A Fővárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet új diagnosztikai és műtéti tömbjét szeptember végén ünnepélyes keretek között adta át Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT KÓRHÁZMÛKÖDTETÉS A legnagyobb címzettés önkormányzati támogatásából épült egészségügyi beruházás A Fővárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet új diagnosztikai és műtéti tömbjét szeptember végén ünnepélyes keretek között adta át Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere. A kórház a főváros két igen népes kerületének, a X. és XVII. kerület járó és fekvőbeteg szakellátását biztosítja, valamint működteti a kerületek gondozó-hálózatát (tüdőgondozó és ernyőképszűrő állomás, bőrgyógyászati, onkológiai, alkohológiai, és ideggyógyászati gondozó). Közvetlen felvételi területén 200 ezer lakos ellátását biztosítja, másodlagos ellátási területe az agglomeráció (pl. Maglód, Ecser stb.), illetve a művese kezelés vonatkozásában Monor és környéke, Dabas, Újlengyel, valamint a főváros XVIII., XIX., XX., XXI., XXIII. kerületei. Minderre 865 kórházi ágy áll rendelkezésre. Az 1932-ben létesült, egyébként szép és jó állapotú épületek a modern technika befogadására nem alkalmasak, ezért vált szükségessé egy új diagnosztikus és műtőblokk felépítése. A régebbi, feleslegessé vált osztályos műtők, valamint az ugyancsak felszabaduló röntgen, labor és intenzív osztály területe lehetővé teszi a hotelszolgáltatások komfortosítását, vagyis kis ágyszámú, vizesblokkal ellátott betegszobák, betegétkezők és társalgók kialakítását, kiemelt osztályos medikai helyiségek – kötözők, vizsgálók, kezelők – létrehozását. Mindössze három év múlt el azóta, hogy a kórház igazgatósága által összeállított orvos-szakmai program jóváhagyása után a Fővárosi Önkormányzat megbízásából az ALTANA Építész és Épületgépész Mérnökiroda Kft. elkészítette a létesítmény engedélyezési és kiviteli terveit. Mint Papp László főigazgató elmondta, hetedik, címzett támogatásra benyújtott pályázatuk bizonyult sikeresnek. Tudták, hogy szükség van a fejlesztésre, hiszen ez a kelet-pesti régió egyetlen kórháza, és azt is tudták, hogy igényük nem csak jogos, hanem szakmailag is teljes mértékben alátámasztott és indokolt az új szakmai infrastruktúra telepítése. A Fővárosi Közgyűlés 46/2003. (I.30.) határozatával, a Magyar Országgyűlés pedig a 2003. évi LIX. törvényben szentesítette a Bajcsy-Zsilinszky Kórház rekonstrukciós programját. Ezt követően a kőbányai önkormányzat kiadta az építési, és a területen lévő régi, „H” jelű épület bontási, továbbá az új épület építési engedélyeit. A beruházási munkák 2003. szeptemberében kezdődtek. Az új épület alapkövét 2004. júniusában tette le Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere és Mandur László, az országgyűlés alelnö- ke. A beruházás az intézmény betegellátó épületeinek területét 8750 m2-el növelte meg, és látta el korunk legmagasabb színvonalú technológiájával. A beruházás költsége mintegy 10 milliárd 147 millió forint volt. Az állam 5 milliárd Ft-os támogatása mellett a Fővárosi Önkormányzat 5 milliárd 147 millió forinttal járult hozzá az új diagnosztikai és műtéti tömb létesítéséhez. A hatékonyabb munkavégzés céljából egy épületen belüli alakították ki a hemodinamikai részleget, a centralizáltan működő 9 műtő- és az intenzív terápiás egységet, továbbá a központi sterilizálót, illetve az ambulanciák, a betegfelvétel, valamint a sürgősségi központot és a diagnosztikai egységeket is. Az épület 8 szintes. A pincében kaptak helyet a sterilizálók és gépészeti berendezések. A földszinten találhatók az ambulanciák, a betegfelvétel és a sürgősségi központ. Az 1. emelet a radiológiáé, a 2. emeleten a központi labort és az endoszkópiát találjuk. A 3. és a 4. emeleten rendezték be a műtőket, míg az 5. emelet az intenzív osztályé. A 6. emeletet a klímagépház foglalja el. Papp László főigazgatót először arról kérdeztük, hogy átadása után két héttel miért nem fogad még betegeket az új tömb? Kampányesemény lett volna csupán az átadási ünnepség? – Szó sincsen róla. Az épület tökéletesen készen áll, a berendezések és a bútorok is helyükön voltak már az átadáskor. Ám ilyen méretű és színvonalú szakmai infrastruktúra beüzemeléséhez időre van szükség. – Kérem, beszéljen az új épületről! – A mai kórháztechnika színvonalára jellemző, hogy a bekerülési költségnek mintegy 48 százalékát fordítottuk magára az épületre és az épületgépészeti berendezésekre. Ez az arány megfelel az európai kórházépítési irányelveknek. A többit műszerekre, orvostechnikai berendezésekre fordítottuk. A nyolcvanas évek elején ez az arányszám még világszerte 70-30 körül volt. Pedig maga az épület sem akármennyi és akármilyen anyag felhasználásával készült. Impozánsak az adatok: közel 130 kilométer erősáramú vezetéket, 40 kilométernyi számítástechnikai kábelt építettek be, a burkolt felületek két futballpálya nagyságúak, a légtechnikai vezetékeket, ha egymás mellé helyeznénk, egy hektárnyi területet burkolnának be, s az épület borítására nem kevesebb, mint 104 000 klinkertéglát használtak fel. Egy normál középülethez, de más kórházakhoz képest is kiemelkedő a sterilizáció színvonala. A légtechnológiai berendezések először is igen halkak. Számos szűrővel felszereltek, így a műtőkbe és a kiemelt orvosi helységekbe garantáltan por- és baktériummentes levegő kerül. Az érzé- IME V. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2006. OKTÓBER 33 MENEDZSMENT KÓRHÁZMÛKÖDTETÉS kelők azonnal reagálnak arra, ha a szűrők tömítődni kezdenek, s a berendezés motorjainak és ventillátorainak köszönhetően a szállított levegő mennyisége azonos marad. Természetesen az egész épület légkondicionált. A műtőkben érintőképernyős számítógépeken keresztül a személyzet bizonyos határok között be tud avatkozni, s a beteg állapota, igényei szerint meghatározhatja a helység hőmérsékletét, páratartalmát. A műtőasztalok körül pedig külön befúvó-elszívó rendszer biztosítja a kiemelten steril légkörnyezetet. A nemzetközi adatok szerint az ilyen technológia mintegy 40 százalékkal csökkenti a műtéti fertőződés előfordulását. A liftek működésétől kezdve a gázvezetékek nyomásán át a sterilizációig minden egyes mozzanatot épületfelügyeleti rendszer vigyáz. S ha már a lifteket említettem: a műtőkben külön, semmi másra nem használt lift-rendszer viszi a már használt eszközöket a központi sterilizálóba, miközben egy másik liftrendszer juttatja be a műtőbe a fertőtlenített, tiszta textíliákat, eszközöket és műszereket. Útjuk nem keresztezi egymást, így kizárt a fertőzés lehetősége. – Gondolom, a műszerpark adatai is hasonlóan impozánsak... – 289 féle műszert, berendezést kellett megvásárolnunk, darabszámra kétezret. Természetesen mindegyiket egyenként ellenőriznünk kell, hogy megfelelnek e az EU szabványoknak, minden egyes darabról érintésvédelmi jegyzőkönyveket kell készítenünk, el kell végezzük a gyárilag előírt próbaüzemeltetéseket. Példaként mondom még: a környezetvédelmi engedély kiadásának határideje 60 nap. Már rég beadtuk, de még várakozunk a válaszra. Van még dolgunk épp elég, és mindehhez csak akkor láthattunk hozzá, amikor a kivitelező az épületet késznek jelentette és átadta. Mindenből a csúcstechnológiát igyekeztünk megvásárolni, mert meggyőződésünk, hogy akkor bánunk ésszerűen és takarékosan az adófizetők pénzével, ha a legjobb eszközöket vesszük meg. Nem a tegnapnak, de nem is a mának, hanem a jövőnek is építettük ezt a kórházat. És azt is tudjuk, hogy most rengeteg pénzt költöttek ránk, s jó ideig nem kapunk lehetőséget újabb berendezések megvásárlására vagy cseréjére. Eszközeinknek 10-15 évig kell a kor színvonalán szolgálniuk. – Mik a büszkeségei? – Központi műtőblokkunk valamennyi műtétes szakmát képes kiszolgálni, így megfelelő munkaszervezéssel két műszakban használhatjuk. Kiemelkedő felszereltsége megengedi, hogy két eddigi műtőnket használaton kívül helyezzük. Egynapos sebészet művelésére is kiválóan alkalmas. Egyébként mi igencsak szeretnénk előnyben részesíteni ezt a műtéti fajtát, de eddigi tapasztalataink szerint betegeink, főként az idősebbek még idegenkednek attól a gondolattól, hogy a műtétet követő éjszakát felügyelet nélkül töltsék. A műtőasztaloktól a lámpákon át a műtéteket tanulmányi célokból rögzítő kamerákig mindenből a legszínvonalasabbat szereztük be. Büszkeségünk a hemodinamikai szívkatéteres laboratóriumban működő GE Innova 2004-es beren- 34 IME V. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2006. OKTÓBER dezés, vagy a Siemens Axiom B, ugyancsak az erek vizsgálatát végző készüléke. Valamennyi röntgenkészülékünk digitális, röntgenfilm helyett CD-lemezre dolgoznak. Ezeket olyan hálózatba kötöttük, amelynek segítségével a belépési joggal rendelkező orvos saját számítógépén láthatja a felvételt. Központi laboratóriumunkba is a legkorszerűbb gépeket helyeztük el. Nemcsak a mi kórházunk és a területünk valamennyi szakrendelőjének minden igényét képes kielégíteni, kapacitása a környező kerületek szakrendeléseitől és magánorvosaitól, sőt más kórházaktól is fogad majd megrendeléseket. A gyors és pontos diagnózis, valamint az ezt követő adekvát terápia a költségkímélő és gazdaságos működtetés egyik alapfeltétele. Olyan mikorobiológiai berendezéseket állítunk üzembe, amelyek hat óra alatt megmondják, hogy az adott fertőzést milyen és mire érzékeny baktérium okozta. Emellett a kórház Budapesten elsőként alkalmaz a laboratóriumi diagnosztikában automata preanalitikai- mintaszortírozó rendszert, melynek legfőbb célja, hogy időben kiszűrje azokat a betegeket, akik betegtársaikra nézve veszélyes kórokozókat hordoznak. A létrehozott sürgősségi osztállyal és készenléti műtővel korszerűsödnek a műtéti feltételek, melynek következtében csökkennek a fertőzések és növekszik az ellátási és ápolási hatékonyság. Hazánkban közismerten nem eléggé hatékony és szervezett a prehospitális ellátás (bentfekvés előtti), főleg az ügyeleti időszakban, ezért nagy jelentőségű, hogy a kialakítandó, nonstop jelleggel működő ambulancia és készenléti műtő a sürgősségi betegellátásban ugrásszerű javulást eredményez majd. Nem újabb traumatológiának láttuk szükségét, hisz a balesetet szenvedettek a sürgősségi ellátásra szorulóknak kisebb hányadát teszik ki. Stroke-ot elszenvedettek, gyomorvérzésesek, urológiai betegek és minden már sürgősségi eset 24 órán át való ellátására alkalmasak vagyunk. – Adódik a kérdés: orvosaik, szakdolgozóik ismerik ezeket a high-tech technológiákat vagy most kell elsajátítaniuk? – Van, amit már ismertek, de most mindenkinek gőzerővel tanulni kell. Szerződéseinket úgy kötöttük, illetve közbeszerzéseinket eleve úgy hirdettük meg, hogy tartalmazzák a szállító kötelességét, a helyszínen való betanítást. – Vonzza az új, korszerű technika az orvosokat, illetve a szakdolgozókat? – Panaszra nincsen okunk, évek óta nem küzdünk orvos- vagy szakdolgozó hiánnyal. Ám mióta híre ment az új berendezéseknek, ugrásszerűen megnőtt a nálunk dolgozni kívánók száma: ápolási igazgatónknál mintegy negyven jól képzett szakdolgozó van előjegyzésben, s orvosok is szinte naponta érdeklődnek, és jelzik, szívesen dolgoznának nálunk. Hozzáteszem, nem csupán a high tech, hanem a Bajcsy Zsilinszky Kórház közismert szakmai színvonala és gazdasági stabilitása is vonzza a kollégákat. Büszke vagyok ar- MENEDZSMENT KÓRHÁZMÛKÖDTETÉS ra, hogy az egyre nehezülő körülmények ellenére kórházunk még mindig likvid, számláinkat napra készen kiegyenlítjük. Szigorúan gazdálkodunk, de komolyabb megszorításokra, várólisták bevezetésére még nem került sor. – Okozott gondot a most keletkezett többletkapacitás befogadtatása? – Nem keletkezett jelentős többletkapacitás. Laborjaink, műtőink, röntgenkészülékeink eddig is voltak. Valódi újdonság csak a sürgősségi ellátás, illetve az intenzív osztály bővítése. Csupa olyan dolog, amire vitathatatlanul igény van. Ezeken túl még néhány olyan új eljárást kell engedélyeztetnünk, amelyekre az új berendezéseink már képesek. A kapacitás-befogadási kérelmet benyújtottuk, válasz még nem érkezett. Nem aggódok, hiszen szakmai programunkat OEP főigazgatói szinten is elfogadták, s mindezek szerepeltek benne. – Ön büszke a kórházára... – Nem tagadom, így van. És nem csak az új épületre. Tizenkét év alatt sikerült olyan orvosi kollektívát összetoborozni, illetve itt tartani, akik rangot adnak. A hagyományosan kiemelkedő kardiológia mellett kiváló a diabetológiánk, a szemészetünk, a fülsebészetünk, és folytathatnám a sort. Főorvosaink nagy súllyal jelen vannak úgy a tudományos, mint a szakmai közéletben. Akad közöttük országos szakfelügyelő főorvos, szakmai kollégiumi tag is szép számmal. Nem tagadom, az új épületre is büszke vagyok: ünnepe ez az egész magyar egészségügynek, bizonyíték arra, hogy bármilyen nehezek is a körülmények, lehet előre haladni. – Ebben a fejlesztésben testet öltenek az egészségügyi kormányzat szakmapolitikai szándékai? – A legteljesebb mértékben. Valamennyi, az utóbbi időben megszületett, kiemelt szakmai programhoz illeszkedik: a szív-érrendszeri halálozás csökkentését szolgája a szívkatéteres labor, angiográfia, karotisz műtétek, DSA gyorsdiagnózis a stroke megelőzésére és az infarktus gyógyítására, modern képalkotó eljárások, a GE legkorszerűbb mammográfja és a tumormarkereket gyorsan kimutató laborunk a rákmegelőzésére... a példákat még hosszan sorolhatnám. A modern sürgősségi, valamint a fejlett intenzív ellátás mindmind szorosan illeszkednek az egészségpolitika célkitűzéseihez. – Mikor fogadhatják az első betegeket? – Úgy gondolom, hogy november végén, december legelején, teljes kapacitással. Nagy András László A Lelki Egészség Világnapja A Magyar Pszichiátriai Társaság és az általa alapított Védőháló a Lelki Egészségért Alapítvány, valamint a Magyar Vöröskereszt, csatlakozva a Mentális Egészség Világszövetségének (World Federation for Mental Health) 150 országban zajló kampányához, 2006. október 10-én közösen rendezte meg a Mentális Egészség Világnapját. A „Figyelemfelhívás és rizikócsökkentés: a lelki betegségek és öngyilkosság” („Building Awareness – Reducing Risk: Mental Illness and Suicide”) témában, valamint a lelki egészség országos programjáról és a Zöld Könyvekről workshopokkal egybekötött országos konferenciát és kiállítást szerveztek, amely neves szakemberek közreműködésével zajlott. A mentális betegség napjaink egyik legkomolyabb egészségügyi és társadalmi kihívása, amely egyaránt kiemelt szerepet kap az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Unió népegészségügyi programjában is. Az Európai Parlament 2006. szeptember 6-i strasbourgi plenáris ülésén elfogadott jelentéséből is az derül ki, „hogy az Európai Unióban 18,4 millió 18 és 65 év közötti ember szenved súlyos depresszióban, évente 58 000 uniós polgár vet önszántából véget életének, és ennél tízszer nagyobb az öngyilkossági kísérletek száma” A jelentés ráirányítja a figyelmet továbbá arra is, „hogy a rossz mentális egészség társadalmi kirekesztés és megbélyegzés forrása, ráadásul a mentális betegségek óriási gazdasági költséget is jelentenek: egyes becslések szerint ez az EU GDP-jének 3-4 százalékát is eléri. A neuropszichiátriai zavarok felelősek a fogyatékosságok egyharmadáért, a kórházi ellátási költségek 15 százalékáért, a gyógyszerköltségek közel egynegyedéért, a szociális munkások terhelésének feléért, és egyedül Nagy-Britanniában minden évben 90 millió munkanap kiesését jelentik”. Folytatäs az 55. oldalon IME V. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2006. OKTÓBER 35
