Intézmények:ÁNTSZ Budapest IV-XV. Ker. Int., Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézet
Évfolyam: VI. évfolyam
Lapszám:2007. / 4
Hónap:május
Oldal:28-31
Terjedelem:4
Rovat:ÁPOLÁSMENEDZSMENT
Alrovat:ÁPOLÁSMENEDZSMENT
Absztrakt:
A humán calicivírusok világszerte az akut nem bakteriális eredetű gasztroenteritiszek legfőbb kórokozói minden korosztályban. A calicivirusok igen fertőzőképesek, 10-100 vírus elegendő a fertőzéshez. Jelen tanulmány célja megbecsülni egy átlagos kórházban egy 2006 novemberében kialakult járvány költségeit. A cikk áttekintést ad a járvány megelőzéséről és kezeléséről is.
Angol absztrakt:
Human caliciviruses are a major cause of acute nonbacterial gastroenteritis in persons of all ages worldwide. The caliciviruses are highly contagious, 10-100 virus particles thought to be sufficient to cause infection. The aim of this study was to estimate the costs of a calicivirus outbreak in a hospital in November 2006. This report also reviews prevention and control of calicivirus outbreaks.
Intézmény: Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézet
[1] Reuter Gábor Dr., Kátai Andrea Dr., Kálmán Mária Dr., Szűcs György Dr.: Humán calicivírus-fertőzés első magyarországi igazolása, Orvosi Hetilap 2000, 141, 38, 2071-2074.
[2] Országos Epidemiológiai Központ: Tájékoztató az egészségügyi Intézményekben előforduló calicivírusjárványok sajátosságairól, a megelőzésükhöz/felszámolásukhoz szükséges intézkedésekről, 2004. 11. évfolyam 3. különszám
[3] Reuter Gábor Dr., Kucsera Sándorné, Somogyi Györgyné, et al: Humán calicivírus-járvány kórházi osztályon, Orvosi Hetilap 2001,142,9,459-463.
[4] Centers for Disease Control and Prevention. „Norwalklike viruses”. Public Health Consequences and Outbreak Managemenent. MMWR 2001,50,(No RR-9), 1-13.
[5] Országos Epidemiológiai Központ Járványügyi Osztály: Calicivírus-járványok, 2007. január Epinfo, 2007,14. évfolyam 6. szám, 53-56.
[6] Dr. Horváth Judit Krisztina: Nőtt a calicivírus (norovírus) járványok száma Európában, Epinfo, 2006, 13. évfolyam 50. szám. 637-640.
[7] Kroneman, A., Vennema, H., Harris, Jat all Increase in norovirus activity reported in Europe, Eurosuveillance, 2006.11.(12)
[8] Department of Health and Human Services, Centers for Disease Control and Prevention: Norovirus in Health Facilities 2006. (http//www.cdc.gov/ncidod/dhqp/id_norovirusFS.html)
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT ÁPOLÁSMENEDZSMENT Calicivírus-járvány gazdasági hatásai egy fekvőbeteg intézményben Dr. Tassi Dóra, ÁNTSZ Budapest IV-XV. Kerületi Intézete Dr. Antmann Katalin, Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézet A humán calicivírusok világszerte az akut nem bakteriális eredetű gasztroenteritiszek legfőbb kórokozói minden korosztályban. A calicivirusok igen fertőzőképesek, 10-100 vírus elegendő a fertőzéshez. Jelen tanulmány célja megbecsülni egy átlagos kórházban egy 2006 novemberében kialakult járvány költségeit. A cikk áttekintést ad a járvány megelőzéséről és kezeléséről is. Human caliciviruses are a major cause of acute nonbacterial gastroenteritis in persons of all ages worldwide. The caliciviruses are highly contagious, 10-100 virus particles thought to be sufficient to cause infection. The aim of this study was to estimate the costs of a calicivirus outbreak in a hospital in November 2006. This report also reviews prevention and control of calicivirus outbreaks. Magyarországon a humán calicivírust először 1998 novemberében Szegeden és Algyőn lezajlott óvodai-általános iskolai ételfertőzésként regisztrált gastroenteritis-járványból kapott székletmintákból mutatták ki. Azonban az általa okozott betegséget, mint téli hasmenés (winter vomiting disease, hyperemesis hiemis,) már 1929-ben leírta John Zahosky. A nem bakteriális, járványos gastroenteritis kórokozóját csak 1969-ben fedezte fel Adler és Zickl az amerikai Ohio állambeli Norwalk városban. Az egyik iskolában 1968ban lezajlott járvány során a laboratóriumba küldött székletmintákban mutatták ki a vírust [1]. A kórokozó a Caliciviridae családba tartozó, kicsi kerek kapszidú, burok nélküli egyszálú RNS genomot tartalmazó vírus, melynek két humán nemzetségét különítjük jelenleg el: Norwalk-szerű „kis-kerek-strukturált vírus” (Small Round Structured Virus), vagy újabb néven Norovírus, és a Sapporo-szerű vírusokat („klasszikus” calicivírusok), újabb néven Sapovírus. A Norovírusokon belül két genocsoport ismert: GI és GII. A klasszikus calicivírusok virionjai kehely alakú depressziót mutató felszíni struktúrával és 10 kinyúló tüskével (Dávid-csillag) rendelkeznek az elektronmikroszkópos képeken. Innen kapta a víruscsalád a calici nevet (calix, latinul: kehely, kupa) [1, 2]. JÁRVÁNYÜGYI JELLEMZÔK A megbetegedés létrejöttéhez elegendő 10-100 vírus partikula. A rendkívül alacsony infektív dózis nagymérték- 28 IME VI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2007. MÁJUS ben hozzájárul a fertőzés terjedéséhez. A fertőzés forrása a beteg és a kórokozó-hordozó ember. Jelentős tényező a fertőzés terjedésében, hogy a fertőzött személy a pre- és posztszimptómás időszakban (akár 2 hétig!) is lehet a fertőzés forrása [3]. A terjedés elsősorban direkt kontaktussal, azaz fekálisorális úton, ill. széklettel szennyezett vízzel, vagy étellel történik. A fertőzött személy hányadékának vaporizációja útján a levegőbe került, kórokozóval szennyezett aerosol révén történő fertőződés további terjedési mód. Egészségügyi intézményekben ezen kívül a széklettel és hányással szennyezett textíliának, felületnek és a „piszkos” kéznek is szerepe lehet, melyekről a szájnyálkahártyára kerül a vírus. Az emberről-emberre történő terjedésben kiemelt szerepet játszik a szoros kontaktus. A járványok nagy része zárt vagy félig zárt közösségekben (családokban, idősek otthonában, gyermek- és egészségügyi intézményekben, katonai alakulatoknál, iskolákban, szállodákban, tengerjáró kirándulóhajókon, éttermekben) fordul elő. A lappangási idő 12-48 óra. Klinikai tünetek átlag 33 óra után jelentkeznek: legtöbb esetben a domináló tünet a hányás. A hasmenés általában rövidebb ideig tart és enyhébb lefolyású, mint az egyéb etiológiájú gastroenteritiseknél. Időskorban a hasmenés (akár hányás nélkül is) vezető tünet lehet. További tünetként rossz közérzet, hányinger, hőemelkedés (főleg gyermeknél), esetenként láz, hasi- és izomfájdalom, fejfájás jelentkezhet. A megbetegedés minden korosztályt érinthet, rövid lefolyású, az érintettek 1-3 nap alatt gyógyulnak. A leggyakoribb szövődménye a gyors só- és folyadékvesztés, mely miatt különösen az idősek és a kisgyermekek, az immunológiailag károsodott egyének veszélyeztetettek és kórházi kezelésre szorulnak. Részben a rövid távú immunitás, részben a vírusok nagy genetikai és antigén-diverzitása miatt gyakori a tünetekkel járó ismételt megbetegedés. Önkéntesek bevonásával végzett tanulmány szerint a fertőzések 30%-a tünetmentes lehet [4]. LABORATÓRIUMI DIAGNÓZIS A diagnózis székletmintából a vírus-RNS kimutatásán alapul, reverz transzkripció – polimeráz láncreakció (RTPCR) segítségével. Egy közösségben jelentkező több megbetegedés esetén maximum 6-8 székletmintát kell a laboratóriumba küldeni, esetleg hányadékot, 3-4 ml mennyiség- MENEDZSMENT ÁPOLÁSMENEDZSMENT ben, jól záródó széklettartályban. Székletmintát a tünetek jelentkezése után 48-72 órával legcélszerűbb venni. Vizsgált adatok: fertőtlenítőszer-fogyás, betegforgalom, ágykihasználtság, HBCs-súlyszám változás. A JÁRVÁNYÜGYI JELLEMZÔK VÁLTOZÁSA EREDMÉNYEK 2006 első félévében Magyarországon is kimutatták a calicivírus egyik új variánsát, melynek tulajdoníthatóan nagymértékben megemelkedett az általa okozott járványok száma. 2006-ban 188 igazoltan vagy valószínűsíthetően calicivírus által okozott, és 79 nem bakteriális, feltehetően calicivírus által előidézett járványt jelentettek az ÁNTSZ felé (lásd 1. ábra), [5]. Az Országos Epidemiológiai Központ jelentése szerint a 267 járvány 38%-a kórházakban fordult elő. A 2006/2007. évi téli időszak járványos időszakának kezdetét jelentő novemberben extrém módon megemelkedett az észlelt járványok száma: 60 járványt regisztráltak. Ezt követően alig csökkent a számuk 2007 februárjáig. A kórházban 2006 novemberében ütötte fel a fejét a járvány, amely a kórházhigiénés szolgálat és az ÁNTSZ Fővárosi Intézete Kórházhigiénés Osztályának egyidejű értesítésekor már egy részleg kivételével minden osztályon megjelent. A járvány ideje alatt 64 ápoltnál és 33, a fekvőbetegrészlegeken dolgozó munkatársnál derítettük fel a megbetegedést. Jellemzően hirtelen robbant a járványt, mire észlelésre került, addigra nagyszámú megbetegedés alakult ki (2. ábra). Bár a tünetek 1-3 napig tartottak, a nagyszámú megbetegedés miatt volt olyan nap, amikor 25 tünetes ápolt volt és a napi munkából 12 dolgozó esett ki. 2. ábra A vizsgált calicivírus járványban megbetegedett ápoltak és dolgozók számának alakulása. 1. ábra Igazolt, valószínűsíthető, illetve feltehetően calicivírus által okozott járványok 2005 – 2007. január, Magyarország Mivel a járvány megfékezésének leghatékonyabb módja a kéz- és felület-fertőtlenítés, ezért hirtelen megnőtt a fertőtlenítőszer-igény. A járvány előtti hónap és a járványhónap adatait összehasonlítva azt találtuk, hogy megduplázódott a fertőtlenítőszer-ráfordítás a kórházban 1. táblázat Nem csak hazánkban, hanem egész Európában halmozódó calicivírus okozta megbetegedést jelentettek a nemzeti egészségügyi hatóságok az „Élelmiszer közvetítésével is terjedő vírusok” elnevezésű, európai „Foodborne Viruses in Europe” (FBVE) surveillance hálózatán keresztül 2006 októberében és novemberében [6, 7, 8]. Mivel ennek a vírusnak a felbukkanására a jövőben is folyamatosan számítani kell, elhatároztuk, hogy megvizsgáljuk, milyen költségterhet ró a kórházakra a járványos előfordulás, és milyen intézkedésekkel lehet a járványt kezelni. VIZSGÁLATI MÓDSZER Mintakórháznak egy 350 ágyas fekvőbeteg intézetet választottunk, ahol egy komoly calicivírus járvány zajlott. Az adatokat a kórház gazdaság- és beteginformatikai rendszeréből kaptuk, ezek feldolgozását Excel programmal végeztük el. Fertőtlenítőszer-fogyás alakulása a járvány előtti és a járványos hónapban Az ÁNTSZ a helyszíni szemle alapján elrendelte a betegfelvételi zárlatot és a látogatási tilalmat. A zárlat előtt két nappal a bent fekvő létszám 302 fő volt, az ágykihasználtság 89,60%, míg a zárlat végére a két érték 106-ra illetve 31,50%-ra, azaz harmadára csökkent (3. ábra, 4. ábra). IME VI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2007. MÁJUS 29 MENEDZSMENT EGÉSZSÉGPOLITIKA JÁRVÁNYMENEDZSMENT 3. ábra Ápoltak számának alakulása a calicivírus járvány idején. 4. ábra Ágykihasználtság a calicivírus járvány idején. Megvizsgáltuk, hogy a betegfelvételi zárlatnak volt-e érzékelhető hatása a HBCs-súlyszámokra. Az elszámolt súlyszámok átlagtól való eltérésének nagyságát értékeltük a 2006. év második félévére vonatkoztatva. Mint az 5. ábrán is látszik, mind pozitív, mind negatív irányban tapasztalható eltérés a féléves átlagtól, de a járványos hónapban kiugróan jelentős a súlyszám-csökkenés. 5. ábra Havi súlyszámok %-os eltérése a 2006-os II. féléves átlagtól. 30 IME VI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2007. MÁJUS A leginkább költséghatékony járványmegelőzés a betegség behurcolási esélyének a minimalizálása. Ezért a beteg kórházi felvételekor az anamnesztikus adatok összegyűjtése során ki kell térni az enterális panaszokra is. Amennyiben a felvételkor a betegnek calicivírus-fertőzésre utaló panaszai vannak, indokolt a beteget külön kórteremben izolálni. A behurcoló lehet a személyzet egy tagja is, ezért nagyon fontos a személyzet körében a felelős higiénés magatartásra való törekvés, azaz fertőző betegség észlelésekor a munka felvétele helyett az orvoshoz fordulás. Természetesen ez a magatartás csak akkor várható el, ha megfelelő számú személyzet áll rendelkezésre. A legkevésbé befolyásolható a helyzet, ha a látogató a behurcoló. A behurcolt fertőzés elterjedésének esélye csökken, ha megfelelő a fertőtlenítési politika és a fertőtlenítőszer- ill. eszköz-ellátottság az intézményben. Ha mindenhol van a kórtermekben és WC-ben is fertőtlenítőszer-adagoló, ha annak utántöltése folyamatosan biztosított, és papírtörölköző is rendelkezésre áll megfelelő mennyiségben. Ha mindezen megelőző tevékenységek ellenére bekerül az intézménybe a kórokozó és kialakul a járvány, akkor célszerű a járványügyi teendők koordinálása során összehangolni a teendőket, és az ápolás vezetőin kívül a kórház működésében fontos kiszolgáló egységeket is bevonni a megbeszélésekbe. Ilyenkor be kell vonni a dietetikai szolgálat vezetőjét – a diéta módosítása miatt; gyógyszertár vezetőjét – a várhatóan megugró fertőtlenítőszer-igény miatt; takarító személyzet vezetőjét vagy a takarító cég képviselőjét – a zárófertőtlenítésre való felkészülés miatt. Kórházon belüli terjedés megfékezése érdekében az OEK útmutatója szerint ajánlott eljárni [2]. MEGBESZÉLÉS A 2. ábrán látszik, hogy a kommunikáció a kórházon belül nem volt megfelelő, hiszen mire a kórházhigiénés szolgálatot értesítették, addigra a teljes járványban megbetegedettek közel fele körében kialakult a megbetegedés. A kommunikáció hiányos volt a takarítást végző cég és a kórház között: nem kaptunk pontos információt a jellemző tüneteket produkáló takarítókról; a takarító cég is késve kapott tájékoztatást, illetve az ő belső információs láncuk is hiányosnak bizonyult, mert saját dolgozóit sem tájékoztatták megfelelően a kialakult helyzetről. Szintén leolvasható az ábráról a calicivírus okozta járvány azon sajátossága, hogy bár egy enyhe megbetegedés, súlyosságát a hirtelen, tömegesen megjelenő betegek adják, és az a tulajdonsága, hogy nincs tekintettel a személyzetre sem, képes akár működésképtelenné is tenni egy intézményt. Az ágykihasználtság csökkenése az elszámolt súlyszámok csökkenésében is megnyilvánult. Gondot okozott a ter- MENEDZSMENT ÁPOLÁSMENEDZSMENT vezett ellátások, műtétek, ügyeletek átszervezése, az ambuláns onkológiai betegek ellátása. A fertőtlenítőszer-felhasználás költségét mutató 1. táblázatból kiolvasható, hogy hirtelen nagyon sok fertőtlenítőszer-adagoló került kihelyezésre, azaz eddig sok helyen nem volt. Ezek hiánya valószínűleg hozzásegített a járvány elterjedéséhez. A költségek kalkulálásakor gondot okozott a szerződéses takarítócég általi megemelkedett fertőtlenítőszer-fogyás és a záró fertőtlenítéshez használt más szer, bár ez a kórház költségvetésében, az elszámolási feltételek miatt, nem jelentkezett. Összességében egy ekkora betegszámmal járó enterális járvány komoly költségterheket ró egy kórházra, ezért célszerű a higiénés szolgálat tanácsait követve a megelőzésre és behurcolás esetén az elterjedés megelőzésére törekedni. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönjük a segítséget minden kollégának, aki a járvány lezajlása alatt kivette részét a higiénés teendők koordinálásában és végezte az adminisztratív munkát. Köszönet a Semmelweis Egyetem Kórházhigiénés Szolgálatánál Balázs Máriának, Csima Zoltánnak, Németh Melindának, Schuller Arankának és Vígh Andrásnak. IRODALOMJEGYZÉK [1] Reuter Gábor Dr., Kátai Andrea Dr., Kálmán Mária Dr., Szűcs György Dr.: Humán calicivírus-fertőzés első magyarországi igazolása, Orvosi Hetilap 2000, 141, 38, 2071-2074. [2] Országos Epidemiológiai Központ: Tájékoztató az egészségügyi Intézményekben előforduló calicivírusjárványok sajátosságairól, a megelőzésükhöz/felszámolásukhoz szükséges intézkedésekről, 2004. 11. évfolyam 3. különszám [3] Reuter Gábor Dr., Kucsera Sándorné, Somogyi Györgyné, et al: Humán calicivírus-járvány kórházi osztályon, Orvosi Hetilap 2001,142,9,459-463. [4] Centers for Disease Control and Prevention. „Norwalklike viruses”. Public Health Consequences and Outbreak Managemenent. MMWR 2001,50,(No RR-9), 1-13. [5] Országos Epidemiológiai Központ Járványügyi Osztály: Calicivírus-járványok, 2007. január Epinfo, 2007,14. évfolyam 6. szám, 53-56. [6] Dr. Horváth Judit Krisztina: Nőtt a calicivírus (norovírus) járványok száma Európában, Epinfo, 2006, 13. évfolyam 50. szám. 637-640. [7] Kroneman, A., Vennema, H., Harris, Jat all Increase in norovirus activity reported in Europe, Eurosuveillance, 2006.11.(12) [8] Department of Health and Human Services, Centers for Disease Control and Prevention: Norovirus in Health Facilities 2006. (http//www.cdc.gov/ncidod/dhqp/id_norovirusFS.html) A SZERZÔK BEMUTATÁSA Dr. Tassi Dóra Helyettes kerületi tisztifőorvos, szakterületei a kórházhigiéne és az egészségügyi igazgatás. Diplomáját 1992-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetemen szerezte, majd az Egyetem Patológiai Intézetében dolgozott. 1996-ban patológus szakvizsgát tett, 1997-ben 1 évet töltött ösztöndíjjal Dublinban. 2003-2005-ig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár munkatársa, majd az ÁNTSZ-nél helyezkedett el tisztiorvosként. Dr. Antmann Katalin a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerezte általános orvosi diplomáját 1985-ben. Végzése óta az Egyetem Közegészségtani Intézetében dolgozik és oktatja a hallgatókat. Munkába állása óta a fertőző betegségek, a mikrobiológia és a kórházhigiéne volt számára a népegészségügy legfontosabb területe és 2005-től nem csak elméleti szakemberként, hanem a Kórházhigiénés Osztály vezetőjeként is naponta szembesül a problémákkal. IME VI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2007. MÁJUS 31
