Intézmények:Pécsi Tudomány Egyetem Orvostudományi és EgészségtudományiKoordinációs Központ Klinikai Központ Szülészeti és Nôgyógyászati Klinika
Évfolyam: VII. évfolyam
Lapszám:2008. / 3
Hónap:április
Oldal:36-40
Terjedelem:5
Rovat:KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA
Alrovat:KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA
Absztrakt:
A képalkotó eljárások közül az utóbbi évtizedekben az ultrahang-diagnosztika rohamos fejlődésének lehettünk tanúi. Az 1980-as évek vége óta a 3D ultrahang a kutatás fő területévé vált a szülészetben és nőgyógyászatban is. A 3D vizsgáló módszer a diagnosztikus pontosság és gyorsaság jelentős javulását eredményezte. A 3D ultrahangvizsgálat volumenképeket ábrázol, a volumenen belül minden struktúra vizsgálható nemcsak felületi nézetből, hanem szimultán megjelenített áttetsző (ún. transzparens) üzemmódban is. A térhatású kép segítségével az ébrény és a magzat anatómiai viszonyai pontosabban elemezhetők, számos fejlődési rendellenesség korábban kerül felismerésre. A magzati szerv-volumetria kiegészítve a 3D áramlásvizsgálatokkal normális és kóros szervműködés vizsgálatát teszi lehetővé. Új ismeretekkel gazdagodhatunk a magzati fiziológia területén. A 3D ultrahangtechnika hasznos nem-invazív eszközévé vált az embrionális és magzati fejlődés tanulmányozásának, amely helyettesítheti az invazív (vetélési kockázattal járó) vizsgáló eljárásokat. A technika fejlődésével megvalósult a 3D digitális képalkotás és archiválás, és az ún. telemedicina révén szakmai és interdiszciplináris hazai vagy akár nemzetközi konzultációs lehetőséget vehetünk igénybe. A XXI. század küszöbén forradalmi áttörést hozott a mozgóképet adó négy-dimenziós (4D), más néven „realtime 3D”, vagy „live-3D” technika klinikai gyakorlatba való bevezetése. A folyamatos valós idejű térbeli ábrázolás révén, a magzat méhen belüli fejlődése, viselkedése, személyiségének és egyediségének kialakulása tanulmányozható.
Angol absztrakt:
The development of diagnostic ultrasound increased in the last decades. From the end of '80s research projects mainly focus on 3D ultrasound imaging in Obstetrics and Gynecology, which resulted in the improvement of the diagnostic accuracy and the speed of the diagnostic workflow. The volumetric visualization of 3D ultrasound allows not only the surface rendering of the examined volume, but also the inner parts can be seen simultaneously by the help of transparent mode. The fetal anatomical relations can be analized more precisely and many of the congenital anomalies can be discovered earlier thanks to the three-dimensional imaging. The fetal organ-volumetry together with the 3D Doppler-technics enables the examination of normal and pathologic organ function in many cases, which provides us extended knowledge of fetal physiology from time to time. The 3D ultrasound technics became useful non-invasive method in the examination of embrio- and fetogenesis, which can even replace the invasive examinal procedures, that has risk of abortion. According to the technical development of three-dimensional digital imaging, archiving and telemedicine there is a possibility to have a resort to either national or international, professional and interdisciplinar consultation. The 'four-dimensional' called 'real-time 3D' ultrasound or live-3D technics with motion picture is revolutionary innovation in clinical practice on the dawn of 21st century, which helps us examining the fetal development, personality and it's behavior by the real-time, continous three-dimensional ultrasound technics.
Intézmény: Pécsi Tudomány Egyetem Orvostudományi és EgészségtudományiKoordinációs Központ Klinikai Központ Szülészeti és Nôgyógyászati Klinika
[1] Brinkley IF, McCallum WD, Muramatsu SK. Fetal weight estimation from length and volumes found by threedimensional ultrasonic measurements. J Ultrasound Med 1984; 3: 162-169.
[2] Kurjak A, Kupesic S, Banovic I, Hafner T, Kos M. The study of morphology and circulation of early embryo by three-dimensional ultrasound and power Doppler. J Perinat Med 1999; 27: 145-157.
[3] Kupesic S, Kurjak A, Ivancic-Kosuta M. Volume and vascularity of the yolk sac studied by three-dimensional ultrasound and color Doppler. J Perinat Med 1999: 27: 9 1-96.
[4] Wladimiroff JW, Huisman TWA, Stewart PA. Fetal cardiac flow velocities in the late first trimester of pregnancy: a transvaginal Doppler study. J Am Coll Cardiol 1991; 17: 357-359.
[5] Wladimiroff JW, Huisman TWA, Stewart PA. Fetal and umbilical flow velocity waveforms between 10-16 weeks' gestation: a preliminary study. Obstet Gynecol 1991; 78: 812-814.
[6] Merz E, Bahmann F. Weber G. Volume (3D) scanning in the evaluation of fetal malformations a new dimension in prenatal diagnosis. Ultrasound Obstet Gynecol 1995; 5: 222-227.
[7] Levaillant.IM, Benoit B, Bady.1, Rotten D. Ecographic tridimensionelle apport technique et clinique en ecographic obstetricale. Reprod Hum Horm 1995; 3: 341- 347.
[8] Pretorius DH, Nelson TR. Fetal face visualization using three-dimensional ultrasonography. J Utrasound Med 1995; 14: 349-356.
[9] Lee A, Deutinger J, Bernaschek G. Three-dimensional ultrasound: abnormalities of the fetal face in surface and volume rendering mode. Br J Obstet Gynaecol 1995; 102: 302-306.
[10] Nicolaides KH, Shawwa L, Brizol M, Snijders RJM. Ultrasonographically detectable markers of fetal chromosomal defects. Ultrasound Obstet Gynecol 1993; 3: 56- 69.
[11] Hull AD, Pretorius DH. Fetal face: what we can see using 2-dimensional and 3-dimensional ultrasound imaging. Semin Roentgenol 1998; 33: 369-374.
[12] Hata T. Three-dimensional ultrasonographic assessment of fetal hands and feet. Ultrasound Obstet Gynecol 1998; 12: 235-239.
[13] Nelson TR, Pretorius DH, Sklansky M, Hagen-Ansert S. Three-dimensional echocardiographic evaluation of fetal Szüléheart anatomy and function: acquisition, analysis and display. J Ultrasound Med 1996; 15: 1-9.
[14] Kurjak A, Kos M. Three-dimensional ultrasonograhy in prenatal diagnosis. In: Chervenak FA, Kurjak A, eds. Fetal Medicine. Carnforth: Parthenon Publishing, 1999; 102-108.
[15] Lee A, Kratochwil A, Deutinger J, Bernaschek G. Threedimensional ultrasound in diagnosing phocomelia. Ultrasound Obstet Gynecol 1995; 5: 238-240.
[16] Arany A., Vizer M., Wilhelm F., Szabó I. A háromdimenziós ultrahang technika alkalmazása a szülészetben. Magyar Nőorvosok Lapja, 2005; 68, 87-94.
[17] Nicolaides KH, Snijders RJM, Gosden CM et al. Ultrasonographically detectable markers of fetal chromosomal abnormalities. Lancet 1992; 340: 704-707.
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA A három- és négydimenziós ultrahang-diagnosztika a szülészetben Dr. Arany Antal, Dr. Vízer Miklós, Pécsi Tudomány Egyetem Orvostudományi és Egészségtudományi Koordinációs Központ, Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika A képalkotó eljárások közül az utóbbi évtizedekben az ultrahang-diagnosztika rohamos fejlődésének lehettünk tanúi. Az 1980-as évek vége óta a 3D ultrahang a kutatás fő területévé vált a szülészetben és nőgyógyászatban is. A 3D vizsgáló módszer a diagnosztikus pontosság és gyorsaság jelentős javulását eredményezte. A 3D ultrahangvizsgálat volumenképeket ábrázol, a volumenen belül minden struktúra vizsgálható nemcsak felületi nézetből, hanem szimultán megjelenített áttetsző (ún. transzparens) üzemmódban is. A térhatású kép segítségével az ébrény és a magzat anatómiai viszonyai pontosabban elemezhetők, számos fejlődési rendellenesség korábban kerül felismerésre. A magzati szerv-volumetria kiegészítve a 3D áramlásvizsgálatokkal normális és kóros szervműködés vizsgálatát teszi lehetővé. Új ismeretekkel gazdagodhatunk a magzati fiziológia területén. A 3D ultrahangtechnika hasznos nem-invazív eszközévé vált az embrionális és magzati fejlődés tanulmányozásának, amely helyettesítheti az invazív (vetélési kockázattal járó) vizsgáló eljárásokat. A technika fejlődésével megvalósult a 3D digitális képalkotás és archiválás, és az ún. telemedicina révén szakmai és interdiszciplináris hazai vagy akár nemzetközi konzultációs lehetőséget vehetünk igénybe. A XXI. század küszöbén forradalmi áttörést hozott a mozgóképet adó négy-dimenziós (4D), más néven „realtime 3D”, vagy „live-3D” technika klinikai gyakorlatba való bevezetése. A folyamatos valós idejű térbeli ábrázolás révén, a magzat méhen belüli fejlődése, viselkedése, személyiségének és egyediségének kialakulása tanulmányozható. The development of diagnostic ultrasound increased in the last decades. From the end of '80s research projects mainly focus on 3D ultrasound imaging in Obstetrics and Gynecology, which resulted in the improvement of the diagnostic accuracy and the speed of the diagnostic workflow. The volumetric visualization of 3D ultrasound allows not only the surface rendering of the examined volume, but also the inner parts can be seen simultaneously by the help of transparent mode. The fetal anatomical relations can be analized more precisely and many of the congenital anomalies can be discovered earlier thanks to the three-dimensional imaging. The fetal organ-volumetry together with the 3D 36 IME VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2008. ÁPRILIS Doppler-technics enables the examination of normal and pathologic organ function in many cases, which provides us extended knowledge of fetal physiology from time to time. The 3D ultrasound technics became useful non-invasive method in the examination of embrio- and fetogenesis, which can even replace the invasive examinal procedures, that has risk of abortion. According to the technical development of three-dimensional digital imaging, archiving and telemedicine there is a possibility to have a resort to either national or international, professional and interdisciplinar consultation. The 'four-dimensional' called 'real-time 3D' ultrasound or live-3D technics with motion picture is revolutionary innovation in clinical practice on the dawn of 21st century, which helps us examining the fetal development, personality and it's behavior by the real-time, continous three-dimensional ultrasound technics. A képalkotó eljárások közül az utóbbi évtizedekben az ultrahang-diagnosztika rohamos fejlődésének lehettünk tanúi. Számos előnye lehetővé tette a méhen belül fejlődő ébrény, később a magzat pontos anatómiai és funkcionális állapotának vizsgálatát. Az ultrahang-diagnosztika által nyújtott információk átalakították a szülészeti ellátásban folytatott gyakorlatunkat, napjainkban e technika a szülészet nélkülözhetetlen eszközévé vált. Hazánkban a szülészeti ultrahangvizsgálatok végzésének feltételei részletesen meghatározottak és kidolgozottak: a napjaink gyakorlatát megalapozó MSZNUT szakmai protokollja pontosan definiálja a szülészeti ultrahangvizsgálatok végzéséhez szükséges személyi jártasságot, tárgyi feltételeket, intézményi szintet, továbbá meghatározza a szűrővizsgálatok idejét, célját, megadja a vizsgálandó képleteket és mérendő mutatókat, megszabja az összefoglaló értékelés (lelet) formai és tartalmi követelményeit. Az ultrahangvizsgálatot végző személy e tevékenységéért szakmai, jogi és etikai vonatkozásban egyaránt felelős. A terhesség alatti szűrővizsgálat panasz és tünetmentes terhesek meghatározott elvek szerinti, válogatás nélküli ultrahangvizsgálata, melynek elsődleges célja a terhességi kornak megfelelő normális, vagy ettől eltérő kóros állapotok szűrése, vagyis a méhen belül fejlődő ébrény, majd magzat normális és kóros morfológiai, valamint funkcionális viszonyait ábrázolja. A terhesség alatt javasolt szűrővizsgálatok számában jelentős különbségek mutatkoznak az egyes országok között, Magyarországon a 12-13, 18-19, 30-32 és KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA 36-38. terhességi héten javasolt ultrahang szűrővizsgálatot végezni. A magzati fejlődési rendellenességek 1960-as években történt első ultrahang-leírása óta számos, egyre tökéletesebb diagnózis született két-dimenziós (2D) ultrahangvizsgálattal. Ahogy a képi minőség javulása fejlesztette a kifinomult diagnosztikai lehetőségeket, a 2D ultrahang korlátai egyre világosabbá váltak. Ilyen pl.: a képi információ, mely függ a beállítás szögétől, a megjelenítés pedig az ultrahangvizsgálatot végző gyakorlatától. A 2D ultrahangvizsgálat csupán metszeti síkok ábrázolására képes, „foto-realisztikus felületi, illetve áttetsző” képek megjelenítése nem lehetséges, továbbá nehéz a reprodukálhatóság, a dysmorphologiai értékelés korlátozott. Brinkley és munkatársai 1974-ben készítették el először a humán magzat három-dimenziós (3D) ultrahangképét 15 db, 1-cm-es közönként készített ultrahang-tomogram felhasználásával, később rekonstruálták a magzat geometriai modelljét [1]. Az 1980-as évek vége óta a 3D ultrahang a kutatás fő területévé vált a szülészetben és nőgyógyászatban is. Jelenleg az ultrahangtechnika fejlettsége olyan stádiumban van, amely néhány mm-es struktúrák in vivo térbeli megjelenítését teszi lehetővé. A 3D ultrahangvizsgálat volumenképeket ábrázol a 2D ultrahang metszeti képeivel szemben. A térfogat-leképezés a magzat panoráma képét ábrázolja felületi rekonstrukciós üzemmód alkalmazásával. További felületi képek nyerhetők a volumenen belüli bármely területről is. A magzati anatómia 3D ultrahangvizsgálatának legújabb eredménye a „szoborszerű” kép. A volumenen belül minden struktúra vizsgálható nemcsak felületi nézetből, hanem szimultán megjelenített áttetsző (ún. transzparens) üzemmódban is. A jó minőségű 3D felületi ábrázolás nélkülözhetetlen feltétele a három ortogonális sík és alapmetszet megjelenítése, valamint a vizsgálni kívánt felület és az ultrahangvizsgáló fej (transducer) közötti megfelelő nagyságú magzatvízablak jelenléte. Fontos az ortogonális síkok pozicionálása, hogy közvetlen (tiszta) felületi képet nyerjünk. A felületi rekonstrukciós üzemmód hasznos a magzati arc és a végtagok körvonalazására. A fej-nyaki képletek, valamint a végtagok, kezek, lábak és ujjak alaki rendellenességeinek 3D megjelenítése segíthet a kromoszóma rendellenességek és szindrómák felismerésében. A magzati csontváz transzparens maximum üzemmódban ábrázolható, a pontos analízis döntő jelentőségű a topografikus rendellenességek felderítésében. A 3D vizsgáló módszer a diagnosztikus pontosság és gyorsaság jelentős javulását eredményezte. A térhatású kép segítségével az ébrény és a magzat anatómiai viszonyai pontosabban elemezhetők, számos fejlődési rendellenesség korábban kerül felismerésre. Az 5. héttől a 12. hétig típusos embrionális jellegzetességek vizsgálhatók 3D-ben [16]. A szikhólyag szerkezeti, áramlási viszonyainak változása a terhesség kimenetelével összefüggésben van [2, 3]. Az embrionális véráramlás 3D ultrahangvizsgálatainak jellegzetességei élettani ismereteinket bővítették [4, 5]. A 3D ultrahang adta lehetőségek már a terhesség kezdeti heteiben jelentősek. A magzati szerv-volumetria kiegészítve a 3D áramlásvizsgálatokkal normális és kóros szervműködés vizsgálatát teszi lehetővé. Új ismeretekkel gazdagodhatunk a magzati fiziológia területén. A terhesség második és harmadik trimeszterében mód nyílhat a rizikóterhesek egy részének kiemelésére. A korai diagnózis feltétele a helyes terápia bevezetésének. Ezen eljárások a koraszülöttek, ezen belül is az igen alacsony súlyú magzatok életkilátásait és életminőségét számottevően növelhetik. A 3D ultrahangtechnika hasznos nem-invazív eszközévé vált az embrionális és magzati fejlődés tanulmányozásának, amely helyettesítheti az invazív (vetélési kockázattal járó) vizsgáló eljárásokat [6, 7]. A technika fejlődésével megvalósult a 3D digitális képalkotás és archiválás, mely lehetővé teszi, hogy a beteg jelenléte nélkül tovább vizsgálódjunk. A rögzített képanyag ismételt vizsgálatával pontosíthatjuk a már felismert rendellenességeket, korábban fel nem ismert elváltozásokat szűrhetünk ki, és az ún. telemedicina révén szakmai és interdiszciplináris hazai vagy akár nemzetközi konzultációs lehetőséget vehetünk igénybe. A XXI. század küszöbén forradalmi áttörést hozott a mozgóképet adó négy-dimenziós (4D), más néven „realtime 3D”, vagy „live-3D” technika klinikai gyakorlatba való bevezetése. Megfelelő számú volumenkép-sorozat adott képfeldolgozási sebességgel történő leképezése és megjelenítése révén filmszerű élményként látható a 3D vizsgálattal „szoborszerű” ébrény és magzat mozgása. A folyamatos valós idejű térbeli ábrázolás révén, a magzat méhen belüli fejlődése, viselkedése, személyiségének és egyediségének kialakulása tanulmányozható [8-10]. Ez egyúttal a szülők, és a magzat közötti kötődést jelentősen erősíti. Azonban számos etikai kihívást is jelent. A 12. terhességi héten az embrionális arc részleteiben tanulmányozható [11]: elkülöníthetőek a szemüregek, az orr, a felső és alsó állcsontok. Az agyi keringés részletesen vizsgálható 3D áramlási vizsgálatokkal. A középbél sérvszerű kiboltosulása miatt a hasfal kisfokú kitüremkedése élettani jelenségként értékelendő. A vizelet termelő és elvezető szervrendszer fejlődése nyomon követhető. Az embrionális 1. ábra 12 hetes intakt ébrény 2. ábra 12 hetes sziámi ikrek IME VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2008. ÁPRILIS 37 KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA 3. ábra 20 hetes intakt magzat 4. ábra 29 hetes magzat, syndactylia, cheilognatopalatoschisis mellkas, gerinc, és végtagok részletes analízise lehetséges. A csontok, porckorongok 3D elemzése a vázrendszeri rendellenességek diagnózisa szempontjából nem várt lehetőségeket rejt magában. Az 1990-es években az ébrényi tarkóredő mérése látványosan növelte a számbeli kromoszóma rendellenességek felismerési arányát. Mérési hibát okozhat a nyaki régió és a belső magzatburok együttes leképezése. A multiplanáris 3D ultrahangvizsgálat során a középvonali metszet pontosan beállítható. A magzati arc: A 28. héttől kezdődően a magzati arc „szoborszerű” plasztikus megjelenítése a szülészeti 3D ultrahangvizsgálat leglátványosabb terméke, mely alapjaiban megváltoztatta a magzati arcról alkotott korábbi elképzelésünket. A magzati arc domború felületű struktúra, melynek megjelenítéséhez optimális fronto-coronális metszet szükséges. A magzati arc portrészerű 3D rekonstrukciója és a térbeli mozgóképet adó, 4D technikával történő ábrázolása az igazi magzati egyediség legobjektívebb, nem-invazív képalkotó vizsgáló módszere. Az arc megjelenítése nemcsak a fejlődő magzat felé nyitja meg a kaput, hanem egy „új személlyel” való első ta- 5. ábra 37 hetes mosolygó magzat 38 IME VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2008. ÁPRILIS lálkozás is. A szülőkre tett lélektani és érzelmi hatása teljes. A szülő-gyermek kapcsolatban ez az új momentum ugyanolyan fontos, vagy talán még fontosabb, mint a terhesség elején a magzat mozgásának, a magzati szívhangoknak az észlelése. A magzati arc második trimeszterbeli vizsgálata magában foglalja a fej, az arc, és a profil teljes képét, a szemüregek, szemek, szemhéjak, az orr, filtrum, az alsó és felső ajkak, az áll, és az orcák vizsgálatát, melyet a fülek azonosítása követ. A normálistól eltérő képletek, a fejlődési rendellenességekkel együttjáró arc-dysmorphismusok a kromoszóma rendellenességek fontos jelei lehetnek, és a 3D ultrahangvizsgálat hasznos lehet ezek hatékony feltárásában. Ezen túlmenően jól látható az arc speciális mozgása, mimikája, mely a magzat méhen belüli viselkedését jól tükrözi a terhesség alatt [12, 13, 14]. A magzati mellkas és has: A felületi rekonstrukciós üzemmód lehetővé teszi a mellkas mellső és hátsó hasadékainak részletes vizsgálatát. A szívfejlődési rendellenességek elemzését a „ferde” síkok bevezetésével tökéletesíthetjük [13]. Ugyancsak jobban analizálhatóak a magzati tüdőfejlődési rendellenességek. A 3D color histogram-analízis alkalmazásával kvantitatív tüdőperfúziós vizsgálatokat végezhetünk. Hasonlóképpen precízebben mutathatók ki a hasi defektusok, ami döntő szerepet játszhat a fejlődési rendellenesség prognózisának megítélésében. Az „elektromos radír” alkalmazásával a vizsgált szervet fedő „felesleges” képletek kivághatók, így a patológiás szerv különállóan vizsgálható (nyelőcső, gyomor, patkóbél, vesék, húgyvezetékek). Végtagok és csontvázrendszer: A 3D ultrahangvizsgálat felületi rekonstrukciós üzemmódban a normális és kóros végtagokat, ujjakat plasztikusan ábrázolja. A végtag és ujj anomáliák a magzati arc anomáliáihoz hasonlóan kromoszóma rendellenességek részei 6. ábra babygram KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA lehetnek, de önálló rendellenességként is előfordulhatnak [12-17]. A szkeletális dysplasiák a volumenképek forgatásával transzparens maximum üzemmódban könnyen diagnosztizálhatóak [15]. A külső genitáliák egyértelműen identifikálhatóak. Fetális tumorok: A magzati tumorok a fejlődési rendellenességek ritka csoportját képezik, a helyes diagnózis mindig nagy kihívást jelent. A 3D felületi rekonstrukciós üzemmódban pontosabban tájékozódhatunk a defektus elhelyezkedéséről, nagyságáról, a környező szervekhez való viszonyáról. Fontos információkkal segíthetjük a konziliárus társszakmák képviselőit (genetikus, újszülött- és gyermekgyógyász, gyermeksebész, idegsebész), a szülők bevonásával a várható korrekciós megoldások, kezelések születés utáni (esetleg születés előtti) stratégiájának tervezéséhez, a kezelés lehetőségeiről, mely a gyógykezelések eredményességét segíti elő. Számos tudományos társaság deklarálta, hogy a modern 4D vizsgálóberendezések emlékultrahang felvételek készítésére történő alkalmazása nem támogatható a magzatra rótt, ellenőrizhetetlen mértékű ultrahang-expozíció, másrészt a tevékenység által keltett hamis szülői biztonságérzet miatt. A nem orvosi 4D ultrahangvizsgálat során történő, véleményezést nélkülöző magzatábrázolás („baba mozizás/fényképezés”) nem egyeztethető össze az orvosi gyógyító-megelőző tevékenységgel még akkor sem, ha az egészséges terhes populáció részéről nem elhanyagolható- an jelentős az igény ilyenfajta ultrahangvizsgálatokra. A látványos, hatásvadász „babamozi-felvétel” esetleg abban a téves hitben ringathatja a szülőket, hogy minden normális, és a szakember által végzett további részletes áttekintés szükségtelen. Ugyancsak alapvető hiba, hogy nem hangzik el felvilágosítás az ultrahangvizsgálat diagnosztikai hatékonyságáról sem. A „babamozi” szolgáltatás legnagyobb veszélye, hogy alááshatja az egyébként páratlan potenciált magában rejtő 3D/4D ultrahangvizsgáló módszer hitelét és a vizsgálókba vetett bizalmat egyaránt. Szerencsére, legalábbis Magyarországon, az emlékultrahang készítésével foglalkozó „babamozi” vállalkozások többsége kinyilatkoztatja, akár írásos formában is, hogy nem egészségügyi tevékenységet végez, és nem helyettesíti a terhességi ultrahang szőrővizsgálatokat. Hét éves klinikai tapasztalataink alapján a nemzetközi adatokkal összhangban megállapíthatjuk, hogy a 3D/4D ultrahangtechnika számos, napjainkban még kiaknázatlan lehetőséggel bír a magzati diagnosztika terén. Le kell szögeznünk azonban, hogy mind költségigényessége, mind a kellő hazai gyakorlati tapasztalat hiánya miatt rutin szülészeti szőrővizsgálatra való használata ma még nem javasolt. Ez irányú vizsgálatokat akkreditált szülészeti intézetekben, érvényes ultrahang-jártassági vizsgával rendelkező személyek 2D ultrahangkészülékekkel kell végezzék. Fontosnak tartjuk a 3D/4D ultrahangtechnikával kapcsolatos szülészeti ismeretanyag folyamatos további bővítését, melyre hazai és nemzetközi fórumokon a lehetőség biztosított. IRODALOMJEGYZÉK [1] Brinkley IF, McCallum WD, Muramatsu SK. Fetal weight estimation from length and volumes found by threedimensional ultrasonic measurements. J Ultrasound Med 1984; 3: 162-169. [2] Kurjak A, Kupesic S, Banovic I, Hafner T, Kos M. The study of morphology and circulation of early embryo by three-dimensional ultrasound and power Doppler. J Perinat Med 1999; 27: 145-157. [3] Kupesic S, Kurjak A, Ivancic-Kosuta M. Volume and vascularity of the yolk sac studied by three-dimensional ultrasound and color Doppler. J Perinat Med 1999: 27: 9 1-96. [4] Wladimiroff JW, Huisman TWA, Stewart PA. Fetal cardiac flow velocities in the late first trimester of pregnancy: a transvaginal Doppler study. J Am Coll Cardiol 1991; 17: 357-359. [5] Wladimiroff JW, Huisman TWA, Stewart PA. Fetal and umbilical flow velocity waveforms between 10-16 weeks' gestation: a preliminary study. Obstet Gynecol 1991; 78: 812-814. [6] Merz E, Bahmann F. Weber G. Volume (3D) scanning in the evaluation of fetal malformations a new dimension in prenatal diagnosis. Ultrasound Obstet Gynecol 1995; 5: 222-227. [7] Levaillant.IM, Benoit B, Bady.1, Rotten D. Ecographic tridimensionelle apport technique et clinique en ecographic obstetricale. Reprod Hum Horm 1995; 3: 341347. [8] Pretorius DH, Nelson TR. Fetal face visualization using three-dimensional ultrasonography. J Utrasound Med 1995; 14: 349-356. [9] Lee A, Deutinger J, Bernaschek G. Three-dimensional ultrasound: abnormalities of the fetal face in surface and volume rendering mode. Br J Obstet Gynaecol 1995; 102: 302-306. [10] Nicolaides KH, Shawwa L, Brizol M, Snijders RJM. Ultrasonographically detectable markers of fetal chromosomal defects. Ultrasound Obstet Gynecol 1993; 3: 5669. [11] Hull AD, Pretorius DH. Fetal face: what we can see using 2-dimensional and 3-dimensional ultrasound imaging. Semin Roentgenol 1998; 33: 369-374. [12] Hata T. Three-dimensional ultrasonographic assessment of fetal hands and feet. Ultrasound Obstet Gynecol 1998; 12: 235-239. [13] Nelson TR, Pretorius DH, Sklansky M, Hagen-Ansert S. Three-dimensional echocardiographic evaluation of fetal IME VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2008. ÁPRILIS 39 KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA heart anatomy and function: acquisition, analysis and display. J Ultrasound Med 1996; 15: 1-9. [14] Kurjak A, Kos M. Three-dimensional ultrasonograhy in prenatal diagnosis. In: Chervenak FA, Kurjak A, eds. Fetal Medicine. Carnforth: Parthenon Publishing, 1999; 102-108. [15] Lee A, Kratochwil A, Deutinger J, Bernaschek G. Threedimensional ultrasound in diagnosing phocomelia. Ultrasound Obstet Gynecol 1995; 5: 238-240. [16] Arany A., Vizer M., Wilhelm F., Szabó I. A háromdimenziós ultrahang technika alkalmazása a szülészetben. Magyar Nőorvosok Lapja, 2005; 68, 87-94. [17] Nicolaides KH, Snijders RJM, Gosden CM et al. Ultrasonographically detectable markers of fetal chromosomal abnormalities. Lancet 1992; 340: 704-707. A SZERZÔK BEMUTATÁSA Dr. Arany Antal 1972-ben szerzett orvosi diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetem (POTE) Általános Orvosi Karán. Ezt követően a Mohácsi Városi Kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályán dolgozott, majd 1976-ban szülészet-nőgyógyászatból szakvizsgát tett. A POTE Szülészeti-Nőgyógyászati Klinikájára 1978-ban nyert felvételt, mint klinikai orvos, majd 1980-tól tanársegédi, 1988-tól egyetemi adjunktusi beosztásba került, 1990-től részlegvezető. Szülészeti-nőgyógyászati ultrahang-diagnosztikával 1978-tól foglalkozik, 1985 óta végez ultrahang-vezérelt invazív szülészeti-nőgyógyászati beavatkozásokat. A Magyar Szülé- szeti és Nőgyógyászati Ultrahang Társaság (MSZNUT) alapító, a társaság megalakulásától annak vezetőségi tagja. Az MSZNUT által előírt ultrahang-jártassági vizsgák közül a legmagasabb „C”-fokozattal rendelkezik. Évtizedek óta vezető szerepet vállal a graduális és posztgraduális szülészeti-nőgyógyászati képalkotó diagnosztikai képzésben. Számos hazai és nemzetközi konferencián szerepelt felkért előadóként. Ultrahang-diagnosztikai tevékenysége mellett klinikai munkája felöleli a szülészet-nőgyógyászat különböző területeit, ezen belül nagy hangsúlyt kap a daganatos megbetegedések korszerű ultrahang-diagnosztikája, radikális műtéti kezelése (melyet évtizedek óta végez), és posztoperatív nyomonkövetése. A Debreceni Egyetem professzora részesült idén az ESCI rangos nemzetközi elismerésében Az ESCI – Európai Klinikai Kutatásért Társaság rangos kitüntetését idén Dr. Nagy László, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DE OEC) Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetének professzora vehette át Genfben 2008. március 28-án. A professzor, aki jelenleg a DE OEC Klinikai Genomikai Központjának vezetője, kiemelkedő tudományos munkája és az európai orvosbiológiai kutatásban betöltött nemzetközi jelentőségű szerepe elismeréséül részesült az ESCI Orvosbiológiai Kutatások Kiválósági Díjában. A nagy tekintélyű tudományos társaság, az ESCI 1967-ben alakult pán-európai szellemiséggel, annak érdekében, hogy integrálja mindazon klinikusokat és tudósokat, akiknek szakterülete a betegségek mechanizmusának kutatása. A társaság országhatárra, illetve nemzetiségre való tekintet nélkül biztosít hatékony fórumot a kutatók számára a különböző tudományos kérdések megvitatásához saját kiadású szakfolyóirata, a European Journal of Clinical Investigation, valamint a rendszeres évi tudományos ülései révén. A komoly pénzjutalommal járó kitüntetést, az Orvosbiológiai Kutatások Kiválósági Díját a társaság nemzetközi hírű tudósokból álló tanácsa minden évben olyan fiatal – 40 év alatti – európai tudósnak ítéli oda, aki kiemelkedő teljesítményt nyújtott és a tudományos világban újdonságnak számító eredményt ért el az orvosbiológia területén. Dr. Nagy László tudományos tevékenységének fókuszában a nukleáris hormon receptorok alapvető biológiai folyamatokban játszott szerepének és a betegségek kórfejlődésének vizsgálata áll. Munkatársaival együtt molekuláris szinten vizsgálja, hogyan töltik be élettani szerepüket a nukleáris hormon receptorok, illetve újszerű megközelítéssel tanulmányozza azok szerepét a nem-metabolikus folyamatokban, mint például a gyulladásban. Vizsgálja továbbá az immunrendszer fejlődését és működését. Tudományterületén elért eredményei alapján Nagy László professzort a nemzetközi szakmai közvélemény a nagy fejlődés előtt álló molekuláris medicina úttörői közé sorolja. 40 IME VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2008. ÁPRILIS
