Immár hatodik alkalommal rendezte meg 2008. május 28-án az IME Szerkesztősége az Országos Egészségügyi Infokommunikációs Konferenciát. A konferencia célkitűzése az volt, hogy több oldalról bemutassa a közelmúltbeli változások és reform koncepciók infokommunikációs kihívásait. A megváltozott helyzetben az ágazati elképzelések, a megvalósuló fejlesztések jelene és jövője szinte minden előadásban visszaköszöntek. A konferencia előadásai nemcsak az informatikai szakembereknek szóltak, hanem felkeltették az egészségügyi intézmények menedzsmentjének, valamint az egészségpolitikával foglalkozó szakértők és döntéshozók figyelmét. A konferencia előadásait és az elhangzott főbb megállapításokat az előadások sorrendjében tartalmazza a jelen beszámoló.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ KONFERENCIA Hogyan tovább egészségügyi informatika? Beszámoló a VI. Országos Egészségügyi Infokommunikációs Konferenciáról Immár hatodik alkalommal rendezte meg 2008. május 28-án az IME Szerkesztősége az Országos Egészségügyi Infokommunikációs Konferenciát. A konferencia célkitűzése az volt, hogy több oldalról bemutassa a közelmúltbeli változások és reform koncepciók infokommunikációs kihívásait. A megváltozott helyzetben az ágazati elképzelések, a megvalósuló fejlesztések jelene és jövője szinte minden előadásban visszaköszöntek. A konferencia előadásai nemcsak az informatikai szakembereknek szóltak, hanem felkeltették az egészségügyi intézmények menedzsmentjének, valamint az egészségpolitikával foglalkozó szakértők és döntéshozók figyelmét. A konferencia előadásait és az elhangzott főbb megállapításokat az előadások sorrendjében tartalmazza a jelen beszámoló. A Konferencia nyitó előadását Király Gyula tartotta. Az ágazat infokommunikációs helyzetét áttekintő prezentációjában „felülnézetből” mutatta be az egészségügyi informatika alap problémáit, illetve, hogy a különböző hazai és nemzetközi projektekben (pl. kártya pilot, jogviszony ellenőrzés, HEFOP 4.4) milyen magyar tapasztalatok keletkeztek. A kiinduló környezeti feltételek (közfinanszírozás dominanciája, OEP meghatározó szerepe, állampolgárok egészségtudatos magatartása stb.) elemzése kapcsán felhívta a figyelmet az Egységes, integrált egészségbiztosítási architektúra jelentőségére. A továbblépés szempontjából kiemelte az „egyablakos ügyintézés”, az Intézményközi rendszer (IKIR) és a mobilalkalmazások kiterjesztésének jelentőségét. Dr. Kincses Gyula „Az ágazati informatika perspektívája 2008. május után” című előadásában összeszedte az egészségügyi informatikában megoldatlan kérdéseket és „elvarratlan szálakat”. Az egészségügyi biztosítási reform az infokommunikációs technológiák (ICT) számára komoly perspektívát/funkciót ígért, még sürgetőbbé vált a kódrendszerek, a közhiteles nyilvántartások felülvizsgálata. Kiemelte, hogy a pénztártörvény visszavonása nem jelenti a biztosításban az informatikai érdekmúlást (pl. jogviszony-ellenőrzés, közhiteles adatbázisok rendbetétele, jelentés-automatizáció). Hangsúlyozta az ÚMFT források (TIOP és TÁMOP pályázatok) jelentőségét és az azokban rejlő informatikai lehetőségeket. Az Egészségügyi Minisztérium informatikai főtanácsadója, Dr. Racskó Péter az EU-ban megvalósuló elektronikus egészségügyi fejlesztésekről (eHealth) tartott nagy ívű előadást. Az eHealth fejlesztések központjában az intelligens egészségügyi kártya és a szabványosítás áll. Ez utóbbira alakult meg az EuroRec (European Institute for Health Records) szervezet 12 ország részvételével. Ismertetőjében külön is kitért arra, hogy az eHealth a páciens, az orvos, a biztosító, illetve a hatóság szempontjából miért jó vagy miért problémás? Psotta Tibor az OEP Informatikai főigazgató-helyettese előadásában áttekintette az ágazati és az egészségbiztosítási stratégia OEP-re tartozó részének infokommunikációs vetületeit. Kiemelte az ügyfélbarát ügyintézés és ügyfél tájékoztatás (e-Ügyintézés) jelentőségét, az átlátható elektronikus elszámolási rendszer és a közhiteles nyilvántartások valamint az ágazati adattárház kialakításának fontosságát. (Az előadás alapján készített publikáció megtalálható az IME 2008. 5. számában) Érdekes előadást tartott Kiss Norbert az Egészségbiztosítási Felügyelet főosztályvezetője a várólisták kezelésének aktuális informatikai kérdéseiről. Felhívta a figyelmet, hogy a várakozási idő mérés a beutalástól az ellátásig tart, és az ellátási kapacitásokat ennek megfeleően kell tervezni. Nagyon fontos, hogy a betegek könnyebben viselik el a várakozást, ha tudják, hogy mikor fognak sorra kerülni, vagyis átláthatóbbá kell tenni a várólisták kezelését. Dr. Somody Imre a Paradigmaváltás az egészségügyben című előadásában ismertette az eVITA projekt jelentőségét a hazai ellátásban. Részletesen kitért a projekt keretében megvalósítandó akcióprogramokra, amelyek 20082011 közötti fokozatos megvalósításával lehetővé teszi a szociális ellátórendszerben az infokommunikációs technológiák használatát és az öngondoskodásra épülő élethosszig tartó egészségmenedzsmentet. (Az előadás alapján készített publikáció megtalálható az IME 2008. 5. számában) „Technológiai és funkcionális evolúció a kórházi informatikában” című prezentációjában Fábián Kálmán az ISH Kft. kereskedelmi igazgatója hangsúlyozta, hogy infokommunikációs fejlődés és az egészségügyben rohamosan elterjedő orvosszakmai fejlesztések kölcsönhatása meghatározza a kórházi informatikai rendszerek evolúcióját. A mobil és internetes technikák döntően meghatározzák nemcsak a mindennapi életünket, hanem az egészségügyi szoftverek fejlesztését. Dr. Weltner János a Semmelweis Egyetem tapasztalatai alapján mutatta be „Az egyetemi klinikák informatikájának” sajátosságait. Részletesen elemezte a kórházak és a klinikák közötti különbségeket (méret, telephelyek száma, létszám stb.), melyek közül az egyetemeken informatikai szempontból is meghatározó az oktatási és kutatási tevékenység miatti magasabb dolgozói létszám. Részletesen számba vette a különböző oktatási mutatók szerinti jellemzőket. IME VII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2008. JÚLIUS 47 KONFERENCIA A szünet után két párhuzamos szekcióban folytatódott a szakmai konferencia. A Prof. Dr. Kozmann György által moderált szekcióban elsőként Dr. Kovács Ferenc a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára számolt be „A magzati telemetrikus szívmonitorizálásra irányuló kutatás eredményeiről”. Kovács Levente a BMGE Irányítástechnikai és Informatikai Tanszék egyetemi tanársegédje „Új elvek és algoritmusok kidolgozása az inzulinszabályozásra I-es típusú cukorbetegek esetében” címmel tartott bemutatót. A magas színvonalú előadásról készült szakmai cikk jelen lapszámunk infokommunikációs rovatában olvasható. Rendkívül érdekes előadást tartott Gaál Balázs, a Pannon Egyetem Információs Rendszerek Tanszék szakértője az „Internet alapú egészségmegőrző és prevenciós módszerekről”. Közérthető módon ismertette a táplálkozási útmutatót és szakértői rendszert biztosító szoftver működését. Külön szekció foglalkozott az egészségügyi ágazat 2007-2013 évekre szoló pályázati projektjeivel. Dr. Molnár-Gallatz Zsolt az NFÜ témafelelőse bevezető előadásában áttekintette az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 2007-2013 évekre vonatkozó legfontosabb, egészségügyi fejlesztéseket tartalmazó projektjeinek (TIOP, TÁMOP) céljait és tartalmát. Tömören összefoglalta a az egészségügyi infrastrukturális fejlesztéseket tartalmazó TIOP (Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programja) projekt 2. számú prioritását, melyek a következők: • TIOP 2.1 Regionális szakellátó hálózatok létrehozása; • TIOP 2.2 A fekvőbeteg szakellátás intézményrendszerének felkészítése a struktúraváltásra; • TIOP 2.3 Információtechnológiai fejlesztések az egészségügyben. A „Pályázati projektek illeszkedése az egészségpolitikai célkitűzésekhez” címmel tartotta meg – a nagyon fontos összefüggéseket is bemutató – előadását Dózsa Csaba a témakör legszakavatottabb képviselője. Tételesen bemutatta az ágazatot érintő, 2007-2008 során megindult projektek időbeli állását, kiemelve a „Kiírás alatt” és a „Beadás/Értékelés alatt” állókat. Végső konklúzióként kiemelte, hogy a megváltozott egészségügyi prioritások miatt a projektek konstrukcióit át kell gondolni, részben át kell szabni, majd a végrehajtásukat felgyorsítani. Ezért a végrehajtásban a korábbinál jóval nagyobb és szélesebb körű szakmai csapatnak kell dolgoznia. Az AKOL Kft. ügyvezetője, Gordos László a pályázatkészítők szemüvegén át, „alulnézetből” értékelte az „Aktuá- lisan futó pályázatok informatikai kihívásai”-t. Összefoglalta az összes pályázat kapcsán előírt főbb követelményeket, külön kiemelve az első ízben írásosan megfogalmazott infokommunikációs minimumkövetelmények jelentőségét. A pályázati projektek szempontjából elemezte a hazai kínálatban szereplő medikai és gazdasági rendszerek funkcióit. Végül néhány megszívlelendő alapelvre hívta fel a figyelmet: • Egyre emelkedő tartalmú szolgáltatási szintek elérését díjazzuk, ne az infrastruktúra bővülést; • Az n(0)-ról ne az n(ideal)-t kíséreljük meg elérni; • Az intézményrendszer helyett a páciens legyen a fókuszban! A konferencia utolsó blokkjában a HEFOP 4.4 mintaprojekt tapasztalatait összegezték az előadók, valamint a kerekasztal beszélgetés résztvevői. Érdekes színfoltja volt a konferenciának Szini Domokos, a Cisco és Pavel Kubu, az Intel szakértőjének „Mobil megoldások az egészségügy szolgálatában” című előadása. A Cisco és az Intel együttműködésével kialakuló kutatási projekt eredményei már ma is számos orvosszakmai területen támogatják az orvosok munkáját. A HEFOP 4.4 mintaprojekt Dél-dunántúli régiójában szerzett tapasztalatait foglalta össze előadásában Fehér András, a HUMANsoft Kft. üzletág igazgatója. Felhívta a figyelmet a kórházi rendszerbevezetések kapcsán alkalmazandó Projekt és Portfólió Menedzsmentre. Az előadással kapcsolatos szakmai cikk lapunk VII. évfolyamának 3. számában olvasható. Lukács András, az ESKI Strukturális Alapok Programiroda szakértője összegezte a STRAPI tapasztalatait a projekt megvalósításáról. Miközben áttekintést adott a közel öt éves projekt történetéről és elért eredményeiről, részletesen kitért a felmerült problémákra is. A STRAPI szakmai értékelése szerint megvalósult az intézmények közötti adatáramlást elősegítő IKIR rendszer, melynek országos elterjedése mielőbb kívánatos lenne. Fontos eredmény, hogy 39 egészségügyi intézményben korszerű belső HIS rendszert alakítottak ki. A tanulságok leszűrése alapján javaslatot tett az IKIR továbbfejlesztésére és széleskörű használatának elterjesztésére. A HEFOP 4.4 projekt gyakrolati megvalósulásának tapasztalatait tárgyalta a Dózsa Csaba által moderált kerekasztal beszélgetés, amelyben Avar Gábor, Balai Ildikó, Engi Csaba, Lukács András, Reicher Péter és Dr. Zétényi Ágnes vett részt. Összeállította: Dévényi Dömötör rovatvezető IX. Outsourcing Konferencia 2008. november 5. Helyszín: Best Western Hotel Hungaria (1074 Budapest, Rákóczi út 90.) 48 IME VII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2008. JÚLIUS
