Intézmények:Pécsi Tudományegyetem, PTE Klinikai Központ Pályázati Igazgatóság, Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Radiológiai Klinika, IME Szerkesztőség
Évfolyam: V. évfolyam
Lapszám:2006. / 8
Hónap:október
Oldal:44-46
Terjedelem:3
Rovat:KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA
Alrovat:NÉPEGÉSZSÉGÜGY, SZŰRÉSEK
Absztrakt:
A Pécsi Tudományegyetem a HEFOP 4.3.2 európai uniós pályázaton támogatást nyert egy „Térségi Szűrő és Diagnosztikai Központ” (továbbiakban TSZDK) létrehozására. A pályázat megvalósítására önerővel együtt, közel 2,2 milliárd forint áll összesen rendelkezésre. A projekt megvalósítása jelenleg is nagy ütemben zajlik. A pályázat lehetőséget ad az I. számú klinikai tömbben lévő építészetileg és műszerparkját tekintve is elavult szakambulancia épületének teljes felújítására, átépítésére és korszerű diagnosztikus géppark telepítésére. Az átalakítással az épület kb. 200 m2-rel bővül. A korszerű járóbeteg szakrendelők (gasztroenterológiai, sebészeti, ortopédiai, szemészeti) mellett új, a legmodernebb technikát képviselő képalkotó diagnosztikai (radiológiai és nuclearis medicina) berendezések és vizsgálók biztosítják a korszerű és magas szintű ellátást. A beruházással egy térségi, de regionális feladatokat is ellátó, egyetemi szintű tudásbázissal rendelkező – a térség betegségi és halálozási adataiból adódó szükségleteknek magas szinten, hatékonyan és eredményesen megfelelni tudó – járóbeteg szűrő és diagnosztikus központ létrehozása valósul meg.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA PREVENCIÓ Komplex szűrési program a Pécsi Tudományegyetemen Dr. Battyány István, Szilágyi Béla, Dr. Szekeres Péter, Dr. Szalai Gábor Pécsi Tudományegyetem A Pécsi Tudományegyetem a HEFOP 4.3.2 európai uniós pályázaton támogatást nyert egy „Térségi Szűrő és Diagnosztikai Központ” (továbbiakban TSZDK) létrehozására. A pályázat megvalósítására önerővel együtt, közel 2,2 milliárd forint áll összesen rendelkezésre. A projekt megvalósítása jelenleg is nagy ütemben zajlik. A pályázat lehetőséget ad az I. számú klinikai tömbben lévő építészetileg és műszerparkját tekintve is elavult szakambulancia épületének teljes felújítására, átépítésére és korszerű diagnosztikus géppark telepítésére. Az átalakítással az épület kb. 200 m2-rel bővül. A korszerű járóbeteg szakrendelők (gasztroenterológiai, sebészeti, ortopédiai, szemészeti) mellett új, a legmodernebb technikát képviselő képalkotó diagnosztikai (radiológiai és nuclearis medicina) berendezések és vizsgálók biztosítják a korszerű és magas szintű ellátást. A beruházással egy térségi, de regionális feladatokat is ellátó, egyetemi szintű tudásbázissal rendelkező – a térség betegségi és halálozási adataiból adódó szükségleteknek magas szinten, hatékonyan és eredményesen megfelelni tudó – járóbeteg szűrő és diagnosztikus központ létrehozása valósul meg. A központ, az infrastrukturális fejlesztés és a hozzá kötődő szakmai program mellett, egy mobil szűrési rendszer bevezetésével, helyi diagnosztikus feladatain felül képessé válik arra, hogy segítse a hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatását, a távolabbi településeken élők lakosság közeli ellátásának javítását. A mobil szűrési rendszer szükséges elemként került be a pályázat szakmai programjába, annak ellenére, hogy ez szorosan véve nem egyetemi feladat. Mégis, ha a lakosság egészségi állapotán hosszútávon tényleg javítani szeretnénk, ez komolyan csak akkor képzelhető el, ha megfelelő a prevenciós tevékenység, és időben történő korai betegség felismerés történik. A szűrés másik előnye, hogy különböző kritérium rendszerek szerint válogatott „betegcsoportok” állíthatók fel, mely segíthet a betegségek oki tényezőinek a tisztázásában, lefolyásuk, kezelésük pontos megítélésében. A TSZDK ezáltal biztosíthatja az egészségügyi szolgáltatásokhoz való jobb időbeli és térbeli hozzáférést a régióban élők számára, ezen belül a munkaképes korú lakosság egészségi állapotának javulását, és a munkaerőpiaci elhelyezkedés esélyeinek növelését. A pályázat megírásakor számos indikátort vizsgáltunk, melyek alkalmasak a lakosság aktuális egészségi állapotának megítélésére, felmérésére. A központ tevékenységének megkezdése után ezeket 44 IME V. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2006. OKTÓBER az indikátorokat folyamatosan vizsgálva, a tevékenység hatékonysága pontosan mérhető. A pályázat megvalósításának egyik fontos tényezője a nagyon szigorú elszámolási és ellenőrzési rendszer, melynek köszönhetően a rendszer kissé túladminisztrált. Az adminisztrációs kényszer viszont különböző szempontrendszerek szerint, pontosan ábrázolhatóvá teszi az eredményességet, és új, az eddigieknél pontosabb következtetések levonására adhat alapot. A szakmai program szűrési része 6 fő tevékenység köré csoportosul, amelyet hetedikként, a méhnyakrák szűréssel tervezzük kiegészíteni. A Központ által végzendő főbb szakmai szűrési tevékenységek az alábbiak: • Emlőrák szűrés: a PTE Radiológiai Klinikáján már évek óta sikeres, az államilag támogatott szűrési program, amelynek célja a program kiterjesztése, az átszűrtség növelése (a behívásos szűrések 40-50% közötti a megjelenési arányának, a mobil szűrésekkel további 1020%-os javítása) és a halálozási mutatók további csökkentése. Az országban ez a centrum végez egyedül onsite kidolgozást (szűrés-klinikai diagnózis-cytológiai eredmény egyidőben) a behívott betegeknél. • Kardiovaszkuláris szűrés: a szívbetegségek és perifériás érbetegségek szűrését, több klinika szakemberei szoros együttműködésben végzik. A szűrés kiterjed a rizikó tényezők feltárására, laboratóriumi vizsgálatokra (diabetes és egyéb atherosclerosist okozó tényezők vizsgálatára), EKG elvégzésére, és a perifériás erek fizikális és műszeres vizsgálatára. Ehhez a programhoz kapcsolódik a szemészeti szűrésből a szemfenéki vizsgálat is. • Mozgásszervi szűrés: a veleszületett mozgásszervi betegségek, gerincdeformitások, degeneratív megbetegedések szűrésén keresztül, a munkaképes életkor kitolását és a fájdalommentes életévek növelését tűzte ki célul. Természetesen ezen belül a táppénzes napok számának és a rokkanttá nyilvánítások számának csökkentése is céljaink közé tartozik. • Szemészeti szűrés: a gyermekkori tompalátás, veleszületett szembetegségek időben történő felismerése, a glaucoma és diabeteses retinopathia szűrése. Célja a betegségek időben történő szűrésével a vakság kialakulásának csökkentése, a munkaképesség helyreállítása, az érbetegségek korai felismerése. • Gyomor-bélrendszeri daganatok szűrése (vérző bél kiszűrése): székletmintán alapuló szűrési forma a colorectalis rákok időben történő észrevételére és kezelésére, a béldaganatok okozta halálozás arányának csökkentése céljából. KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA • • PREVENCIÓ Tüdőszűrés: intézményközi konzorciális együttműködésen alapuló tevékenységként végezzük, mely a tüdőszűrést végző társintézmények racionális együttműködésén alapul. Együttműködő partnereink: a Pécsi Egyesített Egészségügyi Intézmények és a Baranya Megyei Kórház. Méhnyakrák szűrés: államilag támogatott szűrés mely a távoli kistelepülések lakóinak adhat esélyegyenlőséget. A szűrések részletes szakmai leírása, a célcsoportok kiválasztása, a tevékenységek rögzítése, kiszűrés esetén a betegek további klinikai vizsgálatainak pontos folyamata és az ellátó helyek megnevezése a részletes szakmai programunkban több mint 50 oldalon részleteiben dokumentált. A szűrések egyenletesebb eloszlását, és a kistelepülések lakossága számára a jobb hozzáférhetőség biztosítását megkönnyíti a nyár elején beszerzett mobil szűrőkamion, mely a magas szintű szolgáltatás kihelyezéssel, jelentősen javíthatja a tevékenység hatékonyságát. A kamion egyedülálló szolgáltatással rendelkezik, mivel Magyarországon és Közép-Európában nincs hasonló „sokszakmás” szűrésre alkalmas mobil gépjármű. Ezért a működtetésre minta nem áll rendelkezésre. A működtetés szakmai vezérlését a TSZDK szakmai vezetése mellett a prevenciós munkabizottság végzi, mely a legfontosabb előkészítő és döntéshozó testülete a szűrési tevékenységnek. Miért van erre szükség? A többféle szűrés összehangolása nagyon alapos előkészítést, szakmai koordinációt igényel. A bizottságban a projektmenedzseren, az orvos-szakmai vezetőn és a TSZDK monitoring koordinátorán kívül nem csak a szűrésben részt vevő különböző szakmák delegált képviselői (minden szakmai tevékenységnek van egy felelős irányítója), hanem a szűréseket globálisan koordináló ÁNTSZ szakember, a háziorvosi koordinátor, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár egyik vezető személyisége, a Megyei Vöröskereszt elnöke, valamint a Pécsi Egyesített Egészségügyi Intézmények és a Baranya Megyei Kórház vezetője és szakmai képviselője is jelen van. Így közösen hozzuk meg azokat a szakmai döntéseket, amelyeket a következő néhány hónapban a kamionnal teljesítünk. A feladat sokkal bonyolultabb, mint azt első hallásra gondolnánk. A működtetés több szempontból is sok előkészítő munkát igényel. Az egyik a gazdaságos működtetés megtervezése, hiszen a kamionnak és berendezéseinek állandó költségei vannak (álló helyzetben is), melyet a bevételi oldalon elő kell teremteni. A kiszállások esetén ezeket a költségeket további személyzeti bérek, és járulékos elemek terhelik (gázolaj stb.), melyeket a szűrési tevékenységből kell fedezni. Sajnos a bevételt terhelő volumenkorlátok, a szűrési tevékenységre vonatkozó limitek és a népegészségügyi programok korlátozott száma tovább nehezítik a gazdaságos működést. Ahhoz, hogy legalább költség szinten lehessen működtetni a rendszert, nagyon gondos előkészítéssel fel kell mérni a célpopulációt, azok szűrtségi állapotát, biztosítani kell technikai szempontból a fogadóképességet, pontos útvonalterveket kell készíteni a kamion méretei és súlya miatt (komoly logisztikai tevékenység), és természetesen megfelelő kampányt kell lefolytatni, hogy a minimálisan megkívánt létszámmal a lakosság részt is vegyen a szűréseken. A megyében a különböző városoknak, kis településeknek más és más az átszűrtségi állapota, melyek pontos felmérésében óriási segítséget nyújt a Népegészségtani Intézet. Segítségükkel rendelkezésünkre áll egy olyan adatbázis, amiből pontosan tudjuk, hogy a megyében, régióban melyik városban milyen szűrések, milyen százalékban történtek. A szűrtségi térkép alapján pontosan meghatározható, hogy hol és milyen betegségcsoportra érdemes szűrést szervezni. A mai volumenkorlátos időszakban a TSZDK tevékenységét is a lehetőségek határolják be. A pályázatban 5-20 százalékos növekedést terveztünk szakmától függően. Ez azt jelenti, hogy a 2004 évi betegellátáshoz képest 5-20%os növekedést jelenthet a szűrési tevékenység a lejelentett betegszámban. Természetesen ez korlátozza a szűrőkamion mozgását is, ami nem teszi lehetővé a legjobb kihasználtságot. Ezért a TSZDK vezetése megfelelő csatornákon nagyvállalatokkal épít ki kapcsolatot, a cégek által szponzorált komplex szűrések elvégzésére, hogy a tevékenység forráshiányát némileg pótolni lehessen. Mivel az Unió a szakmai programokhoz kapcsolódó infrastruktúra kialakításához nyújt csak anyagi támogatást, de a működtetést már nem finanszírozza, a hazai lehetőségek határozzák meg a program végrehajthatóságát. A cél természetesen az lenne, hogy a lehető legrövidebb idő alatt érjük el a lehető legjobb szűrtségi szintet, és a korszerű technika adta lehetőség mielőbb a térség lakosságának széleskörű egészségi érdekeit szolgálja. Számos szakmai anyag foglakozik a szűrések orvosi szakmai hatékonyságának elemzésével, de csak kevés tanulmány foglalkozik a gazdaságossági megtérüléssel. Pedig ezt úgy kell tekintenünk, mint egy hosszú távú egészségügyi befektetést, amire ma kell költenünk, de évek múltán (az Unio 5 év periódus alatt várja ennek indikátorokkal kimutatható hatását) térül meg. A megtérülés a súlyos és drága kórházi ápolási esetek számának csökkenésében, a munkaképes lakosság számának növekedésében nyilvánul meg. Számolni kell még egy másik hatással is, az életmód neveléssel és a halálozási mutatók csökkentésével tovább nőhet az átlagéletkor, ami viszont az ellátórendszert (nyugdíj) terheli. Tehát a gazdaságossági megtérülés multifak- IME V. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2006. OKTÓBER 45 KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA PREVENCIÓ toriális elemzése nem egyszerű, ezért nem véletlen, hogy alig találunk nemzetközi irodalmi hivatkozásokat erre vonatkozóan. Természetesen a meglévő kapacitás átszervezésével, ágyleépítéssel is lehet kapacitást átcsoportosítani a prevenció céljaira. Jó lenne, ha a biztosító nagyobb figyelmet fordítana a kórházi átszervezések révén felszabaduló kapacitások egy részének átcsoportosítására, a megfelelő infrastruktúrával rendelkező intézmények komplex szűrési, prevenciós programjai javára. Ha jól működik a komplex térségi vagy regionális szűrési program, az további ágyszám csökkentő hatást eredményezhet. A komplexitás és a jól szervezettség (célcsoport és terület kiválasztás, a szűrés komplexitási szintje) nagyon fontos, mert ha csak részterületeket szűrünk, az csak részben javítja a mutatóinkat, a komplexitás globális hatása elmarad. A szűrőkamion tervezésekor kiemelkedő szempont volt, hogy a kisfalvakba a magyar útviszonyok mellet is el lehessen jutni. A kamionra telepített technika (digitális mellkas felvételi szerkezet, direkt digitális mammographia, vérvételi tárolásra szolgáló hűtő, egyéb kisműszerek, mint EKG, szemészeti réslámpa és a professzionális számítástechnikai eszközök (belső informatikai rendszer), fűtési és hűtési rendszer) komoly energiaigénnyel rendelkezik, aminek a biztosítása a kiszállások idején a szűrési szervezési tevékenység feladata. A szűrések kivitelezésében a Családorvostani Intézet és az ÁNTSZ munkatársai látnak el koordi- náló szerepet, hogy a területen a fogadóképesség minden szempontból adott legyen. A szűrések egyik fontos kulcsszereplője maga a családorvos és a védőnő. A szakmai protokollok szerint aktív közreműködésükkel segítik a helyszínen a szűrést, annak aktív résztvevői. A TSZDK a kamionnal a szakszemélyzetet biztosítja, de orvost csak a szemészeti, mozgásszervi és nőgyógyászati szűrésekre biztosít. A többi szűrést diplomás ápolók és képalkotó diagnosztikai szakasszisztensek végzik. A kamion több mint egy hétnyi vizsgálati anyagot képes digitálisan eltárolni és azt a központba beszállítva, a dokkoló egységen kialakított hálózati csatlakozón keresztül átadja az egyetemi hálózat HIS -RIS és PACS rendszereinek. A vizsgálati anyagok szakorvosi kiértékelése már a központban történik. A családorvos megkapja az illetékességébe tartozó betegek vizsgálati eredményeit és a visszahívás is ezen az úton történik. A családorvos az adatbázis révén egy komplex képet kap az általa ellátott lakosságról (a magukat egészségesnek érzőket is beleértve), ami a későbbiekben jelentősen megkönnyítheti szakmai munkáját. Jól jár a beteg, mert komplex járóbetegszakellátás szintű szolgáltatást tudunk biztosítani a lakóhelyén, és nem kell megfizetni a távoli központokba történő beutazást. Jól jár az állam is, mert az időben felismert betegségek rövidebb idő alatt költséghatékonyabban gyógyíthatók, és ezzel csökkenthető a munkából kiesett napok száma. A szűrőkamion hivatalos átadására 2006. szeptember 7-én került sor. A SZERZÔK BEMUTATÁSA Dr. Battyány István egyetemi docens a Pécsi Tudományegyetem OEC ÁOK Radiológiai Klinika igazgatója. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát, majd radiológus szakorvosi képesítést, később Ph.D. minősítést. A Magyar Cardiovascularis és Intervenciós Radiológiai Társaság (MACIRT) elnöke, és számos tudományos társaság tagja és vezetőségi tagja, volt miniszteri szakértő, számos közlemény és több könyvfejezet szerzője. Dr. Szekeres Péter sebész és baleseti sebész szakorvos, 1996-tól a PTE OEC Pályázati és Kutatásfejlesztési Iroda vezetője. Több TEMPUS, Leonardo és NKFP pályázat sikeres lebonyolítása után jelenleg a HEFOP 4.4.1. projekt déldunántúli konzorciumi projekt-koordinátora valamint a PTE OEC HEFOP 4.3. program kommunikációs menedzsere. Dr. Szalai Gábor 1992 óta a Pécsi Tudományegyetem Radiológiai Klinikáján dolgozik, jelenleg egyetemi adjunktusi rangban, a klinika Emlő Diagnosztikai Centrumának és a Központi Radiológiai Ambulanciának a vezetője. A TSZDK prevenciós munkabizottságának tagja, az emlőszűrés szakmai felelőse és irányítója. Egyéni felkészülőként részt vesz a PhD rendszerben, témája: Sebészeti beavatkozások kísérletes és klinikai vizsgálata (Mikrooperatív eljárások az invazív radiológia testfelszíni módszereiben.). Szilágyi Béla építészmérnök, egészségügyi-műszaki szakértő, a Magyar Mérnöki Kamara Egészségügyi Műszaki Tagozatának elnökségi tagja, a Minősítő Bizottság elnöke. Korábbi munkahelyein (Egészségügyi Minisztérium, Debreceni Egyetem, Pest Megyei Önkormányzat) 3 évtizeden keresztül egészségügyi beruházások és rekonstrukciók műszaki-gazdasági előkészítésével és irányításával foglalkozott. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem európai forrásokból finanszírozott Térségi Szűrő és Diagnosztikai Központ projektmenedzsere. 46 IME V. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2006. OKTÓBER
