Az uniós támogatású HEFOP 4.4. projekt a hosszú előkészítési szakasz után a megvalósítás fázisába lépett. A cikk áttekinti az előzményeket, majd bemutatja a megvalósuló intézményközi rendszer funkcióit, kiépítendő infrastruktúráját és a fejlesztés jelenlegi állását. Beszámol az intézményen belüli fejlesztések előrehaladásáról és elemzi az intézményközi és kórházi rendszerek illesztésének bonyolultságát. Végül a jövőről ejt néhány szót.
Angol absztrakt:
After a long period of preparation, the EU-sponsored HEFOP 4.4 project has been realized. This paper introduces the functions and infrastructure needs of the new inter-institutional information system, and gives an overview about the history and the current status of the project as well. The author reports the developments already done at hospital level and analyzes the difficulties of fitting the local hospital systems to the integrated inter-institutional network. Finally, there are a few words mentioned about the future.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ HEFOP 4.4 Beszámoló a HEFOP 4.4 projektről Lukács András, ESKI Strukturális Alapok Programiroda Az uniós támogatású HEFOP 4.4. projekt a hosszú előkészítési szakasz után a megvalósítás fázisába lépett. A cikk áttekinti az előzményeket, majd bemutatja a megvalósuló intézményközi rendszer funkcióit, kiépítendő infrastruktúráját és a fejlesztés jelenlegi állását. Beszámol az intézményen belüli fejlesztések előrehaladásáról és elemzi az intézményközi és kórházi rendszerek illesztésének bonyolultságát. Végül a jövőről ejt néhány szót. After a long period of preparation, the EU-sponsored HEFOP 4.4 project has been realized. This paper introduces the functions and infrastructure needs of the new inter-institutional information system, and gives an overview about the history and the current status of the project as well. The author reports the developments already done at hospital level and analyzes the difficulties of fitting the local hospital systems to the integrated inter-institutional network. Finally, there are a few words mentioned about the future. A HEFOP 4.4. projektről az IME Az egészségügyi vezetők szaklapja már több ízben adott beszámolót. A lap 2004. áprilisi számában hírt adtunk HEFOP 4.4 projekt („Egészségügyi információtechnológia fejlesztés az elmaradott régiókban”) elindulásáról és főbb céljairól, majd több alkalommal, legutóbb a 2006. márciusi számban a projekt akkori helyzetéről adtunk számot. Jelen cikk a projekt elmúlt egy esztendejének történéseiről, a hosszadalmas szakmai előkészítő munkát követő első „kapavágásokról”, majd az időben egyre jobban felgyorsuló fejlesztési munkáról, részszállításokról, részteljesítésekről ad beszámolót. VISSZATEKINTÉS: MI IS AZ A HEFOP 4.4? A HEFOP 4.4. kódjelű, az „Egészségügyi információtechnológia fejlesztés az elmaradott régiókban” címet viselő projekt az Európai Unió által nyújtott támogatás egyik célterületének, az ország versenyképességét az emberi erőforrás-fejlesztés oldaláról növelő Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programnak (rövidítve HEFOP) a része. A projekt fő célja az egészségügyi ellátás különböző szintjein működő intézmények (kórházak, rendelőintézetek, háziorvosok) közötti minta-információrendszer kifejlesztése. A kiépülő ún. intézményközi rendszertől várt előnyök: 50 IME VI. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2007. JÚNIUS • • • Az intézmények számára költséghatékonyabb működést tesz lehetővé Az orvosok munkáját megkönnyíti és gyorsítja a betegek korábbi, máshol keletkezett betegadataihoz való hozzáférés révén A betegek számára színvonalasabb ellátást és a betegutak lerövidülését eredményezi. Az intézményközi rendszerben rejlő lehetőségek kihasználása érdekében az intézmények a saját belső informatikai rendszereik, az ún. intézményen belüli rendszerek fejlesztéséhez is kaptak támogatást. Ezen fejlesztések keretében egyrészt megvalósítják a belső informatikai rendszerük korszerűsítését, másrészt az intézményközi rendszerhez való csatlakozást. A projektben meghirdetett célok megvalósítására a három leghátrányosabb helyzetű régióban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Dunántúl) külön erre a fejlesztésre összeállt konzorciumok pályázhattak. A támogatási öszszeg mindhárom régióban egységesen 1.350 millió Ft, melynek 3/4 részét az Európai Unió, 1/4 részét pedig a hazai költségvetés biztosítja. A MEGVALÓSULÓ INTÉZMÉNYKÖZI RENDSZER (IKIR) ISMERTETÉSE Az intézményközi rendszert a három konzorcium együtt, egy közösen lebonyolított közbeszerzési eljárás keretében fejleszteti ki. A tender nyertese a BT Limited, amely cég Angliában a hasonló célokat kitűző NHS rendszer fejlesztésének egyik megvalósítója. A megvalósuló funkciók a következők: • eKórlap (elektronikus kórlap) – betegadat-lekérdezés Célja az egyik intézményben keletkezett betegadatok más intézményben való lekérdezhetőségének – az érvényes jogszabályoknak megfelelő – biztosítása. Az arra jogosult kezelőorvos a beteg jóváhagyásával lekérdezheti a betegről más intézményben korábban rögzített és validált zárójelentéseket, leleteket. Fontos megjegyezni, hogy a betegadatok nem kerülnek be egy központi adattárba (mint pl. az NHS rendszerben), hanem a betegadatok tárolását továbbra is kizárólag az azokat felvevő intézmények végzik. Egy adott beteg valamilyen betegségcsoportjára vonatkozó, az intézményközi rendszerhez (IKIR-hez) intézett kezelőorvosi kérdés az INFOKOMMUNIKÁCIÓ HEFOP 4.4 IKIR központban egy index adatbázishoz fordul, ami a válaszában megjelöli azokat az intézményeket, amelyekben a kért adatok megtalálhatók. Az adatot kérő és az adatot biztosító intézmény ezután direkt kapcsolatba lép, melyben az adatkérés eredményeként megtörténik a kért adatok továbbítása. eKonzultáció Az elektronikus konzultáció több funkció összefoglaló neve. Egyik eleme az egészségügyi szolgáltatás-kérés: a kezelőorvos elektronikusan írhat beutalót pl. egy szakrendelésre, sőt azonnal elő is jegyezhet időpontot a betege számára. A vizsgálat eredményéről szóló leletet pedig szintén elektronikus úton kapja kézhez; a mai gyakorlattól eltérően tehát nem a betegnek kell a később elkészülő leletért elmennie, hogy azt a kezelőorvosának továbbítsa. Mindez a beteg számára kevesebb utazást, kényelmesebb betegellátást jelent. A portál – az általános tájékoztatáson túl – bejelentkezés és azonosítás után mind az orvos, mind a betegek számára további lehetőségeket nyit meg. Az orvos a portálon keresztül a rendelőjén kívülről is elérheti a rendszer bizonyos funkcióit: így például akár otthon folytathatja a leletezési munkáit. • Az eKonzultáció funkciói között természetesen szerepel az elektronikus konzílium is. • Telemedicina – otthoni monitorozás A fejlesztések megteremtik annak lehetőségét, hogy betegek bizonyos állapotjellemzőit a saját otthonukban megmérve, elektronikusan továbbítsák az azt fogadó intézménybe. Azok segítésére, kik saját számítógéppel és internet hozzáféréssel nem rendelkeznek, set-top boxok kerültek beszerzésre, melyek az otthoni TV-t használják képernyőnek, és amelyek adatbemenetére egy ilyen kimenettel rendelkező műszer is rákapcsolható. A módszer mind a beteg, mind az intézmény számára pénzt és főleg időt takarít meg. • Telemedicina – teleradiológia A radiológus orvos már ma is hiányszakma. A megvalósuló teleradiológia ezen enyhíthet, hiszen az egyik helyszínen felvett képet egy másik intézmény radiológusa tudja kiértékelni, majd a leletet a kérőnek visszaküldeni. Természetesen ezt a funkciót azok az intézmények tudják használni, ahol PACS rendszer üzemel. • Elszámolóház Az előbb említett teleradiológia, szolgáltatás kérés/válasz esetében, de más esetekben is előfordulhat, hogy egészségügyi intézmények egymásnak szolgáltatást nyújtanak, amit csak egyikük tud az OEP felé elszámolni, tehát egymás között is el kell számolniuk. Ezt valósítja meg az elszámolóház, amely egyrészt nyilvántartja a szerződéseket, másrészt elvégzi az egymás közötti elszámolást. • Portál A portál egyrészt régiós szinten, másrészt a kórházak szintjén általános tájékoztatást nyújt az érdeklődőknek. A mai, mind megjelenésében, mind tartalmában heterogén kórházi honlapokat egységes arculatú, azonos tartalmú információt nyújtó portál rendszer váltja fel. A betegek azonosítás után lekérdezhetik a betegadataikat, vagy betegadataikra vonatkozó rendelkezéseket tehetnek. A háziorvosi beutalót nem igénylő rendelésekre pedig on-line időpont előjegyzést tehetnek. • Adattárház A megvalósuló adattárház funkció kizárólag deperszonalizált és aggregált betegadatokkal dolgozik. Az alkalmazott megoldás kizárja, hogy az értékekből a konkrét személy visszakereshető kegyen. Az adattárház funkció az egészségkutató szakemberek, és egészségpolitikai döntéshozók számára szolgálhat értékes adatokkal. KULCSELEM: AZ AZONOSÍTÁS Az intézményközi rendszer fenti funkcióinak használatához az egyik legizgalmasabb kérdés az orvos- és betegazonosítás jogi és szakmai követelményeknek megfelelő megoldása. Az orvosok azonosítását a rendszer a Magyar Orvosi Kamara (MOK) által az orvosoknak kibocsátott elektronikus kártya segítségével végzi el. A MOK szerepének időközben történt megváltozása (a kamarai tagság nem kötelező, az orvos-nyilvántartást nem a MOK végzi) többletfeladatot jelent a konzorciumok számára, hiszen a Kamarából kilépő, ezért kártyájukat visszaadó, vagy a Kamarába be sem lépő új orvosok számára külön kell hasonló, elektronikus kártyát biztosítaniuk. A betegek azonosítása azokban az esetekben kötelező, ha a rendszerbe a portálon keresztüli bejelentkezéskor valamilyen személyes adatukat (pl. betegadatokat) szeretnék a rendszerből lekérdezni, vagy éppen a betegadataikra vonatkozó rendelkezéseket tennének, vagy azon változtatnának. A rendszerben a betegek azonosítása a MEH által üzemeltetett Ügyfélkapun keresztül történik. Ehhez a felhasználóknak egy Okmányirodában regisztrálnia kell magát; e nélkül az intézményközi rendszer azonosítást igénylő funkciói a betegek számára nem elérhetők. Az elektronikus ügyintézés előnyeit és kényelmét kihasználandó, az Ügyfélkapuba regisztráltak száma az utolsó egykét évben folyamatosan, ezen belül az utolsó 1/2 évben (a cégek számára 2007. január 1-től kötelezően előírt elektronikus adózás miatt) ugrásszerűen emelkedett. Fontos megjegyezni, hogy az elektronikus rendszer használata csak alternatív: bárki a továbbiakban is írásban nyilatkoz- IME VI. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2007. JÚNIUS 51 INFOKOMMUNIKÁCIÓ HEFOP 4.4 hat a betegadatairól, vagy személyesen kérhet tájékoztatást az orvostól a betegadatairól. A HÁZIORVOSOK BEKAPCSOLÁSA Az intézményközi rendszer fontos feladata a háziorvosok bekapcsolása. Ennek érdekében a BT sokszínű hazai háziorvosi informatikai rendszer közül kettő, az IxDoki és a Praxis rendszerek illesztését valósítja meg. A siker a technikai megvalósításon túl attól is függ, hogy a háziorvosok mennyire találják hasznosnak az IKIR által biztosított funkciókat, azokban megtalálják-e a saját maguk és a pácienseik érdekét és kényelmét szolgáló lehetőségeket. 1. ábra Regionális informatikai hálózat a HEFOP 4.4-ben AZ INTÉZMÉNYKÖZI RENDSZER KIALAKULÓ INFRASTRUKTÚRÁJA HOL ÁLL JELENLEG AZ INTÉZMÉNYKÖZI RENDSZER FEJLESZTÉSE? A három régió intézményközi rendszerének központja a korábbi elképzelések szerint minden régióban valamelyik, a régióba tartozó intézmény területén került volna kialakításra. Célszerűségi okok miatt azonban a három régió központi számítógépeit fizikailag egy helyszínen, Budapesten, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) épületében telepítették. Az NIIFI fogja össze a magyarországi kutatói hálózat fejlesztésének és működtetésének programját, mely a teljes magyarországi kutatási, felsőoktatási és közgyűjteményi közösség számára A BT és a konzorciumok között kötött vállalkozási szerződés fejlesztési és fizetési mérföldköveket tartalmaz. Az első mérföldkő az intézményközi rendszer logikai és fizikai rendszertervének elkészítése volt, melyet a BT 2006 szeptemberében ill. októberében átadott. Ennek része volt az a technikai specifikáció, amelyre a rendszerhez szükséges hardver eszközök beszerzéséhez a konzorciumoknak szükségük volt. • • • • integrált országos számítógép-hálózati infrastruktúrát, valamint erre épülő kommunikációs, információs és kooperációs szolgáltatásokat, élvonalbeli alkalmazási környezetet, és tartalom-generálási ill. tartalom-elérési hátteret biztosít. A három régió konzorciumai szerződést kötöttek a NIIFIvel a rendszer befogadására és 5 éves üzemeltetésére. A NIIFI meglévő, nagysebességű hálózatát a HEFOP 4.4. program néhány intézménye (pl. az egyetemek) már régóta használják, míg a többi intézmény esetében a hálózati gerinc végpontjaitól az intézményekig vezető csatlakozást a NIIFI a konzorciumokkal megkötött szerződés alapján jelenleg építi ki. Az egy helyszínen telepített régiós központoknak (1. ábra) több, nagy előnye van. A jövő szempontjából előremutató, hiszen az intézményközi rendszer későbbi, országos kiterjesztése esetén az egyetlen központ kialakítása mind szakmailag, mind gazdaságilag az egyetlen célszerű megoldás. A három régió konzorciumainak ez irányú döntése elsősorban gazdasági indíttatású, hiszen az uniós projektek esetén kötelező, legalább 5 éves, már saját forrásból finanszírozandó működtetés egy, közösen használt központ esetén jóval gazdaságosabb. 52 IME VI. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2007. JÚNIUS A konzorciumok e specifikáció alapján a NIIFI-ben elhelyezett központba szükséges, valamint az egyes kórházakba a rendszerhez való csatlakozást biztosító szervereket és teleradiológia szervereket központosított közbeszerzéssel, míg a hálózati elemeket nyílt közbeszerzési eljárással 2007 elejére beszerezték. A NIIFI-ben az eszközök telepítése megtörtént, jelenleg a néhány kórházra kiterjedő, a rendszerfunkciók és rendszerműködés tesztelésének előkészítése folyik. A BT időközben az alkalmazói szoftver fejlesztésén dolgozik, és március végén, ill. április elején már több funkció részműködését mutatták be a konzorciumok szakértőinek. AZ INTÉZMÉNYEN BELÜLI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE Az intézményen belüli fejlesztések időzítésében és lebonyolításában a három konzorcium nem egyforma utat választott. A Dél-Dunántúli konzorcium már 2005 novemberében meghirdetett egy kétszakaszos, tárgyalásos közbeszerzési eljárást, melyben az ajánlattevők a konzorcium kilenc intézményére csak egyben tehettek ajánlatot. Az eljárás nyertese a Humansoft Kft., mint fővállalkozó lett, természetesen alvállalkozók megnevezésével. Az egyes, különböző informatikai háttérrel és elképzelésekkel rendelkező intézmé- INFOKOMMUNIKÁCIÓ HEFOP 4.4 nyekben a nyertes ajánlatban szereplő alvállalkozók végzik a kórházi/rendelőintézeti informatikai rendszer fejlesztését, korszerűsítését. A vállalkozási szerződést 2006 júniusában megkötötték. Az első részszállítás 2006 augusztusában, a második, nagy összegű részszállítás 2006 októberében megtörtént. Ez utóbbi alkalmával az összes intézménybe leszállították a szükséges hardver eszközöket (szervereket, munkaállomásokat, nyomtatókat, hálózati eszközöket). Azóta a medikai, gazdasági és egyéb (pl. labor) rendszerek implementálása folyik, mely különösen nagy feladat a PTE Klinikai Központban, ahol 35 klinikán és intézményben kell a feladatot elvégezni. Néhány intézményben a tervezett júliusi befejezési határidő november elejére tolódik át. Több szempontból máshogy alakult a közbeszerzési eljárás indításának időzítése és lebonyolítása az Észak-Magyarországi és Észak-Alföldi régióban. A szintén kétszakaszos, tárgyalásos közbeszerzési eljárást mindkét helyszínen 2006 júniusában hirdették meg, melyben kórházanként (lot-onként) külön-külön lehetett részvételi szándéknyilatkozatot, majd később ajánlatot beadni. Eredményt mindkét helyen 2006 december végén hirdettek, a vállalkozási szerződéseket 2007 január első napjaiban, intézményenként kötötték meg. A nagyobb hazai kórházi-rendszer (HIS) szállítók mindegyike nyert egy vagy több helyszínen. Az eltelt időben minden helyszínen már történtek részszállítások. A kisebb helyszíneken, tipikusan a rendelőintézetekben, a rendszer implementálása is elkészült az IKIR illesztés kivételével. Nagyobb intézményekben először a hardverek mennyiségi kiszállítása folyik, ezt követi majd a rendszerimplementálás. A szállítók által vállalt befejezési határidők jellemzően 2007. május-június. KULCSFELADAT: AZ IKIR ÉS HIS-EK ILLESZTÉSE A HEFOP 4.4. projektben a legnagyobb kihívás az intézményközi (IKIR) és a kórházi (HIS) rendszerek kapcsolatának megteremtése. Nagy kihívás, mert nagyon sok szerep- lőnek (vállalkozónak és megrendelőnek egyaránt) kell a saját feladatát jól és időben elvégeznie ahhoz, hogy a két fejlesztési szint együttes végrehajtása egyenszilárdságú regionális rendszerek létrejöttét eredményezze. A különböző szállítók ráadásul nemcsak szakmailag, hanem pénzügyileg is függnek egymástól: az uniós projekteknél alapszabály, hogy a támogatási összeg utolsó 20%-át csak a projekt teljes lezárása után lehetséges lehívni. Ezért, amíg a konzorcium összes tagjánál nem fejeződik be a fejlesztés, az öszszes többi, a teljesítést már befejező szállító sem jut a pénzéhez. A rizikó csökkentése érdekében az IKIR-HIS illesztés tesztelése már május végén megkezdődik az arra kijelölt pilot kórházakban. A kijelöléskor a konzorciumok ügyeltek arra, hogy több, különböző HIS szállító vegyen részt a tesztelésben. A pilot tesztelés tapasztalatainak leszűrése után a BT megkezdi az összes résztvevő intézményben az illesztés tesztelését. Ehhez idősávokat nyit meg az egyes kórházaknak, hogy „vegytisztán”, egymást nem zavarva történhessen a tesztelés. A tesztelések sikeres lezárása után következhet a 60 napos próbaüzem, melynek lezárása 2007. december 15-re esedékes. ÉS A FOLYTATÁS? A tervek szerint tehát 2007 végére befejeződik az elmúlt tíz év legnagyobb hazai egészségügyi informatikai fejlesztése, amely a mintarendszer funkciót betöltve megteszi az első lépést egy országos, minden egészségügyi intézményt felölelő informatikai rendszer megvalósításához. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv célkitűzései között szerepel a projekt folytatása, de legkorábban 2009-től kezdve. Meg kell várni ugyanis a 2008-tól üzemszerűen működő HEFOP 4.4 mintarendszer tapasztalatait, és azokat leszűrve lehetséges a tartalmi továbbfejlesztésen és egy járhatóbb pályázati lebonyolítási eljáráson gondolkodni, hogy az országos kiterjesztésre szóló pályázat kiírásra kerülhessen. A SZERZÔ BEMUTATÁSA Lukács András Informatikai szakértő villamosmérnök, 1976-ban végzett a BME-n. 1992-93-ban MBA szakképesítést szerzett (IMAC, Rouen). Hosszú évekig különböző fejlesztési területeken (mikroprocesszor-vezérelt ipari alkalmazások fejlesztése, később beren- dezés-orientált integrált áramkörök tervezése) dolgozott, majd az elektronikai kereskedelem területén tevékenykedett. 1997 óta az Egészségügyi Minisztérium szerződött tanácsadójaként világbanki és Phare finanszírozású egészségügyi informatikai projektekben vett részt. Jelenleg az EüM EU-s támogatású HEFOP 4.4 projekt intézkedésvezetője. IME VI. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2007. JÚNIUS 53
