IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

A sok is kevés, a kevés is sok - A betegek gyógyszerfogyasztási szokásairól

  • Cikk címe: A sok is kevés, a kevés is sok - A betegek gyógyszerfogyasztási szokásairól
  • Szerzők: Tóthné Ecker Éva
  • Intézmények: Réthy Pál Kórház – Rendelôintézet
  • Évfolyam: VII. évfolyam
  • Lapszám: 2008. / 6
  • Hónap: július
  • Oldal: 33-35
  • Terjedelem: 3
  • Rovat: ÁPOLÁSMENEDZSMENT
  • Alrovat: ÁPOLÁSMENEDZSMENT

Absztrakt:

Ha rendszeresen gyógyszert kell szednünk, sokszor nem fordítunk figyelmet arra, hogy az átgondolt gyógyszerfogyasztás, az életmódbeli változtatás jelentősen csökkenthetné kiadásainkat. A gyógyszeripar jelenlegi tendenciái sem mindig segítenek bennünket döntést hozni. Egy felmérés bemutatásával hívjuk fel a figyelmet a jelenlegi helyzet visszásságaira.

Angol absztrakt:

If we regularly need to take medicine, very often not enough attention is paid to that a wise medication and the changing of our lifestyle might decrease our expenses. The present tendencies of the pharmaceutical industry don’t always help us to come to a right decision. By presenting the results of a survey we intend to draw attention to this group of problems.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
MENEDZSMENT ÁPOLÁSMENEDZSMENT A sok is kevés, a kevés is sok – A betegek gyógyszerfogyasztási szokásairól Tóthné Ecker Éva, Réthy Pál Kórház – Rendelőintézet, Békéscsaba Ha rendszeresen gyógyszert kell szednünk, sokszor nem fordítunk figyelmet arra, hogy az átgondolt gyógyszerfogyasztás, az életmódbeli változtatás jelentősen csökkenthetné kiadásainkat. A gyógyszeripar jelenlegi tendenciái sem mindig segítenek bennünket döntést hozni. Egy felmérés bemutatásával hívjuk fel a figyelmet a jelenlegi helyzet visszásságaira. If we regularly need to take medicine, very often not enough attention is paid to that a wise medication and the changing of our lifestyle might decrease our expenses. The present tendencies of the pharmaceutical industry don’t always help us to come to a right decision. By presenting the results of a survey we intend to draw attention to this group of problems. BEVEZETÉS 30 éve dolgozom az egészségügyben. Belgyógyászati osztályos munkám során a fekvőbeteg ellátásban naponta foglalkozom a betegek gyógyszerelésével. Egyre gyakrabban szembesülünk a szinte már követhetetlen gyógyszeráradattal. A betegágynál történő gyógyszerelés során megtapasztalhattam a betegek viszonyulását a gyógyhatású készítményekhez. Másrészt megfigyeléseim során azt tapasztaltam, hogy a betegek azon mérik fel betegségük súlyosságát, hogy hány darab, milyen drága és milyen formátumú gyógyszert kapnak. Egyebekben viszont panaszkodnak a gyógyszerárak állandó változása, de főként terhei miatt, illetve, hogy megélhetési gondot jelent számukra a sok gyógyszer beszerzése. Ezért is jutottam arra az elhatározásra, hogy kutatást végzek a betegek gyógyszerfogyasztási szokásaival kapcsolatban. Célként tűztem ki, hogy felmérjem a betegek nézeteit a gyógyszerszedés fontosságáról az általuk megadott betegségek tükrében, viszonyulásukat a gyógyszerformákhoz, valamint hogy nem fogyasztanak-e túl sok gyógyszert, illetve, hogy a vizsgáltak életmódváltási és egyéb alternatív gyógymódok megismerésével és alkalmazásával megpróbálnák-e a gyógyszereiket kiváltani. Ez utóbbival összefüggésben fel kívántam hívni a figyelmet az életmódbeli változtatás, a megelőzés, a szűrővizsgálatok fontosságára, ami a gyógyszerfelhasználást csökkenthetné. kérdéseket tartalmazó kérdőívvel történt, amelyet az adatszolgáltatók maguk töltöttek ki. A feldolgozás során korosztályi csoportokat, valamint kérdés-csoportokat alakítottam ki. A vizsgálathoz 120 darab kérdőív került kiosztásra intézményünk fekvőbetegosztályain korra és nemre való tekintet nélkül, amelyből 105 darab kérdőív volt értékelhető. Az értékelésben a válaszok százalékos arányát vettem figyelembe. EREDMÉNYEK A kérdőívek kitöltését a női betegek többen vállalták, ők alkották a válaszolók közel 60 százalékát. Iskolai végzettség szempontjából a válaszadók összetétele heterogén volt. A vizsgáltak körében a férfiak és a nők közel azonos mértékben, igen magas – 95,5 illetve 93,3%-os – arányban voltak kíváncsiak arra, hogy miért és mire kapják gyógyszereiket. Az orvos utasítására gyógyszert szedők nagy többsége az 50 évnél idősebbek köréből kerül ki, akik akár 14 fajta gyógyszert is szedhetnek egyszerre (1. ábra). 1. ábra Az orvos utasítására szedett napi gyógyszerfajták száma, kor szerinti megoszlásban A felmérés tanúsága szerint a megkérdezettek 43 %-a gondolja úgy, hogy valamennyi fennálló panaszára gyógyszert kell kapnia; közülük a nők vannak többségben. Meglepő eredmény volt az is, hogy a megkérdezettek több mint egynegyede akkor is ragaszkodna a régi gyógyszereihez, ha azt olcsóbb, vagy kevesebb gyógyszerrel is helyettesíteni lehetne. VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOKAT JELZÔ MUTATÓSZÁMOK MÓDSZEREK A felmérés elkészítéséhez a leíró jellegű kutatási módszerek nyújtottak segítséget. Az adatgyűjtés zárt és nyitott A felírt gyógyszerek ugyanakkor jelentős költségeket rónak a pácienseinkre. A vizsgáltak körében 31% fordít 30005999 Ft-ot és 29% 1-2999 Ft-ot havonta receptköteles ké- IME VII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2008. JÚLIUS 33 MENEDZSMENT ÁPOLÁSMENEDZSMENT szítményekre. Vagyis a megkérdezettek 60%-a átlagosan 3000 Ft-ot költ kizárólag az orvos által rendelt gyógyszereire (2. ábra). Itt ki kell emelni, hogy a kiadott összeg csak a betegek térítését tartalmazza, abban a társadalombiztosítási támogatás nem jelenik meg, és az 60%-os átlagos térítési arány mellett tehát azok a fenti összegek másfélszeresét teszik ki. csökkent, és ezzel egyidőben az import aránya 26,3%-ról 67,4%-ra nőtt. Az adatokból kitűnik, hogy míg 1990-ben a hazai és import gyógyszerkészítmények száma 1223 volt, addig 2005-re ez a szám 4847-re emelkedett. A 4. és az 5. ábra a hazai és import gyógyszerkészítmények forgalmáról [3], míg a 6. ábra a hazai gyógyszeripar árbevételéről számol be 1990-2005-ig [4]. 2. ábra Az orvos utasítására szedett gyógyszerek egy havi költsége (Ft) Recept nélküli készítményre a megkérdezettek további 52%-a költ még további 1-8999 Ft közötti összeget. Megállapítható az is, hogy a recept nélküli készítmények vásárlásakor a betegek nem fontolják meg kellőképpen a kiadásaikat. Ezt bizonyíthatja még az a megállapítás is, hogy a válaszadók 19%-a vesz gyógyszert még akkor is, ha aktuálisan nincs rá szüksége (3. ábra). 4. ábra A gyógyszerkészítmények forgalma 1990-2005 között termelői illetve import beszerzési áron Forrás: IMS 3. ábra Recept nélküli gyógyszerek egy havi költsége (Ft) KÜLSÔ ADATOK A FELMÉRÉS SZÜKSÉGESSÉGÉNEK ALÁTÁMASZTÁSÁRA A felmérés előkészítése során három – az interneten megjelent – táblázat keltette fel a figyelmemet, amelyek egy kapcsolódó téma adatait dolgozták fel. Értékelésükkel szeretném demonstrálni a jelenlegi helyzet komplexitását, és a gyógyszerfogyasztással összefüggő nehézségeket. A gyógyszerkészítmények forgalma 1990 és 2005 között a hazai készítésű gyógyszerek esetében 16 066 milliárd Ftról 148 585 milliárd Ft-ra növekedett, az import készítmények esetében az értéknövekedés 5 728 milliárd Ft és 306 829 milliárd Ft között zajlott. A hazai előállítású gyógyszerforgalom százalékos arányban 73,7%-ról 32,6%-ra 34 IME VII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2008. JÚLIUS 5. ábra A gyógyszerkészítmények számának alakulása 1990-2005 között Forrás: IMS A FELMÉRÉS EREDMÉNYEIBEN REJLÔ LEHETÔSÉGEK Az életmód-változtatással kapcsolatos kérdésekre adott válaszok azonban magukban rejtik a változtatás lehetőségét. A betegek 86%-a ugyanis szívesen venné, ha több alternatívát kapna a betegsége megelőzésére, kezelésére. MENEDZSMENT ÁPOLÁSMENEDZSMENT leskörű terjesztése, életmódbeli tanácsokat adó kisfilmek rendszeres vetítése lenne célravezető. Ennek megfelelően kórházunkban a járóbeteg-szakrendelések váróiban folyamatosan vetítésre kerülnek az egészségnevelést és felvilágosítást célzó ismeretterjesztő filmek. A már kialakult betegségek kezelésében a gyógyszeres kezelés helyett a betegeket a helyes életvitelre, a káros szenvedélyek leszokási stratégiáira, az egészséges táplálkozás módozataira, a rendszeres testmozgás fontosságára és a toleranciára lenne szükséges oktatni, amely a stresszhelyzetek csökkentését is lehetővé tenné. Minden betegségtípus klubjának megszervezésével, a hasonló sorsú emberek egymáshoz való közeledésével bizonyosan nagy eredményeket lehetne elérni, s számtalan gyógyszer és vele költségeik kiválthatóak lennének. ÖSSZEFOGLALÁS 6. ábra A hazai gyógyszeripar árbevételének alakulása 1990-2005 között, MdFt-ban Forrás: KSH Megfelelő útmutatások esetén 81%-uk megpróbálná életmód változtatásokkal, más gyógymódokkal a gyógyszerek kiváltását. Ezt csupán 19% utasította el. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Látható, hogy a megkérdezettek preferálnák a megelőzéssel összefüggő lehetőségeket, így a hangsúlyt elsősorban a prevencióra kellene fektetni, amit már kisgyermekkorban el kell kezdeni. A jelenleg folyamatban lévő népegészségügyi programok is ezt célozzák. A szűrővizsgálatok fontosságának propagálása, az iskolai tanórák keretében történő egészségnevelés, valamint szórólapok szé- A kialakult szemlélet nem kedvez a gyógyszerfogyasztás csökkentésének. A gyógyszerfogyasztók többsége – bár pontosan tudni kívánja, hogy milyen gyógyszer mely egészségügyi problémájára hatásos – nem mond le a megszokott készítményekről, még akkor sem, ha ez nagyobb anyagi megterhelést jelent számára. Személyes megfontolások alapján a vényköteles gyógyszerei mellett közel azonos öszszeget költ havonta szabadon vásárolható gyógyszerekre. A gyógyszeripar jelenlegi tendenciái is hatással vannak döntéseire, amelyek révén a receptre vagy recept nélkül megvásárolható készítmények száma 15 év alatt közel négyszeresére emelkedett. Ugyanakkor fontos megállapítás, hogy mind a megelőzés, mind a kezelés kapcsán a megkérdezettek többsége érdeklődik a gyógyszermentes, gyógyszerszedést csökkentő, vagy pénztárca-kímélő alternatívák iránt. Ebben segítségükre lehet a hatékony prevenció, a folyamatos és széleskörű tájékoztatás és „segítő közösségek” létrehozása. IRODALOMJEGYZÉK [1] Szekeres László: Orvosi gyógyszertan, Medicina Könyvkiadó – Budapest, 1980 [2] http://www.ogyi.hu/ [3] http://www.magyosz.org/rovathu.phtml?rovathu= magyargyogyszerhu [4] http://www.magyosz.org/rovathu.phtml?rovathu=hazaihu A SZERZÔ BEMUTATÁSA Tóthné Ecker Éva 1977-ben végzett általános ápolóként az Erkel Ferenc Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolában, Gyulán. 2001-ben diplomás ápolói végzettséget szerzett a Tessedik Sámuel Főiskola Egészségügyi fakultásán, szintén Gyulán. A Réthy Pál Kórház – Rendelőintézet, Békéscsaba munkatársa, 1984-tól részlegvezető, 2005től osztályvezető főnővér, 2006-tól ápolási igazgató helyettesként. 2004 óta a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Békés Megyei Szervezetének fekvőbeteg-ellátási alelnöke. Rendszeresen előadója az Egészségügyi Szakdolgozói Kongresszusoknak. 2007-ben a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Szakmai Díjának díjazottja. IME VII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2008. JÚLIUS 35