10 háziorvos – élve törvény által biztosított lehetőségével – új, szakmai érdekvédelemmel foglalkozó egyesületet hozott létre, amelynek célja – saját megfogalmazásuk szerint –, hogy együttműködve az alapellátásban dolgozó orvosokkal közreműködjön a biztosítási rendszer átalakításában. Az egyesület ugyanakkor nem vitatja el, hogy az orvosok érdekvédelmét a Magyar Orvosi Kamara (MOK) látja el, hozzátéve, hogy annak háziorvosi tagozata jelenleg nem működik. Az egyesület életre hívóinak meggyőződése, hogy ha a ma oly jellemző széthúzás helyett a közös ügy érdekében egységesen képviselhetik az alapellátásban résztvevő orvosokat, akkor erősebb pozícióból jó eredményeket érhetnek majd el.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
HÍREK – ESEMÉNYEK Megalakult a Háziorvosok Országos Egyesülete Átalakul a háziorvosok és a biztosítók viszonya? 10 háziorvos – élve törvény által biztosított lehetőségével – új, szakmai érdekvédelemmel foglalkozó egyesületet hozott létre, amelynek célja – saját megfogalmazásuk szerint –, hogy együttműködve az alapellátásban dolgozó orvosokkal közreműködjön a biztosítási rendszer átalakításában. Az egyesület ugyanakkor nem vitatja el, hogy az orvosok érdekvédelmét a Magyar Orvosi Kamara (MOK) látja el, hozzátéve, hogy annak háziorvosi tagozata jelenleg nem működik. Az egyesület életre hívóinak meggyőződése, hogy ha a ma oly jellemző széthúzás helyett a közös ügy érdekében egységesen képviselhetik az alapellátásban résztvevő orvosokat, akkor erősebb pozícióból jó eredményeket érhetnek majd el. Az új egyesület alakuló ülésén háromtagú elnökséget választott, amelyben a háziorvosi szakma igencsak prominens személyiségei foglalnak helyet: az elnök Balogh Sándor címzetes egyetemi tanár, az Országos Alapellátási Intézet igazgatója, az elnökség tagja Füredi Gyula, az Országos Alapellátási Intézet főigazgató helyettese, az Egészségügyi Minisztérium tanácsadója, a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületének (MÁOTE) soros elnöke, valamint Hajnal Ferenc professzor, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvosi Kara Háziorvosi Tanszékének vezetője, a Háziorvosi Szakmai Kollégium elnöke. Az alapítók szándéka, hogy a háziorvoslást érintő kérdésekben véleményt nyilvánítsanak, javaslataikkal segítve az állami és társadalmi szervek munkáját, azokkal rendszeres kapcsolatot fenntartva, együttműködve céljaik elérése érdekében. Bemutatkozó tájékoztatójukon Balogh Sándor elnök arról beszélt, hogy már évek óta, de különösen most ősszel, a MÁOTE 40., jubileumi ülésén esett igen sok szó arról, hogy szükségük lenne a háziorvosoknak (általános orvosoknak) érdekvédelemre, de nem lenne helyes, ha ezt a feladatot a tudományos társaság vállalná magára. Az érdekvédelemre és -képviseletre a közeli jövőben igen nagy szükség lesz. A magántőke bevonásával létrejövő, profitorientált regionális pénztárak ugyanis a szolgáltatások vásárlóivá válnak, olyan vásárlókká, akik ismerik a piaci tényezőket, akiknek érdekük a piacképesség fejlesztése és annak érvényesítése. Ez olyan új helyzet, amely a szolgáltatói oldaltól, jelen esetben a háziorvosoktól alkalmazkodást, új ismereteket és képességeket igényel. A törvénytervezet már benyújtásra került, ám a részletek kimunkálása még hátravan. A földrajzi tagoltság, a háziorvosi feladatok jellege és mennyisége, a háziorvosok egyéni tárgyalási pozícióját ked- vezőtlenül befolyásolja – mondta az elnök. Az egyesület célja tehát az, hogy – a tagok érdekeit képviselve – részt vegyen a biztosítási törvény elfogadása után a kapcsolódó jogszabályok, végrehajtási rendeletek, valamint a finanszírozási és egyéb szerződések kidolgozásában, valamint a finanszírozást érintő jogszabályok véleményezésében. Nyilvánvaló – hangzott el a tájékoztatón –, hogy az egyesület, a tagok egységes fellépése által lényegesen erősebb tárgyalási pozíciót képvisel, mint az egyes, elszigetelten dolgozó házivagy fogorvosok. Hangsúlyozták, a jövő nem a háziorvosok egyéni érdekérvényesítéséé, hanem inkább a csoportos, illetve kistérségi közösségek fellépéséé. Az egyesület pedig igyekszik a szolgáltatási szerződéskötések előkészítésében éppúgy segíteni, mint a hozzá fordulóknak információt és tanácsadást nyújtani. A finanszírozási feltételek tárgyalása előtt – a tevékenység folytatásához szükséges szakmai, jogi és finanszírozási feltételek egyértelmű kidolgozása érdekében – az egyesület széleskörű egyeztetést tervez. Teszi majd mindezt az orvosok számára lehetséges legkedvezőbb eredmény elérése érdekében. Például a különböző biztosítókkal kötendő finanszírozási szerződési feltételek kialakítása előtt magukra vállalják, hogy párbeszédet folytatnak a pénztárakkal, s a lehetséges legkedvezőbb eredmény érdekében egyenrangú félként képviselik a háziorvosokat. A kulcsszó később, Hajnal Ferenc szájából hangzott el: Magyarországon nincsen hagyománya a Németországban és más nyugati országokban működő Kasszaorvosok Szövetségének. Az új egyesület ennek a szerepkörnek a betöltésére készül. Balogh Sándor elmondta, azt reméli, hogy a reform során személyében és a tárgyi feltételekben is megerősödik a háziorvosi rendszer. Az alapellátás orvosai ugyanis csak ez esetben tudják betölteni a „kapuőri” szerepet (megelőzni a betegségeket, végleges ellátást adni a betegeiknek). A HOE elnökségének tagjai nem kívántak állást foglalni az egy biztosító-több biztosító kérdésében és abban sem, hogy a tervezett új pénztárak valójában biztosítók-e. Az elnök szerint – a háziorvosok szemszögéből nézve – nem az a kérdés, hogy egy vagy több biztosító finanszírozza-e az egészségügyi szolgáltatókat, hiszen az alapellátás szerepe, funkciója nem változik. Bizonyság erre az is, hogy az alapellátást érintő passzusok – mintegy másfél oldalnyi terjedelemben – az 1997-es egészségbiztosítási törvényből változtatás nélkül kerültek be az új törvény tervezetébe. Az azonban lényeges, hogy nem növekedhet, ellenkezőleg, csökkennie kell az alapellátás orvosaira háruló adminisztrációs terheknek. Azt várják, hogy a gyógyítási alapcsomagra és a járulék fejében járó szolgáltatási csomagra egyetlen szerződést köt majd a háziorvosokkal a biztosító, valamint, IME VI. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. NOVEMBER 19 HÍREK – ESEMÉNYEK hogy egységes és egycsatornás lesz a finanszírozás is. A kiegészítő csomag szerződésének megkötése pedig a biztosítók és a doktorok dolga legyen – mondta. Az alapítók – személyük az elnökség tagjain kívül nem ismert – tehát élni kívánnak az egyesületi forma adta tárgyalási lehetőséggel, saját ismereteikre és tapasztalataikra támaszkodva, és megfelelő tudással rendelkező alapellátási, jogi, gazdasági és kommunikációs szakemberek bevonásával partnerei kívánnak lenni mind a háziorvosoknak, mind a döntéshozóknak, biztosítóknak és ebből kifolyólag a betegeknek is – zárul a bemutatkozó nyilatkozat, amelyet a jelenlévők némi zavarral fogadtak. Nem világos ugyanis, hogy mi a célja egy olyan kvázitársadalmi szervezetnek, amelynek vezetői azonosak a minisztérium háttérintézményeként működő országos intézet, illetve a miniszter tanácsadó szerveként működő szakmai kollégium vezetőivel. Kérdés, hogy a jogszabályok előkészítése, véleményezése során melyikük az asztal melyik oldalán foglal majd helyet, s az is kérdés, hogy a biztosítókkal való egyeztetés során tagságuk vagy munkáltatójuk érdekeit képviselik-e majd. Az egyik gazdasági lap cikkírója feltéte- lezése szerint a betegek adatait hivatalból gyűjtő OALI ezen a szervezeten keresztül informálja majd a profitéhes biztosítókat. Ezekre a kérdésekre, kétségekre a jövő ad majd választ. Jelenleg 6848 háziorvosi praxis létezik, ezek közül mintegy 150 tartósan betöltetlen. Füredi Gyula kifejtette, hogy ezek jelentős része csak a statisztikákban szerepel, és feltehetően soha nem is lesz betöltve. Balogh Sándor szerint azonban ez nem véletlen, ugyanis a betöltetlen praxisok hatvan százaléka – a hozzájuk tartozó mindössze 300-400 páciens miatt – nem képes eltartani egy praxist. Ezen a gondon – a remények szerint – a kistérségi háziorvosi körzetek kiépítésével és a járóbeteg-szakellátás bővítésével kívánnak segíteni. Úgy tűnik, hosszú idő után ismét emelkedik a háziorvoslás megbecsültsége. Erre az enged következtetni, hogy az idén meghirdetett 60 háziorvosi rezidensi állásra közel 250 frissen végzett orvos jelentkezett. Számítani lehet arra is, hogy a kórházi ágyszám-csökkentés miatt állás nélkül maradó szakorvosok egy része – a háziorvosi képesítést is megszerezve – az alapellátásban helyezkedik majd el. Nagy András László Korszerű érrendszer vizsgálat és terápia: az egyik legmodernebb DSA készülék a Debreceni Egyetemen 2007. november 15-én a nyilvánosságnak is bemutatták a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában 2 hónapja sikeresen működő, az egyik legmodernebb DSA (digitális szubtrakciós angiográf) készüléket. A készülékkel az érrendszer vizsgálata a beteg számára lényegesen kisebb megterhelést jelent, rövidül a beavatkozás utáni kötelező fekvés hossza, csökken az ápolási napok száma, javul az életminőség és elkerülhető a hosszú utógondozás. A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában található az a legmodernebb DSA készülék, melyből Magyarországon is csupán néhány áll rendelkezésre az érbetegségek gyors és pontos diagnosztikájára és kíméletes terápiájára. Az új DSA készülék a beteg körül nagy sebességgel forogva képes a kóros érrendszer pontos ábrázolására 3D technika segítségével. Az új angiográf alkalmazásával lehetséges többek közt az artériás érszűkület vagy elzáródás meggyógyítása műtét és altatás nélkül, a stroke-ban szenvedő betegek korrekt, gyors ellátása és az eredményes daganatterápia. Ez a modern berendezés kevesebb kontrasztanyag felhasználásával jobb minőségű képet ad, mint a korábbi eljárások. Lehetőség van továbbá beavatkozás közben CT minőségű rétegfelvételt készíteni, így például a vérzéses szövődmény azonnal felfedezhető. A berendezés röntgen sugárral működik, de nem folyamatos sugárzással dolgozik, hanem pulzálva, amely még elég gyakori ahhoz, hogy folyamatos képet lássunk, de lényegesen csökkenti a beteget érő dózist. Habár a berendezés drága, és az intervenciós eljárások költsége sem olcsóbb a hagyományos sebészi beavatkozásoknál, a beteg számára azonban lényegesen kisebb megterhelést jelent, rövidül a beavatkozás utáni kötelező fekvés hoszsza, csökken az ápolási napok száma, javul az életminőség és elkerülhető a hosszú utógondozás. Dr. Paragh György, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának elnöke a tájékoztatón elmondta: „Példaként kiemelném, hogy a DSA laboratóriumban a stroke-ban szenvedő betegek korrekt, gyors ellátása érdekében a néhány órája meglévő agyi érelzáródásokat a vérröghöz juttatott katéteren keresztül több esetben sikeresen oldották fel a szakembereink, együttműködve az Idegklinika orvosaival. Tervezzük az agyi verőértágulatok gyógyítását is a berendezés segítségével. Ezek a beavatkozások az Auguszta program egyik fő célkitűzését – mely az érbetegségek megelőzésére, gyógyítására irányul – is nagyban elősegítik.” TÉ 20 IME VI. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. NOVEMBER
