ágyat nyomó lázas beteg és munkaképtelen egy influenza miatt, és lehet valaki cukorbeteg és munkaképes. Vagy allergiás betegségek sem egyértelműen boole-algebrai fogalmak, nem kategorizálhatjuk egyszerűen beteg, nem beteg kategóriákba. Különösen akkor nem, ha az adott személy egészségi állapotát többféle szempont szerint is meg kell ítélni, például munkaképesség és kezelésének társadalmi költségei szempontjából is. Figyelmünket ez a tény vagy megfigyelés terelte a fuzzy logika felé. Saját egészségünket, de különösképpen az egyén és az egész társadalom egészségi állapotát sokféle szempont, sokféle nézőpont szerint ítélhetjük meg, vagyis többféle megvilágításból: munkaképesség, gyógyszerszedés, közérzet, a gyógyítás vagy állapotfenntartás költségei alapján és mindig más eredményt fogunk kapni, pontosan, mint a fent említett testmagasság vagy vízminőség esetében. A fuzzy rendszerek további jellemzője, hogy minden megfigyelt jelenséghez ún. fuzzy halmazokat rendelünk hozzá, melyek nem számok, hanem emberi fogalmak. Ezekhez a fuzzy halmazokhoz tartozik egy tagsági függvény és egy szabályrendszer. Minden bekövetkező esemény hatására kiértékeljük, hogy mely halmazokhoz tartozik az esemény és mekkora súlytényezővel, a szabályrendszer mit állapít meg esetleges bekövetkezésére, okoz-e változást, azaz vagy bekövetkezik egy akció (a szakmában „tüzelésnek” nevezik), vagy nem. Orvosilag feladataink középpontjában a monitorozás lehetséges tagsági függvényeinek és szabályrendszerének megalkotása áll. Jelen írás végén található egy összekötő kapocs (link), mely a felsorolt betegségek táblázatára mutat és egy szempont rendszer. Ez segítséget nyújthat a fuzzy halmazok kialakításában és a szabályrendszer megalkotásában. ALKALMAZÁS A HÁZIORVOSI RENDELÔKBEN Programozás szempontjából legegyszerűbb az a tagsági függvény volna, mely mindössze annyit állapít meg a betegkártya tulajdonosáról, hogy: • él és egyszer sem volt orvosnál, tehát nagy valószínűséggel egészséges, • volt orvosnál n-szer, minél többször annál valószínűbb, hogy nem teljesen egészséges, • rendszeresen jár orvoshoz, diagnosztizáltan eltérés van a szervezetében (mely a munkaképesség foka szerint kategorizálható), tehát beteg. Többféleképpen kategorizálhatunk, lehet célunk az abszolút egészségesség megállapítása, de ennek csak elméleti jelentősége van, kategorizálhatunk a gyógyítás, vagy INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÚJDONSÁG egészségi állapot megőrzése vagy munkaképesség fenntartása várható költségeinek szempontjai szerint is, sőt mindezt egyszerre, ha minden eseményt többféle tagsági függvény és hierarchikus szabályrendszer alapján értékelünk. Ami a program szempontjait illeti, a bevezetés évében január elsején indul azzal a feltételezéssel, hogy mindenki egészséges, majd a jelentkező pácienseket, (TAJ-szám nyilvántartás alapján) a bekövetkező orvos-beteg találkozási események alapján, kategóriákba rendezi. Hangsúlyozandó ismételten, hogy jelen tervezett program csak a leadott kártyák nyilvántartását feltételezi, és esetleg betegség nyilvántartás meglétét kívánja meg. A működéshez pusztán a páciens éves eseményeit kell rögzíteni. A program a betegről (saját tábláiba) készít egy bejegyzést, ennyi a betegnyilvántartás. Az aggregált elemzés szempontjából azonban teljesen lényegtelen, hogy ki volt az illető, és az is, hogy konkrétan milyen kórkép alapján, milyen kezelést kapott, a lényeg, hogy az adott körzetben n (n egy természetes szám) személy a fent említett feltételek alapján valamely kategóriába átkerült. Az idő haladtával egyre gyarapodó rögzített esemény minősítése alapján tudjuk megállapítani, hogy az adott körzet egészségi állapota milyen átlagos mutatójú. Az alkalmazás egyik jellemzője, hogy az első év nem alkalmas még összehasonlításra, hiszen még nem lesz viszonyítási alap, azonban a második évtől kezdve az előző évek eseményei a rákövetkező évekkel összevethetőek. (Érdekes például az, hogy egy influenzajárványos időszak az előző hónapok adatai alapján már az első évben is nyújt némi összehasonlítási lehetőséget.) Vagyis, ha feltételezzük, hogy az ezúton történő felvétel valamilyen valószínűséggel hű képe a lakosság egészségi állapotának, akkor az elmozdulások érzékelhetőek. Módszerünk abszolút mérésre is alkalmas, de az egészségi állapot relatív elmozdulásának detektálására, monitorozásra kiváló „műszerünk” nem mérőműszer, hanem detektáló műszer. Az ai(ki) esetünkben azt jelenti, hogy a beteg, vagy pontosabban TAJ szám tulajdonos, akit az i index azonosít, és aki megjelent egy rendelésen, annak alapján, hogy az adott évben (és nem korábban) mi történt vele valamilyen státuszszal bír, ezt fejezi ki a felső (ki) index. Ez a státusz az adott eset (orvos-beteg találkozás) kapcsán némiképpen megváltozik. A változás abban nyilvánul meg, hogy a valahová tartozásának korábbi mértéke megváltozik. Nézzük, mit jelentenek ezek a majdnem érthetetlen szavak: tehát ha elfogadjuk korábbi egyszerűsítésünket, a legegyszerűbb szabályrendszert, akkor adva van három kategória: • egészséges, • kezelt, • kórós elváltozásban szenved. Egy személy valamilyen mértékben több kategóriába tartozik. Kiinduláskor, az év elején mindenki teljes mértékben az egészséges kategóriába tartozik és nulla mértékben a másik kettőbe. Ezután az év folyamán előforduló egész- ségügyi események kapcsán változik az illető személy státusza. Például, ha megjelent egy rendelésen, vagyis történt vele egy orvos-páciens találkozás, akkor megváltozik az ő ki felsőindexben kifejezett státusza, de még nem kell feltétlenül a beteg kategóriába áthelyezni. Minden esetre azonban az illetőnek, aki eddig a teljesen egészséges kategóriában volt, csökken a teljesen egészséges kategóriába tartozását kifejező, ki felsőindexben mutatott mérőszáma. Ahogyan a találkozások száma növekszik, az egészségesek fuzzy halmazában a hozzá rendelt ki szám csökken, vagyis csökken a valószínűsége annak, hogy ő teljesen egészséges, és a kezeltek fuzzy halmazában nő a hozzá rendelt ki szám, vagyis nő a valószínűsége annak, hogy folyamatos kezelés alatt áll. Szemléltetésként álljon itt egy ábra, mely csak a szemléltetésre szolgál (1. ábra): 1. ábra A fuzzy halmazok és szemléletük Orvos-szakmai segítségként éppen az határozandó meg, hogy milyen mértékű legyen egy változás. Egy recept felírása, egy vizsgálatra küldés vagy egy pozitív eredményű vizsgálati lelet visszaérkezésének dokumentum-értéke más és más. Ezért egy orvos-beteg találkozási esemény más mértékű változást okozhat a ki indexben kifejezett szám értékében. Minden esetben a matematikai kezelhetőség érdekében a tartományokat, a tartományok közötti átmeneteket a műszaki életben jól kezelhető, viszonylag egyszerű függvényekkel (pl.: egyenes, exponenciális görbe) rajzoljuk, ábrázoljuk, kezeljük. További probléma megoldása: olyan betegségek esetén, mint az influenza, ahol csaknem teljes a gyógyulás, fordított irányban is kell kategorizálni, az illető státusza fordítva változik a nyilvántartásokban (pl: betegállományba vétel vagy a munkaképesség visszanyerése). Nyoma azonban marad annyiban, hogy az illető, bár visszakaphatja a teljesen egészséges státuszát az adott évben (persze ez is orvos-szakmai kérdés), de egy róla megnyitott élettörténeti eseménylapon minden rögzítésre kerül. Ez a második nyilvántartás gyakorlatilag a páciens új, fuzzy-rendszerű anamnézise lesz, melyben nemcsak az állapotváltozását jegyezzük fel, hanem az élettörténetét is. Tehát mint látható, feljebb csak a jobb megértés kedvéért írtuk, hogy teljesen mindegy, hogy valaki milyen kezelést kapott egy orvos-beteg találkozás alatt. Valójában minden megtörtént esemény naplózásra kerül, ez lesz az élettörténet fájl, mely bármilyen utólagos adatbányászati eljárással elemezhető (tranzakció rögzítése), míg az orvos-beteg talál- IME V. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2006. JÚLIUS – AUGUSZTUS 45 INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÚJDONSÁG kozások számát közelítő becslés megtételére használjuk. Az orvos-beteg találkozások száma a fenti ábrában a vízszintes tengelyen való mozgást méri, mellyel mi a demonstrációs példában a fuzzy halmazba-tartozást állapítjuk meg. (Eddig tehát három fájl került szóba: a TAJ szám nyilvántartás és ez a kettő.) Alábbiakban bemutatjuk, hogy milyen jellegű adatok tartandók nyilván. az adott tágabb terület népegészségügyi elmozdulásai, hanem azon belül a változást okozó részterületek is megállapíthatóak, és esetleg az elmozdulást okozó tényező is kiszűrhetővé válik. A népegészségügy ilyen területekre koncentráltan jelentkező hatásai mögött általában környezeti tényezők húzódhatnak meg (pl.: más növényvédőszer használatának elterjedése, vegyi üzemek profilváltása, környezet károsítás stb.), de egy figyelmes orvos javító vagy egy kevésbé figyelmes orvos rontó hatása is érzékelhetővé válik. AZ IPARI GYAKORLAT Az iparban ezt a logikai rendszert a 70-es évek közepe táján kezdték bevezetni és a 80-as években terjedt el tömeges alkalmazása. Több jól elkülönülő területen került alkalmazásra: • szabályzásokban, • közelítő következtetésekben (ilyen célra használjuk mi is), • adatanalizátorokban, • optimalizáló rendszerekben, • információ-visszakereső rendszerekben. 1. táblázat Egy egyszerűsített betegnyilvántartás Az 1. táblázat azt demonstrálja, hogy egy beteg állapotára nagyon jól következtethetünk abból, ha megfigyelés alatt tartjuk, hogy ki hányszor volt orvosnál, milyen a súlyossági kategóriák szerint beosztott hatóanyagot szed, mekkora adagban, és van-e diagnosztizált szervi elváltozása, vagy valamilyen állapottal járó kategóriába beletartozik-e, vagy sem. Az ábra szerint feltételeztük, hogy xy2 és xy3 páciensek nem szednek gyógyszert, de van diagnosztizált elváltozásuk. A mai technológiai színvonalon a program országos elterjesztése esetén az egységes program az egész ország területén egy rendszerfelügyeleti központból bárhová letölthető, és úgy valósítható meg bármilyen későbbi verzióváltás, hogy zavart sem okoz. Bármely országos szervezetnél keletkező halmozott adathalmaz egységes és mindenki által elérhető. A bevezetésnek és alkalmazásának ma már technológiai akadályai nincsenek, viszont bizonyos előre gyártott elemzések gombnyomásra lekérdezhetők. Eddigiek alapján úgy gondoljuk, hogy az eseményvezéreltséget, az objektumorientáltságot és az egyre inkább online nyilvántartásokat megkövetelő korszerűség felé léphetünk, és automatizálhatunk egy meglehetősen bonyolult kérdést. Ha a személyi nyilvántartásokat egy háziorvosi praxis területére összegezzük és a kis területeket nagyobb területekre tovább halmozzuk, és megyékre vagy régiókra elvégezzük az összegzést és az elemzéseket, akkor nemcsak 46 IME V. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2006. JÚLIUS – AUGUSZTUS Ma már például több VW Golf típusú gépkocsi alapjárati fordulatszám szabályzója és fékrendszere ilyen elvek alapján megvalósított berendezésekkel működik. Általában azokon a területeken terjednek el, ahol nehéz leírni az egymást befolyásoló fizikai tényezők kölcsönhatásait (légnyomás, léghőmérséklet, páratartalom, üzemanyag minősége, üzemanyag hőmérséklete, levegő oxigéntartalma, levegő hőmérséklete, motor állapota stb.), vagy a matematikai egyenletrendszer kiszámítása nagyon időigényes volna. Ebben az esetben, tapasztalatok alapján, szinte emberi nyelven megfogalmazható az a szabályrendszer, mely a bonyolult függvényrendszer felírása és kiszámítása helyett alkalmazható. A szabályzórendszereknél a legnagyobb problémák egyike a folyamat teljes megismerése, identifikálása. Ennél az emberi szervezet vagy egészségügyi állapot, akár egy emberre, akár egy szűkebb közösségre vonatkoztatottan, sokszorosan nehezebb, egzakt módon történő felírása lehetetlen feladat. Az is érződik, hogy egy nagyobb embercsoport egészségi állapotának megadása talán könnyebb, s ahogyan tágítjuk a kört, egyre kisebb a becslés kockázata, mert a statisztikáknak van átlagoló hatásuk, a nagy tévedéseket (csúcsokat) kiszűrik. Egy ember egészségi állapota csak nagyon alapos kivizsgálással és intuícióval állapítható meg, így is csak közelítéssel. Az intuíció nehezen foglalható formulákba. Ha pedig nem tudjuk a folyamatunkat egészen pontosan azonosítani, akkor matematikai leírás hiányában változásait sem tudjuk követni. Maradnak a minél jobb közelítést nyújtó megoldások. Ez a megoldás is ilyen, talán a mai kornak leginkább megfelelő eljárás mind becslésekre, mind a szükséges beavatkozások idejének és módjának megállapítására. INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÚJDONSÁG PÉLDA A fuzzy szabályzók vagy rendszerek szerkezetüket tekintve egyszerűek. Blokk sémában elképzelve 6 blokkból állnak: 2. ábra A fuzzy szabályzó blokkdiagramja Ábra magyarázat: 1. bemeneti érzékelés (vagy mintavétel) 2. az adott bemenethez tartozó tagsági függvény megkeresése 3. az adott bemeneten mért értéknek megfelelő igazságérték megállapítása 4. az adott bemenethez tartozó válaszérték megállapítása 5. az összes jel és válaszérték birtokában a kimeneti érték(ek) megállapítása 6. a logikai válasz(ok) fizikai értékre konvertálása A bemeneten fizikai értékek szerepelnek (orvosi tapasztalás) és a kimeneten ismét fizikai értékeket kapunk (egy egészségi állapotra vonatkozó megállapítás). A folyamat belső állapotához úgy jutunk, hogy ún. fuzzyfikálást végzünk, vagyis transzformáljuk a változókat a program belső állapo- tának megfelelően. A kimeneten azután az emberi fogalmakba való tartozás mértékét mérőszámokká alakítjuk vissza. ÖSSZEFOGLALÁS Fentiekből jól látható, hogy egyszeri programfejlesztés után olyan indikátorhoz jutunk, mint a lakmuszpapír, mely a közegbe mártva, azonnal jelzi annak állapotát. A népegészségügyi állapotok ilyen monitorozása figyelmeztethet a veszélyekre, pl. egy-egy körzetben gyorsan romló állapot detektálása esetén. Jelzést ad arra, hogy a megelőző akciókat hol, mely területeken kell sürgősen megkezdeni. Csökkenthető lesz egy ma még véletlenek által befolyásolt költségvetési függőség. Előtérbe lép a tervezhetőség azon a területen, amely a fejlett nyugati országok becslései szerint várhatóan a következő évtizedekben a legnagyobb költségvetési tétel lesz, megelőzve a katonai kiadásokat. Ehhez szeretnénk hozzájárulni: az informatikai munka nem horribilis, határozottan kevés, a tervezés alaposságot, a bevezetés határozottságot kíván, és a munka két év alatt jó szolgálatot nyújtó állapotba hozható, de folyamatosan fejleszthető, tudásbázisa csiszolható. A szerző bemutatása megtalálható az IME V. évfolyamának 5. számában. Folytatás a 40. oldalról A Szív Program megvalósítása durván 100 milliárd forintot, azaz az egészségügy által remélt fejlesztési források mintegy ötödét igényli. (Az összegek a kötelező nemzeti önrész nélkül értendők!) A rendelkezésre álló idő igencsak szűkös volt: Magyarországnak még ez évben át kell adnia Brüsszelnek az NFT II-t, és január közepén még nem szerepelt benne semmilyen, a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos téma, csupán a három nagy nemzeti program és még számos igen fontos, de népegészségügyi szempontból kevéssé jelentős részprogram. A miniszter méltatta a szakma teljesítményét, és megköszönte a program összeállításában résztvevő 6 szakmai kollégium, 13 tudományos társaság, 5 országos intézet, valamint a munkát megszervező és koordináló MOTESZ elnökség programalkotó munkáját. Magát a programot, amelynek végső formába öntésében már igen aktív szerepet vállaltak a minisztérium vezető munkatársai is, a Programalkotó Bizottság elnöke Kiss István, a MOTESZ alelnöke, a Magyar Hypertonia Társaság elnökhelyettese, a nefrológia és művesekezelés országos szakfelügyelő főorvosa ismertette. Bevezetésként arról szólt, hogy a szerteágazó szakterületek tudásának összehangolása és integrálása volt a programalkotás egyik leglényegesebb vállalása. A cél ambiciózus: 2013-ig hazánk előbb közelítse meg, majd érje el az EU 25 tagországának átlagát. Ennek érdekében a Program sorra veszi a teendőket. Ezek közül külön említést érdemel a terhesgondozásra, pontosabban a perinatális preventív szülészetre fordított figyelem. Erre az a felismerés vezetett, hogy a kissúlyú újszülöttek különösen hajlamosak a későbbi keringésrendszeri megbetegedésekre. A célokat és feladatokat a Program pontosan meghatározza, majd nem távoli határidőkhöz köti. Sok feladat végrehajtását folyamatosnak határozza meg, azaz megvalósításukhoz azonnal hozzá kell kezdeni. Ilyen például valamennyi felvilágosító, ismeretterjesztő, egészségnevelő feladat. De a többi sem távoli cél: például a magyarországi SCORE kockázatbecslő rendszert és az Érrendszeri Központok Hálózatának tárgyi, személyi feltételeit 2006. szeptember 30ig kell meghatározni, majd magát a hálózatot 2007. január 1. és 2009. december 31. között kialakítani a progresszivitás minden szintjén. A komplex ellátás javítása érdekében korszerűsítik az önálló szakvizsgával nem rendelkező szakterületek speciális feladatokat ellátó orvosainak és szakdolgozóinak továbbképzését, felmérik a rehabilitációs képzés és szakképzés helyzetét, majd korszerűsítik a területen működők képzését. Ezek mellett még számos, egymással harmonizáló, a népegészségügyet hatékonyan szolgáló teendő belátható időn belüli megvalósítását írja elő a Program. - nal IME V. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2006. JÚLIUS – AUGUSZTUS 47
