Az IME szerkesztősége által immár ötödik alkalommal megszervezett, az „Egészségügyi infokommunikáció a reformok tükrében” alcímet viselő konferencia célkitűzése, hogy több oldalról is bemutassa az informatikai szakma előtt álló 2007. évi infokommunikációs (eEgészség) kihívásokat, az ágazati elképzeléseket, a megvalósuló fejlesztések jelenét és jövőképét. A közelmúltban elindított reformlépések jelentős működési változást eredményeznek, melyek gyakorlati végrehajtása el sem képzelhető informatikai támogatás nélkül. A kétnapos konferencia előadásai négy külön-külön önálló címet is viselő előadásblokkba csoportosítva, valamint két, sok résztvevős, nagy figyelemmel kísért „kerekasztal megbeszélés” keretében hangzottak el. Jelen beszámoló a széles körű érdeklődéssel kísért konferencia második napi eseményeit és az előadások főbb megállapításait foglalja össze.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ KONFERENCIA Egészségügyi infokommunikáció a reformok tükrében Beszámoló a 2007. április 18-19-i IME konferenciáról, 2. rész Az IME szerkesztősége által immár ötödik alkalommal megszervezett, az „Egészségügyi infokommunikáció a reformok tükrében” alcímet viselő konferencia célkitűzése, hogy több oldalról is bemutassa az informatikai szakma előtt álló 2007. évi infokommunikációs (eEgészség) kihívásokat, az ágazati elképzeléseket, a megvalósuló fejlesztések jelenét és jövőképét. A közelmúltban elindított reformlépések jelentős működési változást eredményeznek, melyek gyakorlati végrehajtása el sem képzelhető informatikai támogatás nélkül. A kétnapos konferencia előadásai négy külön-külön önálló címet is viselő előadásblokkba csoportosítva, valamint két, sok résztvevős, nagy figyelemmel kísért „kerekasztal megbeszélés” keretében hangzottak el. Jelen beszámoló a széles körű érdeklődéssel kísért konferencia második napi eseményeit és az előadások főbb megállapításait foglalja össze. AZ ORVOSINFORMATIKA ÉS K+F A GYÓGYÍTÁS SZOLGÁLATÁBAN A második nap első előadásblokkjában a hazai kutatásfejlesztés néhány új eredményét, izgalmas kutatási témáit mutatták be az előadók. Az elhangzott előadások rámutattak, hogy az orvos informatika eredményeit már a közeljövőben is sikerrel alkalmazhatják a gyakorlatban. A nyitó előadást Bognár Vilmos, az EU IST-pro szakértői csoport magyar munkatársa tartotta. Bemutatta, hogy az EU-ban milyen elismertsége van ennek a szakterületnek. Számos K+F pályázati téma van meghirdetve az e-Health 7. keretprogramban. Részletes tájékoztatást adott arról, hogy az egyes témakörökben milyen pályázatokat várnak és a pályázat elkészítésével és beadásával kapcsolatos részletes információknak milyen honlapcímeken lehet utána nézni (pl. http://cordis.europa.eu/fp7/ict ; http://www.pro-nms.net) (További részletes információk és címek a szerkesztőségben elérhetők.) Dr. Jobbágy Ákos, a BME egyetemi docense előadásában a hagyományos vérnyomásmérés méréstechnikai problémáira világított rá. Az Egészségállapot otthoni monitorozása címmel futó GVOP 3.3.1 projekt vezetőjeként kiemelte, hogy kifejlesztettek és rövidesen gyártásba kerül egy vérnyomásváltozást és az alapján átlagot mérő készülék, amely az orvos számára a felkari artériák állapotáról is képes információkat adni. Egy új internetes site-ot (NEUROWEB) mutatott be érdekes előadásában Dr. Nagy Zoltán egyetemi tanár, az OPNI volt főigazgatója. A neurológiai vizsgálatokban kiemelt jelentőségű a klinikai és a genetikai adatok megismerése, illetve 48 IME VI. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2007. JÚNIUS tárolása. Ezen adatok folyamatos gyűjtését és különböző diagnosztikai célú integrálását végzik munkatársaival a NEUROWEB projekt keretében. A cél egy európai szakértői rendszer létrehozása, amely egyaránt fontos a gyógyszerkutatások (a fenotípus/genotípus kapcsolatok feltárása), és egyaránt az ellátási protokollok elkészítése miatt. A Pannon Egyetem Információs Rendszerek tanszéke az egyik központja a hazai orvos-informatikai K+F kutatásoknak. Dr. Juhász Zoltán, a tanszék docense a vakok és gyengénlátók életkörülményeit javító számítógépes fejlesztésekről tartott nagyon színvonalas előadást. Az ún. Mobil Segítőtárs projekt keretében sok hasznos, hordozható eszközt (pl. laptop, PDA) fejlesztettek a vakok speciális célú használati igényeire. Szintén az „egyetemi kutató műhely” tevékenységét dicséri Vassányi István docens a „Multiparaméteres intelligens monitorozás”-ról tartott nagyszerű előadása. A monitorozó rendszer detektorai folyamatosan mérik a testünk különböző állapot-paramétereit a légzésméréstől az EKG-n át a bőrhőmérséklet és bőrellenállás méréséig. Mindnyájunk egészségét megvédheti, ha működik egy – a kritikus afiziológiás állapot paramétereket feljegyző – riasztási rendszer, és időben történik a megelőző beavatkozás. HEFOP 4.4 EGÉSZSÉGÜGYI INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA FEJLESZTÉS AZ ELMARADOTT RÉGIÓKBAN A fenti címmel megtartott délutáni előadásblokkban volt a legtöbb előadás, szám szerint 7 db. A szekció előadásait kitüntető figyelem kísérte, mind a projektben benne lévők, mind az abból kimaradók részéről. Elsőként Lukács András, az ESKI HEFOP 4.4 projekt felelőse tartott részletes beszámolót az aktuális helyzetről. Az előzmények áttekintése után időrendi sorrendben ismertette az intézményközi információrendszer (IKIR) kiépítésének 2006-2007. évi fontos eseményeit, meghatározó mérföldköveit. Majd régiónként bemutatta a részben azonos, részben különböző fejlesztési koncepciókat és azok megvalósításának helyzetét. Kitért az intézményen belüli rendszerfejlesztések lebonyolításának állására is. A projekt egyik kulcseleme az Intézményközi és az intézményen belüli különböző informatikai rendszerek összekapcsolása (IKIR-HIS), integrált együttműködése. A HEFOP 4.4 intézkedés teljes körű lezárásának véghatárideje ez év vége, és emiatt valószínűleg nagyon rövid idő marad a tesztelésekre, a próbaüzemre. Bejelentette, hogy a jelenlegi ismeretek alapján – várhatóan 2009-től – a mintaprojekt tapasztalataira alapozva az NFT II-ben is sor INFOKOMMUNIKÁCIÓ KONFERENCIA kerül hasonló méretű és tartalmú informatikai projekt lebonyolítására. (Az előadás publikációként megírt változata az IME jelen számában olvasható.) A magyar egészségügyi informatikai szabvány (MSZE 22800-1:2007) új adatmodelljét mutatta be előadásában Puskás Zsolt. A szabvány első változata először 2004-ben lett kiadva. A hazai szabvány alapjául a nemzetközi CEN 13606, az európai Health informatics szolgál, amelynek használatát 2007-től Európa-szerte kötelezővé tették. A HEFOP 4.4 intézményközi rendszerének megvalósításában fontos szerepet kapó új szabványcsalád fejlesztése három alapelvre épül, melynek legfontosabbika, hogy csak nagyon indokolt esetben (pl. hazai jogi, illetve dokumentációs gyakorlat alapvető eltérése) térjünk el a CEN 13606:1-2007-től. Az előadó részletesen elemezte a legfőbb változásokat és eltéréseket, valamint a konformanciát és az implementációs szinten megvalósított egyszerűsítéseket. A HEFOP 4.4 projekt gyakorlati bevezetése a Dél-Dunántúli Régióban tart legelőrébb. A következő 3 előadásban a fővállalkozó és a régió egy-egy kórházi szakembere „alulnézetből” mutatta be a helyi előkészítés és megvalósítás során szerzett eddigi tapasztalatokat. A projektmenedzsment oldaláról Fehér András, a Humansoft projekt igazgatója „Projektvezetés elmélete és gyakorlata” címmel tartott érdekfeszítő előadást az elmúlt időszak kemény munkáinak tapasztalatairól, az elmélet és a hazai gyakorlat közötti különbségekről. Hangsúlyozta, hogy a kórházi felhasználók oldaláról jelentkező túlzott elvárások sok konfliktust eredményeztek. Ugyanakkor az informatikai fejlesztő cégek nem képesek a felhasználók fejével gondolkodni, rosszul szervezik a munkájukat, nem jól osztják be az egyes projektszakaszokban rendelkezésre álló időt. Felhívta a figyelmet az adatmigráció fontosságára és a megvalósítás általánosítható hibáira, illetve tanulságaira. Végezetül kiemelt néhány megszívlelendő tanácsot (pl. „meg kell tanulni”: dokumentálni, hitelesen előadni és jól oktatni, ügyfélre figyelni és problémát megoldani). A projektmenedzsmenttel kapcsolatban legfőbb tapasztalatként kijelentette, hogy nem vonva kétségbe a sok tapasztalatra és elméleti kutatásra alapozott módszertanokat, de azok testre szabását, az adott feladathoz való illesztést elengedhetetlenül el kell végezni. Sok esetben pedig a józan ész diktálta, kézenfekvő megoldásokat tartja a legjobbnak. A HEFOP 4.4 blokk további előadásaiban a gyakorlatban alkalmazott informatikai megoldásokat, a bevezetés nehézségeit és tapasztalatait mutatták be az egészségügyi intézmények és a konzorcium projektvezetői. Závoda Ferenc, a Kaposvári Egyetem projektvezetője legfőbb tapasztalatnak azt tartja, hogy az informatikai cég fejlesztői és az intézményi felhasználók közötti párbeszéd sokkal konstruktívabb kell legyen. Ebben a projektmenedzsmentnek is fontos szerepe van. A pécsi klinikai informatikai rendszerbevezetés folyamatát, nehézségeit és az elért eredményeket foglalta össze tárgyszerű előadásában Dr. Somoskeöy Szabolcs a PTE Klinikai Központ projektvezetője. Perényi Dénes, aki Vass Dezső helyett tartotta meg helyzetjelentését az Észak-Magyarországi Régióban történt bevezetésekről. Mivel ebben a Konzorciumban 20 intézmény van, köztük sok kisebb méretű kórház vagy rendelőintézet, ezért sok fejlesztő cég „nyert” projektet. A zöld mezős beruházások (Edelényi Kórház, Putnoki Szakrendelő) és a lokális rendszerek bevezetése a célegyenesbe érkezett. Az Észak-Alföldi Régióban a projekt előre haladásáról Bartos Zoltán projekt koordinátor számolt be. A Konzorciumban lévő 10 intézménynél különböző az informatikai rendszer bevezetésének előrehaladása. Tapasztalata szerint a projekt ott halad jó úton, ahol a kórházi informatikusok alapos előkészítő munkát végeztek. Az előadásblokk után több témával kapcsolatban élénk hallgatói vita alakult ki. Mivel a konferencia záró eseményeként az összes érdekelt fél részvételével és Dr. Horváth Lajos szakértő moderálásával külön kerekasztal megbeszélést szerveztek a HEFOP 4.4 projekt regionális tapasztalatairól, ezért a vita automatikusan átalakult kerekasztal megbeszéléssé. A kerekasztal résztvevői (Dr. Hoffmann Zoltán az Észak-Magyarországi Régió részéről, Gonda Zoltán az Észak-Alföldi Régió vezetője, Szekeres Péter a Dél Dunántúli régió koordinátora és Reicher Péter az IKIR megvalósításában résztvevő HP Magyarország képviselője) egyetértettek abban, hogy ez a több mint 3 éve tartó projekt számos változást eredményez a hazai egészségügyi informatika területén és az egyes intézmények életében. A támogatásból letelepített sok-sok új hw-sw eszköz mellett óriási előrelépést jelent az egyes kórházak működésében a regionális kommunikáció megvalósulása. A kialakított és bevezetett rendszert azonban 5 éven át „önerőből” működtetni, üzemeltetni kell. Ez nagy odafigyelést és jelentős anyagi terheket is jelent a kedvezményezettek számára. Az egyes régiók eltérő utakat járnak be és különbözőképpen valósítják meg az IKIR – HIS kapcsolatot, ami egyúttal érdekes összehasonlításra ad majd alkalmat. Az eddigi tapasztalatokat országos szinten is össze kell gyűjteni és a jövőbeli fejlesztések, beruházások sikeressége érdekében közkinccsé kell tenni. A kétnapos V. Országos Infokommunikációs Konferencia ismét hasznos fórumot biztosított a szakmabeliek vélemény-nyilvánításának. A konferencia bebizonyította, hogy a kórházi szakemberek jól tudják, hogy az átalakuló egészségügyi ellátó rendszerben mára nélkülözhetetlenné vált az infokommunikációs technikák (telemedicina, távleletezés, eegészség) alkalmazása. Összeállította: Dévényi Dömötör Infokommunikációs rovatvezető IME VI. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2007. JÚNIUS 49
