IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Csípőprotézises betegek ápolásának fejlődése

  • Cikk címe: Csípőprotézises betegek ápolásának fejlődése
  • Szerzők: Zanáné Gór Szilvia, Kovács Zsuzsanna
  • Intézmények: Bács-Kiskun Megyei Kórház
  • Évfolyam: V. évfolyam
  • Lapszám: 2006. / 9
  • Hónap: november
  • Oldal: 25-28
  • Terjedelem: 4
  • Rovat: ÁPOLÁSMENEDZSMENT
  • Alrovat: ÁPOLÁSMENEDZSMENT

Absztrakt:

Az orvostudomány fejlődése óhatatlanul magával vonja az ápolás tudományának fejlődését. Nem szükséges több évtizedre visszatekintenünk, elegendő az 1980- as években végzett ápolási feladatokat, ápolási igényeket összehasonlítani napjaink tevékenységével. Megérett a helyzet az ápolási filozófia megváltoztatására, és igény merült fel az ápolási modellek bevezetésére. Írásunkban bemutatjuk a csípőprotézis műtétek fejlődésének hatását az ápolásra, annál is inkább, mert az általános egészségügyi médiában ritkán jelennek meg az ortopédiai osztályon végzett munkát bemutató cikkek, előadások ápolók tollából. Összehasonlítjuk az 1980-as években és napjainkban végzett ápolási feladatokat.

Cikk letöltése




Vissza az előző oldalra

Szerző Intézmény
Szerző: Zanáné Gór Szilvia Intézmény: Bács-Kiskun Megyei Kórház
Szerző: Kovács Zsuzsanna Intézmény: Bács-Kiskun Megyei Kórház

[1.] Elkin M. – Potter P. A. – Perry A. G.: Ápolói beavatkozások és műveletek Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 2000.
[2.] Pearson A. – Vaughan B.: Az ápolási gyakorlat modelljei Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 1995.
[3.] Potter P. A. – Perry A. G.: Az ápolás elméleti és gyakorlati alapjai 3. kiadás, Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 1999.
[4.] Schott H.: A medicina krónikája Officina Nova, Budapest, 1994.
[5.] Szendrõi M.: Ortopédia Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Budapest, 2005.
[6.] Vajda A.: Csípőprotézis-műtétre várva Golden Book Kiadó Kft. Debrecen, 1999.
[7.] Forrás: www.ortopedia.sote.hu
[8.] Forrás: www.szupernagyihonlapja.gportal.hu

MENEDZSMENT ÁPOLÁSMENEDZSMENT Csípőprotézises betegek ápolásának fejlődése Zanáné Gór Szilvia, Kovács Zsuzsa, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza, Kecskemét Az orvostudomány fejlődése óhatatlanul magával vonja az ápolás tudományának fejlődését. Nem szükséges több évtizedre visszatekintenünk, elegendő az 1980as években végzett ápolási feladatokat, ápolási igényeket összehasonlítani napjaink tevékenységével. Megérett a helyzet az ápolási filozófia megváltoztatására, és igény merült fel az ápolási modellek bevezetésére. Írásunkban bemutatjuk a csípőprotézis műtétek fejlődésének hatását az ápolásra, annál is inkább, mert az általános egészségügyi médiában ritkán jelennek meg az ortopédiai osztályon végzett munkát bemutató cikkek, előadások ápolók tollából. Összehasonlítjuk az 1980-as években és napjainkban végzett ápolási feladatokat. • • • hetett saját szövet (bőr, zsírszövet, izomszövet) vagy testideg anyag (fém, üveg, fa). A csípőizület plasztika első jelentős állomása 1917-ben a Smith Petersen protézis bevezetése volt, amely már kezdetleges endoprotézisnek (a testbe ültetett alkatrész, amely a szervezetben részben, vagy teljesen funkcionálisan egy károsodott izületet helyettesít) tekinthető. A csésze alakú fémet a combcsont feje és az azt befogó vápa közé helyezték, amelyben mozoghatott a fej. 1940-ben Moore a combcsont felső végét helyettesítette vitallin protézissel. 1946-ban új korszakot nyitottak a Judet fivérek, akik akril anyagból a combnyakba csappal rögzíthető combfej protézist szerkesztettek. Az első 1950-ben végzett műtéti beavatkozás eredményét az 1. ábra mutatja. BEVEZETÉS Évtizedeken keresztül a gyógyító osztályokon, így nálunk is az alapápolás kapta a legnagyobb hangsúlyt a nővéri munka részeként. Osztályunkon a műtéti technikák fejlődésével csökkent az ápolási napok száma, megváltoztak az ápolási problémák és igények, amelyek szükségessé tették az ápolási modellek alkalmazását. A csípőizület testünk egyik legnagyobb izülete, mely nélkülözhetetlen az egész test mozgatásához és életünk során igen nagy megterhelésnek van kitéve. Az átlagéletkor emelkedésével egyre több ember éri el azt a kort, amikor a szervezet általános kopása, elhasználódása alaki torzuláshoz vezet. A beteg izületben a porc és a csontdegeneráció következtében fájdalom lép fel, mozgáskorlátozottság és deformitás alakul ki. Az izületi rés beszűkül, az izületi kontúrok egyenetlenekké válnak, az izületi végek deformálódnak, csontos felrakódások keletkeznek, degeneratív ciszták, üregecskék alakulnak ki. A gyulladásos, vagy degeneratív betegségek miatt károsodott, vagy elpusztult izületek funkciójának helyreállítása, a betegek szükségleteinek kielégítése, életminőségének megfelelő javítása régóta a mozgásszervi sebészet egyik fő területe. Mivel az életnek nem csak a hossza, hanem a minősége is fontos, ezért az orvosokat már az 1900-as évek elején foglalkoztatta a csípőizület elmerevítése helyett a művi izületpótlás alkalmazása (olyan rekonstruktív beavatkozás, melynek során a károsodott izület alkotórészeit más anyaggal helyettesítik). A csípő artrózis ellátásának fejlődése az alábbiak szerint foglalható össze: • A századforduló táján az izvégek eltávolítása után keletkezett rést különböző anyagokkal töltöttek ki, amely le- 1. ábra Csípőprotézis műtét radiológiai képe [4] • • • • • Érdekesség, hogy 1959-ben már csak az USA-ban 37 féle fej-nyak protézist tartottak számon. 1970-ben mérföldkő a protézis fejlesztésében, hogy a Charnley által alkalmazott csontcement azonnali stabilitást tett elérhetővé [5, 6.]. Magyarországon 1969-ben kezdődtek a művi izületpótlások. Büszkén számolhatunk be arról, hogy Kecskeméten Dr. Dömötör Endre professzor úr vezetésével a Traumatológia osztályon már ekkor végeztek évi 10-15 műtétet. A szakma további fejlődésének eredményeként az 1980as évek közepén a traumatológiából kiváló és önálló osztályként működő ortopédia vette át a protézis műtétek jelentős részét, ahol osztályvezetőként Dr. Gréczy Imre dolgozott és munkássága ideje alatt a műtétek száma tovább nőtt (évi 40-50). Napjainkra kórházunkban a műtéti szám már ötszöröse (évi 200-240) a 80-as években végzett műtétekhez képest. Egy ilyen „legújabb kori” műtét utáni állapot radiológiai képét a 2. ábra mutatja. A sebészi gyakorlat növekedésével arányosan csökkent a szövődmények száma. IME V. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2006. NOVEMBER 25 MENEDZSMENT ÁPOLÁSMENEDZSMENT 2. ábra Endoprotézis radiológiai képe [7] A megváltozott ápolási igényekhez igazodva a 2. naptól kezdve viszont a Dorothea Orem modellt (1980) tartjuk szem előtt, amely szerint a műtét miatt kialakuló önellátási deficitet fel kell mérni és kielégíteni, majd a végső cél a beteg önellátási képességének növelése, a beteg és hozzátartozója önellátási képességének a fokozása. E modellben az alábbi módszereket használjuk: • Teljes kompenzációs rendszer • Részleges kompenzációs rendszer • Oktató, támogató rendszer Az ápoló szerepei ennek megfelelően: oktat, támogat, tanácsot ad, cselekszik a kliens/beteg/hozzátartozó helyett, a megfelelő környezetet biztosítja [3]. A GYAKORLATI MODELLEK IRÁNTI IGÉNY MEGJELENÉSE Az ápolás során különböző ápolási rendszert és ápolási modellt alkalmazunk, melyek meghatározó szerepet töltenek be az ellátásban. Az osztályunkon egységessé teszik a betegellátást. A rendszer megfelelő működéséhez szükséges a kollektíva minden tagjának az alkalmazott modell és annak összetevőinek ismerete. A 3. ábra ismerteti a gyakorlati modellek összetevőit. MÚLT ÉS JELEN: SÚLYPONTI VÁLTOZÁSOK AZ ELLÁTÁSBAN • • • • • 3. ábra A gyakorlati modellek összetevői [2] • A kezdetleges műtéti technika, a túlzott óvatosság a műtét utáni ellátásban és a rehabilitációban az ápolóktól csupán az alap ápolási feladatok ellátását követelte meg, mely a klasszikus biomedikális ápolási modell [1]. A műtéti technika változásával együtt járt, hogy az ápolókkal szembeni elvárás is megváltozott. Munkájuk során a független és a függő funkciók nagyobb hangsúlyt kapnak és ezzel felelősségvállalásuk is megnőtt. Ez is szükségessé tette a korszerűbb, individuális ápolási rendszerek és modellek bevezetését. Osztályunkon a műtét utáni első napon a Virginia Henderson (1966) féle ápolási modellt alkalmazzuk, amely az életműködésen alapul, 14 alapszükségletet állapít meg. E szerint az ápolás definíciója: „az ápolás az ápoló legsajátosabb tevékenysége, a beteg vagy jóllévő egyén segítése azokban a ténykedésekben, amelyek egészségét, gyógyulását (vagy békés halálát) mozdítják elő, és amelyet ő maga is elvégezne, ha megvolna ehhez a kellő ereje, akarata, vagy ismerete, és mindezt oly módon teszi, hogy az egyén minél hamarabb visszaszerezze önállóságát.” 26 IME V. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2006. NOVEMBER • • • • • A finanszírozást figyelembe véve költséghatékony változás és egyben fejlődés is, hogy a beteg műtét előtti kivizsgálása nem az osztályon, hanem ambulanter történik. A fennjáró betegek az osztályra úgy érkeznek, hogy a műtéti előkészítést már az otthonában elkezdődik. A műtéti előjegyzés során ismertetjük a beteggel az otthoni teendőket, ezzel is elősegítve a zökkenőmentes betegellátást. Nagy előrelépés, hogy hólyagkatétert maximum 1-2 napig alkalmazunk, ezzel is megelőzve a lehetséges fertőzéseket. Antibiotikumot a lehető legrövidebb ideig adunk a betegnek. Újdonság a 80-as évekhez képest, hogy a trombózis profilaxis keretében korszerű, kis molekulasúlyú heparint adunk a műtét napjától, amely terápiát a beteg folytatja otthonában. A műtéti technika fejlődésével a műtéti idő harmadára csökkent, ezáltal a betegek szervezetét kevésbé viseli meg a műtéti beavatkozás. A műtéti idő csökkenésének köszönhetően jó általános állapotban kerülnek vissza a beteg az osztályra, így szükségtelen a hosszú ideg tartó megfigyelés, amely a vitális paraméterek monitorizálásából, a vérzés-, folyadék-elektrolit háztartás egyensúlyának ellenőrzéséből, megfigyeléséből áll. A szivacsvályú alkalmazásával a beteg kevésbé van mozdulatlanságra ítélve a régi eljárásokhoz képest. A transzfúziók számának csökkenése több dolognak is köszönhető. Az egyik, hogy a beteg kivizsgálva érkezik, vagyis a laboratóriumi eredményei megfelelőek. A másik, hogy a műtéti idő csökkent, így kevesebb a vérveszteség. A harmadik, hogy a műtét másnapjától vaskészítményt adunk, melyet a beteg otthonában is tovább szed. Közvetlenül a műtét utáni első napon a Virginia Henderson féle ápolási modellt alkalmazzuk. A megváltozott ápolási igényekhez igazodva a 2. naptól kezdve viszont az Orem modellt tartjuk szem előtt. MENEDZSMENT • • • • • • • • ÁPOLÁSMENEDZSMENT Az aneszteziológiával kialakított teammunka eredményeként biztosított betegeink számára a műtét befejezése után is folyamatos a fájdalommentesség. A drainek rövidebb ideig történő alkalmazása csökkenti a kórházi fertőzések esélyét, növeli a beteg komfortérzetét, könnyíti mozgását. Régen a mobilizálhatóság feltétele a kontroll röntgen eredménye volt. Az ápolók és a gyógytornászok munkáját elősegíti és tehermentesíti a korszerű technika alkalmazása. 2005. szeptemberétől osztályunkon két főállású gyógytornász dolgozik. A minőségi- és szemléletbeli fejlődésnek köszönhetően lecsökkent az ápolási napok száma. A gyógyászati segédeszközök széles palettája egyénre szabottan áll a betegek rendelkezésére, ezzel is segítve a sikeres rehabilitációt. A változások eredményeként a decubitusos esetek nullára redukálódtak, csökkent az immobilizációs szindróma előfordulása. A teammunka keretén belül az ápolók az ápolásba, a gyógytornászok a rehabilitációba bevonják a betegeket és hozzátartozóikat. Szükség esetén az otthonápolási szolgálat segítségét is kérhetik. Terveink között szerepel egy képekkel illusztrált ismertető anyag elkészítése, amely tartalmazza a kórházi ellátással kapcsolatos információkat (fontosabb telefonszámokat, otthoni és intézményi műtéti előkészítést, a kórházban szükséges tárgyak, eszközök listáját, a beteg teendőit közvetlenül a műtét után, az osztályon és majd az otthonában használandó rehabilitációs eszközök leírását, a könnyebb mozgást elősegítő otthoni környezet kialakításának lehetőségeit stb.). • • az önellátásra a megváltozott életkörülményekhez történő alkalmazkodásra • a szövődmények korai felismerésére és a szükséges teendőkre. E mellett elengedhetetlen a hozzátartozók oktatása a megfelelő mértékű segítségnyújtásra. A minőségbiztosítás keretén belül végzett betegelégedettségi felmérés az osztályon az elmúlt 2 évben pozitív értékeléssel zárult. A betegek megfelelő mennyiségű információval, tudásanyaggal hagyják el osztályunkat. A betegekkel és hozzátartozókkal folyamatos a kapcsolattartás, ezért rendszeres a visszajelzés is. Váratlanul felmerülő probléma esetén bátran keresik fel osztályunkat személyesen és telefonon is segítségkérés céljából. Ez a bizalmon alapuló jó kapcsolat megfelelő hátteret biztosít és nagymértékben hozzájárul az ápolási napok csökkenéséhez. Reméljük, hogy munkánkkal jobb életminőséget, és fájdalommentes életet tudunk biztosítani. A műtéttel, az ápolással, a rehabilitációval kapcsolatos változások az 1. táblázatban láthatóak. ÖSSZEGZÉS Az orvostudomány fejlődése óhatatlanul magával vonja az ápolás tudományának fejlődését is. Nem szükséges több évtizedre visszatekintenünk, elegendő az 1980-as években végzett ápolási feladatokat, ápolási igényeket összehasonlítani napjainkkal. Megérett a helyzet az ápolási filozófia megváltoztatására és igény merült fel az ápolási modellek bevezetésére. A biomedikális ápolási modellt régen a teljes kórházi bennfekvés ideje alatt alkalmaztuk. Az önellátási deficit okozta problémákkal így a beteg és hozzátartozója csak a hazabocsátás után szembesült. Ma már a műtéti előkészítés részét képezi a műtét utáni nehézségekre való felkészítés. A Henderson modellt csupán a műtét napján alkalmazzuk. Másnaptól a beteget Orem modell szerint ápoljuk. Team munkánk összetett, melynek célja képessé tenni a beteget: 1. táblázat Összehasonlító táblázat, ápolási teendők 1980-2006 IME V. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2006. NOVEMBER 27 MENEDZSMENT ÁPOLÁSMENEDZSMENT IRODALOMJEGYZÉK [1.] Elkin M. – Potter P. A. – Perry A. G.: Ápolói beavatkozások és műveletek Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 2000. [2.] Pearson A. – Vaughan B.: Az ápolási gyakorlat modelljei Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 1995. [3.] Potter P. A. – Perry A. G.: Az ápolás elméleti és gyakorlati alapjai 3. kiadás, Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 1999. [4.] Schott H.: A medicina krónikája Officina Nova, Budapest, 1994. [5.] Szendrõi M.: Ortopédia Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Budapest, 2005. [6.] Vajda A.: Csípőprotézis-műtétre várva Golden Book Kiadó Kft. Debrecen, 1999. [7.] Forrás: www.ortopedia.sote.hu [8.] Forrás: www.szupernagyihonlapja.gportal.hu A SZERZÔK BEMUTATÁSA Zana Lászlóné Gór Szilvia Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza Kecskemét, Ortopédiai osztály vezető ápolója. 1972-ben született Kecskeméten. Érettségi után munkáját segéd- gyógytornászként, majd 3 műszakos ápolóként kezdte. 1997-től az ideggyógyászati osztály megbízott vezető ápolója, 2002-től a jelenlegi munkahelyén tevékenykedik. Levelező tagozaton 2003-ban a SZTE-EFK diplomás ápoló szakán végzett. Kovács Zsuzsa Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza Kecskemét, Minőségbiztosítási osztály munkatársa. 1970-ben született Kalocsán, ahol 1989-ben szerzett érettségit. Pályafutását 3 műszakos ápolóként az Újszülött osztályon (1989-2001) kezdte, majd a Koraszülött intenzív részlegen dolgozott. 2001-ben a PTEEFK diplomás ápoló szakán, levelező tagozaton diplomát szerzett. 2003-tól a Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Osztály gyakorlatvezetője. 2004-től dolgozik a jelenlegi munkahelyén. 2005-ben posztgraduális képzésben elvégezte az Ápolási Egyetemet a PTE-EFK-án. A Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Menedzserképző Központ „Emberi erőforrás krízis az egészségügyben” címmel konferenciasorozatot szervez. Az első eseményre 2006. december 7-én kerül sor az EMK épületében. Az esemény szakmai programja és a jelentkezési lap letölthető: www.emk.sote.hu honlapról. Jelentkezési határidő: november 30. Szabad Viktória: szabad@emk.sote.hu Tel: 488 7629, Pest Edina: pest@emk.sote.hu Tel: 488 7618 1125 Budapest, Kútvölgyi út 2. 28 IME V. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2006. NOVEMBER