IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Uniós támogatással nyílnak új szakrendelők

  • Cikk címe: Uniós támogatással nyílnak új szakrendelők
  • Szerzők: Egészségügyi Minisztérium
  • Intézmények: Egészségügyi Minisztérium
  • Évfolyam: VII. évfolyam
  • Lapszám: 2008. / 7
  • Hónap: szeptember
  • Oldal: 19
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: EGÉSZSÉGPOLITIKA
  • Alrovat: EGÉSZSÉGPOLITIKA

Absztrakt:

Az egészségügy 2006-2010 közötti időszakának egyik legnagyobb kihívása az esélyegyenlőség megteremtése a gyógyításban, aminek egyik fontos eleme a járóbeteg szakrendelői hálózat fejlesztése. A közelmúltban hirdették ki annak a kistérségi járóbetegszakellátás szempontjából kiemelt jelentőségű, 25 milliárd forintos, két TIOP pályázatnak az eredményét, amely lehetőséget teremt arra, hogy uniós támogatással új járóbeteg-szakellátó központok épüljenek, legfeljebb 1500 m2-es alapterületen. Ez a pályázat elsősorban 25 olyan hátrányos helyzetű térséget célzott meg, amelyek járóbeteg-szakellátás szempontjából ellátatlannak tekinthetők, így jelentősen csökken azon települések száma, ahol a járóbeteg-szakellátás elérésének lehetősége 15 kilométer feletti távolságban van.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
EGÉSZSÉGPOLITIKA Uniós támogatással nyílnak új szakrendelők a hátrányos helyzetű kistérségekben Sajtóanyag – Egészségügyi Minisztérium Az egészségügy 2006-2010 közötti időszakának egyik legnagyobb kihívása az esélyegyenlőség megteremtése a gyógyításban, aminek egyik fontos eleme a járóbeteg szakrendelői hálózat fejlesztése. A közelmúltban hirdették ki annak a kistérségi járóbeteg-szakellátás szempontjából kiemelt jelentőségű, 25 milliárd forintos, két TIOP pályázatnak az eredményét, amely lehetőséget teremt arra, hogy uniós támogatással új járóbeteg-szakellátó központok épüljenek, legfeljebb 1500 m2-es alapterületen. Ez a pályázat elsősorban 25 olyan hátrányos helyzetű térséget célzott meg, amelyek járóbeteg-szakellátás szempontjából ellátatlannak tekinthetők, így jelentősen csökken azon települések száma, ahol a járóbeteg-szakellátás elérésének lehetősége 15 kilométer feletti távolságban van. A pályázatok meghirdetésének célja: az egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférés területi kiegyenlítése, a társadalmi esélykülönbségek csökkentése, a szolgáltatási hiányok megszüntetése, a lakosság-közeli ellátást biztosító szolgáltatások komplex rendszerének kialakítása a betegségek megelőzésével, korai felismerésével. A járóbeteg-szakellátás intézményrendszerének jelenleg egyik legnagyobb problémája, hogy még az alapvető fontosságú egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésben is igen nagy az eltérés (például a 10 000 lakosra jutó kapacitások nagyságában), másrészt az is, hogy számos olyan település létezik az országban, ahonnan a járóbetegszakellátás messzebb van, mint 15 kilométer. Ezért a TIOP 2.1.2 pályázatot azon kistérségi önkormányzatok között hirdették meg, ahol a heti közfinanszírozott szakorvosi óraszám a pályázat benyújtásának időpontjában 70 vagy annál kevesebb. Feltétel volt, hogy a kistérség lakosainak száma minimum 13 500 fő legyen, valamint, hogy legalább 15 000 fő ellátását kell biztosítani. A kistérségi járóbeteg-szakellátó központok esetében pályázni csak eszköz- és ingatlanépítéssel együttesen lehetett, ami vadonatúj épületet, vadonatúj infrastruktúrát és üzemeltető személyzetet (pl. szakorvost, asszisztenst, adminisztratív és műszaki szakembergárdát) jelent. A pályázat meghirdetésekor a rendelkezésre álló keretösszeg 25 milliárd forint volt. A megvalósuló informatikai fejlesztés – a telemedicina a távdiagnózis alkalmazásának lehetőségével – biztosítja a gyógyítás modern lehetőségeit is. Így az építkezés végén európai színvonalon, kényelmes, elegáns XXI. századi kör- nyezetben a legújabb műszerek, technológiák alkalmazásával gyógyulhatnak a betegek. A vissza nem térítendő támogatás mértéke 500-1000 millió forintig terjedhet. Egy projekthez 90 százalékos uniós támogatás jár, illetve a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben a támogatási intenzitás a 95 százalékot is elérheti. Az intézmények természetesen kistérségi szinten látják el feladatukat, ezért több, a kistérségben működő önkormányzat is részt vett a projektek megvalósításában. A másik TIOP 2.1.3 pályázat eredményeként 7 olyan kórházban nyílik meg a járóbeteg-ellátás fejlesztésének lehetősége, ahol megszűnt, vagy minimálisra csökkent az aktív kórházi ellátás. Tehát a szakkórházak kivételével azon intézmények fenntartói pályázhattak, ahol • többszakmás aktív fekvőbeteg szakellátás működött és legkésőbb 2007. április 1-től megszűnt, • vagy az egészségügyi szolgáltatónak OEP által finanszírozott csak egy szakmára kiterjedő, maximum 20 ágyas aktív kapacitása van, • vagy jelenleg többszakmás aktív fekvőbeteg szakellátása. A fenti elvárásokon túl olyan intézményekben indulhat fejlesztés az emelt szint eléréséhez, ahol az adott intézmény legalább 25 000 lakos ellátását vállalja illetve a településen nem működik más közfinanszírozott vagy területi kórház. Ennek következtében az érintett kistérségekben is elérhetővé válnak a magas szakmai színvonalú egészségügyi szolgáltatások, járóbeteg-szakellátások. A pályázat meghirdetésekor rendelkezésre álló keretösszeg: 6,4 milliárd forint volt, amelyből 300-800 millió forint közötti támogatás volt elnyerhető. Kilenc pályázat érkezett be, ebből hetet nyilvánítottak nyertesnek. A megítélt támogatás összege meghaladja az 5,3 milliárd forintot. A pályázónak az épületfejlesztést és az új eszközök beszerzését együttesen vállalnia kellett. A beruházások megvalósítására mindkét pályázati konstrukció esetében két év áll rendelkezésre. Az üzemeltetést a pályázóknak – túl a társadalombiztosítási normatívákon – a saját forrásból min. 5 éven át kell finanszírozni. A kistérségi járóbeteg-szakellátás, valamint a kórházi járóbeteg-ellátás modernizációjáról szóló pályázat nyerteseit augusztus 12-én hirdették ki. A pályázati támogatás mértékét és a kedvezményezett önkormányzatokat a kistérségekkel együtt az 1. táblázatban részletesen összefoglaltuk. Az 1. ábra bemutatja a nyertes kistérségi pályázók országon belüli elhelyezkedését. IME VII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2008. SZEPTEMBER 19 EGÉSZSÉGPOLITIKA 1. ábra A TIOP 2.1.2 és a 2.1.3 kistérségi pályázat nyerteseinek földrajzi elhelyezkedése 1. táblázat A TIOP 2.1.2 és a 2.1.3 pályázat nyertesei és a megítélt támogatások 20 IME VII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2008. SZEPTEMBER