Van-e élet a válságon túl? „A best practice eszköztára felsővezetőknek 2009-ben” címmel került megrendezésre 2008. december 3-án az IME hagyományos, a kontrolling és a finanszírozástechnika eszköztárának aktualitásait, a vezetői információs rendszereket bemutató seregszemléje. A konferencia évek óta célul tűzte ki, hogy fórumot teremtsen a felszínre kerülő, továbbadható intézményi megoldásoknak. Beharangozójában a szervezőbizottság a konvergencia programig nyúlt viszsza, amelynek hatására 2007-ben drámai változások következtek be a hazai egészségügyben, és úgy reméltük, hogy 2009-re a kapacitásszűkítés és a növekvő bevételek előnyeit is élvezhetjük majd. Erre jött a pénzügyi, és nyomán a reálgazdasági válság….
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT KONFERENCIA Beszámoló az IME VIII. Kontrolling Konferenciájáról Van-e élet a válságon túl? „A best practice eszköztára felsővezetőknek 2009-ben” címmel került megrendezésre 2008. december 3-án az IME hagyományos, a kontrolling és a finanszírozástechnika eszköztárának aktualitásait, a vezetői információs rendszereket bemutató seregszemléje. A konferencia évek óta célul tűzte ki, hogy fórumot teremtsen a felszínre kerülő, továbbadható intézményi megoldásoknak. Beharangozójában a szervezőbizottság a konvergencia programig nyúlt viszsza, amelynek hatására 2007-ben drámai változások következtek be a hazai egészségügyben, és úgy reméltük, hogy 2009-re a kapacitásszűkítés és a növekvő bevételek előnyeit is élvezhetjük majd. Erre jött a pénzügyi, és nyomán a reálgazdasági válság…. Felvezető, értékelő és összefoglaló előadását Ôri Károly, az Ilex Kft. ügyvezetője a szokásos, makrogazdasági öszszefüggéseket tartalmazó, interpretáló elemzésével kezdte. Értékelése szerint az összevont szakellátási kassza előirányzata eredetileg 0,8%-os reálérték-növekményt tartalmazott, a várható módosulások alapján azonban 1,8%-os veszteséget könyvelhetnek el a szolgáltatók. Ez az érték tartalmazza a kasszanövekményt, az inflációt és a költségek növekedését is. A 2007-2008-as periódust az élesen szétváló súlyponti és területi kórházi fejlődés jellemezte, kezdődő válságkezeléssel. 2008-ban azonban megállt az eladósodás, sőt némi javulás is észlelhető volt. A 2009-es költségvetésre az IMF elvárások nyomják rá bélyegüket. Várhatóan a kasszában nem lesz megtakarítás, de az inflációs és bevételi adatok alapján reálérték tartó lesz a költségvetés. Intézményi szinten a gazdasági társasággá történő átalakulások állnak a középpontban a kedvezőtlen, a költségcsökkentést előtérbe helyező külső finanszírozási körülmények miatt. Érdekes lehetőséget jelentenek az átalakulások irányában a budapesti egészségügyi modell előkészületei. Véleménye szerint a kontrolling eszköztára a rutinon túl 2009ben erősödni fog járóbeteg szakellátási oldalon, a ráfordításgyűjtés ismételt elindulásával, amely a kódkarbantartás alapjait teremti meg. Összefoglaló egészségpolitikai előadásában Dr. Repa Imre helyzetképet adott a jelen rendszer anomáliáiból. Kiemelte a járulékfizetés elkerülésével kapcsolatos társadalmigazdasági hiányosságokat, a kockázatközösség és a szolidaritás korlátait. Véleménye szerint ma az egészségpolitika a politikai ciklusoktól megnyomorítva, a „végek”, a szolgáltatók ismerete nélkül, tankönyvi és külföldi példák adaptálásával működik. A jogszabályi környezet kaotikus, áttekinthetet- 38 IME VIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2009. MÁRCIUS len, 2007-ben 70, a kórházak működését alapvetően befolyásoló jogszabály lépett érvénybe. Az intézmények működését az összehangoltság hiánya, a beutalási rend esetlegessége jellemzi. A kapacitások túldimenzionáltak, a finanszírozás nem szektorsemleges, és veszélyt jelent, hogy a finanszírozás diktálja a lépést a szakmáknak. A korlátos költségvetés mellett csak költségcsökkentéssel lehet operálni (bevétel nem növelhető), amely már csak a minőség rovására történhet. A szolgáltatók irányítási rendszerében együtt van jelen a viharos politikai külső tér miatt az alulirányítottság, másrészről pedig a nagyon hierarchizált, túlirányított és centralizált működés. Sajnos a kapacitások körül a politikusi „mutyit” nem lehetett kizárni, így elmaradt 60 intézmény egyébként szükséges bezárása. A kétéves reformfolyamat két meghatározó eleme volt ugyanakkor a növekvő járulékbevétel és a gyógyszerkassza csökkentése. A gyógyszerkassza túlnövése már az egész ellátórendszert fojtogatta. Előrelépést csak további koncentrálás mentén tud elképzelni. A regionális együttműködések példájaként bemutatta az összefogást Veszprém megyével, a Pannon modell életre hívásának indokait. A versenyszféra menekülési útvonalait mutatta be Babos János a Process Solutions képviseletében. Kiemelte: most a várható jelentős leépítések mellett az egészségügy humán erőforrása megérzi majd, milyen jó a biztos munkahely megléte. Szerinte azonban nem lenne baj, ha itt is lehetne érezni azt a bizonytalanságot és küzdelmet, amit most a versenyszféra átél. Azt mondják, mindig lehet pár %-ot csökkenteni a költségeken, ez az 1-2% azonban most nagyon jól jöhet a kórházi szektornak. Menedzsmenti szempontból kiemelte: az egészségügyben hiányzik a folyamatoknak a „beteg köré való építése”, jelenleg a szektor folyamatai saját útjukat járják. Megállapította: muszáj költeni – még ha takarékosan is – az információmenedzsmentre, mert csak ezen keresztül várhatóak olyan megtakarítások, amelyek a szektort kivezetik nehéz helyzetéből. (Az előadás publikáció formájában olvasható lapunk 26. oldalán.) Fendler Judit a HBCs Audit Tanácsadó Kft. részéről a nemrégiben bevezetett angol HRG (Healthcare Resources Groups – Homogén Betegségcsoportok) rendszer működésének példáján keresztül mutatta be, milyen szempontok mentén kellene fejleszteni a magyar rendszert, milyen átveendő jó példákkal találkozott. Az angol rendszerben betegségcsoport szinten történik a tervezés, amelyet már a szolgáltatók szerződése tartalmaz. A tényadatokkal negyedévenként korrigálnak, ez képezi a finanszírozás alapját. A terv feletti teljesítmény 50%-át kapják meg az intézmények. Érde- MENEDZSMENT KONFERENCIA kes, hogy nincsenek integrált informatikai rendszerek, a kódolás papíralapon, szakszemélyzet által történik, viszonylag sablonosan. A legfontosabb különbség azonban, hogy a kórházaknak a kódolási tevékenységüket illetően évente át kell esniük egy külső auditon. Ez utóbbi indikátorok vizsgálatára támaszkodik, filozófiája inkább a szüntelen folyamatfejlesztésen, a szolgáltatók felé történő visszajelzésen alapul, mintsem az Egyesült Államokban (Medicare) szokásos szankcionáláson. Az előbbi nagyon hiányzik a magyar rendszerből, ezért nem fejlődik, nem javul a kódolási munka, a tevékenység inkább csak szankció-elkerülésből áll. (Az előadás publikáció formájában olvasható lapunk 13. oldalán.) A Medicomplex Cégcsoport képviseletében Móroczné Dr. Tóth Ildikó számolt be a cégcsoport által megvalósított projektekről, a továbblépés lehetőségeiről. Előadását részletes cikk formájában lapunk 2008. decemberi számában publikáltuk, Rácz Tamás, a társaság egyik tulajdonosa tollából. Szintén publikáljuk az IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja jelen számában Dr. Pusztai Erzsébet előadását a coaching egészségügyben történő alkalmazásának lehetőségeiről. Az informatikai szállítók közül az Orgware Kft. képviseletében Králik György ügyvezető a munkaügyi programjuk munkaerő költség felosztó moduljának, a BSoft Kft. részéről Bakallár Sándor ügyvezető a BIVIR rendszernek a Dél-Dunántúli HEFOP 4.4 kapcsán történt fejlesztéseiről számolt be. Előbbi modul a munkaidő utókalkulációra képes, míg utóbbi a korábbi Access-es platformon elvégzett szakmai fejlesztésnek új adatbázis kezelőre történő adaptációja, amely lehetővé tesz makroszintű adatokból a mikroszint felé történő „lefúrást” is. A délelőtti utolsó szekcióban a szolgáltatók helyzetét, lehetőségeit, tapasztalatait bemutató előadások következtek. A sort Dr. Csidei Irénnek (Zala Megyei Kórház) a kórházi kontrolling és a vezetői információs rendszer fejlődéséről szóló előadása kezdte. Az előadás anyagát lapunk 2009. februári számában olvashatták Tisztelt Olvasóink. Dr. Kollár Lajos a pécsi integráció lehetőségeiről, lépéseiről beszélt. A 2008-as év fő eredményeiként a humán erőforrás racionalizálást, a szigorú keretgazdálkodás bevezetését, számos outsourcing folyamat elindítását (portaszolgálat, takarítás, élelmezés, textilgazdálkodás) és menedzsmenti szempontból a TVK leosztás alapelveinek kidolgozását jelölte meg. A 2008-as év lezárásaként az Egyetemnek köztartozása nincs, a lejárt szállítói állomány 3 milliárd Ft körüli, az összevont adósságállomány azonban némileg csökkent. A 2007es 1,5 milliárd forintos üzemgazdasági veszteséghez képest csak 400 milliós veszteség várható 2008-ra. A napi kontrolling problémákat, az orvosszakmai-finanszírozási gondolkodás újdonságait „hozta be” a konferenciára a Veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. előadása, Dr. Hornyák Lajos tolmácsolásában. Az előadó a kemoterápiának a HBCs-be történő beolvasztása nyomán kialakult menedzsmenti dilemmákat, az azok nyomán meg- valósult változtatásokat mutatta be. A kérdés a gyógyszerköltségek kezelhetetlen növekedése és a költségeknek a finanszírozással való párhuzamba állítása volt, amelyet egy „onkológiai kalkulátor” segítségével értek el. A rendszer Excel alapon biztosít áttekintő felületet az egyes kezelési protokollokról költség és bevételi oldalról egyaránt, amelyhez tervező-elemző felület tartozik. Ezzel tervezhetővé, ellenőrizhetővé váltak az egyes protokollok főbb mutatói, a menedzsment számára megerősítést adnak a magas kiadások megalapozottságáról. Az onkológiai tevékenység átjárhatóvá, vizsgálhatóvá és szabályozhatóvá vált a program alkalmazásával. A módszert a továbbiakban algoritmizálni, más rendszerekbe integrálni szükséges (kórházi, gazdasági informatikai rendszerek). A járóbeteg szakellátásban lezajlott finanszírozási változások nyomán megtett intézményi lépésekről Dr. Pásztélyi Zsolt számolt be a Vasútegészségügyi Kht. képviseletében. Kiemelte az intézeti volumenszabályozás jelentőségét, mind annak volumenét, mind szezonalitását tekintve, modell példákon keresztül mutatta be az ennek elmaradása esetén jelentkező veszteségeket. Elemezte a vizitdíj bevezetés, majd eltörlés kapcsán észlelt változásokat, a TVK átcsoportosítások fontosságát. Az előadás kiemelten foglalkozott a tervezhető ellátások (elektív orvos-beteg találkozások) betegfelvételi irodákon keresztüli szabályozásával, az abból nyerhető jelentős fedezeti többletnek az intézményekre kifejtett hatásával. Ennek kapcsán saját példákat is bemutatott. Konklúzióként kiemelte: az elmúlt két év olyan rendelkezéseket kényszerített adminisztratív (jogszabályi) úton az intézményekre, amelyeket egyébként saját fedezeti érdekeik mentén már maguknak is meg kellett volna lépniük. Azaz lehet, hogy csak jobban ki kellett volna tenni a piaci hatásoknak – főként a menedzsmentek oldaláról – az intézményeket, és hasonló hatásokat így is, egyfajta szervesebb fejlődéssel is elérhetett volna az egészségpolitika. E piaci kitettségnek az alapját azonban éppen a gazdasági társasággá történő átalakulás fogja meghozni, amely folyamatot viszont nehezítenek jelenleg az ez utóbbi kört sújtó finanszírozási szabályok. Dr. Hajdú Zsolt, Dr. Zétényi Ágnes és Dr. Ari Lajos elhangzott előadásait lapunkban szintén publikáljuk. Kiss Zsolt, az OEP főosztályvezetője a 2008-as év elemzését végezte el, kiemelve az ennek alapján szükségessé váló biztosítói beavatkozásokat. Az előadáson kiemelt szerep jutott az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény módosításainak, illetve az előadó bemutatta a törvény céljait. A konferencia végén is szinte még tele volt a terem, ez bizonyította, hogy a résztvevő kórházakat igencsak érdekelte Kerekesné Kretzer Évának, az OEP Finanszírozási és Informatikai Főosztálya részéről elhangzott előadása, amely a ráfordítás gyűjtés eddigi tapasztalatairól számolt be. Munkatársunktól IME VIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2009. MÁRCIUS 39
