IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Calicivírus-járvány gazdasági hatásai egy fekvőbeteg intézményben

  • Cikk címe: Calicivírus-járvány gazdasági hatásai egy fekvőbeteg intézményben
  • Szerzők: Dr. Tassi Dóra, Dr. Antmann Katalin
  • Intézmények: ÁNTSZ Budapest IV-XV. Ker. Int., Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézet
  • Évfolyam: VI. évfolyam
  • Lapszám: 2007. / 4
  • Hónap: május
  • Oldal: 28-31
  • Terjedelem: 4
  • Rovat: ÁPOLÁSMENEDZSMENT
  • Alrovat: ÁPOLÁSMENEDZSMENT

Absztrakt:

A humán calicivírusok világszerte az akut nem bakteriális eredetű gasztroenteritiszek legfőbb kórokozói minden korosztályban. A calicivirusok igen fertőzőképesek, 10-100 vírus elegendő a fertőzéshez. Jelen tanulmány célja megbecsülni egy átlagos kórházban egy 2006 novemberében kialakult járvány költségeit. A cikk áttekintést ad a járvány megelőzéséről és kezeléséről is.

Angol absztrakt:

Human caliciviruses are a major cause of acute nonbacterial gastroenteritis in persons of all ages worldwide. The caliciviruses are highly contagious, 10-100 virus particles thought to be sufficient to cause infection. The aim of this study was to estimate the costs of a calicivirus outbreak in a hospital in November 2006. This report also reviews prevention and control of calicivirus outbreaks.

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő Dr. Battyáni István
Reform romokban Dr. Szummer Csaba
Biztosítási rendszerről, versenyről és költségekről Dr. Weltner János
Az ellátásra jogosultak és a jogosultságok ellenőrzése Dr. Farkasinszki Ildikó
Megkezdődött a lakosság ellátási jogosultságának ellenőrzése Nagy András László
A teljesítmény-volumen korlát (TVK) hatása az aktív fekvőbeteg-szakellátás teljesítménymutatóira, különös tekintettel az egyetetmi klinikák helyzetére Prof. Dr. Boncz Imre
Szerkesztőségi kommentár Dr. Pásztélyi Zsolt
Calicivírus-járvány gazdasági hatásai egy fekvőbeteg intézményben Dr. Tassi Dóra, Dr. Antmann Katalin
Környezetkímélő műtéti textíliák, újdonság Magyarországon a Salesianer Miettextől Dr. Magyari Zoltán
Az egészség-gazdaságtani modellezés szerepe a gyógyszer-finanszírozásban, a rheumatoid arthritis biológiai terápiájának költséghatékonysága Magyarországon I. Dr. Brodszky Valentin, Dr. Májer István, Dr. Gulácsi László, Dr. Péntek Márta
Telethermographia az alsóvégtag verőérbetegségeiben Dr. Stefanits Orsolya, Dr. Harmat Zoltán, Móró Tibor, Dr. Lévai Andrea, Dr. Csete Mónika, Dr. Battyáni István
Bemutatkozik a Magyar Radiológus Asszisztensek Egyesülete Lukovich Tamásné
Egészségügyi fejlesztési pályázatok tapasztalatai Szabó Alíz
Egészségügyi infokommunikáció a reformok tükrében-Beszámoló a 2007. április 18-19-i IME konferenciáról 1. rész Dévényi Dömötör
Az Év Kórháza:az ajkai Magyar Imre kórház, a nyugalom szigete Interjú Dr. Nyári Ildikó fôigazgató asszonnyal Nagy András László

Szerző Intézmény
Szerző: Dr. Tassi Dóra Intézmény: ÁNTSZ Budapest IV-XV. Ker. Int.
Szerző: Dr. Antmann Katalin Intézmény: Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézet

[1] Reuter Gábor Dr., Kátai Andrea Dr., Kálmán Mária Dr., Szűcs György Dr.: Humán calicivírus-fertőzés első magyarországi igazolása, Orvosi Hetilap 2000, 141, 38, 2071-2074.
[2] Országos Epidemiológiai Központ: Tájékoztató az egészségügyi Intézményekben előforduló calicivírusjárványok sajátosságairól, a megelőzésükhöz/felszámolásukhoz szükséges intézkedésekről, 2004. 11. évfolyam 3. különszám
[3] Reuter Gábor Dr., Kucsera Sándorné, Somogyi Györgyné, et al: Humán calicivírus-járvány kórházi osztályon, Orvosi Hetilap 2001,142,9,459-463.
[4] Centers for Disease Control and Prevention. „Norwalklike viruses”. Public Health Consequences and Outbreak Managemenent. MMWR 2001,50,(No RR-9), 1-13.
[5] Országos Epidemiológiai Központ Járványügyi Osztály: Calicivírus-járványok, 2007. január Epinfo, 2007,14. évfolyam 6. szám, 53-56.
[6] Dr. Horváth Judit Krisztina: Nőtt a calicivírus (norovírus) járványok száma Európában, Epinfo, 2006, 13. évfolyam 50. szám. 637-640.
[7] Kroneman, A., Vennema, H., Harris, Jat all Increase in norovirus activity reported in Europe, Eurosuveillance, 2006.11.(12)
[8] Department of Health and Human Services, Centers for Disease Control and Prevention: Norovirus in Health Facilities 2006. (http//www.cdc.gov/ncidod/dhqp/id_norovirusFS.html)

MENEDZSMENT ÁPOLÁSMENEDZSMENT Calicivírus-járvány gazdasági hatásai egy fekvőbeteg intézményben Dr. Tassi Dóra, ÁNTSZ Budapest IV-XV. Kerületi Intézete Dr. Antmann Katalin, Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézet A humán calicivírusok világszerte az akut nem bakteriális eredetű gasztroenteritiszek legfőbb kórokozói minden korosztályban. A calicivirusok igen fertőzőképesek, 10-100 vírus elegendő a fertőzéshez. Jelen tanulmány célja megbecsülni egy átlagos kórházban egy 2006 novemberében kialakult járvány költségeit. A cikk áttekintést ad a járvány megelőzéséről és kezeléséről is. Human caliciviruses are a major cause of acute nonbacterial gastroenteritis in persons of all ages worldwide. The caliciviruses are highly contagious, 10-100 virus particles thought to be sufficient to cause infection. The aim of this study was to estimate the costs of a calicivirus outbreak in a hospital in November 2006. This report also reviews prevention and control of calicivirus outbreaks. Magyarországon a humán calicivírust először 1998 novemberében Szegeden és Algyőn lezajlott óvodai-általános iskolai ételfertőzésként regisztrált gastroenteritis-járványból kapott székletmintákból mutatták ki. Azonban az általa okozott betegséget, mint téli hasmenés (winter vomiting disease, hyperemesis hiemis,) már 1929-ben leírta John Zahosky. A nem bakteriális, járványos gastroenteritis kórokozóját csak 1969-ben fedezte fel Adler és Zickl az amerikai Ohio állambeli Norwalk városban. Az egyik iskolában 1968ban lezajlott járvány során a laboratóriumba küldött székletmintákban mutatták ki a vírust [1]. A kórokozó a Caliciviridae családba tartozó, kicsi kerek kapszidú, burok nélküli egyszálú RNS genomot tartalmazó vírus, melynek két humán nemzetségét különítjük jelenleg el: Norwalk-szerű „kis-kerek-strukturált vírus” (Small Round Structured Virus), vagy újabb néven Norovírus, és a Sapporo-szerű vírusokat („klasszikus” calicivírusok), újabb néven Sapovírus. A Norovírusokon belül két genocsoport ismert: GI és GII. A klasszikus calicivírusok virionjai kehely alakú depressziót mutató felszíni struktúrával és 10 kinyúló tüskével (Dávid-csillag) rendelkeznek az elektronmikroszkópos képeken. Innen kapta a víruscsalád a calici nevet (calix, latinul: kehely, kupa) [1, 2]. JÁRVÁNYÜGYI JELLEMZÔK A megbetegedés létrejöttéhez elegendő 10-100 vírus partikula. A rendkívül alacsony infektív dózis nagymérték- 28 IME VI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2007. MÁJUS ben hozzájárul a fertőzés terjedéséhez. A fertőzés forrása a beteg és a kórokozó-hordozó ember. Jelentős tényező a fertőzés terjedésében, hogy a fertőzött személy a pre- és posztszimptómás időszakban (akár 2 hétig!) is lehet a fertőzés forrása [3]. A terjedés elsősorban direkt kontaktussal, azaz fekálisorális úton, ill. széklettel szennyezett vízzel, vagy étellel történik. A fertőzött személy hányadékának vaporizációja útján a levegőbe került, kórokozóval szennyezett aerosol révén történő fertőződés további terjedési mód. Egészségügyi intézményekben ezen kívül a széklettel és hányással szennyezett textíliának, felületnek és a „piszkos” kéznek is szerepe lehet, melyekről a szájnyálkahártyára kerül a vírus. Az emberről-emberre történő terjedésben kiemelt szerepet játszik a szoros kontaktus. A járványok nagy része zárt vagy félig zárt közösségekben (családokban, idősek otthonában, gyermek- és egészségügyi intézményekben, katonai alakulatoknál, iskolákban, szállodákban, tengerjáró kirándulóhajókon, éttermekben) fordul elő. A lappangási idő 12-48 óra. Klinikai tünetek átlag 33 óra után jelentkeznek: legtöbb esetben a domináló tünet a hányás. A hasmenés általában rövidebb ideig tart és enyhébb lefolyású, mint az egyéb etiológiájú gastroenteritiseknél. Időskorban a hasmenés (akár hányás nélkül is) vezető tünet lehet. További tünetként rossz közérzet, hányinger, hőemelkedés (főleg gyermeknél), esetenként láz, hasi- és izomfájdalom, fejfájás jelentkezhet. A megbetegedés minden korosztályt érinthet, rövid lefolyású, az érintettek 1-3 nap alatt gyógyulnak. A leggyakoribb szövődménye a gyors só- és folyadékvesztés, mely miatt különösen az idősek és a kisgyermekek, az immunológiailag károsodott egyének veszélyeztetettek és kórházi kezelésre szorulnak. Részben a rövid távú immunitás, részben a vírusok nagy genetikai és antigén-diverzitása miatt gyakori a tünetekkel járó ismételt megbetegedés. Önkéntesek bevonásával végzett tanulmány szerint a fertőzések 30%-a tünetmentes lehet [4]. LABORATÓRIUMI DIAGNÓZIS A diagnózis székletmintából a vírus-RNS kimutatásán alapul, reverz transzkripció – polimeráz láncreakció (RTPCR) segítségével. Egy közösségben jelentkező több megbetegedés esetén maximum 6-8 székletmintát kell a laboratóriumba küldeni, esetleg hányadékot, 3-4 ml mennyiség- MENEDZSMENT ÁPOLÁSMENEDZSMENT ben, jól záródó széklettartályban. Székletmintát a tünetek jelentkezése után 48-72 órával legcélszerűbb venni. Vizsgált adatok: fertőtlenítőszer-fogyás, betegforgalom, ágykihasználtság, HBCs-súlyszám változás. A JÁRVÁNYÜGYI JELLEMZÔK VÁLTOZÁSA EREDMÉNYEK 2006 első félévében Magyarországon is kimutatták a calicivírus egyik új variánsát, melynek tulajdoníthatóan nagymértékben megemelkedett az általa okozott járványok száma. 2006-ban 188 igazoltan vagy valószínűsíthetően calicivírus által okozott, és 79 nem bakteriális, feltehetően calicivírus által előidézett járványt jelentettek az ÁNTSZ felé (lásd 1. ábra), [5]. Az Országos Epidemiológiai Központ jelentése szerint a 267 járvány 38%-a kórházakban fordult elő. A 2006/2007. évi téli időszak járványos időszakának kezdetét jelentő novemberben extrém módon megemelkedett az észlelt járványok száma: 60 járványt regisztráltak. Ezt követően alig csökkent a számuk 2007 februárjáig. A kórházban 2006 novemberében ütötte fel a fejét a járvány, amely a kórházhigiénés szolgálat és az ÁNTSZ Fővárosi Intézete Kórházhigiénés Osztályának egyidejű értesítésekor már egy részleg kivételével minden osztályon megjelent. A járvány ideje alatt 64 ápoltnál és 33, a fekvőbetegrészlegeken dolgozó munkatársnál derítettük fel a megbetegedést. Jellemzően hirtelen robbant a járványt, mire észlelésre került, addigra nagyszámú megbetegedés alakult ki (2. ábra). Bár a tünetek 1-3 napig tartottak, a nagyszámú megbetegedés miatt volt olyan nap, amikor 25 tünetes ápolt volt és a napi munkából 12 dolgozó esett ki. 2. ábra A vizsgált calicivírus járványban megbetegedett ápoltak és dolgozók számának alakulása. 1. ábra Igazolt, valószínűsíthető, illetve feltehetően calicivírus által okozott járványok 2005 – 2007. január, Magyarország Mivel a járvány megfékezésének leghatékonyabb módja a kéz- és felület-fertőtlenítés, ezért hirtelen megnőtt a fertőtlenítőszer-igény. A járvány előtti hónap és a járványhónap adatait összehasonlítva azt találtuk, hogy megduplázódott a fertőtlenítőszer-ráfordítás a kórházban 1. táblázat Nem csak hazánkban, hanem egész Európában halmozódó calicivírus okozta megbetegedést jelentettek a nemzeti egészségügyi hatóságok az „Élelmiszer közvetítésével is terjedő vírusok” elnevezésű, európai „Foodborne Viruses in Europe” (FBVE) surveillance hálózatán keresztül 2006 októberében és novemberében [6, 7, 8]. Mivel ennek a vírusnak a felbukkanására a jövőben is folyamatosan számítani kell, elhatároztuk, hogy megvizsgáljuk, milyen költségterhet ró a kórházakra a járványos előfordulás, és milyen intézkedésekkel lehet a járványt kezelni. VIZSGÁLATI MÓDSZER Mintakórháznak egy 350 ágyas fekvőbeteg intézetet választottunk, ahol egy komoly calicivírus járvány zajlott. Az adatokat a kórház gazdaság- és beteginformatikai rendszeréből kaptuk, ezek feldolgozását Excel programmal végeztük el. Fertőtlenítőszer-fogyás alakulása a járvány előtti és a járványos hónapban Az ÁNTSZ a helyszíni szemle alapján elrendelte a betegfelvételi zárlatot és a látogatási tilalmat. A zárlat előtt két nappal a bent fekvő létszám 302 fő volt, az ágykihasználtság 89,60%, míg a zárlat végére a két érték 106-ra illetve 31,50%-ra, azaz harmadára csökkent (3. ábra, 4. ábra). IME VI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2007. MÁJUS 29 MENEDZSMENT EGÉSZSÉGPOLITIKA JÁRVÁNYMENEDZSMENT 3. ábra Ápoltak számának alakulása a calicivírus járvány idején. 4. ábra Ágykihasználtság a calicivírus járvány idején. Megvizsgáltuk, hogy a betegfelvételi zárlatnak volt-e érzékelhető hatása a HBCs-súlyszámokra. Az elszámolt súlyszámok átlagtól való eltérésének nagyságát értékeltük a 2006. év második félévére vonatkoztatva. Mint az 5. ábrán is látszik, mind pozitív, mind negatív irányban tapasztalható eltérés a féléves átlagtól, de a járványos hónapban kiugróan jelentős a súlyszám-csökkenés. 5. ábra Havi súlyszámok %-os eltérése a 2006-os II. féléves átlagtól. 30 IME VI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2007. MÁJUS A leginkább költséghatékony járványmegelőzés a betegség behurcolási esélyének a minimalizálása. Ezért a beteg kórházi felvételekor az anamnesztikus adatok összegyűjtése során ki kell térni az enterális panaszokra is. Amennyiben a felvételkor a betegnek calicivírus-fertőzésre utaló panaszai vannak, indokolt a beteget külön kórteremben izolálni. A behurcoló lehet a személyzet egy tagja is, ezért nagyon fontos a személyzet körében a felelős higiénés magatartásra való törekvés, azaz fertőző betegség észlelésekor a munka felvétele helyett az orvoshoz fordulás. Természetesen ez a magatartás csak akkor várható el, ha megfelelő számú személyzet áll rendelkezésre. A legkevésbé befolyásolható a helyzet, ha a látogató a behurcoló. A behurcolt fertőzés elterjedésének esélye csökken, ha megfelelő a fertőtlenítési politika és a fertőtlenítőszer- ill. eszköz-ellátottság az intézményben. Ha mindenhol van a kórtermekben és WC-ben is fertőtlenítőszer-adagoló, ha annak utántöltése folyamatosan biztosított, és papírtörölköző is rendelkezésre áll megfelelő mennyiségben. Ha mindezen megelőző tevékenységek ellenére bekerül az intézménybe a kórokozó és kialakul a járvány, akkor célszerű a járványügyi teendők koordinálása során összehangolni a teendőket, és az ápolás vezetőin kívül a kórház működésében fontos kiszolgáló egységeket is bevonni a megbeszélésekbe. Ilyenkor be kell vonni a dietetikai szolgálat vezetőjét – a diéta módosítása miatt; gyógyszertár vezetőjét – a várhatóan megugró fertőtlenítőszer-igény miatt; takarító személyzet vezetőjét vagy a takarító cég képviselőjét – a zárófertőtlenítésre való felkészülés miatt. Kórházon belüli terjedés megfékezése érdekében az OEK útmutatója szerint ajánlott eljárni [2]. MEGBESZÉLÉS A 2. ábrán látszik, hogy a kommunikáció a kórházon belül nem volt megfelelő, hiszen mire a kórházhigiénés szolgálatot értesítették, addigra a teljes járványban megbetegedettek közel fele körében kialakult a megbetegedés. A kommunikáció hiányos volt a takarítást végző cég és a kórház között: nem kaptunk pontos információt a jellemző tüneteket produkáló takarítókról; a takarító cég is késve kapott tájékoztatást, illetve az ő belső információs láncuk is hiányosnak bizonyult, mert saját dolgozóit sem tájékoztatták megfelelően a kialakult helyzetről. Szintén leolvasható az ábráról a calicivírus okozta járvány azon sajátossága, hogy bár egy enyhe megbetegedés, súlyosságát a hirtelen, tömegesen megjelenő betegek adják, és az a tulajdonsága, hogy nincs tekintettel a személyzetre sem, képes akár működésképtelenné is tenni egy intézményt. Az ágykihasználtság csökkenése az elszámolt súlyszámok csökkenésében is megnyilvánult. Gondot okozott a ter- MENEDZSMENT ÁPOLÁSMENEDZSMENT vezett ellátások, műtétek, ügyeletek átszervezése, az ambuláns onkológiai betegek ellátása. A fertőtlenítőszer-felhasználás költségét mutató 1. táblázatból kiolvasható, hogy hirtelen nagyon sok fertőtlenítőszer-adagoló került kihelyezésre, azaz eddig sok helyen nem volt. Ezek hiánya valószínűleg hozzásegített a járvány elterjedéséhez. A költségek kalkulálásakor gondot okozott a szerződéses takarítócég általi megemelkedett fertőtlenítőszer-fogyás és a záró fertőtlenítéshez használt más szer, bár ez a kórház költségvetésében, az elszámolási feltételek miatt, nem jelentkezett. Összességében egy ekkora betegszámmal járó enterális járvány komoly költségterheket ró egy kórházra, ezért célszerű a higiénés szolgálat tanácsait követve a megelőzésre és behurcolás esetén az elterjedés megelőzésére törekedni. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönjük a segítséget minden kollégának, aki a járvány lezajlása alatt kivette részét a higiénés teendők koordinálásában és végezte az adminisztratív munkát. Köszönet a Semmelweis Egyetem Kórházhigiénés Szolgálatánál Balázs Máriának, Csima Zoltánnak, Németh Melindának, Schuller Arankának és Vígh Andrásnak. IRODALOMJEGYZÉK [1] Reuter Gábor Dr., Kátai Andrea Dr., Kálmán Mária Dr., Szűcs György Dr.: Humán calicivírus-fertőzés első magyarországi igazolása, Orvosi Hetilap 2000, 141, 38, 2071-2074. [2] Országos Epidemiológiai Központ: Tájékoztató az egészségügyi Intézményekben előforduló calicivírusjárványok sajátosságairól, a megelőzésükhöz/felszámolásukhoz szükséges intézkedésekről, 2004. 11. évfolyam 3. különszám [3] Reuter Gábor Dr., Kucsera Sándorné, Somogyi Györgyné, et al: Humán calicivírus-járvány kórházi osztályon, Orvosi Hetilap 2001,142,9,459-463. [4] Centers for Disease Control and Prevention. „Norwalklike viruses”. Public Health Consequences and Outbreak Managemenent. MMWR 2001,50,(No RR-9), 1-13. [5] Országos Epidemiológiai Központ Járványügyi Osztály: Calicivírus-járványok, 2007. január Epinfo, 2007,14. évfolyam 6. szám, 53-56. [6] Dr. Horváth Judit Krisztina: Nőtt a calicivírus (norovírus) járványok száma Európában, Epinfo, 2006, 13. évfolyam 50. szám. 637-640. [7] Kroneman, A., Vennema, H., Harris, Jat all Increase in norovirus activity reported in Europe, Eurosuveillance, 2006.11.(12) [8] Department of Health and Human Services, Centers for Disease Control and Prevention: Norovirus in Health Facilities 2006. (http//www.cdc.gov/ncidod/dhqp/id_norovirusFS.html) A SZERZÔK BEMUTATÁSA Dr. Tassi Dóra Helyettes kerületi tisztifőorvos, szakterületei a kórházhigiéne és az egészségügyi igazgatás. Diplomáját 1992-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetemen szerezte, majd az Egyetem Patológiai Intézetében dolgozott. 1996-ban patológus szakvizsgát tett, 1997-ben 1 évet töltött ösztöndíjjal Dublinban. 2003-2005-ig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár munkatársa, majd az ÁNTSZ-nél helyezkedett el tisztiorvosként. Dr. Antmann Katalin a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerezte általános orvosi diplomáját 1985-ben. Végzése óta az Egyetem Közegészségtani Intézetében dolgozik és oktatja a hallgatókat. Munkába állása óta a fertőző betegségek, a mikrobiológia és a kórházhigiéne volt számára a népegészségügy legfontosabb területe és 2005-től nem csak elméleti szakemberként, hanem a Kórházhigiénés Osztály vezetőjeként is naponta szembesül a problémákkal. IME VI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2007. MÁJUS 31