IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

A szívkoszorúér-betegség korai észlelésének gazdasági szimulációs modellje

Absztrakt:

A kardiovaszkuláris megbetegedés, a koszorúér betegség (CAD) első számú halálozási ok világszerte. Az állapot a szívizomzat vér-, és így az oxigénellátásának csökkenésével jár. A publikált klinikai adatok alapján a GE Healthcare olyan egészség-gazdasági modellt fejlesztett ki, amely megvizsgálja az anginában szenvedő CAD-betegek diagnosztizálásához és értékeléséhez használt különböző stratégiákat. Az alapstratégiák és alternatív stratégiák összehasonlíthatók az eltérő diagnosztikai modalitások meghatározásán keresztül. A páciensek vizsgálatok előtti CAD-prevalenciája alapján az eszköz lehetővé teszi az országos vagy regionális egészségügyi hatóságok, kórházak vagy kórházhálózat tervezők, kórházi vezetők számára, hogy kiértékeljék, a diagnosztikus hatékonyság és költségek szintjén adott alternatív diagnosztikai eljárások milyen hatással járhatnak. A potenciális diagnosztikus stratégiák, hatásuk a költségekre, intézményi kihasználtságra és a diagnózis pontosságára vonatkoztatva egyeztethetők az orvosokkal. A modell jól demonstrálja, hogy a diagnosztikai stratégiák megfelelő használata, a helyi népességre optimalizálva és a modern kadiológiai osztály számára rendelkezésre álló valamennyi diagnosztikus modalitást magába foglalva, költséghatékony megoldást nyújthat az osztály kapacitásának és kihasználtságának javítására. A modell továbbá demonstrálja, hogy a kivizsgálás előtti kockázat alapján megfelelő és releváns stratégiák megalkotásával pozitív hatás érhető el a CAD-páciensek kezelésében és az osztály hatékonyságában.

Angol absztrakt:

Cardiovascular Disease where Coronary artery disease (CAD) is the major disease state is the leading cause of mortality in the world. The condition causes reduction of blood, or equivalently oxygen supply to the heart muscle. With the assumptions derived from clinically published data, GE Healthcare has developed a health economics model that examines the different strategies, which may be used to diagnose and assess CAD patients with angina. A baseline set of strategies can then be compared with alternative strategies, by defining a set of different diagnostic modalities. Based on a cohort of patient’s pre-test prevalence of CAD, this tool provides national, or regional health care authorities, hospital or hospital network planners, hospital administrations, and hospital operation managers with the opportunity to assess what effect alternative diagnostic strategies have on the level of diagnostic efficiency and costs. For example, a hospital facility planner can engage with physicians when reviewing potential diagnostic strategies and their impact on costs, facility utilisation, and diagnostic accuracy. The model demonstrates that the appropriate use of diagnostic strategies, optimised for the local population, and incorporating all of the diagnostic modalities available to a modern cardiology department, can provide a cost-effective way of improving the capacity and utilisation of the department. This model demonstrates that designing suitable and relevant strategies based on pre-test risk can have a positive influence on the management of CAD patients and the efficiency of the department.

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő Dr. Battyáni István
Az egészségügy 2008-ban: bukott reformkísérlet után II. Dr. Sinkó Eszter
Hatékonyabbá tehetők-e a magyar generikus gyógyszerpiacok? Németh Gergely, Szentes Balázs, Szigeti Szabolcs, Dr. Molnár Márk Péter
Az év gyógyszere 2008-ban IME Szerkesztőség
A betegszállítás kapacitás és teljesítmény adatai 2007. január - 2008. július I. rész Kiss Zsolt, Pázmány Krisztina, Falusi Zsófia, Dr. Kőrösi László
Bevezető az Egészség-társadalom rovathoz Dr. Pásztélyi Zsolt
Csökkenő kardiovaszkuláris mortalitás, javuló életkilátások, új epidemiológiai korszak kezdete Magyarországon Józan Péter
A kardiovaszkuláris betegségek aktuális epidemiológiai adatai, trendjei és prevenciós stratégiája Magyarországon Prof. Dr. Kékes Ede
A hipertónia mint kardiovaszkuláris kockázati tényező Dr. Alföldi Sándor
A diszlipidémia rizikófaktor szerepe napjainkban Dr. Császár Albert
Szívügyeink - megéri-e a megelőzés? Dohányzás, a kardiovaszkuláris rizikótényező Dr. Kovács Gábor
A szívkoszorúér-betegség korai észlelésének gazdasági szimulációs modellje Pharm.D. M. S. Pankaj A. Patel, M. Sc. Daniel Jackson, Ph.D. M. B. A. Erdogan Cesmeli
Tudományos bizonyítékok alkalmazása és értékelése a ritka betegségek gyógyszeres kezelésében az egészségügyi döntéshozatal szempontjából Prof. Dr. Boncz Imre
Betegadatok lekérdezése mobiltelefonon keresztül Fésüs Péter, Molnárné Nagy Mária
Az ágazati elvárások és az informatikai megoldásokBeszámoló az IME VII. Infokommunikációs Konferenciájáról, 1. rész Dévényi Dömötör

Szerző Intézmény
Szerző: Pharm.D. M. S. Pankaj A. Patel Intézmény: GE Healthcare UK
Szerző: M. Sc. Daniel Jackson Intézmény: GE Healthcare UK
Szerző: Ph.D. M. B. A. Erdogan Cesmeli Intézmény:

[1] World Health Organization, Cardiovascular diseases, http://www.who.int/cardiovascular_diseases/en/, accessed April 22, 2009.
[2] Heart Attack and Angina Statistics, American Heart Association, http://www.americanheart.org/presenter.jhtml?identifier=4591, accessed April 22, 2009.
[3] American Heart Association, Statistical Fact SheetPopulations, 2009 Update, International Cardiovascular Disease Statistics, http://www.americanheart.org/downloadable/heart/1236204012112INTL.pdf, accessed April 24, 2009.
[4] Leal J, Luengo-Fernandez R, Gray A, et. al.: Economic Burden of Cardiovascular Disease in the Enlarged European Union. Eur Heart J 2006;27:1610-19.
[5] Rosamond W, Flegal K, Furie K et. al.: Heart Disease and Stroke Statistics-2008 Update A Report From the American Heart Association Statistics Committee and Stroke Statistics Subcommittee Circulation 2008;117:e25-e146.
[6] Strategic priorities of the WHO Cardiovascular Disease programme
[7] Heart Disease and Stroke Statistics – 2009 Update. American Heart Association Statistics Committee and Stroke Statistics Committee. Circulation 2009;119;e21- e181, http://circ.ahajournals.org/cgi/reprint/CIRCULATIONAHA.108.191261, accessed April 24, 2009.
[8] Heart Disease and Stroke Statistics – 2005 Update. American Heart Association, American Stroke Association. http://www.americanheart.org/downloadable/heart/1105390918119HDSStats2005Update.pdf, accessed April 23, 2009.
[9] PricewaterhouseCoopers’ Health Research Institute. The Price of Excess, Identifying Waste in Healthcare Spending 2008.
[10] National Heart Blood and Lung Institute. What is Coronary Artery Disease. http://www.nhlbi.nih.gov/health/dci/Diseases/Cad/CAD_WhatIs.html, accessed April 23, 2009.

EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM A szívkoszorúér-betegség korai észlelésének gazdasági szimulációs modellje Pankaj A. Patel, Pharm.D., M.S., Erdogan Cesmeli, Ph.D., M.B.A., Daniel Jackson, M.Sc. GE Healthcare A kardiovaszkuláris megbetegedés, a koszorúér betegség (CAD) első számú halálozási ok világszerte. Az állapot a szívizomzat vér-, és így az oxigénellátásának csökkenésével jár. A publikált klinikai adatok alapján a GE Healthcare olyan egészség-gazdasági modellt fejlesztett ki, amely megvizsgálja az anginában szenvedő CAD-betegek diagnosztizálásához és értékeléséhez használt különböző stratégiákat. Az alapstratégiák és alternatív stratégiák összehasonlíthatók az eltérő diagnosztikai modalitások meghatározásán keresztül. A páciensek vizsgálatok előtti CAD-prevalenciája alapján az eszköz lehetővé teszi az országos vagy regionális egészségügyi hatóságok, kórházak vagy kórházhálózat tervezők, kórházi vezetők számára, hogy kiértékeljék, a diagnosztikus hatékonyság és költségek szintjén adott alternatív diagnosztikai eljárások milyen hatással járhatnak. A potenciális diagnosztikus stratégiák, hatásuk a költségekre, intézményi kihasználtságra és a diagnózis pontosságára vonatkoztatva egyeztethetők az orvosokkal. A modell jól demonstrálja, hogy a diagnosztikai stratégiák megfelelő használata, a helyi népességre optimalizálva és a modern kadiológiai osztály számára rendelkezésre álló valamennyi diagnosztikus modalitást magába foglalva, költséghatékony megoldást nyújthat az osztály kapacitásának és kihasználtságának javítására. A modell továbbá demonstrálja, hogy a kivizsgálás előtti kockázat alapján megfelelő és releváns stratégiák megalkotásával pozitív hatás érhető el a CAD-páciensek kezelésében és az osztály hatékonyságában. Cardiovascular Disease where Coronary artery disease (CAD) is the major disease state is the leading cause of mortality in the world. The condition causes reduction of blood, or equivalently oxygen supply to the heart muscle. With the assumptions derived from clinically published data, GE Healthcare has developed a health economics model that examines the different strategies, which may be used to diagnose and assess CAD patients with angina. A baseline set of strategies can then be compared with alternative strategies, by defining a set of different diagnostic modalities. Based on a cohort of patient’s pre-test prevalence of CAD, this tool provides national, or regional health care authorities, hospital or hospital network planners, hos- pital administrations, and hospital operation managers with the opportunity to assess what effect alternative diagnostic strategies have on the level of diagnostic efficiency and costs. For example, a hospital facility planner can engage with physicians when reviewing potential diagnostic strategies and their impact on costs, facility utilisation, and diagnostic accuracy. The model demonstrates that the appropriate use of diagnostic strategies, optimised for the local population, and incorporating all of the diagnostic modalities available to a modern cardiology department, can provide a cost-effective way of improving the capacity and utilisation of the department. This model demonstrates that designing suitable and relevant strategies based on pre-test risk can have a positive influence on the management of CAD patients and the efficiency of the department. EPIDEMIOLÓGIA ÉS KÖLTSÉGEK A szív- és érrendszeri betegségek, köztük a szívkoszorúér-betegség, a szívritmuszavar, a szívelégtelenség valamint a szívbillentyűzavarok, a perifériás érbetegség vagy a cerebrovasculáris betegség vezető halálokot jelentenek az egész világon. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a szív- és érrendszeri betegségek voltak felelősek az összes halálozás 30%-áért a világon 2005-ben (erre az évre vonatkozóan érhetők el a legújabb statisztikák)[1]. Az USA-ban az Amerikai Kardiológiai Társaság adatai szerint 2005-ben a szívkoszorúér-betegség volt felelős az összes halálozás egyötödéért. A legutóbbi adatok szerint az EU-ban az összes halálozás 42%-áért felelősek a szív- és érrendszeri betegségek. A szív- és érrendszeri betegségek kezelési költségei megdöbbentően magasak. Leal és munkatársainak jelentése szerint az EU-ban a szív- és érrendszeri betegségek által okozott költségek 2003-ban elérték a 168,7 milliárd eurót [4]. Rosamond és társai szerint 2005-ben a szív- és érrendszeri betegek kórházi kezelésének költsége az USA-ban elérte a 71,2 milliárd dollárt – és ez az éves kórházi kezelési összköltségek egynegyedét tette ki [5]. A kutatások ezen kívül azt is kimutatták, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kórházi kezelésének költségei 41%-kal meghaladják az átlagos kezelések költségeit. A statisztikai adatok tehát arra utalnak, hogy a gyógyítás hatékonyságának növelése és a költségek csökkentése IME VIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2009. MÁJUS 41 EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM rendkívüli fontossággal bírhat. Ezt a kérdést széles körben tárgyalja a szakirodalom, és alapvető stratégiai célkitűzésként említik olyan csoportok, mint például a WHO Szív- és Érrendszeri Betegségek Programja, az Európai Kardiológiai Társaság és nyolc másik európai társaság által indított közös program, valamint az Amerikai Kardiológiai Társaság is [7]. A szívbetegségek korai felderítése reményteli előnyökkel kecsegtet: általa alacsonyabb költségekkel magasabb gyógyulási arány lenne elérhető. Az Amerikai Kardiológiai Társaság szívbetegségekre és stroke-ra vonatkozó 2005-ös frissített statisztikai adatai szerint (euróra átszámítva) [8] a rizikófaktoroknak, például magas vérnyomásnak vagy magas koleszterinszintnek kitett betegek kezelése évi 822 eurót emészt fel. Ha a betegség kezelése nem sikerül a korai szakaszban, akkor végül stabil vagy instabil angina pectoris kezelése válhat szükségessé, amelynek a teljes éves költsége 11 237 euró. Ha ebben a szakaszban sem történik sikeres kezelés, akkor a következőkben már szívinfarktus, illetve a 4. szakaszban szívelégtelenség kezelése válhat szükségessé; ennek éves költsége 16 920 euró. Sajnálatos módon a kezelési paradigma sok országban a betegség előrehaladottabb állapotának kezelésére összpontosít. Ez a passzív megközelítés keveset tesz a gyógyulási esélyek javítása és a költségek csökkentése érdekében, pedig ez elérhető lenne egy aktívabb megközelítés révén, amely a szív- és érrendszeri betegségek korai felismerését és gyorsabb kezelését tűzi ki célul. A jelenlegi passzív megközelítés az egész világon hozzájárul az egészségügyi szektor hatalmas, pazarló kiadásainak növeléséhez. A PricewaterhouseCoopers Health Research Institute 1,2 billió dollárnyi felesleges kiadást talált az USA egészségügyi rendszerében [9], amiből a felesleges sürgősségi ellátások 14 milliárd, a betegek megelőzhető kórházi felvétele pedig 25 milliárd dollárt tesznek ki. És mivel az USA-ban vezető betegségnek számít, bizonyos mértékig ez a pazarlás a szívkoszorúér-betegség kezeléséhez kötődik [10]. ségek kialakulását és az ebből eredő költségeket megelőzzük. A SZÍVKOSZORÚÉR-BETEGSÉG KORAI FELFEDEZÉSÉNEK MODELLJE A GE Healthcare a betegség korai észlelésének fontosságában hisz. E célból a vállalat kifejlesztette úgynevezett szívkoszorúér-betegség diagnosztikai optimalizációs modelljét, amelynek segítségével a döntéshozók döntésfákat hozhatnak létre a klinikailag és a költségeket tekintve leghatékonyabb módszerek támogatására, és így csökkenthetik azt a terhet, amelyet a koszorúér-betegség kezelése az egészségügyi rendszer számára jelent. A Markov döntésanalitikai modell 25 évet fog át, és a szívkoszorúér-betegség 60 éves korban történő felfedezését veszi alapul. A többoldalú modell különböző stratégiákat vizsgál meg a diagnózis és a gyaníthatóan szívkoszorúér-betegségben szenvedő betegek kezelése érdekében, és kimutatja a korai felismerésnek a költségekre és az erőforrások felhasználására gyakorolt hatását. A modell a szakirodalomban fellelhető klinikai és gazdasági bizonyítékokon alapul. A modellnek számos szolgáltatása van, például: testreszabható adatbevitel, szakirodalom, a vizsgálatot megelőzően többféle különböző kockázati csoportba sorolható beteg modellezése és egyéb olyan funkciók, amelyek a rendszert rugalmassá és az egyes orvosok szükségleteihez és helyzetéhez könnyen alkalmazhatóvá teszik (1. táblázat). CÉLOK ÉS MÓDSZER E riasztó statisztikákat alapul véve a jelen cikk a GE Healthcare által kidolgozott gazdasági modellt mutatja be. A GE Healthcare – a betegek megfigyelésétől a képalkotásig, a kontrasztanyagoktól az új orvosságok kifejlesztéséhez használt technikákig – az egész világon élen jár az orvosi technológiák értékesítése terén. Két példán keresztül mutatjuk be, hogy országokhoz kötődő definíciókon és gyakorlaton alapuló adatok segítségével hogyan azonosíthatók azok a módszerek, amelyek segítségével a gyógyítás hatékonysága és a hozzá tartozó költséghatékonyság javíthatók lehetnek. A modell célja az, hogy a kardiovaszkuláris területen egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények a szívkoszorúér-betegséget korábbi fázisban tudják diagnosztizálni annak érdekében, hogy a súlyosabb szívbeteg- 42 IME VIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2009. MÁJUS 1. táblázat A modell használatához meg kell állapítani az alapstratégiát; ez kerül összehasonlításra az alternatív megközelítésekkel. A stabil mellkasi fájdalomra panaszkodó betegeket megvizsgálja egy orvos, aki megállapítja a rizikófaktorokat (kor, nem, dohányzás, cukorbetegség, vérnyomás, koleszterinszint). A Framingham kockázatvizsgálattal ötvözve ezeknek a tényezőknek az alapján a beteg egyéb vizsgálatok előtt is besorolható az alacsony, közepes vagy magas kockázati csoportba a szívkoszorúér-betegség jelentkezésének valószínűségét illetően. E szakkifejezések definícióját a helyi EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM gyakorlat és az elfogadott országos irányelvek alapján vettük figyelembe. A szívkoszorúér-betegség előrehaladottságának állapota alapján különböző diagnosztikai módszereket alkalmazunk, beleértve a terheléses EKG-t, terheléses echokardiogramot, miokardiális perfúziós szcintigráfiát (MPS), komputertomográfiás koszorúér-angiográfiát és koszorúér-angiográfiát. gek viszont CT-vel, és nem EKG-val indítanak. Ha a CT eredménye pozitív vagy nem egyértelmű, akkor koszorúérangiográfiára küldik őket; ha a CT negatív, akkor hazamehetnek (1. ábra). ESETTANULMÁNYOK A szívkoszorúér-betegség diagnosztikai optimalizációs modelljébe több úton is vihető be adat; a felhasználók különböző szcenáriókat hozhatnak létre az eredmény optimalizálása érdekében. Itt két esettanulmányt mutatunk be. Az esettanulmányok megmutatják, hogy a rizikófaktorok vizsgálat előtti felmérésén alapuló alternatív diagnosztikai megközelítések segítségével eredményesebben kezelhetők a szívkoszorúér-betegek, és növelhető a kardiológiai osztályok hatékonysága – költségek tekintetében is. 1. esettanulmány Az első példában a pácienscsoport összetétele viszonylag beteg populációt tükröz. Mind az alap-, mind a kontrollcsoport három részre van osztva, a következők szerint: alacsony kockázat: a betegek 10%-a; közepes kockázat: 20%; magas kockázat: 70%. A modellbe bevitt adatok a következők: mellkasi fájdalom előfordulása és a szívkoszorúér-betegek száma a populációban évente (n=4980); annak felmérése, hogy közülük hányan tartoznak az alacsony, a közepes és a magas kockázatú csoportba; és az egyes diagnosztikus módszerek, például a terheléses EKG, a terheléses echokardiogram stb. kapacitásának felmérése. A terheléses echokardiogram kapacitásának felmérése például úgy történhet, hogy meghatározzuk, egy átlagos munkanapon legfeljebb 20 eljárás folytatható le, a vizsgálatok 4 létesítményben folynak; a teljes helyi kapacitás tehát havi 1447 vizsgálat. Az 1. ábra az alap- és a kontrollcsoport esetén is mutatja a klinikai stratégiákat. Az alap- és a kontrollcsoport esetében eltérő döntésfákat találunk; ezek az eltérő kezelési mintázatot tükrözik. Az alapcsoportban az alacsony kockázati csoportba sorolt betegeket kezdetben EKG-vel vizsgálják. Ha a vizsgálat eredménye negatív vagy nem egyértelmű, akkor hazamehetnek. Ha az EKG eredménye pozitív, akkor továbbküldik őket ECHO-ra. Ha az ECHO negatív, akkor hazamehetnek; ha viszont pozitív vagy nem egyértelmű, akkor koszorúér-angiográfiára küldik őket. A közepes kockázati csoportba tartozó betegek szintén EKG-vel kezdenek; ha a vizsgálat eredménye negatív, akkor hazamehetnek; ha viszont pozitív vagy nem egyértelmű, akkor MPS-vizsgálatra kerül sor. Ha az eredmények pozitívak vagy nem egyértelműek, koronária-angiográfia történik; ha negatívak, akkor hazamehetnek. A magas kockázati csoportba tartozó betegek azonnal koronária-angiográfiával indítanak. A kontrollcsoportban az alacsony és magas kockázati csoportba tartozó betegek kezelési protokollja ugyanaz, mint az alapcsoport esetében. A közepes kockázatú bete- 1. ábra Klinikai stratégiák az alap- és a kontroll (a betegebb) populáció számára * (n=4980 / év mindkét populáció esetén) Ez a példa többféle eredményt ad; ezek a modell pontosságát, a diagnosztikus és kezelési összköltséget, az életminőséggel korrigált életévnyereségre (QALY) jutó költséget és a különböző kezelési módszerek felhasználását mutatják. Jelen tanulmány kereteit meghaladja az összes eredmény részletes ismertetése, de az eredmények rövid összefoglalása azt mutatja, hogy a kontrollcsoport kezelésére vonatkozóan ajánlott stratégiai változások némi előnnyel járnak az alapstratégiához képest (2. táblázat). A kontrollcsoportban például a koszorúér-betegség diagnosztizálása 99,2% pontossággal történik; ez az alapcsoportban 96,5%; ezáltal a kontrollstratégia pontossága 2,7%-kal magasabb. A kontrollstratégia az életminőséget 19,31 QALY-val jobban növeli a jelenlegi gyakorlatnál. A nagyobb diagnosztikai pontosság, a QALY-ban jelentkező nyereség és az erőforrások jobb kihasználása enyhe költségnövekedéssel jár. A diagnosztikus és hosszú távú működési költségek 78,9 millió euró voltak a kontrollcsoportnál; ez 78,8 millió volt az alapcsoport esetén. A kontrollstratégia kockázata emellett alacsonyabb volt – ezek között a betegek között ugyanis alacsonyabb volt a halálesetek és a szívinfarktusok száma. 2. táblázat 1. esettanulmány eredményei IME VIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2009. MÁJUS 43 EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM 2. esettanulmány A második példában a pácienscsoport összetétele egészségesebb populációt tükröz. Mind az alap-, mind a kontrollcsoport három részre van osztva, a következők szerint: alacsony kockázat: a betegek 70%-a; közepes kockázat: 20%; magas kockázat: 10%. A modellbe bevitt adatok azonosak az első példában szereplőkkel; hasonlóképpen az éves populáció mindkét csoport esetén 4980. A klinikai stratégiák a 2. ábrán láthatók. Az alacsony és magas kockázati csoportba sorolt betegekre vonatkozó kezelési stratégia azonos az 1. ábrán láthatóval mind az alap-, mind a kontrollcsoport esetén. A klinikai stratégiák ugyanazok az alapcsoportban található, közepes kockázatú betegek esetén, de mások a kontrollcsoport közepes kockázatú betegeinek esetében. A közepes kockázati besorolású betegek a kontrollcsoportban ugyanis ezúttal először EKG-ra kerülnek; ha az eredmény pozitív vagy nem egyértelmű, akkor CT-re; és ha itt az eredmények negatívak, akkor hazamehetnek. Ha a CT eredménye pozitív vagy nem egyértelmű, akkor koszorúér-angiográfiára küldik őket. 2. ábra Klinikai stratégiák az alap- és a kontroll (az egészségesebb) populáció számára A 2. esettanulmányban tehát az alacsony kockázati besorolású betegek aránya (70%) sokkal magasabb, mint az 1. esettanulmányban volt (10%). Az alacsony kockázati kategóriába tartozó betegek arányának e növekedése a kontrollstratégiánál ismét hasonló eredményeket ad (3. táblázat). A kontrollcsoportban például a koszorúér-betegség diagnosztizálása 95,2% pontossággal történik; ez az alapcsoportban 94,5%; ezáltal a kontrollstratégia pontossága 0,7%kal magasabb. A kontrollstratégia az életminőséget 4,75 QALY-val jobban növeli a jelenlegi gyakorlatnál. A 2. esettanulmányban a magasabb arányú pontosság a diagnózisban és a QALY terén hozott nyereség mellett a diagnosztikus és hosszú távú működési költségek a kontrollcsoportban 111 138 euróval alacsonyabbak lettek, mint az alapcsoport esetén. Emellett a kontrollcsoport kockázata alacsonyabb, mivel a halálozási arány és a nem halálos szívrohamok aránya némileg alacsonyabb. 44 IME VIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2009. MÁJUS 3. táblázat 2. esettanulmány eredményei ÉRTÉKTEREMTÉS Globális szinten sürgetően szükséges a szívkoszorúérbetegség gazdasági és klinikai hatásaira több figyelmet fordítanunk. A jelenlegi passzív, reaktív kezelési sémát követve az akut szívbetegségek által támasztott problémák leküzdhetetlenek maradnak. A döntéshozóknak meg kell fontolniuk, hogyan kezeljék ezt a súlyos problémát; e folyamat során egyre növekvő érdeklődést mutatnak majd az olyan eszközök iránt, amelyek segítségével korábban bevethető, költséghatékonyabb kezelési módszerek azonosíthatók. A szívkoszorúér-betegség diagnosztikai optimalizációs modell bebizonyította, hogy a koszorúér-betegség korai, szimptómamentes fázisban történő azonosítása a bemeneti értékek függvényében pozitív hatással lehet a végeredményre: a diagnózis pontosságára, a QALY-ra és az erőforrások felhasználására is. Az első esettanulmány eredményei szerint a kontrollcsoport összköltsége enyhén meghaladta az alapcsoport költségeit; ezt ellensúlyozza a kapacitás és az életminőség növekedése, valamint a diagnózisok pontosságának javulása. Az esettanulmány emellett alacsonyabb halálozási arányt és a nem halálos szívrohamok alacsonyabb arányát mutatta a kontrollcsoport esetén. A második esettanulmány eredményei megnövekedett kapacitásokra, javuló életminőségre és pontosabb diagnózisokra utaltak; valamint a halálozások és a nem halálos szívrohamok aránya is alacsonyabb volt. Mindemellett a 2. esettanulmányban a kontrollcsoport költségei még alacsonyabbnak is bizonyultak. ÖSSZEFOGLALÓ Az egyes betegcsoportok koszorúér-betegségre vonatkozó kockázati szintjének alapján az általunk kidolgozott modell olyan eszközt ad az országos vagy helyi egészségügyi hatóságok, kórházi vagy egészségügyi hálózatüzemeltetők, illetve a kórházak vezetése kezébe, amelynek segítségével felmérhetik, milyen hatással lehet egyes alternatív diagnosztikai stratégiák használata a diagnózisok hatékonyságára, a klinikai eredményekre és a költségekre. A modell megmutatja, hogy a vizsgálat előtti rizikófaktoroknak megfelelő, azokhoz kidolgozott stratégiák segítségével javítható a szívkoszorúér-betegek ellátása és az osztály hatékonysága. Összességében mindkét példa eredményei EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM abban segítik a döntéshozókat, hogy milyen adatokra, milyen diagnosztikai eszközökre érdemes alapozni annak érdekében, hogy különböző populációk esetén csökkenthetők legyenek az egészségügyi ellátás gazdasági terhei, és ja- vítható legyen annak hatékonysága. Természetesen a modell segítségével más kockázati szintű – pl. közepes kockázatú – populációnak megfelelő optimális stratégiák is meghatározhatók. IRODALOMJEGYZÉK [1] World Health Organization, Cardiovascular diseases, http://www.who.int/cardiovascular_diseases/en/, accessed April 22, 2009. [2] Heart Attack and Angina Statistics, American Heart Association, http://www.americanheart.org/presenter.jhtml?identifier =4591, accessed April 22, 2009. [3] American Heart Association, Statistical Fact SheetPopulations, 2009 Update, International Cardiovascular Disease Statistics, http://www.americanheart.org/downloadable/heart/ 1236204012112INTL.pdf, accessed April 24, 2009. [4] Leal J, Luengo-Fernandez R, Gray A, et. al.: Economic Burden of Cardiovascular Disease in the Enlarged European Union. Eur Heart J 2006;27:1610-19. [5] Rosamond W, Flegal K, Furie K et. al.: Heart Disease and Stroke Statistics-2008 Update A Report From the American Heart Association Statistics Committee and Stroke Statistics Subcommittee Circulation 2008;117:e25-e146. [6] Strategic priorities of the WHO Cardiovascular Disease programme [7] Heart Disease and Stroke Statistics – 2009 Update. American Heart Association Statistics Committee and Stroke Statistics Committee. Circulation 2009;119;e21e181, http://circ.ahajournals.org/cgi/reprint/CIRCULATIONAHA.108.191261, accessed April 24, 2009. [8] Heart Disease and Stroke Statistics – 2005 Update. American Heart Association, American Stroke Association. http://www.americanheart.org/downloadable/heart/ 1105390918119HDSStats2005Update.pdf, accessed April 23, 2009. [9] PricewaterhouseCoopers’ Health Research Institute. The Price of Excess, Identifying Waste in Healthcare Spending 2008. [10] National Heart Blood and Lung Institute. What is Coronary Artery Disease. http://www.nhlbi.nih.gov/health/dci/Diseases/Cad/ CAD_WhatIs.html, accessed April 23, 2009. A SZERZÔ BEMUTATÁSA Erdogan Cesmeli kardiovaszkuláris marketing Igazgató, GE Healthcare EMEA, Párizs, Franciaország. Jelenleg a GE Healthcare európai, közel-keleti és afrikai kardiovaszkuláris stratégiájának marketing igazgatója. A globális és regionális termék csapatokkal összefogva. Kulcsfontosságú véleményformálókkal, valamint kardiovaszkuláris társaságokkal együttműködve dolgozik a különböző kardiovaszkuláris betegségi állapotok átfogó, összekapcsolt és folyamatos megoldásain, a tünetmentes, de kockázatnak kitett betegektől kezdve egészen a szívelégtelenségig. GE-karrierjét a Egyesült Államok-beli globális kutatóközpontban kezdte kutatóként 1999-ben. Olyan új kardiológiai CT rekonstrukciós algoritmust fejlesztett ki, amely eredményeképpen számos tudományos publikáció és szabadalom született. 2003-tól a globális CT üzletágban a klinikai kutatási stratégia irányítója, külön súlyponttal a kardiológiai képalkotás területére. 2005 és 2007 között a molekuláris képalkotás és CT terület kardiovaszkuláris marketing menedzsere. Irányítása alatt a csoportja kifejlesztette a LightSpeed VCT XT rendszert, amely a jobb képminőségnek és a 83%-kal csökkentett sugárzásnak köszönhetően új korszakot nyitott a kardiológiai CT számára. Csapata továbbá kifejlesztette a CardIQ Fusion-t, az iparág első hibrid vizualizációs és analízis rendszerét PET, SPECT és CT számára, amelyet a Society of Nuclear Medicine az Év Képe díjjal jutalmazott 2006-ban, 2007-ben pedig megjelent a Journal of Nuclear Medicine címlapján. Orvosbiológiai mérnök PhD-t szerzett az Ohio State University-n (USA) számítógépes képalkotásból; marketing és pénzügyi MBA képesítését pedig a University of Chicago-n (USA) szerezte meg, továbbá villamosmérnöki BS képesítéssel rendelkezik, amelyet az ankarai Bilkent Egyetemen, Törökországban végzett el. IME VIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2009. MÁJUS 45