IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Cirkadián ritmus, depresszió és testi betegségek

  • Cikk címe: Cirkadián ritmus, depresszió és testi betegségek
  • Szerzők: Dr. Purebl György
  • Intézmények: Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Pszichoszomatikus Központ
  • Évfolyam: VII. évfolyam
  • Lapszám: 2008. / 8
  • Hónap: október
  • Oldal: 38-40
  • Terjedelem: 3
  • Rovat: KLINIKUM
  • Alrovat: KLINIKUM

Absztrakt:

Számos nagy népegészségügyi jelentőségű mentális és pszichiátriai betegség (inszomnia, depresszió, kettes típusú cukorbetegség, szívés érrendszeri betegségek) komorbiditása igen nagy, és azt is tudjuk, hogy ezek a betegségek számos közös rizikófaktorral rendelkeznek. Ezen betegségek kapcsolatának mechanizmusa még nem pontosan tisztázott: az egyik lényeges közös elem a megzavart cirkadián ritmus lehet, mely komplex pszichológiai és fiziológiai változásokat indít el – számos adat szerint ezek a változások a későbbiekben növelhetik az egészségügyi kockázatot. A depresszió és a megzavart cirkadián ritmus kapcsolata régóta ismert tény, de szélesebb körben használható terápiás vonatkozásai csak az utóbbi időben vannak elterjedőben. Ugyanakkor egyre több adat utal arra, hogy a megzavart cirkadián ritmus az elhízás és a kettes típusú cukorbetegség kialakulásában is szerepet játszhat. A megzavart cirkadián ritmus helyreállítása tehát jelentős prevenciós értékű beavatkozás lehet: csökkentheti mind a pszichés, mind a szomatikus egészségügyi kockázatot.

Angol absztrakt:

Several important public health concerns (insomnia, depression, type 2 diabetes, coronary artery disease) are characterised with high comorbidity and share common risk factors. The underlying mechanisms of these comorbidities are not fully elaborated: the disturbed circadian rhythm is hyphotetized as one possible background factor. Circadian rhythm disturbances could initiate several complex psycho-physiological processes and the health risk nature of these processes are recently emerged. The relationship between depression and circadian rhythm is well known, nevertheless the therapeutic utilization of these relationship is only recently highlighted. Furthermore, growing number of data supports that disturbed circadian rhythm has considerable impact on the risk of obesity and type 2 diabetes. Thus, the restoration of circadian rhythm could produce significant health benefit: it could reduce the risk of both physical and mental disorders.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
KLINIKUM Cirkadián ritmus, depresszió és testi betegségek Dr. Purebl György, Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Pszichoszomatikus Központ Számos nagy népegészségügyi jelentőségű mentális és pszichiátriai betegség (inszomnia, depresszió, kettes típusú cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek) komorbiditása igen nagy, és azt is tudjuk, hogy ezek a betegségek számos közös rizikófaktorral rendelkeznek. Ezen betegségek kapcsolatának mechanizmusa még nem pontosan tisztázott: az egyik lényeges közös elem a megzavart cirkadián ritmus lehet, mely komplex pszichológiai és fiziológiai változásokat indít el – számos adat szerint ezek a változások a későbbiekben növelhetik az egészségügyi kockázatot. A depresszió és a megzavart cirkadián ritmus kapcsolata régóta ismert tény, de szélesebb körben használható terápiás vonatkozásai csak az utóbbi időben vannak elterjedőben. Ugyanakkor egyre több adat utal arra, hogy a megzavart cirkadián ritmus az elhízás és a kettes típusú cukorbetegség kialakulásában is szerepet játszhat. A megzavart cirkadián ritmus helyreállítása tehát jelentős prevenciós értékű beavatkozás lehet: csökkentheti mind a pszichés, mind a szomatikus egészségügyi kockázatot. Several important public health concerns (insomnia, depression, type 2 diabetes, coronary artery disease) are characterised with high comorbidity and share common risk factors. The underlying mechanisms of these comorbidities are not fully elaborated: the disturbed circadian rhythm is hyphotetized as one possible background factor. Circadian rhythm disturbances could initiate several complex psycho-physiological processes and the health risk nature of these processes are recently emerged. The relationship between depression and circadian rhythm is well known, nevertheless the therapeutic utilization of these relationship is only recently highlighted. Furthermore, growing number of data supports that disturbed circadian rhythm has considerable impact on the risk of obesity and type 2 diabetes. Thus, the restoration of circadian rhythm could produce significant health benefit: it could reduce the risk of both physical and mental disorders. Epidemiológiai vizsgálatokból jól ismert tény, hogy számos nagy népegészségügyi jelentőségű mentális és pszichiátriai betegség – mint az alvászavar, a depresszió, a kettes típusú cukorbetegség, vérzsír-rendellenességek, szívés érrendszeri betegségek – gyakran fordulnak elő együtt, és gyakran osztoznak a hozzájuk vezető rizikófaktorokban is (elhízás/nem megfelelő táplálkozás, mozgásszegény életmód, hétköznapi stressz). A WHO „Global Burden of 38 IME VII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2008. OKTÓBER Disease” [1] tanulmánya, mely globálisan, kultúráktól függetlenül vizsgálja a legnagyobb népegészségügyi jelentőségű megbetegedések gyakoriságát és epidemiológiai tendenciáit, riasztó képet fest, mely szerint 2020-ra a koronária betegség és a depresszió lesz a második leggyakoribb, képességcsökkenésért (DALYs, Disability Adjusted Life Years) felelős megbetegedés. Noha rengeteg adat gyűlt már össze a fenti „betegségcsomag” lehetséges mélyebb összefüggéseivel kapcsolatban, mégsem rendelkezünk olyan átfogó, általánosan használható betegség-modellel, mely pontosan leírná a bonyolult cirkuláris oksági viszonyban lévő betegségek és kockázati tényezőik pszichofiziológiai kapcsolatait minden lehetséges kóroki aspektusával együtt. A kapcsolatok tisztázásának és egy, a terápiában/prevencióban egyaránt használható modell kialakításának lényeges eleme lehet a cirkadián ritmus szerepének tisztázása. A depresszió és a megzavart cirkadián ritmus kapcsolata régóta ismert, de szélesebb körben használható terápiás vonatkozásai csak az utóbbi időben kezdtek elterjedni. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy milyen eddigi adatok támasztják alá a cirkadián ritmus, a hangulat és az említett betegségek összefüggéseit. CIRKADIÁN RITMUS ÉS HANGULAT Az aktivitás, kezdeményező készség, figyelmi funkciók napi ritmusa mindnyájunk által ismert saját tapasztalat. A hangulat, aktivitás és közérzet összekapcsolódása a napi ritmussal azonban sokkal markánsabban észlelhető hangulatzavarok esetén. A depressziós tünetek általában a cirkadián ritmust mutató fiziológiai paraméterek jelentős összezavarodásával járnak, melynek legszembetűnőbb és klinikailag is legfontosabb területei a következők: • A depressziós tünetek markáns napszaki ingadozást mutatnak, általában reggel kifejezettebbek • Az éjszakai melatonin koncentráció-növekedés depreszszióban kisebb mértékű, és egyenetlen – a melatonin a belső, a nucleus suprachiazmaticus által generált cirkadián ritmust a külső környezeti ritmushoz igazítja, és alváspromóciós hatású. • Depresszióban számos cirkadián aktivitást mutató egyéb paraméter szintje is változik (növekedési hormon, kortizol, prolaktin, IL6, TSH, testhőmérséklet) [2]. A depresszió és diabétesz kapcsolatát később részletezzük, itt csak annyit jegyzünk meg, hogy szinte mindegyik felsorolt változó befolyásolja a szénhidrát-anyagcserét is. • Depresszióban megváltozik a CLOCK gének aktivitása [3]. A CLOCK és a hozzá hasonló gének a sejtek cirka- KLINIKUM dián ritmusáért felelősek, többek között meghatározzák a sejtek anabolikus folyamatainak, anyagcsere aktivitásának, ingerelhetőségének stb. napi ritmusát is, így kapcsolatban lehetnek a nem optimális, pl. elhízáshoz vezető anyagcsere-folyamatokkal. • A depresszió szoros cirkuláris kapcsolatban áll az alvási elégtelenséggel (inszomnia), mely a megzavart cirkadián ritmus egyik leggyakoribb következménye. • Depresszióban fontos alvásszerkezeti változások történnek (csökkent REM latencia, általánosságban a REM aktivitás növekedése, és a mélyalvás mennyiségének csökkenése). • A cirkadián ritmust befolyásoló terápiák, mint az alvásmegvonás, a fényterápia, gyors, de nem tartós antidepresszív hatásúak. A fentiek alapján jogosan feltételezhető, hogy a cirkadián ritmus rendezése hatékony eszköz lehet a depresszió gyógyításában. Számos, a cirkadián ritmust pozitívan befolyásoló terápiás technikát ismerünk. Ilyen régóta alkalmazott módszer a rendszeres napi ritmus kiépítése, mely része a depresszió kognitív viselkedésterápiájának, a részleges alvásmegvonás, a fényterápia. Újabban pedig egyes adatok a rendszeres testmozgás antidepresszív hatását igazolták [4, 5]. Ezek a terápiák ugyanakkor önmagukban nem, csak antidepresszív gyógyszeres kezeléssel, vagy kognitív terápiával kombinálva bizonyultak hatásosnak. A depresszióban alkalmazott gyógyszerek túlnyomó többsége azonban negatívan befolyásolja az alvásszerkezetet, és így a cirkadián ritmust is. A legszélesebb körben elterjedt antidepresszívumok, a szelektív szerotonin visszavétel-gátlók (SSRI-k) alkalmazása mellett gyakori reziduális tünetként megmarad az inszomnia, mely a visszaesés egyik kockázati tényezője [2]. A közeljövőben ígéretes gyógyszeres terápiás lehetőség lehet az Európai Unióban törzskönyvezés alatt álló agomelatin, amely egyszerre szerotoninerg és melatonin-agonista hatású, és képes a cirkadián ritmus helyreállítására [6]. HANGULATZAVAR ÉS DIABÉTESZ A major depresszió gyakorisága diabéteszben kétszer akkora, mint az átlagnépességben [7], ugyanakkor a depresszió a 2-es típusú diabétesz kockázati tényezője is [8]. A depressziós tünetek és a diabétesz tünetei, a kialakulásukban szerepet játszó környezeti tényezők és mindkét betegség terápiája cirkuláris oksági kapcsolatban állnak egymással. A depresszióban is szenvedő cukorbetegeket alacsonyabb életminőség [9], nehezebb kezelhetőség [10] és korábban megjelenő szövődmények jellemzik [11]. A depresszió kapcsán kialakuló inzulinrezisztencia etiológiája még nem tisztázott, létrejöttében feltehetően több tényező is szerepet játszhat. A depresszióban észlelhető hypothalamus-hypophysis-mellékvesekéreg rendszer és a szimpatikus idegrendszer aktiváció inzulin rezisztenciához vezethet [12]. Ismert tény az is, hogy a csökkent szerotonin- erg működés fokozott étvággyal járhat, és az antidepresszívumok befolyásolhatják az inzulin anyagcserét és az étvágyat is. A markáns cirkadián tüneteket mutató depresszió és diabétesz szoros kapcsolatát vizsgálva nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a legújabb közleményeket, melyek a megzavart alvás ill. cirkadián ritmus és a szénhidrát-anyagcsere kapcsolatára hívják fel a figyelmet. MEGZAVART CIRKADIÁN RITMUS ÉS GLUKÓZ METABOLIZMUS Az inzulin aktivitásának változására is jellemző a cirkadián mintázat. A megzavart alvás csökkenti a leptin szintjét, és növeli az éhséget közvetítő ghrelin szintet, étvágyfokozó hatású, és növeli a magas glikémiás indexű (tehát diabetogén) szénhidrátok előnyben részesítését az étkezések során. Mindez rontja a glukóz anyagcsere hatásfokát, és végső soron csökkent glukóz toleranciához, nagyobb kalóriabevitelhez vezet [13, 14]. A depresszió alatt megváltozott cirkadián aktivitást mutató hormonok többsége (lásd fenn) a szénhidrát anyagcserét is befolyásolja. Az említett kísérleteken kívül epidemiológiai felmérések is találtak összefüggést a túlsúlyosság és az alvásidő változásai között, úgy tűnik tehát, hogy a megzavart cirkadián ritmus több mechanizmuson keresztül fokozhatja az elhízás és a 2-es típusú diabétesz kockázatát [15, 16]. Fentiekből látható, hogy a megzavart cirkadián ritmus számos kedvezőtlen fiziológiai változás elindítója, így önmagában is számos betegség rizikófaktora lehet. Depresszióval való közismert kapcsolata ellenére a cirkadián ritmus mélyrehatóbb vizsgálata a depresszió patomechanizmusában csak az utóbb időben került a pszichiátria figyelmének látókörébe. A fentiek alapján a megzavart cirkadián ritmus talán az egyik fontos közvetítő faktor lehet a depreszszió, inzulinrezisztencia, a kettes típusú diabétesz, a metabolikus szindróma és végső soron a szív- és érrendszeri betegségek között. Ennek pontos részleteit, kórélettani jelentőségét, valamint a megelőzésben és terápiában használható vonatkozásait azonban a jövő kutatásainak kell tisztáznia. Annyi azonban elmondható már most is, hogy a cirkadián ritmus fenntartása, és a megzavart cirkadián ritmus helyreállítása jelentős prevenciós értékű beavatkozás lehet: mind a pszichés, mind a szomatikus egészségügyi kockázatot csökkenti, és talán a jövőben lényeges szerepe lesz az említett nagy népegészségügyi jelentőségű betegségek gyógykezelésében is. A cirkadián ritmus zavarainak kezelésében javasolt életmódváltozások (rendszeres napi aktivitás, rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás, a stressz kezelése és a pszichés egyensúly fenntartása) az egészség megőrzésében és az anyagcsere- és szívbetegségek megelőzésében is fontosak. Ne feledjük, a cirkadián ritmus alapvető feladata, hogy a mindenkori környezetünkhöz hangoljon minket, így kiemelt jelentőségű az adaptáció szempontjából. IME VII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2008. OKTÓBER 39 KLINIKUM IRODALOMJEGYZÉK [1] Murray, CJL, Lopez, AD: Alternative projections of mortality and disability by cause 1990-2020: Global Burden of Disease Study. Lancet, 1997, 349: 1498-1054. [2] Lader M. Limitations of current medical treatments of depression: disturbed circadian rhythm as a possible therapeutic target. European psychopharmacology 2007, 17:743-755 [3] Turek FW. From circadian rhythms to clock genes in depression. International Clinical Psychopharmacology. 2007, 22 Suppl 2:S1-8 [4] Duman RS. Neurotrophic factors and regulation of mood: Role of diet, excercise and metabolism. Neurobiology of Aging 2005, 26S 88-93. [5] Harris AHS, Cronkite R, Moos R. Physical activity, excercise coping and depression in a 10-year cohort study of depressed patients. J Affect Disord 2006, 93:79-85 [6] Rouillon F. Efficacy and tolerance profile of agomelatine and practical use in depressed patients. Int Clin Psychopharmacol 2006, 21 (suppl) 531-535 [7] Anderson RJ, Lustman PJ, Clouse RE, és mtsaik. Prevalence of depression in adults with diabetes: a systematic review. Diabetes, 2000; 49 (Suppl). [8] Eaton-WW, Armenian-H, Gallo-J, és mtsaik. Depression and risk for onset of type II diabetes. A prospective population-based study. Diabetes-Care. 1996 19(10): 1097-102 [9] Kohen-D; Burgess-AP; Catalan-J; Lant-A. The role of anxiety and depression in quality of life and symptom reporting in people with diabetes mellitus. Qual-LifeRes. 1998 7(3): 197-204 [10] Eledrisi MS, Alshanti MS, Shah MF, és mtsaik. Overview of the diagnosis and management of diabetic ketoacidosis. Am J Med Sci 2006; 331(5): 243-251 [11] Jacobson AM, Weinger K. Treating Depression in Diabetic Patients: Is There an Alternative to Medications? Ann Int Med 1998 29(8): 656-657 [12] Chrousos GP. The role of stress and the hypohtalamicpitutary-andrenal axis in the pathogenesis of the metabolic syndrome: neuro-edocrine and target tissue-related causes. Int J Obes Relat Metab Disord 2000, 24S:50-5 [13] Spiegel K, Tasali E, Penev PD, van Cauter E. Brief communication: sleep curtailment in healthy young men is associated with decreased leptin levels, elevated leptin levels and increased hunger and appetite. Ann Ingtern Med 2004, 141:846-850 [14] Spiegel K, Leproult R, van Cauter E. Impact of sleep debt on metabolic and endocrine function. Lancet 1999, 354: 1435-1439 [15] Meisinger C, Heier M, Loewel H, and the MONICA/KORA Cohort Study. Sleep disturbance as a predictor of type 2 diabetes mellitus in men and women from the general population. Diabetologia 2005, 48:235-241 [16] Spiegel K, Knutson K, Leproult R, Tasali E, van Cauter E. Sleep loss: a novel risk factor for insulin resistance and Type 2 diabetes. J App Pshysiology 2005, 99:2008-201 A SZERZÔ BEMUTATÁSA Dr. Purebl György pszichiáter szakorvos. 1993-ban a SOTE Általános Orvosi Karán szerezte diplomáját. Jelenleg a Semmelweis Egyetem ÁOK Magatartástudományi Intézetében egyetemi adjunktus, klinikai igazgatóhelyettes. Tudományos fokozata: PhD. 1993-1995-ig a Jahn Ferenc Délpesti Kh. Pszichiátriai Betegfelvételi Osztá- lyán, 1995-től pedig a SOTE Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetben dolgozik. Érdeklődési területei: Alvászavarok megelőzése, komplex kezelése; A cirkadián ritmus zavarának központi szerepe pszichiátriai problémákban és krónikus testi betegségekben; Stressz, mint rizikófaktor jelentősége, stresszkezelő programok. Tagságok: Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT), MPT Inszomnia Munkacsoport vezetője, Magyar Alvástársaság IX. Outsourcing Konferencia 2008. november 5. Helyszín: Best Western Hotel Hungaria (1074 Budapest, Rákóczi út 90.) LARIX Kiadó Kft. 1089 Budapest, Kálvária tér 3. • Telefon/fax: 333 2434, 210 2682 www.imeonline.hu • ime@imeonline.hu • www.larix.hu • larix@larix.hu 40 IME VII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2008. OKTÓBER