Az IME hasábjain rendszeresen beszámolunk a hazai egészségügyi informatika legjelentősebb, a HEFOP 4.4. kódjelű, – az „Egészségügyi információtechnológia fejlesztés az elmaradott régiókban” címet viselő – fejlesztési projektjéről. A több mint 4 milliárd forint összértékű informatikai fejlesztés iránya kettős: egyrészt az egészségügyi intézmények (kórházak, rendelőintézetek és háziorvosi szolgálatok) közötti adatcserét lehetővé tevő információmintarendszerek kialakítása, másrészt az intézményeken belüli informatikai rendszerek korszerűsítése, illetve kifejlesztése. Elképzelésünk szerint a rovat hasábjain ősztől továbbra is áttekintést adunk a projekt előrehaladásáról és a régiókban párhuzamosan zajló, intézményen belüli fejlesztésekre vonatkozó közbeszerzési eljárások eredményéről, valamint egy cikksorozat keretében teret biztosítunk minden érintett résztvevőnek a szakmai vitára, a fejlesztések állásának ismertetésére és a gyakorlati hasznosítási lehetőségek bemutatására.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ HEFOP Tájkép csata közben... Beszámoló a HEFOP 4.4. projektről Az IME hasábjain rendszeresen beszámolunk a hazai egészségügyi informatika legjelentősebb, a HEFOP 4.4. kódjelű, – az „Egészségügyi információtechnológia fejlesztés az elmaradott régiókban” címet viselő – fejlesztési projektjéről. A több mint 4 milliárd forint összértékű informatikai fejlesztés iránya kettős: egyrészt az egészségügyi intézmények (kórházak, rendelőintézetek és háziorvosi szolgálatok) közötti adatcserét lehetővé tevő információmintarendszerek kialakítása, másrészt az intézményeken belüli informatikai rendszerek korszerűsítése, illetve kifejlesztése. Elképzelésünk szerint a rovat hasábjain ősztől továbbra is áttekintést adunk a projekt előrehaladásáról és a régiókban párhuzamosan zajló, intézményen belüli fejlesztésekre vonatkozó közbeszerzési eljárások eredményéről, valamint egy cikksorozat keretében teret biztosítunk minden érintett résztvevőnek a szakmai vitára, a fejlesztések állásának ismertetésére és a gyakorlati hasznosítási lehetőségek bemutatására. VISSZATEKINTÉS Mi is az a HEFOP 4.4? Magyarország az Európa Tervben meghatározott prioritások, intézkedések alapján kapja az EU Strukturális Alapokból származó támogatást. Ennek része a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program, melyben a HEFOP 4.4 intézkedés célja az egészségügyi infrastruktúra szempontjából legelmaradottabb említett három régió egészségügyi informatikai fejlesztése, a térségi, intézményközi egészségügyi információ-mintarendszerek kialakítása. A projektben meghirdetett célok megvalósítására a három – gazdasági és egészségügyi szempontból – leghátrányosabb helyzetű régióban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Dunántúl) külön erre a fejlesztésre összeállt – a fekvőés járóbeteg ellátó intézményeket és háziorvosokat is magukba foglaló – konzorciumok pályázhattak. A támogatási öszszeg több mint 4 milliárd Ft., melynek 3/4 részét az Unió, 1/4 részét pedig a hazai költségvetés biztosítja. Ennek harmada, azaz egységesen 1 350 millió Ft jut minden egyes régióra. Az intézkedés két fő területe az ún. intézményközi rendszer kialakítása, amely az egészségügyi ellátók különböző szintjeit köti össze, illetve az intézményen belüli rendszerfejlesztések, melyek a belső információrendszer korszerűsítések mellett lehetővé teszik az intézményközi rendszerhez való csatlakozást. A mintarendszerek feladata, hogy segítsék az intézkedés célcsoportjának, a hátrányos helyzetű, aktív munkavállalói korban lévő népesség, illetve családtagjaik egészségének megőrzését; csökkentse ellátási hátrányaikat. Az intézményközi információrendszer a régión belül hozzájárul az egészségügyi erőforrások jobb kihasználásához, a területi egyenlőtlenségek csökkentéséhez, a regionális, bizonyítékokon alapuló szakmapolitika, koordináció kialakításához. A projekt távolabbi célja egy egységes együttműködési modell kialakítása az intézmények és a betegápolás minden szintje között, ami később országos léptékben más régiókban is megismételhető. A projekt révén megnyílik olyan új és gyorsan növekvő egészségügyi ellátási formák alkalmazásának lehetősége is, mint például az otthon-ápolás, a telemedicina és a teleradiológia. A mintarendszer egyik követelménye, hogy bármely más egészségügyi szolgáltató számára nyitott legyen, ezért a kifejlesztett szolgáltatásokat a későbbiekben további csatlakozó egészségügyi intézmények is igénybe vehetik. Az intézményközi információrendszer Az intézményközi informatikai fejlesztések (rövidítve: IKIR) célja mindhárom régióban az ellátási szintek összekapcsolása révén a betegutak lerövidítése és a regionális egészségügyi ellátás hatékonyságának javítása. A három konzorcium számára közösen kifejlesztendő intézményközi információ-mintarendszerek korszerű, internet alapú, biztonságos kommunikációs csatornát használó eEgészségügyi szolgáltatásokat nyújtanak a résztvevőknek és később bármely más, csatlakozó külső egészségügyi szolgáltatónak. Az egészségügyi szolgáltatások régiónként az intézményközi információ mintarendszer központjának infrastruktúráján működnek. Az eredeti elképzelések szerint az egészségügyi adatok biztonságos továbbítását digitális aláírás biztosította volna. Az ezt lehetővé tevő „harmadik megbízható fél” szolgáltatást az Egészségügyi Minisztérium (EÜM) megfelelő szakmai partnerein keresztül saját költségvetéséből vállalta volna, de sajnos ez pénzügyi és jogi okok miatt csak pilot szinten fog megvalósulni. Az intézményközi információrendszer fejlesztési folyamata megkezdődött. Ennek első lépéseként a három konzorcium (az EÜM által biztosított szakértőkkel együtt) kialakította a megvalósítandó rendszer orvos-szakmai és informatikai követelményeit, amelyre alapozva a három régió konzorciuma 2005. áprilisában két szakaszos, tárgyalásos közbeszerzési eljárást írt ki. IME V. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2006. SZEPTEMBER 45 INFOKOMMUNIKÁCIÓ HEFOP A több mint fél évig elhúzódó eljárásban az egészségügyi szolgáltatókat magukban foglaló regionális konzorciumok képviselői hosszas egyeztetések során, közösen határozták meg azt a rendszer-struktúrát, amelyben a szükséges adatokat az összes betegellátási szint közvetlenül elérheti és közösen használhatja. A HEFOP 4.4 projekt megvalósulásával lerövidülnek a betegutak, javul a regionális egészségügyi ellátás hatékonysága, valamint korszerűsödik az egészségügyi ellátó intézmények költséghatékony működéséhez szükséges belső információrendszer. Intézményen belüli fejlesztések A projekt célja az egészségügyi ellátás folyamatainak hatékonyabb kezelésével emelni a gyógyítás színvonalát, megfelelni az öregedő társadalom kihívásainak, és növelni a betegek általános elégedettségét. A tervek szerint a teljes rendszer 2007-ben kerül bevezetésre, és számos előnyt fog nyújtani a betegekkel történő kommunikációban. Példaként említve a háziorvosok és a kórházi dolgozók – megfelelő jogosultság esetén – elektronikus úton hozzáférhetnek az adott beteg egészségügyi adataihoz, meglévő leleteihez, röntgen felvételeihez és zárójelentéséhez. Mindhárom nyertes konzorcium esetében a résztvevő kórházak és rendelőintézetek a saját, belső információrendszerük korszerűsítését is elvégezhetik a projekt keretében. A kórházon belüli információrendszer-fejlesztések célja, hogy létrehozzák a csatlakozást az intézményközi információrendszerhez és megteremtsék az intézmény költséghatékony működtetésének informatikai feltételeit. A fejlesztés kulcseleme az eKórlap (elektronikus kórlap) szolgáltatás, amelyhez a szolgáltatást igénybevevő, arra jogosult egészségügyi ellátó szervezet a beteg beleegyezésével látja a meglévő vizsgálatok és kezelések sorozatát, illetve hozzáfér azok eredményeihez. Az így rendelkezésre álló információ felgyorsítja a diagnosztizálást, és elkerülhetővé teszi a felesleges, ismételt vizsgálatok elvégzését. Az eKórlap szolgáltatásra épülnek további elektronikus szolgáltatások, amelyek a munkaképesség rövidebb idejű visszanyerését szolgálják. Ilyen az eKonzultáció, amely segítségével a kezelő orvos specialistát hívhat segítségül például táv-diagnosztikára. Az eKonzultáció keretei közé tartoznak a betegből vett minta alapján az elektronikus úton kért vizsgálatkérések és a válaszul küldött leletek is. Ezekre a szolgáltatásokra épülhetnek a kísérleti telemedicina alapú eljárások, amelyek a korszerű infokommunikációs eszközök és internet alapú módszerek alkalmazásával a betegeket közvetlenül elérve, akár lehetővé tehetik bizonyos krónikus megbetegedésekben szenvedők állapotának otthoni monitorozását. AZ ELMÚLT HÓNAPOK TÖRTÉNÉSEI Az intézményközi rendszerre kiírt közbeszerzési eljárás végül, az eredeti menetrendhez képest majd félévvel később, 2006 elején sikerrel lezárult. A konzorciumok a kö- 46 IME V. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2006. SZEPTEMBER zel 800 millió forint (3,19 millió euró) összértékű vállalkozási szerződést a nyertes BT Limited (BT – korábban British Telecom) cég által vezetett konzorcium, – melynek tagjai a hazai egészségügyi informatika széles körű tapasztalattal rendelkező neves vállalkozásai – 2006. február 7-én írták alá. A szerződésben még nem rögzített műszaki részletkérdések tisztázására műszaki egyeztetések sorozata indult meg, majd ezek lezárása után, 2006. májusában a felek aláírták a Projekt Alapító Dokumentumot. A BT időközben megkezdte az intézményközi rendszer logikai és fizikai rendszertervének elkészítését. A felek interaktív munkamódszert alkalmaznak: a BT a fejlesztés eredményeit azonnal megosztja a konzorciumok szakembereivel, akik ilyen módon a részeredményekre is reagálnak. A megbeszélések két szinten folynak: a szakemberek szintjén a különféle munkacsoportokban, illetve a döntéshozók szintjén az eldöntendő, vagy vitás kérdések tisztázására. A feladat összetettsége és a döntéshozatal bonyolultsága miatt a fejlesztés előrehaladása a tervezettől elmarad. A fejlesztő cég véleménye szerint a technikai részletek pontos tisztázása jelenleg ugyan időveszteséget okoz, de a későbbiekben éppen a sikeres, határidőben való teljesítés záloga. Az intézményen belüli fejlesztések az eredeti elképzelések szerint logikailag és időben az intézményközi rendszer főbb paramétereinek tisztázása után kezdődhettek. Az intézményközi rendszerfejlesztésben fentebb vázolt időcsúszás ennek megfelelően a régiók hatáskörébe tartozó intézményen belüli fejlesztések közbeszerzési eljárásaira is kihatással van. A konzorciumok kettős szorításban vannak: egyrészt minél több, az intézményközi rendszerfejlesztés előrehaladásából származó információt célszerű az ajánlatot tevő kórházi rendszerszállítók számára biztosítaniuk a korrekt ajánlathoz, másrészt minél gyorsabban le kell bonyolítaniuk a belső fejlesztések közbeszerzési eljárását, hogy a fejlesztések időben befejeződhessenek. A Dél-Dunántúli régió konzorciuma számára az időtényező volt fontosabb és ennek megfelelően – még 2005. év végén kiadott ajánlati felhívás alapján – 2006. július 16-án szerződést kötöttek a nyertes fővállalkozó Humánsoft Kft.-vel. Az Észak-Magyarországi és az Észak-Alföldi konzorcium a potenciális ajánlattevők jobb tájékoztatására fektette a hangsúlyt és csak 2006. júliusában jelentette meg a közbeszerzési eljárás részvételi felhívását. A közbeszerzési eljárás késői indítása feszített időütemezést szab meg e két konzorcium, illetve az eljárások nyertesei számára. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS – AZ ANGOL MEGOLDÁS Az Egyesült Királyság különböző régiói saját egészségügyi rendszert működtetnek, amiből jelen összefoglaló csak az angliai rendszer egyes, számunkra érdekes elemeit ismerteti, míg nem szól a skót, walesi és észak-írországi rendszerekről. INFOKOMMUNIKÁCIÓ HEFOP Az angol Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (National Health Service – NHS) informatikai stratégiáját (NPfIT) 1998-ban publikálta. Ennek fő eleme a mindenkire kiterjedő élethosszig használandó elektronikus egészségrekord (NHS Care Record), a ráépülő szolgáltatásokkal, amelyhez minden jogosult hozzáférhet a program keretében modernizált és egységesített alkalmazásokon keresztül. A stratégia alapján indított „Kapcsolat az Egészségért” (Connecting for Health – CFH) lehetővé teszi, hogy a teljes szervezeten belül az NHS több mint 600 000 munkaállomásból álló infrastruktúráján több mint 100 ezer orvos, 380 ezer ápoló és további 50 ezer egészségügyi szakember kapcsolódjon, biztosítva több mint 50 millió angliai páciens zökkenőmentes ellátását. A program tervezett költségvetése 6,2 milliárd angol font, azaz mai értéken 2 536 milliárd forint. A rendszertől elvárt teljesítmények: folyamatos magas szintű működésének biztosítása, a szoftvertermékek telepítésének és frissítésének egységesítése, valamint • az IT-rendszer hatékonyságának növelésével a dolgozók termelékenységének fokozása. Egészségügyi szolgáltatások tekintetében a következő adatokkal számolnak: • évente 300 millió orvos-beteg találkozó a háziorvosi praxisokban, • 13 millió járóbeteg szakellátási, • 5,3 millió tervezett kórházi ellátás, • 13 millió baleseti és sürgősségi eset, melyből 4,3 millió sürgősségi betegfelvétel, • a patikákban pedig 600-700 millió beváltott recept. • • A program elemei: Nemzeti Gerinc („National Spine“) E megnevezés alatt különböző szolgáltatások halmazát nyújtja a „National Application Sevice Provider” informatikai szállítói konzorciuma, melyet a BT vezet. • A legfontosabb az „NHS Care Records Service“, mely egy központi klinikai repositoryból nyújtja a páciens adatainak összegzését (beteg adatai, allergiái, kórtörténete, labor és teszt eredmények, zárójelentések, beutalók stb.). Az adatok a Gerincbe real-time módon kerülnek, amiből több szolgáltató által ellátott betegnek egy-egy integrált rekordja jön létre. Ezeket az egészségügyi szolgáltatók bárhol és bármikor elérhetik. A betegek szintén hozzáférhetnek a saját adataikhoz és rendelkezhetnek azokról. • A „Demographic Identification service” a betegek azonosítását végzi az NHS azonosító számuk alapján, és kezeli az adminisztratív adataikat. • A „Medical Terminology Service” a SNOMED rendszer meghatározásait kezeli, validálja, nyújtja a rendszer többi alkalmazásának. • A „Gyógyszer és Gyógyászati Eszközök adatbázisa” szintén a Spine-ben van elhelyezve. • Electronic Transmission of Presciption EPT” – Elektronikus Recept továbbítás segítségével a felírt gyógyszer információ a beteg által megadott gyógyszertárba elektronikus úton kerül át, majd a biztosító felé történő elszámolás is elektromos úton, egy zárt rendszeren belül történik. E rendszerszolgáltatás egészül ki a háziorvosi rendszerekhez kapcsolodó tudásrendszerekkel, amelyek támogatják a háziorvost a szükséges és támogatott gyógyszerek felírásában. • Adattárház – Secondary User Services – a gyűjtött adatok intenzív elemzését támogató adattárház szolgáltatás segíti az információ hatékony értékelését, ezáltal támogatva a valós és naprakész ellátási adatokra épülő döntéshozatalt. A rendszer felhasználói smart kártyás azonosítással, kifinomult jogosultságellenőrzést követően érhetik el a szolgáltatásokat. Helyi szolgáltatók („Local Service Provider- LSP“) Anglia 5 régióra lett felosztva, egyenként kb. 10-10 milliónyi népességgel. E régiókban szállítói konzorciumok jöttek létre a helyi szolgáltatások biztosítására. Kórházi és adminisztratív szoftverek tekintetében két cég, az iSOFT és az IDX termékét és szolgáltatását választották ki. A helyi szolgáltatásoknak van egy kötelező köre, mint pl. páciens regisztráció, beutaló és eredmény nyilvántartás, képarchiválás, kommunikáció biztosítása, sürgősségi ellátás biztosítása és hozzáférés az egészségügyi könyvtárakhoz. Míg az opcionális szolgáltatások köre általában a laboratóriumi, gyógyszertári alkalmazásokra terjed ki. A PACS rendszerek esetében a helyi szolgáltatók szállítóikat maguk választják ki. Az LSP költségkerete nem terjed ki a régióban használt régebbi rendszerek csatlakoztatására, e rendszerek upgrade-jét a szállítóknak kell finanszírozni. Elektronikus előjegyzési rendszer („Choose and Book“) A WEB alapú rendszer minden háziorvostól elérhető, célja a betegeknek a háziorvosok által történő előjegyzése a járóbeteg szakellátásokba, a rendelkezésre álló szabad kapacitások alapján. Nemzeti hálózat („New National Network N3“) A projekt során a szolgáltatások hatékony elérése érdekében az egészségügyi szolgáltatók informatikai hálózata is megújul, oly módon, hogy a háziorvosok 1Mbps, más intézmények pedig 100Mbps sebességgel kapcsolódjanak. A hálózat fejlesztés számol a későbbiekben csatlakozó szolgáltatók belépésével is. Felhasználói oldalról azt várják, hogy az adatok, hangok, képek átvitelén túl lehetőséget biztosítson videokonferencia alapú távkonzultációkra. Megvalósítását, mint „National Infrastructure Services Provider” a BT vállalta egy olyan három éves szerződés keretében, mely során hasznát a keletkezett megtakarításból fedezi. IME V. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2006. SZEPTEMBER 47 INFOKOMMUNIKÁCIÓ HEFOP A program statisztikai adatai 2006. augusztus 8-ig • 257 162 felhasználó regisztrált a SPINE-re • 3 148 880 vény került továbbításra az EPT Recept továbbító segítségével • 865 420 elektronikus előjegyzés történt • 49 645 392 kép került tárolásra a PACS rendszerekben • 15 164 NHS egység kapcsolódott a N3ra • 193 501 felhasználó vette igénybe az NHS közös levelezési szolgáltatását A program mellett, azzal egyidejűleg számos más szolgáltatás is elindult Angliában, amelyekre nem terjed ki rész- letesen jelen kitekintés. Így a lakosság számára létrehozott NHS Direct, amely megbízható, akkreditált információt nyújt és bizonyos betegirányítási feladatokat is ellát. Továbbá a Nemzeti Elektronikus Egészségügy Könyvtár (NELH), a friss kutatási eredmények és a „best practice” eredmények elérésére, vagy az átalakított háziorvosi finanszírozást támogató QMAS, illetve a krónikus betegségek nyomon követését támogató különféle rendszerek, amelyek mind illeszkednek a nemzeti stratégiában foglaltakhoz. IME szerkesztőségi összeállítás IRODALOMJEGYZÉK [1] Magyari P, Rékassy B.: Intézményközi regionális informatikai rendszer centrális megvalósításának alternatív lehetőségei, IME, 2005/1: 47-50 [2] Informatikai pályázatok (Tájékoztató), IME, 2005/6: 28-30 [3] Dr. Horváth Lajos és munkatársai: Informatikai megoldások a régióközpontokban, 2005/9: 49-50 [4] Lukács András: Beszámoló a HEFOP 4.4 projektről, IME, 2006/2: 36-39 Liliomhullás Augusztus utolsó napján rendhagyó módon virágba borult a Duna Lánchíd és Erzsébet híd közti szakasza. Az esemény célja az volt, hogy felhívják a hölgyek figyelmét a méhnyak-szűrés fontosságára. A Lánchíd pesti hídfője mellett megtartott sajtótájékoztató után a rendezvény védnöke, a miniszterelnök felesége, Dobrev Klára, a Liliom program háziasszonyai és a meghívottak 500 papír liliomot bocsátottak vízre, ezzel szimbolizálva a rendszeres szűrés segítségével elkerülhető daganatos megbetegedéseket. A Lánchídon, augusztus 31-én megrendezett „Liliomhullás” a méhnyak-szűrőprogram megismertetésére indított, úgynevezett „Liliom programba” illeszkedett. Legfontosabb célja, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a szűrővizsgálatok fontosságára és azok daganatos betegségek elleni küzdelemben betöltött szerepükre. A papírból kivágott liliomok szimbolikája kettős, egyrészt azt az évi 500 halálesetet jelképezik, melyek a rendszeres méhnyak-szűrés által elkerülhetőek lennének, másrészt a liliomok úszása is jelzés értékű: egy méhnyak-szűrés rövidebb ideig tart, mint ameddig egy liliom a Lánchídtól leúszik az Erzsébet hídig. A liliomok vízrebocsátását megelőző sajtótájékoztatón bemutatták a Liliom program eddigi eredményeit és 2006-os célkitűzéseit. Dobrev Klára azt hangsúlyozta, hogy a méhnyakrák elleni védekezés – és általában a hosszan tartó egészséges élet – érdekében változtatnunk kell saját egészségünkhöz való viszonyunkon, tudatosabban kell élnünk – és ebbe beletartozik a szűrővizsgálatokon való részvétel is. Rapi Katalin az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára összefoglalta a szűrőprogramokkal kapcsolatos kormányzati szándékokat, Dr. Bujdosó László országos tisztifőorvos elmondta az idei programban milyen – a résztvevő hölgyeknek, védőnőknek, és egészségügyi intézményeknek szóló – versenyek indulnak, és miként kívánják ösztönözni a hölgyeket a szűrésen történő megjelenésre. A Liliom programról A rosszindulatú daganatos betegségek Magyarországon az összes haláleset mintegy egynegyedét okozzák. A daganatos halálozás mérséklésének egyik legígéretesebb stratégiája a lakosság szűrővizsgálata, azaz a panaszmentes személyek időről-időre megismételt vizsgálata a betegség fennállásának valószínűsítése vagy kizárása céljából. E célt szem előtt tartva, 2006. június 1-jétől folytatódik a szervezett méhnyak- szűrővizsgálatok részvételi arányának növelését célzó Liliom program. A 2005 szeptemberében indult kezdeményezés minden idők egyik legeredményesebb szűrőprogramjának bizonyult. Hatására jelentősen megnőtt, az adatok szerint 4,2 százalékról 8,5 százalékra emelkedett, azaz megduplázódott a méhnyak-szűrésen résztvevő hölgyek száma. A program első időszakának legnagyobb eredménye, hogy a mostani szűrésen résztvevők 51 százaléka eddig még sosem vett részt nőgyógyászati szűrővizsgálaton. A „21 lépés a magyar egészségügy megújításáért program”, és a Nemzeti Rákellenes Program egyik fontos célja, hogy a kb. 2,4 millió 25-65 év közötti hölgy szűrővizsgálatokon történő részvételét jelentősen növelje, amivel megakadályozható többszáz nő idő előtti halála. 48 IME V. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2006. SZEPTEMBER
