IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Országos decubitus prevenciós program

  • Cikk címe: Országos decubitus prevenciós program
  • Szerzők: Dr. Pusztai Erzsébet , Salczerné Dr. Hok Mária, Balatoni Ernőné
  • Intézmények: egészségpolitikai tanácsadó, független tanácsadó, Szent Borbála Kórház
  • Évfolyam: V. évfolyam
  • Lapszám: 2006. / 7
  • Hónap: szeptember
  • Oldal: 23-25
  • Terjedelem: 2
  • Rovat: MENEDZSMENT
  • Alrovat: MENEDZSMENT EGÉSZSÉGSTRATÉGIA

Absztrakt:

A szerzők ismertetik a SEBINKO Szövetség szakembereivel közösen összeállított, átfogó, országos decubitus prevenciós program javaslatát. A program tartalmaz minden olyan lépést, melyek megtételével – a program megvalósításával – fokozatosan jelentős javulást lehetne elérni a betegeknek sok szenvedést, az egészségügyi dolgozóknak sok munkát, a biztosítónak súlyos kiadásokat okozó felfekvési fekélyek kialakulásának megelőzésében.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
MENEDZSMENT EGÉSZSÉGSTRATÉGIA Országos decubitus prevenciós program Dr. Pusztai Erzsébet, Kistérségi Egészségügyi Központ, Salczerné Dr. Hok Mária, tanácsadó, Balatoni Ernőné, Szent Borbála Kórház A szerzők ismertetik a SEBINKO Szövetség szakembereivel közösen összeállított, átfogó, országos decubitus prevenciós program javaslatát. A program tartalmaz minden olyan lépést, melyek megtételével – a program megvalósításával – fokozatosan jelentős javulást lehetne elérni a betegeknek sok szenvedést, az egészségügyi dolgozóknak sok munkát, a biztosítónak súlyos kiadásokat okozó felfekvési fekélyek kialakulásának megelőzésében. A DECUBITUS JELENTÔSÉGE A súlyos – különösen koponya – sérülésekkel, vagy hosszan tartó fekvéssel, rossz tápláltsági állapottal, inkontinenciával járó betegségek esetén a nyomásnak kitett helyeken a felfekvés okozta, nem egyszer súlyos sebek (decubitus) gyakran fordulnak elő. Európai adatok alapján becsülve Magyarországon évente mintegy 30-35 ezer beteget érint ez a probléma. A már kialakult seb sok szenvedést okoz, kezelése rendkívül drága és hosszadalmas. A lakosság elöregedése, és a betegségstruktúrák változásai miatt ez a probléma világszerte egyre nagyobb méreteket ölt. A sebeket kísérő szövődmények, fájdalom, fertőzések, láz kezelése, a rendszeres kötözés nagyon költséges, a súlyos fertőzés, a szepszis pedig halált okozhat. A szövődményes esetek a kórházi kezelések költségeit megduplázzák, de az otthoni ellátásban is nagyon jelentős többlet-ápolást igényelnek, többletkiadást eredményeznek. A megelőzés költségei harmadát-negyedét teszik ki a már kialakult fekély kezelési költségeinek. A decubitust az előfordulás gyakorisága, a kezelés nehézségei, és kiadásnövelő hatásai miatt a fejlett országokban népegészségügyi problémaként kezelik, megelőzésére számos országban külön programokat dolgoztak ki. Nagy-Britanniában például irányelveket fejlesztenek [1, 2], ombudsmant alkalmaznak külön a decubitus ellátáshoz, az ombudsman a parlamentben számol be tapasztalatairól [3]. Annyira fontosnak tekintik a problémát, hogy Tony Blair miniszterelnök maga terjesztette elő az angliai decubitus problémát az Európa Tanácsban a Miniszterelnökök Értekezletén! A MAGYARORSZÁGI HELYZET A magyarországi helyzet megismeréséért, a tennivalók, a szükséges változtatások megfogalmazásáért és azok gya- korlati megvalósításáért a SEBINKO Szövetség 1997 óta dolgozik. Széleskörű szakmai konszenzus konferenciákat szervezett az alábbi témakörökben: • 1999-ben Lillafüreden: Általános alapelvek, kötözés; • 2003-ban Tatabányán: A decubitus prevenció és kezelés; • 2004-ben Tatabányán: A betegségekhez kapcsolódó alultápláltság; • 2004-ben Tatabányán: Az inkontinencia • 2006-ban Budapesten: A prevenciós és terápiás matracok Valamennyi szakmai konszenzus elfogadta a decubitus megelőzéséhez és kezeléséhez az Európai Decubitus Tanácsadó Panel (EPUAP) és az Európai Sebmenedzsment Szövetség (EWMA) ajánlásait. Ezeket a konferenciákat mindig megelőzte az adott kérdésben a helyzetfelmérés. A felmérésekből kiderült, hogy sok intézményben egymástól elszigetelten, (a SEBINKO támogatásával egyre szervezettebben) a helyzet lassan változik, de forráshiány, orvosi, döntéshozói, finanszírozói érdektelenség miatt az ellátáshoz feltétlenül szükséges ápolástechnikai eszközök elavultak, amortizálódtak, silány minőségűek. A felmérés és a helyszíni tájékozódás eredményeiből az alábbi következtetések vonhatók le: • Sok orvos szemléletében a probléma fontosságának tudata hiányzik (A beutalókon és zárójelentésekben általában szó sem esik az ápolási státuszról, a már kialakult, esetenként súlyos fokú felfekvési fekélyről!). • Az ápolási teljesítmény jelentőségének értékelése, ezáltal az ápolói munka értékének elismerése hiányzik. • A decubitus megelőzés és ellátás minimális feltételei is hiányoznak (elavult, kényelmetlen és alkalmatlan ágyak, matracok). • Az ápolási környezet szegényes. • Az ápolók szerepe, tevékenységi és döntési kompetenciáik tisztázatlanok. • A képzés ma már sok esetben megtörténik, de a képzett ápolónak sem változik a kompetenciája. A fent leírtak és a 2003. évi konszenzus konferencia állásfoglalása alapján a SEBINKO Szövetség azt javasolja, hogy az európai országok többségéhez hasonlóan az Egészségügyi Minisztérium vezetésével készüljön Magyarországon is átfogó decubitus intervenciós program. A továbbiakban ismertetjük javaslatunkat az országos program felépítésére, és ennek főbb elemeit. IME V. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2006. SZEPTEMBER 23 MENEDZSMENT EGÉSZSÉGSTRATÉGIA Az országos decubitus program céljai: A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE • 2006. • Az ápolási igazgatók, az egészségügyi és egyéb bentlakásos szociális intézmények és a házi szakápolási szolgálatok vezetőinek felhatalmazása, feladatainak kijelölése a decubitus prevenció és terápia menedzselésére. • Decubitus koordinátor munkakör, kompetencia kimunkálása, továbbképzésük, felkészítésük. • A SEBINKO oktatási tananyagának felújítása, kiadása. • Nemzeti szintű irányelv kiadása (EPUAP, EWMA, hazai konszenzusok alapján – rizikószűrés, prevenció, kezelés, oktatás, infekció kontroll). • A decubitus prevenció és terápia minimum feltételeinek kidolgozása (EPUAP, EWMA, hazai konszenzusok alapján). • Megfelelő prevenciós és terápiás eszközök kiválasztási kritérium-rendszerének kimunkálása. • A prevenciós eszközök kölcsönzésének kialakítása az otthoni ápolásban. • A nagy értékű prevenciós és terápiás eszközök bérleti rendszerének kimunkálása a kórházak számára a HBCs rendszer átgondolásával. • Aktív surveillance kiterjesztése a decubitusra. • • A decubitus megelőzés és terápia hatékonyságának növelése a betegek életminőségének javítása, valamint az ellátás költség-hatékonysága érdekében. A prevenciós és terápiás eszközök, az ápolás technológiai fejlesztése. A koordinált fejlesztés feltételeinek a biztosítása. Az országos decubitus program feladatai: • • • • • • • • • • Az ápolási igazgatók, az egészségügyi és bentlakásos szociális intézmények, illetve a házi szakápolási szolgálatok vezetőinek felhatalmazása, feladatainak kijelölése a decubitus prevenció és terápia menedzselésére. Intézményenként 1-1 fő decubitus koordinátor kinevezésének előírása, kompetenciájának meghatározása. Rizikószűrés előírása az egészségügyi és szociális intézményekben és a házi szakápolásban, a bőr részletes felmérése, a beteg erőnléti állapotának, az inkontinencia, a tápláltsági állapot, a fájdalom, a tudat és az érzékelés felmérésnek előírása. A decubitus adatgyűjtés és adatszolgáltatás előírása. Követhető nyilvántartási és elszámolási rendszerek kimunkálása. A decubitus prevenció és terápia konszenzusos irányelveinek közzététele és alkalmazásának előírása. Ezek alapján: • a személyre szabott egyéni prevenciós terv alkalmazásának előírása, • sebkezelő lap bevezetésének előírása, • az ápolási státusz előírása a zárójelentések és az intézményi beutalók kötelező részeként. • A prevenció és a terápia ápolástechnikai eszközparkjának kidolgozása, ennek alapján az eszközpark fejlesztési programjának kidolgozása, majd célzott pályázatok, a kölcsönzési rendszer és a HBCs-rendszer fejlesztésével. Aktív surveillance tevékenység kiterjesztése a decubitus ellátására. Jelentések összesítése, adatfeldolgozás, visszajelzések, változások kommunikálása. A program folyamatos fejlesztése, indikátorok kidolgozása. A program végrehajtásához és folyamatos fejlesztéséhez szükséges munkahelyi oktatás előírása, illetve kijelölése a központi továbbképzési témák közé. A program folyamatos működéséhez szükséges egy munkacsoport létrehozása az Egészségügyi Minisztérium, az OEP a SEBINKO Szövetség, a Magyar Sebkezelő Társaság, a prevenciós és terápiás eszközöket gyártók, forgalmazók szervezeteinek képviselőiből, valamint a programvezetők kijelölése. 24 IME V. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2006. SZEPTEMBER 2007. • Egységes adatgyűjtés, alapadatbázis kialakítása. • Protokollok – dokumentáció. • Jelentési kötelezettség bevezetése, beutalások, áthelyezések, zárójelentések problémáinak rendezése. • Anyagi forrás megteremtése esetén pályázat az „alapmatrac” cseréjére a legnagyobb rizikójú osztályokon. • A prevenciós eszközök kölcsönzésének kialakítása az otthoni ápolásban. • Oktatás, továbbképzés támogatása: egészségügyi dolgozók, laikusok számára. • Prevenciós eszköztár továbbfejlesztése. • A fekvőbeteg intézmények finanszírozásának áttekintése. 2008. • A program eredményeinek felmérése: a 2003. évi felmérés összehasonlítása. • A program továbbfejlesztése. Látható, hogy az általunk javasolt program elsősorban szervezést, folyamatos odafigyelést, koordinációt igényel. Megvalósítása esetén várható, hogy összehangolttá válik az eddig egymástól függetlenül folyó munka és egységes, országos nyilvántartás alakul ki, növekszik a megelőzésre és terápiára irányuló figyelem, javul az ápolás színvonala, az ápolói munka fontosságának tudata, nőhet az ápolók kompetenciája. Mindezek következtében betegek állapota, életminősége javul, növekszik elégedettségük az ellátórendszerrel, ráadásul jelentős összegek takaríthatók meg a felfekvési fekélyek rendkívül költséges kezelésének elkerülésével. MENEDZSMENT EGÉSZSÉGSTRATÉGIA Néhány epidemiológiai adat a decubitusról (készült EPUAP 2002. évi budapesti kongressusára az egységes EPUAP felmérés alapján). • Lokalizáció szerinti gyakorisága: 1. keresztcsont, 2. tompor-sarok, 3. ülőcsont • A fekvőbeteg intézmények osztályainak csoportosítása a decubitus előfordulási gyakorisága alapján: I. csoport: Hospice Mozgáskorlátozottak rehabilitációs osztályai Krónikus belgyógyászat Sebészet Ápolási osztály • Stroke osztályok Intenzív betegellátó osztályok II. csoport: Pszichiátria Belgyógyászat Ideggyógyászat Baleseti sebészet Elme – rehabilitációs osztályok III. csoport: egyéb osztályok A decubitus rizikótényezőinek rangsora: 1 – 2: inkontinencia, mozgásképtelenség, aktivitási hiány 3 – 4: alultápláltság – tudatzavar IRODALOMJEGYZÉK [1] NICE guideline on pressure ulcer risk management and prevention (Guideline B), [2] Pressure ulcer prevention, NHS guideline, Scotland [3] www.ombudsman.org.uk A SZERZÔK BEMUTATÁSA Dr. Pusztai Erzsébet a belgyógyászat és a fertőző betegségek szakorvosa, adjunktus. 12 éven át az Ajkai Magyar Imre Kórházban dolgozott. 1990-től 1998ig országgyűlési képviselő, a költségvetési és a szociális és egészségügyi bizottságok tagja. 1992-től 1994-ig a Népjóléti, majd 1998-tól 2000-ig az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára. 2000 óta a kulcsi K-klinika, majd Kistérségi Egészségügyi Központ igazgatója, egészségpolitikai tanácsadó. Balatoni Ernőné 1985-ben végezte el az egészségügyi Főiskola Intézetvezető Szakát, majd 1993-ban az EMKA, 1994-ben a Közgazdaságtudományi Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Szakát. 1964-től dolgozik a Tatabányai Szent Borbála Kórházban, ahol 1980-tól 2000-ig ápolási igazgató. 1996-tól SEBINKO Szövetség elnöke, 1996-tól a Segítő Kéz Otthonápolási Szolgálat vezetője, 2000-től egészségügyi vállalkozó. Salczerné, Dr. Hok Mária független tanácsadó. 2006 – biológia-pedagógia szakos tanár, bölcsészdoktor, ápolónő. 1987-2005 Egészségügyi Szakdolgozók Központi Továbbképző Intézet (ETI) főigazgató.1992-1996 a Minőségbiztosítási Világszövetség Kelet-Közép-Európai ápolási szak- értője. 2000- az Európai Decubitus Tanácsadó Panel (EPUAP) tagja. 2006- az Európai Sebmenedzsment Szövetség (EWMA) Együttműködő szervezeteinek elnökségi tagja. A decubitus témakörben született valamennyi hazai konszenzus szakértő moderátora. IME konferencia naptár 2006 VII. Outsourcing Konferencia Helyszín: Hotel Stadion Budapest Időpont: 2006. október 18. Larix Kiadó Kft. 1089 Budapest Kálvária tér 3. 333-2434 210-2682 ime@imeonline.hu, larix@larix.hu www.imeonline.hu, www.larix.hu IME V. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2006. SZEPTEMBER 25