A gyógyszergyártók hozzájárulása a kasszához 2003 óta elfogadott gyakorlat Magyarországon. A kezdetben szerződéses, majd rendeleti formában szabályozott hozzájárulás 2007-től törvényi erőre emelkedve, adó formájában kerül beszedésre. A visszafizetés elsődleges szerepe a gyógyszerkassza korábbiakban tapasztalt túlzott bővülésének visszafogása. Az erre vonatkozó intézkedések ezt a célt időszakosan elérték. Kérdés, hogy a jelenlegi befizetési elvek felülvizsgálatával optimálisabb működési feltételrendszer teremthető-e a gyógyszerpiacon. Ez elsősorban a kormányzaton, ill. a befizetés által teremtett többletforrások stratégiai feláldozásán múlik.
Angol absztrakt:
The pharmaceutical companies have an obligatory contribution to the budget since 2003 in Hungary. The regulation based on contract in the beginning, which changed to an edict level and afterwards to law level as a tax. The primary function of payback was to prevent the excess of the drug budget. The consecutive governmental interventions have fixed the problem for today. The challenge to revise the actual rules of the payback system in order to optimize the conditions on pharmaceutical market is up to the government’s intention to disclaim the surplus from tax revenues.
[1] 2006. évi XCVIII. Törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól
[2] Surveying, Assessing and Analysing the Pharmaceutical Sector in the 25 EU Member States. Geschäftsbereich Österreichisches Bundesinstitut für Gesundheitswesen / Austrian Health Institute 2006
[3] Pharmaceutical Pricing and Reimbursement Information Final Report. Geschäftsbereich Österreichisches Bundesinstitut für Gesundheitswesen / Austrian Health Institute 2007
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS A hazai gyártói befizetések optimalizálásának kérdései Komáromi Tamás, Dr. Bacskai Miklós, HealthWare Tanácsadó Kft. A gyógyszergyártók hozzájárulása a kasszához 2003 óta elfogadott gyakorlat Magyarországon. A kezdetben szerződéses, majd rendeleti formában szabályozott hozzájárulás 2007-től törvényi erőre emelkedve, adó formájában kerül beszedésre. A visszafizetés elsődleges szerepe a gyógyszerkassza korábbiakban tapasztalt túlzott bővülésének visszafogása. Az erre vonatkozó intézkedések ezt a célt időszakosan elérték. Kérdés, hogy a jelenlegi befizetési elvek felülvizsgálatával optimálisabb működési feltételrendszer teremthető-e a gyógyszerpiacon. Ez elsősorban a kormányzaton, ill. a befizetés által teremtett többletforrások stratégiai feláldozásán múlik. The pharmaceutical companies have an obligatory contribution to the budget since 2003 in Hungary. The regulation based on contract in the beginning, which changed to an edict level and afterwards to law level as a tax. The primary function of payback was to prevent the excess of the drug budget. The consecutive governmental interventions have fixed the problem for today. The challenge to revise the actual rules of the payback system in order to optimize the conditions on pharmaceutical market is up to the government’s intention to disclaim the surplus from tax revenues. BEVEZETÉS Az állami gyógyszerkiadás korlátok között tartásának céljából számos eszközt alkalmaznak a finanszírozó szervek. A túlköltés kockázatát a biztosítók akár meg is oszthatják a gyártókkal, melynek egyik formája a támogatott készítmények forgalma utáni gyártói visszafizetési megállapodás. Európa több országában, mint például Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban vagy Belgiumban jelen van a szabályozás e formája. Hazánkban a gyógyszergyártók közvetlen hozzájárulása a kasszához már 2003 óta gyakorlatban van. Az időközben folyamatosan alakuló szabályok mára letisztulni látszanak, kialakultak a befizetés mértékének meghatározását 1. ábra A gyártói befizetések súlyának alakulása 10 megalapozó elvek, a számítás egyes tényezői. Mindemellett egyre jelentősebb mértéket ölt az évenkénti befizetések mértéke és súlya a teljes gyógyszerkasszához viszonyítva (1. ábra). HÁTTÉR A kezdetben szerződéses, majd rendeleti formában szabályozott hozzájárulás 2007-től törvényi erőre emelkedve, adó formájában kerül beszedésre [1]. Az egészségbiztosító által évek óta alkalmazott gyártói visszafizetés elsődleges szerepe a gyógyszerkassza bővülésének visszafogása. Nem egyértelmű azonban, hogy a jelenlegi befizetési struktúra hosszú távon is optimális hatást fejt-e ki. Az európai gyakorlatban, a különböző nemzeti piacokon tapasztalható folyamatok alapján némileg eltérő szabályozási formák alakultak ki a növekedés korlátozására. Általában azonban elmondható, hogy az egyes országok szabályozása mindig az aktuális kihívások szerint alakult át. Míg Spanyolországban a 90-es években a forgalom 7%-os bővülésének maximalizálásával, a túllépés 57%-át kellett a gyártóknak visszafizetni, a piac stabilizálásával a befizetés mértékét 1,5-5%-os értékben határozták meg az adott cég éves forgalmától függően. Hasonló volumen-megállapodások születtek Franciaországban és Belgiumban is. Az előbbiben a volumen kontrollt, ill. elfogadható növekedés mértékét terápiás csoportonként határozzák meg, utóbbiban külön kockázati alapot kell folyamatosan a gyártói befizetésekkel feltölteni [2]. A szabályozás részleteinek folyamatos finomítása mindenhol megfigyelhető. Franciaországban a kiemelt terápiás csoportok forgalmának átrendeződését szakmai szempontok szerint hagyják jóvá. Spanyolországban a kisebb forgalmú cégek százalékos arányban is kisebb mértékű hozzájárulást fizetnek, míg a nagyobb innovációval rendelkező gyártók részére elengedhetik a befizetendő összeg akár 25%-át is. A kisebb cégek arányaiban kisebb adóterhe segíti piacon maradásukat, ezáltal sok területen fenntartva a verseny és ármérséklés további lehetőségét [3]. Hazánkban a befizetési kötelezettség számításában az időszakonként változó kedvezmények és kivételek mellett állandó elemként mindig is jelen volt egy normatív jellegű rész és egy, a növekvő gyártókat a normatív összeg felett terhelő hányad. Ez a kettős szerkezet hivatott biztosítani, hogy a kassza túllépéséért leginkább okolható portfoliók nagyobb mértékben járuljanak hozzá a kiadási többlethez. Az eszközzel elérni kívánt cél szempontjából ez tehát egy méltányos szerkezet. IME VII. ÉVFOLYAM EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTANI KÜLÖNSZÁM 2008. OKTÓBER EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS A 2007-től beállított 12%-os adókulcs azonban olyan magasnak tűnik, hogy emellett kevés eséllyel képződhet 23 éves távlatban kiadási többlet, s ezáltal az aktuális szabályok szerint a növekvő gyártók nem kényszerülnek a terhek arányosabb viselésére. Ez pedig – akár már középtávon is – előnyösebb helyzetet teremt egyes cégek számára, de lesznek olyan – főként kevésbé tőkeerős, és/vagy a magyar piacot kevésbé priorizáló – gyártók, melyek elbocsátásokra, termékkivonásra, végső esetben teljes kivonulásra is kényszerülhetnek. Elemzésünkben arra kerestük a választ, hogy létezik-e a jelenleginél optimálisabb szabályozási struktúra, van-e olyan adókulcs, amely középtávon mind a finanszírozói, mind a szélesebb gyártói érdekeknek megfelel. MÓDSZEREK A kérdés megválaszolásához valószínűségi modellt építettünk, mely 5 évre előre szimulálja a finanszírozó, illetve a gyártók éves átlagos kiadásának mértékét. A gyógyszerkassza előirányzatának alakulása jelentősen befolyásolja, hogy a későbbiekben lesz-e túllépés. 2007-ről 2008-ra 4,54%-kal növekedett az előirányzat mértéke. A modellezett időszak során minden évre ezzel a növekedési ütemmel számoltunk. Az új, gyakran igen költséges terápiák befogadása, a konvergencia programhoz való illeszkedés, vagy egyéb kormányzati célok, makrogazdasági tényezők miatt azonban az előirányzat ilyen mértékű állandó emelése is bizonytalan. Ennek kezelésére e paraméterre balra ferde ß eloszlást illesztettünk. A gyógyszerkassza éves növekedési ütemét 8%-os várható értékű balra ferde ß eloszlással modelleztük. A növekedés mértékét azonban befolyásolhatja a sávos rész aránya a befizetési szerkezetben. Minél nagyobb a sávos rész aránya, feltételezésünk szerint, az annál inkább visszafogja a következő évi növekedés ütemét. A sávos befizetés viszszafogó erejének mértékét szintén valószínűségi változóként kezeltük. A modellbe beépítettünk egy olyan feltétételezést is, hogy az adókulcs csökkentése esetén a finanszírozó növelni fogja a sávos befizetés esetén a gyártókra háruló részt. Itt úgy jártunk el, hogy 1 százalékpontos adókulcs-csökkentés esetén minden sávban 5 százalékponttal növeltük a gyártókra eső kötelezettséget. A jogszabály szerinti sávhatárokat nem változtattuk. A modell bemeneti paraméterei és mögöttes feltételezései összefoglalva a következőek: • Az adókulcs mértéke: azt vizsgáltuk, hogy milyen eredmények születnek, amennyiben a jelenlegi 12%-os adókulcsot százalékpontonként csökkentjük. • Az előirányzat növekedési üteme: a növekedési ütem várható értéke minden évre 4,54%, mely köré balra ferde ß eloszlást illesztettünk a bizonytalanság kezelése miatt. (A növekedési ütem ß eloszlása x=4,54% a=65 b=10) • A gyógyszerkassza növekedési üteme: a 8%-os várható értékű éves növekedés köré balra ferde ß eloszlást illesztettünk. (A növekedési ütem ß eloszlása x=8% a=65 b=10) • A sávos befizetés visszafogó ereje: a sávos befizetés belépése esetén a következő évben az eredeti növekedési ütem várhatóan kevesebb lesz. Magának a sávos befizetés visszafogó erejének mértékét valószínűségi változóként kezeltük, és azt feltételeztük, hogy az eredeti növekedési ütemet e tényező a 65%-ára csökkenti. (A visszafogó szorzó ß eloszlása x=0,65 a=20 b=4) A sávos kockázatú részből a gyártókra eső rész: az • adókulcs csökkentése esetén a finanszírozó növeli a sávos befizetés esetén a gyártókra háruló részt. 1 százalékpontos adókulcs-csökkentés esetén minden sávban 5 százalékponttal növeltük a gyártókra eső kötelezettséget. A jogszabály szerinti sávhatárokat nem változtattuk. A nemrég az Alkotmánybíróság által eltörölt passzus miatt a továbbiakban megszűnik a gyártók orvoslátogatók után fizetendő kötelezettsége. Mivel ennek más módon történő visszakerülése bizonytalan, ezért a modellben nem kalkuláltunk e tétellel. A regisztrációs díj a sávos kockázatú befizetés esélyét csökkentő tényező volt. A modellben az egyes paraméterek külön-külön is változtathatók. A modellezés során minden esetben 10 ezerszer vettünk véletlenszerű mintát. EREDMÉNYEK Amennyiben csak az adókulcsot módosítjuk, de minden más paramétert változatlannak feltételezünk, akkor várható módon a finanszírozói kiadások (összes kiutalványozott TB támogatás a gyártói befizetésekkel csökkentve) jelentősebben nőnek, mint amelyest a gyártók terhei csökkennek (2. ábra). 2. ábra A finanszírozó és a gyártók várható átlagos éves kiadásának alakulása az adókulcs változtatásának függvényében változatlan körülmények között (determinisztikus modell) A determinisztikus esettel szemben a valószínűségi modellezés eredményei szerint vannak olyan adókulcs mérté- IME VII. ÉVFOLYAM EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTANI KÜLÖNSZÁM 2008. OKTÓBER 11 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS kek, melyek mellett a sávos gyártói befizetés korábbi belépése miatt összességében csak kevésbé nő a finanszírozó kiadása, de a gyártók között arányosabban oszlanak meg a terhek (3. ábra). hamarabb, már a negyedik évben megtakarításba fordul át az összkiadások mértéke a 12%-os kulcshoz képest (5. ábra). 5. ábra A finanszírozó és a gyártók kiadásának mértéke évenként 6% és 12%-os adókulcs mellett 3. ábra A finanszírozó és a gyártók várható átlagos éves kiadásának alakulása az adókulcs változtatásának függvényében a paraméterek modellezése mellett (probabilisztikus modell) Az adókulcs mértékének 9, illetve 6%-os mértékűre csökkenése esetén a 12%-os adó melletti 332 Mrd forintos éves átlagos finanszírozói kiadás várható értéke 335, illetve 337 Mrd forintra nőne. A modell feltételezései mellett tehát csupán 3-5 Mrd forinttal nőne 5 éves távlatban az állami kiadások éves átlagos mértéke az adókulcs csökkentése esetén, míg az összes gyártói befizetésen belül megnövekedne a sávos befizetés aránya és összességében is csökkenne a gyártói kötelezettségek mértéke. 9%-os adókulcs mellett az első években jelentősebb, majd egyre elhanyagolhatóbb az egészségbiztosító többletkiadásának mértéke az eredeti 12%-os kulcshoz képest, végül az utolsó modellezett évtől kezdve már megtakarítás figyelhető meg. Mindeközben a gyártói befizetések szerkezete átalakul, s összességében is kevesebb a gyártói terhek mértéke (4. ábra). Az alábbi ábrákon a 9, illetve 6%-os adókulcs melletti teljes finanszírozói kiadás hisztogramja látható, mely az eloszlások tapasztalati sűrűségfüggvénye. A hisztogramok azt mutatják, hogy mekkora valószínűséggel esik az állami kiadások éves átlagos várható mértéke egy adott tartományba. Ezekbe a tartományokba mindkét adókulcs esetén beleesik a 12%-os kulcs melletti 332 Mrd-os érték is (6-7.ábra). 6. ábra A finanszírozó éves átlagos kiadásának hisztogramja 9%-os adókulcs mellett 4. ábra A finanszírozó és a gyártók kiadásának mértéke évenként 9% és 12%-os adókulcs mellett Az adókulcs 6%-os szintje mellett a kezdetekben ugyan nagyobb többletkiadás keletkezik a finanszírozói oldalon, de 12 7. ábra A finanszírozó éves átlagos kiadásának hisztogramja 6%-os adókulcs mellett IME VII. ÉVFOLYAM EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTANI KÜLÖNSZÁM 2008. OKTÓBER EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS KÖVETKEZTETÉSEK Az előzetes feltevések mellett a szimuláció eredményei azt mutatják, hogy egy, az arányaiban nem meghatározó finanszírozói kiadás-növekedés mellett a gyártói befizetések struktúrája optimálisabb irányba terelődne. Bár a sávos rész jelenléte megnehezíti a tervezési folyamatokat, de az esetleges változtatásnak egy arányosabb teherviselés megvalósulása lenne a hozadéka. Ennek következtében kisebb mértékben kellene leépítésektől tartani, nem fenyegetne a ter- mékek kivonása és egyes gyártók esetleges kivonulása miatti választék-csökkenés sem. Az optimalizációs eljárás további fejlesztésével, újabb paraméterek bevonásával pontosabb becslés is kapható, azonban a várható hatások irányának feltárására e modell is alkalmasnak bizonyult. A befizetés intézményét évek óta alkalmazó európai országok szabályozási módszertanának kidolgozottsága is rámutat, hogy egy jól tervezett és felügyelt piaci kontroll a szereplők számára elfogadható feltételekkel hosszabb távon tartható fenn. IRODALOMJEGYZÉK [1] 2006. évi XCVIII. Törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól [2] Surveying, Assessing and Analysing the Pharmaceutical Sector in the 25 EU Member States. Geschäftsbereich Österreichisches Bundesinstitut für Gesundheitswesen / Austrian Health Institute 2006 [3] Pharmaceutical Pricing and Reimbursement Information Final Report. Geschäftsbereich Österreichisches Bundesinstitut für Gesundheitswesen / Austrian Health Institute 2007 A SZERZÔK BEMUTATÂSA Komáromi Tamás a HealthWare Tanácsadó Kft. vezető elemző munkatársa. 2005-ben a Budapesti Corvinus Egyetemen (volt BKAE) szerezte közgazdász diplomáját. Egyetemi évei alatt ismereteit a Rajk László Szakkollégium tagjaként szélesítette, ahol a különböző szakmai kurzusokon és vitákon való részvételen kívül a társadalmi problémák iránti nyitottságát is mélyítette. Szakmai érdeklődése középpontjában jelenleg a gyógyszer-finanszírozási rendszerek szerepelnek. Dr. Bacskai Miklós a HealthWare Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. Diplomáit a Debreceni Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán (1999), és a Szegedi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kará- nak orvos-szakközgazdász szakán (2000) szerezte. 2000-től az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Gyógyszerügyi Főosztályán dolgozott, 2001-2002 között elemzési osztályvezető, 2002-2004 között gyógyszertámogatási osztályvezető munkakörben. Szakmai gyakorlatait farmakoökonómia és információs rendszerszervezés területén szerezte. IX. Outsourcing Konferencia 2008. november 5. Helyszín: Best Western Hotel Hungaria (1074 Budapest, Rákóczi út 90.) LARIX Kiadó Kft. 1089 Budapest, Kálvária tér 3. • Telefon/fax: 333 2434, 210 2682 www.imeonline.hu • ime@imeonline.hu • www.larix.hu • larix@larix.hu IME VII. ÉVFOLYAM EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTANI KÜLÖNSZÁM 2008. OKTÓBER 13
