A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
PORTRÉ Régi ember új szerepben Kincses Gyula, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára Kincses Gyula, az Egészségügyi Minisztérium újonnan kinevezett államtitkára Balatonfüreden, a járóbeteg-ellátók konferenciáján, a kinevezése és a hivatalba lépése közötti napon mondta el „szűzbeszédét“. Bevezetőként mintegy búcsút vett a kívülálló, a jó ötleteket és tetszetős elméleteket előadó szakértő szerepétől, s attól a kibúvótól is, hogy mint a minisztérium háttérintézményének, az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézetnek a főigazgatója nem kíván politikai vitákban részt venni. Mint ismeretes, Kincses Gyulát az SZDSZ jelölte az államtitkári posztra. Köztudott, hogy a korábbi debreceni fülorr-gégész szakorvos a rendszerváltozást követően az MDF színeiben lett országgyűlési képviselő és a Surján László által vezetett Népjóléti Minisztériumban vezette az egészségügy átalakításának koordinálását végző munkabizottság tevékenységét. Nevéhez köthető az alapellátás gyökeres megújítása, valamint aktív szerepet vállalt a HBCS-, illetve a németpont-rendszer kidolgozásában is. Később – miközben a GYÓGYINFOK igazgatóhelyettese volt – tanácsadóként működött valamennyi, azóta regnáló kormány mellett. Mint mondta, egyáltalán nem fűzik szoros szálak a szabad demokratákhoz, nem politikai kötődése miatt esett rá a miniszter és az Ügyvivő Testület választása. Olyan embert kerestek, aki egyrészt képes azonosulni a SZDSZ egészségügyi programjával, másrészt erősíti a minisztérium szakmai hitelét. Elmondta: régóta sok mindent gondol és publikál az egészségügy rendszeréről, annak magyarországi helyzetéről, s most, hogy lehetőséget kínáltak arra, hogy ezekből az elvekből és elképzelésekből valamit is átültessen a gyakorlatba, nem lett volna ildomos továbbra is megmaradni a tanácsadó kényelmes szerepében. SZEMÉLYES SZAKMAI AMBÍCIÓK Kincses Gyula személyes szakmai ambícióiról is szólt. Szeretne olyan kérdéseket feltenni, amelyeket eddig nem tettek fel, olyan definíciókig eljutni, amelyek eddig nem születtek meg. Például: mi az, hogy súlyponti kórház? Ameddig erre nincs válasz, addig lehetetlen struktúrát kialakítani, öszszerendezni a kompetenciákat és a feladatokat, szabályozni a betegutakat. A biztosítási rendszer átalakítása, de a szakmai tisztesség is azt kívánja, hogy szembenézzünk az ellátási csomag problémahalmazával – jelentette ki. Arról szó sincsen, hogy a több-biztosítós rendszerben a biztosítottaknak ne járnának olyan ellátások, amelyek ma járnak. A teljes csomag rögzítése, valamennyi részprobléma szakmapolitikailag he- lyes megválaszolása már csak terjedelmi okokból is lehetetlen. Mégis szükséges belátható időn belül a biztosítás fejében járó ellátási csomag egyes szegmenseit meghatározni. Válaszolni kell például az egynapos sebészetbe befogadott intézmények kérdésére: melyik beavatkozás során jár epidurális fájdalomcsillapítás a biztosítás, és melyik során csak külön díjfizetés fejében? Vagy: hány éves korig jár altatás a mandulaműtéthez és hány éves kortól csupán helyi érzéstelenítés? Másik alapvető kérdés: bizonyos beavatkozások milyen indikáció mellett részei a biztosítási csomagnak, milyen mellett nem. Példa rá a emlő- vagy az orrplasztika: bizonyos, hogy nem járhat szépészeti célú beavatkozás a biztosítás fejében, de járnia kell daganatos műtét utáni rekonstrukció keretében vagy baleseti sérülés után. A biztosítási csomag része annak meghatározása is, hogy a beteg hol, milyen körülmények között veheti igénybe az adott ellátást. Akik ismerik az államtitkár eddigi munkásságát, jól tudják, hogy szívügye az informatika. Hangsúlyozta, az informatikai kultúrában és eszközhasználatban napról napra nő a magyar egészségügy lemaradása a lehetőségektől. A KORMÁNY AMBÍCIÓI A személyes ambíciók után Kincses Gyula a kormány deklarált ambícióiról szólt. Mit lehet, és mit kell még ebben a ciklusban végrehajtani? Folytatás és korrekció a kulcsszavak. A kormányban senki nem gondolja úgy, hogy ami eddig történt, az hibátlan - mondta. De azt gondolja, hogy az irány jó, a megkezdett úton tovább kell menni. Van, amit újra kell szabályozni, van, ahol elegendő csak „jobban meghúzni a csavarokat“. A kormány folytatni, s egyúttal kiszélesíteni kívánja a 2005-ben meghirdetett Népegészségügyi Programot, annak legfontosabb elemeit: az Onkológiai, a Gyermek-egészségügyi és Szív-és Érrendszeri Nemzeti Programokat. Az intézményi gazdálkodás javítását a működési mód megváltoztatásával, vagyis gazdasági társaságokká alakulással kívánják elérni. Folytatódik a járóbeteg szakellátó intézményhálózat bővítése és fejlesztése, az onkológiai központok kialakítása és a sürgősségi betegellátás fejlesztése, valamint az Új Magyarországért program keretében a kórházi eszközpark megújítása, az épületállomány rekonstrukciója, valamint a tömbösítési program. A kormány programot dolgoz ki a hálapénz visszaszorítására. Kincses Gyula szerencsés helyzetben van, mivel tagja volt annak a munkabizottságnak, amely a miniszterelnök felkérésére elkészítette a program alapjául szolgáló do- IME VI. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2007. OKTÓBER 53 PORTRÉ kumentumot. A dolgozat két alapvető állítása: a hálapénzt nem lehet megszüntetni, visszaszorítani sem lehet tiltással vagy szankciókkal, csakis a kiváltó okok folyamatos felszámolásával. Elsőként: legálisan elérhetővé kell tenni mindazt, amit ma a beteg illegálisan, számla nélkül megvásárol. Az egészségügyi személyzet béremelése nem szüntetné meg egycsapásra a hálapénzt, ám esélytelen is, etikátlan is viszszaszorítása a bérek érdemi emelése nélkül. A REFORMOK MELLETT A sokszor szitokszavakkal párosuló értékelések a reformról nem egyedül Magyarországon hangzanak el. Európában mindenhol ellenállások közepette megy végbe a jóléti rendszerek átalakítása: az államok az örökölt értékeket megkísérlik megőrizni, miközben a globális piacon való versenyképesség javítására törekszenek, elsősorban azzal a céllal, hogy e jóléti rendszerek fedezetét előteremthessék. Ez a kihívás fokozottabban jelentkezik a volt szocialista országokban – fejtegette az új államtitkár egy másik előadásában, hozzátéve, hogy itt a konfliktusok jóval súlyosabbak lehetnek. Globális jellegű egészségügyi probléma az orvos- és képzett egészségügyi szakdolgozó hiány is. Az, hogy Magyarországról elmennek az orvosok máshová dolgozni, azt is jelenti: Angliában, Norvégiában, Németországban, Svédországban is hiány van. Az uniós munkaidő normatívák hatályba léptetése Európa-szerte hiányt okoz az ellátórendszerekben – érvelt Kincses Gyula, hozzátéve, hogy az egészségügy az egyetlen ágazat, ahol a technológia fejlődése nem vált ki, hanem ellenkezőleg, igényt generál az élőmunkára. nal NÉVJEGY Dr. Kincses Gyula 1976-ban végzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1980 – fül-orr-gégész szakorvosi szakvizsga. 1976-tól 1991-ig a DOTE-n dolgozott fül-orr-gégészként. 1990-től 1994-ig országgyűlési képviselő. 1991től 1998-ig a Gyógyinfok igazgatóhelyettese. 1998-tól 2001-ig a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó Stratégiai Elemző Központban dolgozott. 2001-től a Medinfo, az átalakulást követően az ESKI igazgatója. 2007. október 1-től az Egészségügyi Minisztérium államtitkára. A Fül- Orr- Gégegyógyászati Társaság tagja, valamint a Magyar Egészségügyi Informatikai Társaság, a Magyar Népegészségügyi Társaság és a Magyar Egészségügyi Telematikai Társaság alapító tagja. 1993-ban a MOTESZ International pályázat I. díjat, 2003ban „Pro Sanitate” díjat, 2007-ban a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetést kapott. Digitális mikroszkópia, patológia a szövettani oktatásban A digitális képábrázolás megjelenése a patológiában új lehetőségeket nyit a diagnosztikában, kutatásban és ma már az oktatásban is. Az üvegtárgylemezek digitalizálása és utána vizualizálása a virtuális mikroszkópban lehetővé teszi az oktatás teljes forradalmasítását. Nem szükséges évente drága, törékeny mintákat készíteni. Az oktatási anyagot interneten is elérhetővé lehet tenni, az oktató teremben a tanár és hallgató között szinkron kapcsolatot lehet teremteni. A vizsgák lebonyolításához is nagy segítséget adhat az elektronikus anyag. A digitális patológia terén a hazai ipar világszinten is csúcstechnológiát képvisel. A Szentágothai Tudásközpont keretén belül került kifejlesztésre a digitális patológia oktatási része. Ennek aktív résztvevője volt a Semmelweis Egyetem I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézete, illetve a 3DHISTECH Kft. A program kifejlesztésével egyidőben minőségbiztosítási oktatóanyagok, a posztgraduális képzés megújítása is elindult. A bemutatott fejlesztés, amely termékként sikeresen debütált a világpiacon is, kiemelkedő példája a hazai akadémiai-ipari együttműködésnek, amely új termékek kifejlesztése kapcsán a hazai munkahelyek számának növekedéséhez és a nemzeti termék növekedéséhez járul hozzá. TÉ 54 IME VI. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2007. OKTÓBER
