IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Beköszöntő

  • Cikk címe: Beköszöntő
  • Szerzők: Dr. Battyáni István
  • Intézmények: IME Szerkesztőség
  • Évfolyam: VII. évfolyam
  • Lapszám: 2008. / 3
  • Hónap: április
  • Oldal: 3
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: BEKÖSZÖNTŐ
  • Alrovat: BEKÖSZÖNTŐ
A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
Beköszöntő Halászat vagy horgászat, avagy szűrés jól „szőtt” szűrő hálóval, vagy ineffektív, hiányos felszerelésekkel végzett beteghorgászat. Remélem, egészségügyi rendszerünk a megfelelő megoldást fogja választani! Erről és még számos témáról kaphatnak az érdeklődők összefoglalást az IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2008. április 24-i Képalkotó Konferenciáján. No, de lássuk bővebben! Az elmúlt években jelentős technikai fejlődést élhettünk át a radiológiai eszközpark, és az informatikai szoftverfejlesztés területén is. Miközben a világ, az informatika és a szoftverpiac rohamosan fejlődik, hazánkban az egészségügy lassú léptekkel követi ezt a fejlődési ütemet. A technikai fejlesztések a régi reflexeket is átírják, újabb és újabb kihívásoknak kell megfelelnünk, a kor igényeinek és színvonalának megfelelően. Tehát nemcsak a gépeinket, technikánkat, hanem a gondolkodásunkat is folyamatosan meg kell újítanunk. A töretlen fejlesztés jegyében szerveztük konferenciánkat is, melyen a szokásos módon, több fő témacsoportot tekintünk át, így a modern képalkotó berendezésekkel szerzett kezdeti tapasztalatok, a musculo-szkeletális rendszer néhány aktuális kérdése, a modern non-invazív kardiológiai képalkotó diagnosztika. Ha azonban „visszaevezünk” a kezdő mondatra, külön ki kell emelnem a tüdőszűrés kérdéskörét. A tüdőszűrés már nem tartozik a népegészségügyi programmal támogatott szűrések közé, de természetesen az illetékes ÁNTSZ decentrum vezető járványügyi okokra hivatkozva elrendelheti a szűrést egy adott területen (megyében), de ez esetleges és csak az ország kis részét érinti. A gümőkór visszaszorulásával, felvetődik az a kérdés, mi is legyen a továbbiakban a régen kialakított tüdőszűrő rendszerrel? Van-e továbbra is létjogosultsága, ha igen, akkor milyen új feladatkört kapjon ahhoz, hogy a rendszerbe fektetett invesztició megtérüljön? A társadalmi, szakmai haszon és hatásosság mellett persze meg kell jelennie a költséghatékonyságnak is. A tüdőszűrő rendszer gépparkja változó minőségű – hiszen vannak korszerű, nagyformátumú digitális felvételi berendezéssel rendelkező szűrőállomások is, – de számos helyen fellelhető még a régi analóg „roll” filmes rendszer, ami diagnosztikus röntgenvizsgálatra nem alkalmas, használatával a vizsgált egyén abba a hamis illúzióba kerülhet, hogy egészséges. Különösen veszélyes ez akkor, ha a régmúlt technikát tüdőrák szűrésére alkalmazzák. A kérdéskört bonyolítja, hogy míg a tüdőszűrés magukat egészségesnek érző embereket vizsgál és a speciális szűrőkód jelentése a tüdőszűrő állomások jogosultsága, addig a megrendelt diagnosztikus röntgenvizsgálatok – köztük a tüdőröntgen végzése – radiológus képalkotó diagnosztikai szakember jogosultsága, a jogszabályban megfogalmazott leletadási kötelezettséggel. Diagnosztikus mellkasi röntgenfelvétel esetén a gümőkórmentes lelet nem elegendő (31/2001 Eü.Min. rendelet). Gyakran látjuk, hogy a régi, a mai technikai szakmai feltételeknek semmiben sem megfelelő berendezésekkel, kiszállásos (kitelepítés) diagnosztikus mellkasröntgeneket végeznek (a zavarosban horgásznak), mely nem jó a betegnek, és nem jó a finanszírozónak. A fentiek miatt elvárható, hogy a szakmával folytatott egyeztetésen alapuló, a jelenlegi feladathiánnyal, számos helyen technikai gondokkal küszködő rendszerrel kapcsolatban állásfoglalás szülessen. Már az is eredmény lenne, ha tüdőszűrést végzők a radiológiai szakmához hasonlóan, ahhoz csatlakozva kimondanák: csak nagyformátumú mellkas felvétel készítését tartják szakmailag elfogadhatónak. Ezzel persze még nem oldottuk meg a szakmai kompetenciák kérdését, nem oldottuk fel a párhuzamosságok felszámolását, és meg sem közelítettük a prevenció szempontjából legtöbb szakmai és társadalmi hasznot hozó komplex szűrés elvét, annak előnyeit – a szervezett halászatot. Tehát van miről beszélni. A témában való eligazodást Prof. Dr. Strausz János előadása segíti. Természetesen, a más szakmai érdeklődésű kollégáink is megtalálhatják a számukra érdekes előadásokat, mert a fentebb vázolt témákon kívül a molekuláris diagnosztika újdonságairól, a kutatás-fejlesztés területéről és a képalkotó diagnosztika irányáról, finanszírozásáról is hallhatunk színvonalas előadásokat. Remélem, hogy sikerült Kedves Olvasóink érdeklődését felkelteni, és találkozhatunk 2008. április 24-én Budapesten, a Best Western Hungária Hotelben az immár hagyományosnak mondható képalkotó konferenciánkon. Dr. Battyány István Képalkotó Rovat vezető IME VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2008. ÁPRILIS 3