IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Tradíció és innováció a gyógyszeriparban - Kutatóintézetet nyitott a Servier Budapesten

  • Cikk címe: Tradíció és innováció a gyógyszeriparban - Kutatóintézetet nyitott a Servier Budapesten
  • Szerzők: Boromisza Piroska
  • Intézmények: IME szerkesztőség
  • Évfolyam: VII. évfolyam
  • Lapszám: 2008. / 1
  • Hónap: február
  • Oldal: 38-39
  • Terjedelem: 2
  • Rovat: INFOKOMMUNIKÁCIÓ
  • Alrovat: KUTATÁS - FEJLESZTÉS

Absztrakt:

Az első független francia gyógyszeripari cégcsoport, a Servier fejlődése szempontjából hazánk – gyógyszeripari tradíciói révén – páratlan lehetőségeket rejt magában, hiszen az Európai Unió tagállamai közül kevés képes originális gyógyszerfejlesztésre és gyártásra. A Servier Hungária igazgatója, Franck Parisot abból az alkalomból nyilatkozott lapunknak, hogy a vállalat ez év januárjában megnyitotta új gyógyszerkémiai kutatóintézetét a fővárosi Graphisoft Parkban. Mint elmondta: cégük stratégiai partnerként tekint hazánkra, és azt reméli, hogy az iparágat sújtó intézkedéseket magában foglaló egészségügyi reformfolyamat az innováció-támogatás irányába fog elmozdulni.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
KUTATÁS – FEJLESZTÉS Tradíció és innováció a gyógyszeriparban Kutatóintézetet nyitott a Servier Budapesten „A kutatás a küldetésünk, ez a gyógyszeripar munkájának lényege, ebben a munkában kell sikereket elérnünk.” (Dr. Jacques Servier) Az első független francia gyógyszeripari cégcsoport, a Servier fejlődése szempontjából hazánk – gyógyszeripari tradíciói révén – páratlan lehetőségeket rejt magában, hiszen az Európai Unió tagállamai közül kevés képes originális gyógyszerfejlesztésre és gyártásra. A Servier Hungária igazgatója, Franck Parisot abból az alkalomból nyilatkozott lapunknak, hogy a vállalat ez év januárjában megnyitotta új gyógyszerkémiai kutatóintézetét a fővárosi Graphisoft Parkban. Mint elmondta: cégük stratégiai partnerként tekint hazánkra, és azt reméli, hogy az iparágat sújtó intézkedéseket magában foglaló egészségügyi reformfolyamat az innováció-támogatás irányába fog elmozdulni. – Igazgató úr, azon örömteli alkalomból ültünk le beszélgetni, hogy a közelmúltban cégük megnyitotta gyógyszerkémiai kutatóintézetét Budapesten. Ha jól tudom, a Servier mindeddig kizárólag Franciaországban működtetett kutatóhelyeket. Miért éppen hazánkra esett a választás? Jól tudja: Croissy és Suresnes után a Servier életében első ízben került sor külföldi kutatóközpont létesítésére az önök fővárosában. S hogy miért itt? Nos, nem véletlenül! Elsőként az érzelmi okot említeném: cégünk alapítójának, Servier doktornak barátja volt Beregi László, aki részt vett suresnes-i kutatóintézetünk alapításában, és 1960-tól 1984ig vezette annak Kémiai Osztályát. Ez a zseniális kémikus negyven eredeti szabadalmat dolgozott ki, és két nagyon fontos vegyületet fedezett fel – az indapamidot és gliclazidot –, amelyek megszületése dimenzióváltást hozott a cég életébe. Ezeket a hatóanyagokat a mai napig alkalmazzák a magas vérnyomás és a cukorbetegség kezelésében. De nem Beregi László az egyetlen, aki hírnevet szerzett Magyarországnak a kémia és gyógyszerészet terén: elég SzentGyörgyi Albertre, vagy Oláh Györgyre gondolnunk. Nincs még egy nemzet, amelyik annyi Nobel-díjas tudóssal büszkélkedhet, mint a magyar. PRO ÉS KONTRA – Hadd vessem itt közbe, hogy a kutatóközpont ünnepélyes megnyitóján Dr. Jean-Philippe Seta, a Servier Csoport ügyvezető elnöke elmondta: a jelenleg az Egyesült Államokban aktívan dolgozó Oláh György csapatának egyik posztdoktor munkatársa már megérkezett Budapestre, hogy bekapcsolódjon az önök kutatásaiba. 38 IME VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2008. FEBRUÁR Ez is azt igazolja, hogy a magyar gyógyszerkémiai iskolát a világon mindenhol elismerik és nagyra tartják. Mindemellett ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Magyarország igen komoly, több, mint százéves gyógyszeripari múltra tekint vissza. Mindezeket figyelembe véve könnyű megérteni, hogy a Servier vezetősége miért tette le a voksát éppen az önök hazája mellett. A teljesség kedvéért azonban meg kell jegyezni, hogy a budapesti kutatóközpont létrehozásával kapcsolatos döntés a 2007-ben bevezetett megszorító intézkedések előtt történt. – A kedvezőtlen gazdasági változások nem ingatták meg a cég vezetőit az elhatározásukban? Az egészségügyi reformintézkedésekkel együtt bevezetett súlyos adóterhek miatt a gazdasági környezet valóban igen kedvezőtlenné vált, ám még ez sem tántorította el a cégvezetést a budapesti beruházással kapcsolatos döntésétől. Mi sem bizonyítja jobban a Servier Magyarországba vetett hitét és a kutatás iránti elkötelezettségét, mint a budapesti kutatóközpont létesítése, amelynek összköltsége elérte a 7 milliárd forintot. A gyógyszerfejlesztés és -kutatás maga a jövő. Remélhetőleg így értékelik majd a tevékenységünket az egészségpolitikai döntéshozók is, és ez tükröződni fog a gyógyszeripari szereplőket érintő jövőbeni rendelkezésekben is. A Servier ugyanis hosszú távú magyarországi jelenlétet tervez, amelyhez szervesen illeszkedik a gyártótevékenységen, hatóanyag-előállításon, csomagoláson és forgalmazáson túlmenően a magyar kutatók tudására alapozott originális kutatás. A Servier Hungária és az Egis Gyógyszergyár – amelynek a Servier cég 1995 óta többségi tulajdonosa – együttesen a Servier Csoport második legfontosabb központját jelentik Európában. A Servier Csoport alkalmazottainak 15%-át, közel háromezer főt foglalkoztat Magyarországon. Piaci részesedése hazánkban 9%. KUTATÁSI IRÁNYOK – Melyek a budapesti kutatóközponttal kapcsolatos legfontosabb elvárások? Az intézet legfőbb feladata, hogy új gyógyszerjelölt molekulákat találjon az onkológiai betegségek és a diabétesz kezelésére. A kezdet reményteljesnek tűnik, hiszen két molekulát már sikerült szintetizálni. A részletekről azonban még korai lenne beszélni, hiszen a kutatások kezdeti szakaszában járunk. A molekulák előállításán túlmenően a klinikai fejlesztést is magunk végezzük három, erre a célra létesített kutatóhelyen, KUTATÁS – FEJLESZTÉS amelyek egyike – az 1997-ben létesített Nemzetközi Gyógyászati Kutatóközpont (ICTR) – Budapesten működik. A magyarországi ICTR 25 munkatársa 2007-ben 20 gyógyszer tesztelését végezte el 62 II. és III. fázisú projekt keretében. A kutatási eredményekről szólva hadd mondjam még el, hogy jelenleg 27 fejlesztés alatt álló molekulával rendelkezünk a szív- és érrendszeri betegségek, a központi idegrendszer és pszichiátria, az onkológia, a diabétesz és anyagcsere-betegségek, valamint a reumatológia terén. Közülük négy hatóanyag humán I. fázisban, kettő II. fázisban, hat III. fázisban, egy pedig már a törzskönyvezés szakaszában van. – Elárulna közelebbit is a legígéretesebbekről? A Valdoxan (agomelatin) depresszióellenes szer, amely melatonerg antagonista és járulékos szerotonerg antagonista hatással is rendelkezik. Megemlíteném még a Triplion nevű trombin inhibitort, amely egy új hatástani csoport első képviselője a trombotikus betegségek (stroke) kezelésében. – Mennyit költ összesen a Servier kutatás-fejlesztésre? A Servier évente összesen 3,3 milliárd eurós forgalmat bonyolít, árbevételének 25%-át (800 millió eurót) fordítja kutatás-fejlesztésre – ez jelentősen meghaladja a szektor szereplőinek átlagát. A cég nem csak anyagi, hanem humánerőforrás szempontból is kiemelten menedzseli a kutatási tevékenységet: világszerte foglalkoztatott 20 ezer munkatársa közül 2600-an a K+F területén dolgoznak. – A K+F ráfordításokat tekintve ezek szerint a Servier valóban kimagaslik a mezőnyből. Miben különbözik még a többi gyógyszergyártó vállalattól? A Servier cég tőkéje egy alapítvány tulajdonában van, amelyet Servier úr hozott létre. Ennek a működési formának köszönhetően a vállalatcsoport ellen tud állni a felvásárlási kezdeményezéseknek, és valódi függetlenséget élvezve folytathatja tevékenységét. – Beszéltünk a gyógyszeripar számára kedvezőtlen magyarországi gazdasági környezetről? Ön szerint meddig tolerálható a jelenlegi helyzet az itt működő nagyvállalatok számára? A gyógyszerkutatás és -fejlesztés hosszú távú előretekintést feltételez, hiszen az egy molekulára jutó ciklusidő több mint tíz év. Az állandóan változó gazdasági környezet azonban lehetetlenné teszi a tervezhetőséget. Ez igencsak megnehezíti a stratégiai döntéseket a Magyarországon működő vállalkozások számára. A másik probléma, hogy a magyar kormányzat nem preferálja az innovatív készítményeket. Ez különösen fájó egy olyan cég számára, amely leginkább a K+F felé elkötelezett. A kiszámíthatóság és az innovatív készítmények helyzetének kiegyensúlyozása tehát nagyon fontos lenne. Mi vállalást tettünk azzal, hogy megnyitottuk a budapesti kutatóközpontot, és reméljük, hogy a törekvéseink nem lesznek hiábavalóak. Hiszen nekünk fontos Magyarország, de legalább annyira fontos az ország számára is a mi jelenlétünk. b.p. NÉVJEGY Franck Parisot felsőfokú tanulmányait a L’Université de Paris XI Gyógyszerészeti Karán és a l’Ecole Supérieure de Commerce de Paris (azaz a Párizsi Kereskedelmi Főiskolán) végezte. A diplomák megszerzését követően 1993-ban kapcsolódott be a gyógyszeriparba. Szakmai tapasztalatait Franciaországban, Írországban, Csehországban és Magyarországon szerezte. 2004 óta a Servier Hungária Kft. ügyvezető igazgatója. VI. Infokommunikációs Konferencia 2008. május 28. Best Western Hotel Hungaria – 1074 Budapest, Rákóczi út 90. LARIX Kiadó Kft. 1089 Budapest, Kálvária tér 3. • Telefon/fax: 333 2434, 210 2682 www.imeonline.hu • ime@imeonline.hu • www.larix.hu • larix@larix.hu IME VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2008. FEBRUÁR 39