IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Milyenek is a kórházaink? Indikátorrendszer 2008

  • Cikk címe: Milyenek is a kórházaink? Indikátorrendszer 2008
  • Szerzők: Nagy András László
  • Intézmények: IME Szerkesztőség
  • Évfolyam: VII. évfolyam
  • Lapszám: 2008. / 3
  • Hónap: április
  • Oldal: 11-13
  • Terjedelem: 3
  • Rovat: EGÉSZSÉGPOLITIKA
  • Alrovat: EGÉSZSÉGPOLITIKA

Absztrakt:

Az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) egyik, törvényben meghatározott feladata a nyilvános minőségértékelési rendszer működtetése. A rendszer célja kettős: a biztosítottak tájékoztatása mellett az egészségügyi intézmények által követett gyakorlat különbözőségére mutat rá, és segítséget nyújt a „jó gyakorlat” (good practice) azonosításában és elterjesztésében. Közös érdek, hogy a lakosság minél több információval rendelkezzen mind az egészségügyi rendszer egészének, mind az egyes egészségügyi szolgáltatóknak a működéséről. A jogalkotók szándéka egyértelmű: mindenkinek joga van megismerni annak az ellátórendszernek a működését, amely az ő egészségéért dolgozik, és amelyet a járulékokon és adókon keresztül ő maga finanszíroz. A Felügyelet e gondolatok jegyében indította be az „Indikátorrendszer 2008” programot. Első lépésként egy szakértői munkacsoport meghatározta a mutatók lehetséges körét, majd széles körű, sok vitával terhelt szakmai egyeztetés következett.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
EGÉSZSÉGPOLITIKA Milyenek is a kórházaink? Indikátorrendszer 2008 Az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) egyik, törvényben meghatározott feladata a nyilvános minőségértékelési rendszer működtetése. A rendszer célja kettős: a biztosítottak tájékoztatása mellett az egészségügyi intézmények által követett gyakorlat különbözőségére mutat rá, és segítséget nyújt a „jó gyakorlat” (good practice) azonosításában és elterjesztésében. Közös érdek, hogy a lakosság minél több információval rendelkezzen mind az egészségügyi rendszer egészének, mind az egyes egészségügyi szolgáltatóknak a működéséről. A jogalkotók szándéka egyértelmű: mindenkinek joga van megismerni annak az ellátórendszernek a működését, amely az ő egészségéért dolgozik, és amelyet a járulékokon és adókon keresztül ő maga finanszíroz. A Felügyelet e gondolatok jegyében indította be az „Indikátorrendszer 2008” programot. Első lépésként egy szakértői munkacsoport meghatározta a mutatók lehetséges körét, majd széles körű, sok vitával terhelt szakmai egyeztetés következett. Az első eredményeket a közelmúltban hozták nyilvánosságra. Az adminisztratív adatok jellegüknél fogva korábbi időszakra, jellemzően 2006-ra vonatkoznak (de a strukturális adatok, azaz ágyszámok, óraszámok már a 2007. április 1-ét követő állapotot tükrözik). Az adatok az OEP és az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet által kezelt adminisztratív adatbázisokból, illetve a Felügyelet által készített és a kórházi szolgáltatók számára interneten keresztül kiküldött kérdőívekből származnak. Intézményenként 314 mutató vált nyilvánossá; ebből 146 könnyen áttekinthető, internetes böngésző segítségével használható oldalakon is megjelenik, a további 166 kérdésre adott válasz pedig az intézményenként megtekinthető kérdőívekben érhető el. A kórházak 80 százaléka töltötte ki a kérdőívet, és a válaszadók a kórházi kapacitás 90 százalékát reprezentálják. A kérdőív az alábbi modulokból állt: • Onkológiai tevékenység (44 kérdés), • Szülészeti – neonatológiai tevékenység (49 kérdés), • Betegirányítás és várakozás (16 kérdés), • Betegjogi helyzet (44 kérdés), • A betegbiztonság helyzete (61 kérdés), • Minőségirányítási rendszerek (14 kérdés), • Intézményi egészségfejlesztés és a dolgozók helyzete (24 kérdés), Korábban még soha nem jelent meg ennyi adat a magyar kórházakról: 122 intézmény 191 telephelyét tartalmaz- za az interneten publikált adatbázis. A Felügyelet valamennyi adatot (változatlan formában, pontosan úgy, ahogy az intézmények a kérdőívet kitöltötték) elérhetővé tette, így bárki további elemzéseket végezhet. A Felügyelet elnöke szerint jelenleg „csupán” a számokat, az adatokat kapja meg a nagyközönség, amelyben eligazítás nélkül a laikus könnyen eltévedhet. Az elemzésre szükség van, tudni való ugyanis, hogy az indikátorok nagymértékben egyszerűsítik, így torzítják a valóságot. Az ellátást jellemző számok különbözősége mögött számos belső és külső ok húzódhat meg; mindez csak az adott intézmény adottságainak, működésének, betegösszetételének részletes elemzésével tárható fel. Ezért is tartózkodtak egyelőre attól, hogy az igencsak érzékeny kórházi halálozási adatokat nyilvánossá tegyék. Idén ősztől az adatok értelmezését elemzésekkel, összefoglalókkal kívánják megkönnyíteni. Kovácsy Zsombor készségesen elismerte, a lista tartalma bővíthető, de hozzátette: egy ilyen rendszer kidolgozása több éves folyamat, összeállítása hatalmas kihívás, s még csak az első lépést tették meg. Az adatok már most is érdekes – ám sok szempontból önkényes – összehasonlításra adnak módot. Olyan „apróságokat” tudhatunk meg, hogy például a ceglédi kórházban 30, míg egy budapesti kórházban átlagosan 3-5 ágyra jut egy fürdőszoba. Az országban a legtöbb panasz a budapesti Jahn Ferenc Kórház betegjogi képviselőjéhez érkezett. A fenti adatból is látszik, hogy miért jogos, hogy egyes kórházvezetők élesen tiltakoztak az adatok nyilvánossá tétele ellen. Ugyanis az csak nehezen deríthető ki, hogy a Jahn Ferenc Kórházról beérkezett 321 panaszból mindössze 56 esetben ítélte úgy a betegjogi képviselő, hogy az jogos és az ügyet valóban ki kell vizsgálni. Ezek nyomán 27 eljárás indult a kórházzal szemben, ebből 4 zárult ítélettel, amiből csupán egyet vesztett el a kórház. A következő lépés tehát az értékelés, a kapott adatok értelmezése lesz. Az EBF a társszervek – például a Magyar Kórházszövetség – és szakértők segítségével maga is részt kíván venni az egy-egy kérdésre vagy szakterületre koncentráló értékelések elkészítésében, ugyanakkor a rendelkezésre álló adatok nyilvánosságra hozatalával azt is lehetővé kívánta tenni, hogy szakemberek, szakmai társaságok, érdeklődők saját maguk, a Felügyelettől függetlenül is készíthessenek elemzéseket. A következő néhány hónapban a Felügyelet célzott vizsgálatokat végez az egészségügyi szolgáltatóknál, melyek során a kérdőív kitöltésének a pontosságát kívánja megítélni. A kórházak által adott válaszok helyességének az ellenőrzésén túl ez a rendszer továbbfejlesztését is célozza. IME VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2008. ÁPRILIS 11 EGÉSZSÉGPOLITIKA ALAPADATOK ÉS KIHASZNÁLTSÁG Az indikátorrendszer 9 indikátorcsoportból áll, ezek a kórházi működés egy-egy részterületét írják le. A strukturális adatok (ágyszámok, szakorvosi óraszámok) a 2007. április 1-jei, a struktúraváltást követő állapotnak megfelelően jelennek meg. Aktív kórházi fekvőbeteg-ellátást nyújtó átlagos nagyságú intézmény 433 aktív ágyat működtet, míg a krónikus ágyak esetében az átlag 191. A mintában szereplő kórházak átlagos ágyszáma 517. A mintában szereplő kórházak öszszes ágyszámát tekintve megtudhatjuk, hogy egy százalékuk 100 ágynál is kevesebbel rendelkezik, míg 36 százalékuk nagyobb 500 ágyasnál. 2006-ban az orvosok átlagos száma 110 fő, míg az egészségügyi szakdolgozóké 347 fő volt, a közreműködői szerződéssel foglalkoztatottak létszáma nélkül. Egy orvosra az aktív fekvőbeteg-osztályokon országos átlagban 5,8 ágy, míg a krónikus és rehabilitációs fekvőbeteg ellátásban 32 ágy jutott. Az eltérések azonban jelentősek. Némi böngészés árán megtudhatjuk például, hogy míg Kecskeméten egy évben 6 orvos vezet le 1100 szülést, addig Debrecenben 29 orvosra jut 1300. Nyíregyházán, a megyei kórházban tavaly egy orvosra 266 eset jutott, míg a fehérgyarmati kórházban orvosonként 470 volt az esetszám. A lista összeállítói felhívták a figyelmet arra, hogy ezek az adatok megtévesztők lehetnek, hiszen nem derül ki, hogy az orvosoknak kell-e ügyeletet ellátniuk, részt vesznek-e a szakrendeléseken, oktató munkát végeznek-e, illetve milyen a szakmai összetétele a kórháznak, amely szintén módosíthatja az orvos létszámot. Az aktív ágyak kihasználtságának országos átlaga 2006ban 71 százalék, a krónikus ágyaké pedig 86 százalék volt. Az aktív kórházi ágyon ellátott betegek átlagos ápolási ideje 6,1 nap, a krónikus ápolási idő hasonló mutatója 32,2 nap volt. Az orvosok fejenként átlagosan 266 esetet láttak el. százalékában a rendelés kevesebb, mint 10 százaléka esik munkaidőn kívülre. Az intézmények 25 százalékában a járóbeteg ellátás rendelési ideje 8-16 óráig tart, vagyis egybeesik a munkaidővel. Az intézmények 47 százaléka számolt be olyan ellátási területről, ahol az elektív (halasztható, tervezhető) ellátásokra várakozni kell; ezen belül 89 százaléka számolt be arról, hogy legalább egy ellátásról vezet várólistát. A várólistákon az intézmények többsége feltünteti a beteg egyéni, személyazonosításra alkalmatlan kódját, a beteg listán elfoglalt helyét, listára való felkerülésének időpontját, az ellátás várható időpontját. A várólisták változásait az intézmények átlagosan 4,9 munkanapon belül vezetik fel honlapjukra, azonban a szórás jelentős: a válaszok az 1-2 munkanapos értékektől a 30 napos frissítésig terjedő intervallumon helyezkednek el. A várólistákon az intézmények az alábbi adatokat szerepeltetik (a vetítési alap a várólistát vezető intézmények száma): A beteg egyéni, személyazonosításra alkalmatlan kódja 91,01% A beteg listán elfoglalt helye (sorszáma) 74,16% A beteg listára való felkerülésének időpontja 75,28% Az ellátás várható helye 59,55% Az ellátás várható időpontja (akár a konkrét előjegyzési időpont, ha már ismert) 91,01% A beteg listáról való lekerülésének ideje 23,60% A várólistát vezető intézmények az alábbi megoszlásban közölnek statisztikai adatokat várólistáikkal kapcsolatban: Várakozók száma Várakozási idő átlag (ellátottak) Várakozási idő átlag (listán levők) Várakozási idő medián (ellátottak) 93,10% 18,97% 10,34% 1,72% VÁRAKOZÁSI IDÔK, HOZZÁFÉRÉS Az intézmények 26 százalékában működik ügyfélhívórendszer. A betegirányítást az intézmények 88 százalékában információs táblák, 5 százalékában eligazítást segítő automata segíti. Az intézmények 28 százalékában a szakrendelések a rendelési idő legalább 90 százalékára biztosítanak előjegyzési lehetőséget. Az intézmények szakrendeléseinek 11 százaléka azonban egyáltalán nem vezet előjegyzési rendszert, míg 30 százalékuk esetében a rendelések kevesebb, mint fele érhető el előjegyzéses rendszerben. Ahol van előjegyzés, az intézmények jellemzően minden esetben biztosítják a telefonos előjegyzési lehetőséget; internetes előjegyzési rendszere minden tizedik szolgáltatónak van. Az intézmények 28 százalékában a járóbeteg-ellátás rendelési idejének 10-30 százaléka, míg az intézmények 42 12 IME VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2008. ÁPRILIS BETEGBIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS MUTATÓK A fekvőbeteg-ellátó intézmények háromnegyede működtet infekciókontroll csoportot, míg helyi kézhigiénés protokoll 94 százalékuknál készült. A műtők 80 százaléka rendelkezik megfelelő levegő-ellátási rendszerrel. A gyógyszerrendelés számítógépes programmal való támogatására csak az intézmények 45 százalékában van lehetőség. A szóbeli utasításoknak mindenki számára elérhető protokollja az intézmények 39 százalékában van, a standardizált rövidítések protokollja pedig mindössze 19 százaléknál érhető el. A protokollok gyakorlati megvalósulásának elemzése a kérdezettek 72 százalékában évente, 88 százaléknál pedig negyedévente, illetve félévente történik meg. 11 százaléknál a protokollok megvalósulásának vizsgálatára még soha nem került sor. EGÉSZSÉGPOLITIKA BETEGJOGI HELYZET Hetente átlagosan 3,25 órán keresztül áll betegjogi képviselő a betegek rendelkezésére, hozzájuk az elmúlt egy évben átlagosan 22 panasz érkezett. Az intézmények 7 százalékában a betegjogi képviselő még soha nem számolt be a kórház vezetőségének a betegjogi helyzetről, 43 százalékuk viszont ezt havonta megteszi. Panaszláda az intézmények 69 százalékában található, szabadon elvihető betegjogi tájékoztató pedig mintegy háromnegyedükben hozzáférhető. Az Intézményi Házirend, az Intézményi Látogatási Rend, az Adatvédelmi Szabályzat és a Panaszkezelési Szabályzat az intézmények túlnyomó részében hirdetményként található meg. A Házirend és a Látogatási Rend valamilyen formában mindenhol megtalálható, azonban az Adatvédelmi Szabályzat 17, míg a Panaszkezelési Szabályzat 16 százalékban egyáltalán nem hozzáférhető. MINÔSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK A vizsgált intézmények 74 százalékában található tanúsított minőségügyi rendszer, az első tanúsításra többnyire 2004-ben vagy azt megelőzően került sor. Míg dolgozók számára a szakmai protokollok és helyi eljárásrendek szinte kivétel nélkül elérhetőek valamilyen formában (56 százalékban belső informatikai hálózaton is), az intézmények 40 százaléka nem teszi nyilvánosan elérhetővé. A dolgozók többnyire használnak beosztás- és névazonosítót. MÛHIBA ÜGYEK A lista egyelőre még nem teljes. Jelenleg éppen talán a nagyközönséget leginkább foglalkoztató adatok, például a halálozási mutatók, az orvosi műhibák aránya hiányoznak róla. Annyi azonban megtudható, hogy 2001 és 2007 között a Pécsi Tudományegyetemmel szemben indult a legtöbb műhibaper, az úgynevezett súlyponti kórházak közül pedig a budapesti Szent Imre Kórház vezet 155 eljárással. A legtöbb eljárás szülészeti osztályok ellen indult, Pécsett például a perek 60 százaléka ilyen. Arányaiban a Szent Imre Kórházat marasztalták el a legtöbbször, összesen 37-szer. A közzétett adatot a kórház vezetői vitatják. KÉNYELMI SZOLGÁLTATÁSOK Egy kórteremre átlagosan 3,6 ágy jut, az ágyaknak kevesebb, mint 2 százaléka található egyágyas, és mintegy 10 százaléka kétágyas kórtermekben. Extra hotelszolgáltatásként az egyágyas kórterem átlagára 7300 forint éjszakánként, de akad 20 ezer forint feletti ár is. Egy fürdőszobára átlagosan 7-8 ágy jut. A kórházi ágyak 8 százaléka klimatizált kórteremben található, és az intézmények felében van olyan kórterem, ahol internet vehető igénybe. 5 százalékot sem éri el azoknak az intézményeknek az aránya, ahol a betegek által használt helyiségek több mint fele klimatizált. Az intézmények felében megoldott a mozgássérültek akadálymentes közlekedése. DOLGOZÓI ELÉGEDETTSÉG, MUNKAKÖRÜLMÉNYEK A kérdőívekre adott válaszok tanúsága szerint az összes intézmény összes dolgozója rendelkezik egyéni munkaköri leírással. 93 százalék azoknak az intézményeknek az aránya, amelyek készítettek a dolgozókra vonatkozó továbbképzési tervet; kidolgozott humánerőforrás-stratégia azonban csak minden másodikban van. A dolgozók elégedettségét az intézmények 23 százalékában még soha nem mérték fel. A munka folytatódik. Ebben az esztendőben a várólistákkal kapcsolatos információkon kívül az ügyeleti ellátás adatait és az intézményi szolgáltatások (pl. hospice) listáját is hozzáférhetővé teszik az interneten. 2008 végéig a kórházi fertőzések számát, és a gyógyítás eredményességét is megjelenítik a honlapon. Nagy András László VI. Infokommunikációs Konferencia 2008. május 28. Best Western Hotel Hungaria – 1074 Budapest, Rákóczi út 90. LARIX Kiadó Kft. 1089 Budapest, Kálvária tér 3. • Telefon/fax: 333 2434, 210 2682 www.imeonline.hu • ime@imeonline.hu • www.larix.hu • larix@larix.hu IME VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2008. ÁPRILIS 13