Az outsourcing jelen helyzetéről és jövőbeli lehetőségeiről szervezte immáron hagyományos, VII. konferenciáját az IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja. Rövid helyzetértékelésként a konferencia beharangozója a következőképpen foglalta össze a status quo-t: „Az előző évekhez képest 2006-ra némiképp megváltozott a helyzet, a piacon a vezető szerep jelenleg az orvosszakmai szolgáltatásoknak jut (orvos szakmai teamek – aneszteziológia, onkológia stb.). A diagnosztika területén is jelentős előrelépés figyelhető meg (patológia, labor, röntgen, PET). A terápiás technológiában elsősorban az onkológia kap kiemelt hangsúlyt. A háttérszolgáltatások (műszak, mosoda, élelmezés, szállítás, energetika stb.) outsourcing megoldásainak expanziója az utóbbi időben megtorpant, míg az adminisztrációs és informatikai szolgáltatások területén lassú bővülés figyelhető meg. E mellett hangsúlyt kapott a teljes kórház „működtetésbe adása”. Ezen téma ígérte a legérdekesebb előadásokat az immáron VII. Outsourcing Konferencián.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT OUTSOURCING Beszámoló: VII. Outsourcing Konferencia Az outsourcing jelen helyzetéről és jövőbeli lehetőségeiről szervezte immáron hagyományos, VII. konferenciáját az IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja. Rövid helyzetértékelésként a konferencia beharangozója a következőképpen foglalta össze a status quo-t: „Az előző évekhez képest 2006-ra némiképp megváltozott a helyzet, a piacon a vezető szerep jelenleg az orvosszakmai szolgáltatásoknak jut (orvos szakmai teamek – aneszteziológia, onkológia stb.). A diagnosztika területén is jelentős előrelépés figyelhető meg (patológia, labor, röntgen, PET). A terápiás technológiában elsősorban az onkológia kap kiemelt hangsúlyt. A háttérszolgáltatások (műszak, mosoda, élelmezés, szállítás, energetika stb.) outsourcing megoldásainak expanziója az utóbbi időben megtorpant, míg az adminisztrációs és informatikai szolgáltatások területén lassú bővülés figyelhető meg. E mellett hangsúlyt kapott a teljes kórház „működtetésbe adása”. Ezen téma ígérte a legérdekesebb előadásokat az immáron VII. Outsourcing Konferencián. A konferencia sem kerülhette meg az egészségpolitikai aktualitásokat. Ezek felvázolására, csakúgy, mint az előző esztendőben, Heves Istvánt, a Nemzeti Egészségügyi Tanács elnökét kérték fel a szervezők. Előadásában a közmegegyezés hiányát jelölte meg az egyik legfontosabb, az outsourcingra is negatív hatással levő tényezőként. Jelenleg globális piaci érdekek hatnak a szakmapolitikára is, és a nyilvánosságot gyakorlatilag kizárták az egészségügyről való gondolkodásból. A szakmai zűrzavar teljes technológiai igénytelenséget hozott a tervezésben. A jelen helyzetben kivárásra, felkészülésre és alkalmazkodásra érdemes koncentrálni, kitartóan keresve a legjobb megoldások, a „best practice” szempontjait. A jól strukturált döntési helyzet hiánya miatt nagyobb lépésekre senki nem szánhatja el magát: a döntéshozók nincsenek tisztában a helyzetükkel, a kiszervezők nem találnak kiszámítható környezetet. Idestova 15 éve tart az egészségügyben a „spontán privatizáció” szakasza, mely törvényi szabályozás hiányában bizonytalan ideig fennmaradhat. Addig is az outsourcing az akarat diadala – fejezte be előadását. Mi lehet a teljes kórházat üzemeltetésbe vevő működtető fejében? Mi mozgatja stratégiai döntéseit? Erről Dr. Tóth Ildikó, a Várpalotai Városi Kórházat működtető Medicomplex Kft. szakértője számolt be előadásában. Ismertette a működtetésbe vétel körülményeit, a szerződés legfontosabb szempontjait. A szerződés szerint az épület és a gép- műszer az önkormányzat tulajdonában maradt, de az utóbbiak vonatkozásában visszapótlási kötelessége van a működtetőnek. A kezdeti válságkezelés során, amely leginkább személyi lépések meghozatalát jelentette, sikerült megállítani az eladósodottság növekedését. A működtetőnek a 76 aktív ágyat mátrix szerkezetben és 29 krónikus ágyat magában foglaló kórház jövőbeli stratégiájának kialakítása nem kis fejtörést okozott az országos centralizációs elvek 2006os felszínre kerülésével. A minimumfeltételek teljesítése érdekében, hogy a munkaerő direktíva szempontjait érvényesíthessék, minden szakmában legalább 7 orvossal kellett volna rendelkezniük, amely lehetetlen feladatnak látszott a jelen finanszírozás mellett. Megoldásként kínálkozott, hogy a teljes aktív ellátást megszüntetve inkább egy speciális feladatra fókuszáljanak, a régió többi kórházával összefogva, a krónikus és rehabilitációs tevékenység, illetve az egynapos ellátások felé nyitva. Az ehhez szükséges szerkezetátalakítás 2007. januárjától lép életbe, amikortól megszüntetik aktív ágyaikat és sebészeti tevékenységüket egynapos ellátási formába teszik át. Ez a lépés azonban jelentős bevételcsökkenést eredményez a kórháznak (amely azért persze az OEP kassza „védelméhez” hozzájárul), amelyet csak költségcsökkentéssel (létszámcsökkentéssel), némi járóbeteg forgalomnöveléssel, illetve co-payment bevezetésével lehet kompenzálni elképzelésük szerint. Térségi szinten mindez főleg a sürgősségi ellátás színvonalában fog gondot jelenteni, amely nem megoldható a mentőszolgálat megerősítése nélkül. Mivel is lehet példa Várpalota a többi kis kórház és üzemeltetési gondokkal rendelkező önkormányzat számára? Példaértékű lépés volt a kórház működtetésbe adása, a válságkezelés és az ellátási szerkezet átalakítása, illetve az elvégzett nagy értékű infrastrukturális beruházás, amely 2,5 milliárd forintos új kórházi szárny létrehozását jelentette. Az úttörő kezdeményezés azonban nem jöhetett volna létre mindkét fél önös érdekeinek félrerakása és a közös előnyök keresése nélkül, a szakmapolitikai döntések előrevetítése hiányában. Dr. Török Pál a Tiszaújvárosi Rendelőintézet igazgatója az orvos vállalkozói szerződések megkötésének tapasztalatairól számolt be, és a témához számos kérdést indukált az aktivizálódó hallgatóság soraiból. Előadásában kifejtette, hogy a bevezetett minőségirányítási rendszer milyen jótékony hatással volt a menedzsment funkcióinak átvizsgálásában és megújításában. A kiszervezések előtt elemezték a szakmai kapacitásokat, felmérték az ellátási terület sajátságaiból származó lehetséges előnyöket, felkészítették a szakdolgozókat a változásokra. A váltás speciális feladat elé IME V. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2006. NOVEMBER 17 MENEDZSMENT OUTSOURCING állította a könyvelést, és a menedzsment funkciója is a hagyományos irányítási tevékenység helyett egy támogató funkcióvá módosult. A változás egyértelmű, mérhető javulást eredményezett a teljesítménymutatókban, sikerült pozitív irányba módosítani az orvosi jövedelmeket, ezzel hozzájárultak az elvándorlás megakadályozásához. Sajátos visszarendeződésként élték meg a színlelt szerződésekkel kapcsolatos jogszabályok érvényesítését, ezzel a közreműködői szerződések megszüntetését. A kedvező tapasztalatok alapján véleménye szerint a jövő mindenképpen a vállalkozásban dolgozó egészségügyi dolgozóké. Ehhez biztos jogi helyzet megteremtését, a szakma bevonását kérte a szakminisztertől. A jelenleg a legtöbb kórházat működtető szervezet, a Hospinvest részéről a Kiskunhalasi Kórház Kht. ügyvezetője, Füzesi Attila tartott előadást. A működésről ugyan sok konkrétumot nem, de szellemes, élvezetes, jól dokumentált slideshowt láthattunk. A hallgatóság soraiból jövő kérdésre megtudtuk, a legtöbb funkcióra alvállalkozó cégeket alapítottak, illetve a személyi állomány összetételének egyszerűsítése alapozta meg a fenntartható működést kórházaikban. Az outsourcing partnerek oldaláról Antal Sándor, a Dalkia Energia Zrt. kereskedelmi igazgatójának előadása nyitotta meg a II. blokkot. Jól dokumentált előadásában bemutatta a képviselt csoport impozáns világ-jelenlétét több szektorban, illetve a hosszú magyarországi tapasztalataik főbb állomásait, kiemelve az egészségügyi projekteket: az első ESCO szerződést, az első teljes műszaki üzemeltetést, illetve trigenerációt. Előadásában bemutatta az egészségügyi és önkormányzati szektorban végzett szolgáltatói munkájukat, amely napjainkra igen széleskörűvé vált. A Dalkia Energia Zrt. mindennapi munkáját hibabejelentő központ, képzett szakemberek, országos szervizháttér teszi hatékonnyá, a minőséget és a környezetvédelem iránti elkötelezettséget a megfelelő, ISO szerinti irányítási rendszerek alapozzák meg. A kórházi vezetői információs rendszerekről tartott érdekes előadást Novák István, a Provice Kft. képviseletében. A vezetői információs szükségletet a stratégiakészítés lépéseitől, annak szemszögéből vezette le, kiemelve a valós idejű – a folyamatokhoz kapcsolódó visszacsatolás fontosságát. Ehhez mindenképpen tervezésre (célok kijelölésére, indikátorok kialakítására), mérésre (a pontos adat előállítására, az adat keletkezésének kijelölésére), értékelésre (tervtény összehasonlításra), és az időben meghozott vezetői döntésekre van szükség. Bemutatta az általuk – kérdőíves módszerrel – elvégzett felmérés eredményeit, a vezetői információs rendszerek indikátorainak felhasználási gyakoriságáról. Véleménye szerint az egészségügyi intézmények menedzsmentjének egyik legfontosabb jelenlegi problémája a folyamatok és intézkedések összehangolásának hiánya, aminek egyik legjelentősebb negatív megnyilvánulása, hogy 18 IME V. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2006. NOVEMBER a stratégia és a költségvetés nem áll egymással kapcsolatban. Kiemelte: a működési mutatószám-rendszer, a teljesítménymérés integráns része a mindkét, a szervezeti és betegoldalon egyaránt észlelt minőség értékelése. Csak így teremthető meg a kapcsolat a külső „minőségérzet” és a belső „teljesítményokozók” között. E két oldal párosítása teremti meg a fejlődési irányok meghatározásának alapját. A stratégiai célok osztályos lebontása sem megkerülhető vezetői tevékenység az intézményekben, és ez segít megértetni az elvárásokat és elfogadtatni a közös célokat. A konferencia immáron hagyományos III. blokkja a kórházi tapasztalatokat mutatta be a gyakorló szakembereknek. Elsőként Dr. Harmat György, a Heim Pál Kórház főigazgatója számolt be a Heim Pál és a Madarász utcai Gyermekkórházak összevonásának tapasztalatairól és buktatóiról. Az előadó kiemelte: az összevonás folyamata során a lehető legkevesebb működési zavar és fájdalom, humán veszteség felmerülését tartja a legfontosabbnak. Persze a konfliktusok ezen elvárásokat folyamatosan felülírják. Nehezíti a helyzetét, hogy képlékeny a végső célinfrastruktúra, és a bonyolult tulajdonosi döntéshozatal lassítja a folyamatokat. Jelenleg még céljuk mindkét telephely optimális megtartása, de 3-6 éven belül, a Heim Pál Kórházban felépítendő új épületszárny létrehozásával elképzelhető az egyetlen telephelyre való redukció. A lépéseket azonban még inkább felgyorsíthatja a romló finanszírozás talaján növekvő tartozásállomány, a kedvezőtlen lakossági és dolgozói hangulat, a csődbiztosi tevékenység. A fővárosi kórházak közös, centralizált beszerzési szervezetének megalakításáról már több konferenciánkon, az IME hasábjain is beszámoltunk (lásd például a VI. Oursourcing Konferencia beszámolót, IME IV. évf. 8. szám 2005. november, 16 oldal) , ismertetve a létrehozatal szempontjait, elvárásait. A jogász végzettségű Dr. Mári Róbert mostani előadásában beszámolt a szervezet jelen hatásköréről, tevékenységéről, amely jelenleg a gyógyszerek, gyógyszer-alapanyagok, szakmai anyagok, műszerek, illetve háttérszolgáltatások (mosatás, élelmezés, takarítás, őrzés-védelem) beszerzésére terjed ki. A fővárosi Központi Egészségügyi Beszerző és Szervező Kft. működési jellemzőiből azt emelte ki, hogy az ajánlatkérő nevében járnak el, a fenntartó döntése alapján a kórházak teljes körű adatszolgáltatási és együttműködési kötelezettséggel tartoznak. Bevételük a pályázati dokumentáció értékesítéséből és a lebonyolítási díjakból származik, amely a tender értékétől függően 0,1-0,7% közötti. Munkájukat a kórházak közbeszerzési tervei alapján végzik, ebben a kórházak kijelölt munkatársai segítik őket. Az eddigi eljárások során elért jelentősebb megtakarításaik: élelmezési szolgáltatás (-19%), műtői steril köpenyek (-20%), zárt vérvételi eszközök (lezárás alatt, várhatóan -30%). Egy-egy eljárás során általában 5-8 kórház érintett. Hatékony működésüket sokszor gátolja, hogy nem rendezettek bevételeik, a Társaság nem léphet fel ajánlatkérőként, és tevékenységükkel szemben a kórházak MENEDZSMENT OUTSOURCING részéről még mindig tapasztalható ellenállás. A társaság számára jelentős továbblépési lehetőség az uniós támogatások iránti pályázatokon való részvétel. Más részről, a túlzottan tág tevékenységspektrum miatt szükség lenne arra is, hogy egyes esetekben felmentést adhassanak a kórházaknak a lebonyolítás kötelező igénybevétele alól. Így koncentrálhatnának azokra a beszerzésekre, amelyek jelentősebb árelőnyt ígérnek. A későbbiekben szeretnének ajánlatkérőként fellépni, mert ez nagyobb autonómiát és további árelőnyöket jelenthetne számukra, és természetesen ezen keresztül a fővárosi kórházak számára is. Az ÁNTSZ Laboratórium Kft. kiszervezéséről immáron szakértői szerepben, Heves István számolt be. A kiszervezési folyamat során az intézményrendszerben korábban létrehozott 20 megyei laboratóriumból 16-ot leválasztottak, és egy gazdasági társaságba szerveztek át. A kiszervezés szakmai alapját egy 2001-es Phare ajánlás képezte, amely a laboratóriumi rendszer átalakítására vonatkozik. A jogszabályban nevesített, idáig megyei szinten végzett vizsgálatokat az állami működési keretben fenntartott regionális laboratóriumok veszik át, míg az OEP finanszírozású labordiagnosztika és vállalkozási tevékenység a gazdasági társaságba került át. Az átszervezéskor a meglévő 750 dolgozóból 450 lépett át, és ezzel az ÁNTSZ és szervezetei 1,2 milliárd forint éves működési veszteségtől „szabadultak meg”. A kialakult végállapot megfelel annak a Phare elvárásnak, hogy „aki tanúsít, az ne ítéljen”, hiszen az ÁNTSZnek nem a laboratóriumra, hanem a vizsgálati eredményre van szüksége. A konferenciát a HEFOP 4.4 intézményközi informatikai rendszeréről (IKIR) szóló blokk zárta. Fehér András, a HUMANsoft Kft. képviseletében a régiós mintaprojekt megvalósítási nehézségeiről számolt be. A rendszer kialakításakor igen széleskörű feladatokat kellett megoldani, a kórház működését a betegellátás, a kórház-üzemeltetés, vezetés és finanszírozás oldaláról egyaránt megközelítve. Elmondta: ha újra kezdhetnék, a megvalósító szakembereket a kereskedelmi fázisban vonnák be, intézményenként egy felelőst jelölnének ki már a kezdetektől. Velősy György az EDMONEX Üzleti Tanácsadó Kft részéről a lokális rendszerek fejlesztéséről, illetve a Dél-Dunántúli Régió Konzorciumának munkájáról számolt be. A lokális rendszereket illetően a kórházi informatikai rendszerek és a hálózatok megújulása a legfontosabb változás: A konzorciumon belül 45 fejlesztési modul valósul meg, amelyek a teljes ellátási vertikumot érintik, kezdve az alapellátástól. A konzorcium külön szervezetet működtet a központi feladatokra, a szolgáltatást service level agreement (SLA) formájában mérik. Az előadásban ismertette a szolgáltatás fő üzemeltetési funkcióit. Beszámolt HUMANsoft fővállalkozásában lezajló központi projekt jelen helyzetéről, a hátralévő projektlépésekről. A VII. Outsourcing Konferencia lezárásaként a Dél-Dunántúli Régió központi kedvezményezettje, a Pécsi Tudományegyetem részéről Dr. Somoskeöy Szabolcs, a központi HEFOP iroda intézményi projektvezetője számolt be tapasztalatairól. Ismertette a projektszervezet felépítését, a projekten belüli hatásköröket és felelősségeket, a kommunikáció menetét. A projekt során fizikai és logikai rendszerterv készült, és előre tisztázták az átadás-átvétel teendőit, az oktatási tervet. A megrendelő szakmai hozzáállása, mint pozitív példa mellett kritikus tényezők is felmerültek: ez a megrendelő oldali projekt erőforrások, a projektmarketing és a projektdokumentáció szempontjainál volt a legkritikusabb. A résztvevők nagy száma, a számos hallgatói kérdés interaktívvá tette a konferencia minden blokkját, és a szervezőknek vélhetően minden résztvevő számára sikerült újdonsággal szolgálnia. Dr. Pásztélyi Zsolt II. Regionális Konferencia Új helyszín: Best Western Hotel Hungaria – 1074 Budapest, Rákóczi út 90. Időpont: 2007. február 14. (szerda) Larix Kiadó Kft. 1089 Budapest, Kálvária tér 3. Tel. /fax: 333-2434, 210-2682 www.larix.hu larix@larix.hu IME V. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2006. NOVEMBER 19
