Napjainkban a világon mintegy másfél milliárd ember dohányzik, s évente ötmillióan halnak meg a dohányzás okozta megbetegedések miatt. Ezek az emberek átlagosan tíz évet veszítenek az életükből. Magyarországon a felnőttek 33%-a, mintegy két és fél millió ember dohányzik rendszeresen (a férfiak 39 és a nők 28%-a). A dohányzással összefüggő betegségek közül legjelentősebbek a daganatos, a krónikus légzőszervi és a kardiovaszkuláris kórképek. A szívés érrendszeri betegségek közül kiemelendő az arterioszklerózis, a szívinfarktus, a stroke, az arterioszklerózis obliteransz, a hasi aorta tágulat. A dohányzás ezen kórképek kialakulásának bizonyított és független kóroki tényezője. A dohányzás és más kockázati tényezők között szinergizmus van. A leszokás, dohányzás abbahagyása csökkenti a kockázatot, ami egyenesen arányos a leszokástól eltelt idővel.
Angol absztrakt:
Almost one and a half billion people in the world smoke. Every year about five million of them die because of smoking,. These people loose ten years of there life time. Two and a half million people, about 33% of the grown-up population (39% of man and 28% of women) are frequent smokers in Hungary. The most important smoking associated diseases are the malignant tumors, the chronic pulmonary diseases and the cardiovascular diseases, like arteriosclerosis, myocardial infarction, stroke, arteriosclerosis obliterans, abdominal aorta aneurysm. Smoking is the independent risk factor of these diseases. There are synergism among smoking and other risk factors. Cessation of smoking reduces the risk. It is directly proportional to the time with abstinence.
[1] Lopez AD, Collishaw NE et al.: A descriptive model of the cigarette epidemic in developed countries. Tobacco Control 1994;3:242-7.
[2] Crofton J, Simpson D.: Tobacco: a Global Threat. Macmillan Publishes Ltd. 2002
[3] Shafey O, Eriksen M. et al.: The Tobacco Atlas, ACS 2009
[4] Doll R, Crofton J.: Tobacco and Health. Brit Med Bull; Vol.52,1,1996.
[5] www.health21.hungary.globalink.org
[6] Kovács G, Manchin R.(szerk.): Dohányzás, vagy egészség. Medicina, 2006
[7] Fenyvesi T.: Miért népegészségügyi probléma a dohányzás? A dohányzás és a kardiovaszkuláris betegségek közötti összefüggés. Háziorvosi továbbképző szemle 2006;11:11-6.
[8] Haustein K-O.:Tobacco or Health? Springer,Köln;2001
[9] Willett: N Eng J Med 1987;317(21):1303-9.
[10] Robbins: Ann Int Med,1994;120(6):456-62.
[11] Hooi: Scand J Prim Health care,1998;16:177-82.
[12] Burns: Prog Cardiovasc Dis,2003;46(1):11-21.
[13] Teo: Lancet,2006;368:647-58.
[14] Vadász I.:A dohányzás, mint a kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás kockázati tényezője és befolyásolásának lehetőségei. Metabolizmus.2008;6(szuppl.)29-32.
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM Szívügyeink – megéri-e a megelőzés? Dohányzás, a kardiovaszkuláris rizikótényező Dr. Kovács Gábor, Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet Napjainkban a világon mintegy másfél milliárd ember dohányzik, s évente ötmillióan halnak meg a dohányzás okozta megbetegedések miatt. Ezek az emberek átlagosan tíz évet veszítenek az életükből. Magyarországon a felnőttek 33%-a, mintegy két és fél millió ember dohányzik rendszeresen (a férfiak 39 és a nők 28%-a). A dohányzással összefüggő betegségek közül legjelentősebbek a daganatos, a krónikus légzőszervi és a kardiovaszkuláris kórképek. A szív- és érrendszeri betegségek közül kiemelendő az arterioszklerózis, a szívinfarktus, a stroke, az arterioszklerózis obliteransz, a hasi aorta tágulat. A dohányzás ezen kórképek kialakulásának bizonyított és független kóroki tényezője. A dohányzás és más kockázati tényezők között szinergizmus van. A leszokás, dohányzás abbahagyása csökkenti a kockázatot, ami egyenesen arányos a leszokástól eltelt idővel. Almost one and a half billion people in the world smoke. Every year about five million of them die because of smoking,. These people loose ten years of there life time. Two and a half million people, about 33% of the grown-up population (39% of man and 28% of women) are frequent smokers in Hungary. The most important smoking associated diseases are the malignant tumors, the chronic pulmonary diseases and the cardiovascular diseases, like arteriosclerosis, myocardial infarction, stroke, arteriosclerosis obliterans, abdominal aorta aneurysm. Smoking is the independent risk factor of these diseases. There are synergism among smoking and other risk factors. Cessation of smoking reduces the risk. It is directly proportional to the time with abstinence. A DOHÁNYZÁS VILÁGJÁRVÁNY Ma is érvényes a Világbank 1999-es megállapítása, miszerint 500 millió ma élő ember halálát a dohánytermékek használata okozza majd. E jövendő áldozatok több mint a fele ma még gyermek, vagy tizenéves. Becslések szerint 2030-ra a dohányzás lesz a legfontosabb, önmagában ható halálok a világon. Ma mintegy másfél milliárd ember dohányzik a Földön rendszeresen. Évente ötmillióan halnak meg emiatt a szenvedélyük miatt, s 50 százalékuk idő előtt, 40 és 69 éves kora között, átlagosan tíz évet veszítve életéből. A huszadik században a dohányzás valóságos világjárványként érte el a Föld valamennyi régióját (1. ábra) [1]. 36 IME VIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2009. MÁJUS 1. ábra A dohányzás világjárvány négy szakasza A dohányzás mai legelterjedtebb formája, a cigarettázás a XIX század végén, a XX. század elején kezdett elterjedni először Észak-Amerikában. Ennek az oka a cigarettagyártás gépesítése, automatizálása volt, vagyis bekövetkezett egy nagymértékű árcsökkenés, szélesebb tömegek számára vált elérhetővé a dohányzás. A cigaretta pedig formáját tekintve egy egyszerű, könnyen kezelhető, bárki számára hozzáférhető dohányzási lehetőséget biztosított a nehézkesen szállítható, használható pipával, illetve a hosszan égő szivarokkal szemben. A kis cigaretta doboz mindenkinek könnyen elférhetett akár a zsebében is. Mindehhez hozzájárult a XX. század második évtizedében az I. Világháború, s mint ismert, a háborúk mindig segítették a dohányzás terjedését a katonák között, akik azután ezt a szokásukat haza is vitték és terjesztették otthonukban is. Az ábrán jól látható, hogy a férfiak körében a tizes-huszas években kezdett terjedni a dohányzás a legfejlettebb észak-amerikai és nyugateurópai régióban. Ezt követően egyenletes emelkedés látszik, amit megerősít a negyvenes években a II. Világháború. Így az ötvenes évekre érte el csúcsát a dohányzás gyakorisága, amikor a férfiak több mint hetven százaléka dohányzott. Ezt követően, amikor az epidemiológiai tanulmányok igazolták a dohányzás egészség károsító hatásait, a legfejlettebb országokban, az USA-ban már a hatvanas években, majd néhány évvel később Kanadában és NyugatEurópában is meghozták a szükséges intézkedéseket a dohányzás visszaszorítása érdekében. Csökkenni kezdett a dohányos férfiak aránya, így ezek az országok ma már a dohányzás járvány negyedik szakaszába, az elimináció szakaszába jutottak. Az is látható az ábrán, hogy az egészség károsító hatások, illetve a dohányzással összefüggésbe hozható halálozás mintegy két évtizedes késéssel követi a dohányzók számának az emelkedését, illetve csökkenését. A nők esetében az figyelhető meg, hogy több évtizedes késéssel és csekélyebb mértékben kezdett el emelkedni a dohá- EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM nyosok aránya, de mivel a hetvenes-nyolcvanas években volt a csúcson, most tetőzhet a nők körében a dohányzás okozta mortalitás az adott régióban. Azt is mutatja ez az ábra, hogy a dohányzás világjárvány hogyan jutott el a világ többi régiójába – ahogy ez a középkorban például a pestis világjárványokra is jellemző lehetett. Húsz év késéssel kezdett emelkedni a dohányosok aránya Közép- és Dél-Európában, így Magyarországon is. Ez a késedelem végig követhető és mind a férfiak, mind a nők dohányzási szokásaira érvényes. Ennek megfelelően mi most vagyunk a járvány harmadik szakaszában, amikor már csökken a férfiak dohányzása és tetőzik körükben a mortalitás. Ugyanakkor a nőknél még emelkedik a dohányzás és különösen fontos epidemiológiailag az, hogy az elkövetkező évtizedben várhatóan még emelkedni fog a nők körében a dohányzással összefüggésbe hozható megbetegedések, így a kardiovaszkuláris betegségek, a COPD és egyes daganatok, kiemelten a tüdőrák előfordulása és dohányzással összefüggő mortalitása hazánkban is. A délkelet-ázsiai országok, közöttük is elsősorban Kína, India és Indonézia nagy lakosságukkal most vannak a járvány második szakaszában, vagyis még nem tetőzött a dohányzás ezekben az országokban. Elsősorban ezeken a területeken szedi majd a XXI. század első felében az áldozatait a dohányzás. Afrika, a kontinens szub-szaharai területe képezi a dohányipar nagy utánpótlását arra az időszakra, ha majd az elkövetkező évtizedekben Ázsiában is meghozzák a kellő és hatékony intézkedéseket. Azok a területek még a járvány első szakaszában vannak, ott még csak az elkövetkező évtizedekben emelkedik majd sajnálatos módon a dohányzók aránya. Nincs okunk bízni az emberiség bölcsességében, nincs okunk feltételezni azt, hogy ezek a ma még kevésbé „fertőzött” területek kimaradnak a dohányzás járványból. Talán az egyetlen remény az lehet, hogy kulturális okokból a nők körében azokon a területeken kevésbé terjed majd a dohányzás. A 2. ábrán azt láthatjuk, hogy napjainkban mennyire fertőzöttek a dohányzástól a Föld különböző régiói [2]. lan az elmúlt évtizedek vonatkozásában (1984: 34%). A férfiak körében a tendencia csökkenő, hiszen míg 1984-ban 47 százalékuk dohányzott rendszeresen, ma ez az arány „csupán” 39%. A nők esetében viszont fordított a trend. Az 1984es 21 százalékkal szemben ma 28 százalékuk tekinthető dohányosnak. Ezek az adatok megegyeznek a világjárvány harmadik szakaszában megfigyelhető változásokkal. Az viszont kifejezetten aggasztó, hogy a fiatalok körében milyen elterjedt a dohányzás Magyarországon, s ez arra utal, hogy a környező országokhoz képest mi lassabban jutunk el a negyedik, elimináció szakaszba, ennek minden hátrányos epidemiológiai következményével együtt. A 18-24 éves fiatal, reproduktív korú nők körében ugyanis 40%, a 14-18 éves serdülők körében még magasabb, 45% a rendszeresen dohányzók aránya. A DOHÁNYZÁS MINT KARDIOVASZKULÁRIS RIZIKÓTÉNYEZÔ A dohányzás ártalmasságát először Richard Doll epidemiológiai kutatásait követően lehetett objektíven megismerni. Híressé vált munkája, mely során negyven éven keresztül követte dohányzó és nem dohányzó brit férfi orvosok életútját, bizonyította a dohányzás kóroki szerepét bizonyos betegségek kialakulásában. A 3. ábra [4] mutatja egyes, a dohányzással összefüggő megbetegedések mortalitásának a dohányzással összefüggő kockázatát. 3. ábra Mortalitás dohányzással összefüggő kockázata [4] 2. ábra Dohányzási szokások a világon [2] Magyarországon 2008. évi adatok alapján [3] tudjuk, hogy a 18 évesnél idősebb felnőtt lakosság 33%-a dohányzik naponkénti rendszerességgel. Ez lényegében változat- Ez a több évtizedes prospektív vizsgálat lehetővé tette a különböző életkorú, eltérő években született, változatos időtartamon keresztül dohányzó, vagy esetleg a dohányzásról leszokott orvosok halálozásának a követését. Ez egyúttal a dohányzás hatását is vizsgálta jelentős populáción, más vizsgálatokhoz képest hosszú időn keresztül. A 4. ábrán [3] a dohányzással összefüggő betegségek megoszlása látható. Ez utóbbi kördiagramon a legnagyobb arányban (41%) a kardiovaszkuláris megbetegedések szerepelnek. IME VIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2009. MÁJUS 37 EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM 4. ábra Dohányzás okozta halálozás [3] Doll vizsgálata epidemiológiai módszerrel bizonyította, hogy a dohányzás jelentős kockázati, kóroki tényező egyes kardiovaszkuláris megbetegedések kialakulásában, gyakoriságában. A relatív kockázat mértéke ugyan alatta marad a daganatos, illetve krónikus légzőszervi kockázatok mértékének, de ha figyelembe vesszük ezeknek a betegségeknek a nagy számát, népegészségügyi jelentőségét, akkor ez a kockázat is az esetek számának a jelentős emelkedéséhez vezethet. Fontos kihangsúlyozni azt, hogy emiatt ugyanannyi kardiovaszkuláris többlet halálozást okoz a dohányzás, mint amennyi tüdőrákot. Magyarországon évente közel harminc ezren halnak meg a dohányzás következtében. Közülük hétezren szívbetegségben, ötezren agyvérzésben, hétezren tüdőrákban, s több mint kétezren idült légúti betegség következtében [5]. Doll elhíresült vizsgálata mellett még számos, több éven át tartó prospektív vizsgálat bizonyította a dohányzás és a kardiovaszkuláris morbiditás, mortalitás összefüggéseit. Ilyen volt csak a példa okáért az un. Framingham study az USA-ban, majd később a kilencvenes években 1995 és 2000 között kilenc európai országban az un. EUROASPIRE vizsgálat, vagy 1999 és 2003 között az INTERHEART nemzetközi standardizált esetkontroll vizsgálat [14]. A dohányzás a kardiovaszkuláris betegségek jelentős és független kockázati tényezője. Ennek mértéke függ a dohányzás időtartamától, vagyis a dohányzással eltöltött évek számától, a naponta elszívott cigaretták számától, de függ attól is, hogy milyen fiatal korban kezdett el valaki dohányozni. Azonos pack year index mellett fokozott kockázatot jelent az, ha valaki már 15 éves kora előtt kezdett dohányozni. Befolyásolja a kockázat mértékét a cigaretta típusa (kátrány, és egyéb káros anyag tartalma), illetve az, hogy milyen mélyen és tartósan szívja le a dohányos a füstöt. Többek között ez volt az oka annak, hogy a hetvenes-nyolcvanas években nagy reklám kampánnyal beharangozott un. „light” cigaretták, amelyek nagy népszerűségnek örvendtek a fiatal és középkorú nők körében, a nők dohányzás okozta morbiditásának és ma már a mortalitásának a gyors emelkedéséhez vezettek. A light cigaretták füstjét ugyanis, hogy biztosítsák a kellő nikotin szintet, mélyebben szívták le és 38 IME VIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2009. MÁJUS tovább tartották a tüdejükben a dohányosok, hiszen a nikotin éhségük ezt megkívánta. Emiatt egyéb, nem „light” karcinogén, illetve az arterioszklerózis kialakulásában szerepet játszó kémiai anyagok is jobban felszívódhattak [6]. Bebizonyosodott, hogy a dohányzás jelentős mértékben hozzájárul az arterioszklerózis kialakulásához. A nikotin és a dohányfüst egyes összetevői endothel diszfunkciót okoznak a vérerek falán. Ez az érfal sérülés, bizonyos lokális gyulladásos folyamatok, a dohányzással összefüggésben bekövetkező szérum koleszterin, triglicerid szint változások egyaránt szerepet játszanak az arterioszklerózis patogenezisében. A dohányzás bizonyítottan trombocita diszfunkciót is okoz, növekszik az aktiváció és adhézió, s a fibrinogén szint is magasabb [7]. A rendszeres dohányzás évek alatt koronária szűkülethez, rosszabb vérátáramláshoz, végső soron miokardiális hipoxiához vezet. Ehhez járul az, hogy a dohányzás következtében szénmonoxid kerül a szervezetbe. Megemelkedik a karboxi-hemoglobin szintje, ami tovább fokozza a hipoxiát. Már egy cigaretta elszívását követően, öt perc elteltével az áramlás 7%-os csökkenését és az erek ellenállásának a 21%-os emelkedését detektálták a koszorús ereken [8]. Mindezeket a jelenségeket koronarográfiás vizsgálattal is igazolni tudták. Érthető, hogy mindezek következtében dohányosokban megemelkedik a miokardiális iszkémia és a szívinfarktus kockázata (5. ábra) [9]. 5. ábra Dohányzás és koronária betegség mortalitás [9] Az ábrán az is látható, hogy a mortalitás mértéke egyenesen arányos a naponta elszívott cigaretták számával. Ennek függvényében a nem dohányzókhoz képest a szívinfarktus kockázata 1,6 – 3 szoros a dohányosoknál. A szívinfarktus mellett jelentős szerepe van a dohányzásnak a cerebrovaszkuláris betegségek, a stroke (6. ábra.) [10] és a szubarachnoidális vérzések bekövetkeztében is. A naponta húsz cigarettánál többet szívók között a stroke kockázat 1,3 szorosról 2,5-szörösre emelkedik. A 6. ábra már azt is jelzi, hogy a dohányzás abbahagyását követően a kockázat csökken. A perifériás verőér betegség, az arterioszklerózis obliteransz kockázata ugyancsak megemelkedik (7.ábra) [11], s ezen az ábrán is látható, hogy a leszokást követően csökken a rizikó. Az említett szív érrendszeri kórképek mellett még jelentős kockázati tényező a dohányzás a hasi aorta aneurizma, a tromboembóliák és vég- EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM 6. ábra Dohányzás és stroke mortalitás [10] 8. ábra. Dohányzás és egyéb kóroki tényezők szinergizmusa, koronáriabetegség, morbiditás [12] 7. ábra Dohányzás és perifériás érbetegség, morbiditás [11] 9. ábra A leszokás előnyei, szívinfarktus halálozás csökkenése a leszokást követően [13] ső soron a magasvérnyomás betegség kialakulásában. A dohányzás nemcsak mint független kóroki tényező játszik szerepet ezeknek a betegségeknek a kialakulásában, de más ismert rizikófaktorok megléte esetén szinergizmusban azokkal hatványozottan fokozza a morbiditást, illetve a mortalitást. Ilyen más kockázati tényezők lehetnek a magas koleszterin szint, a magas vérnyomás, amelyeknek kialakulásában persze szerepe lehet a hosszan, évtizedeken keresztül tartó dohányzásnak is (8. ábra) [12]. A LESZOKÁS HATÁSA, KONKLÚZIÓK A dohányzás abbahagyása, a leszokás nagymértékben csökkenti a különböző kockázatokat. A kardiovaszkuláris rizikó tekintetében az abbahagyást követően már egy évvel feleződhet az akut miokardiális infarktus kialakulásának a kockázata. (9. ábra) [13]. Az ábrán a leszokástól eltelt évek számának függvényében látható a kedvező változás. A ci- garetta letételét követően, már egy nap elteltével jelentkeznek a kedvező hatások. Egy nap elteltével is csökken már valamennyire a szívinfarktus kockázata. Javul a vérkeringés, melegebb lesz az illető keze, lába. Emelkedni kezd a vér oxigén tartalma. Egy hét elteltével már érezni fogja azt, hogy javul a fizikai teljesítőképessége, jobb lesz az ízérzése. Egy hónap elteltével javul a tüdő öntisztulása, megszűnhetnek, de legalább is csökkennek a kellemetlen hurutos tünetek. Javulni kezd a légzésfunkciója. Egy év elteltével feleződik a szívinfarktus és az agyvérzés kockázata. Öt-tíz év elteltével pedig a szívinfarktus kockázata megközelítheti a soha nem dohányzók kockázatának a mértékét, s a tüdőrák kockázata is feleződik. Mindezeket figyelembe véve minden szakorvosnak, kardiológusnak, más szakmák képviselőinek javasolnia kell dohányos betegének a dohányzás abbahagyását. Erre ma már megfelelő módszerek és készítmények állnak a rendelkezésünkre. IRODALOMJEGYZÉK [1] Lopez AD, Collishaw NE et al.: A descriptive model of the cigarette epidemic in developed countries. Tobacco Control 1994;3:242-7. [2] Crofton J, Simpson D.: Tobacco: a Global Threat. Macmillan Publishes Ltd. 2002 IME VIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2009. MÁJUS 39 EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM [3] Shafey O, Eriksen M. et al.: The Tobacco Atlas, ACS 2009 [4] Doll R, Crofton J.: Tobacco and Health. Brit Med Bull; Vol.52,1,1996. [5] www.health21.hungary.globalink.org [6] Kovács G, Manchin R.(szerk.): Dohányzás, vagy egészség. Medicina, 2006 [7] Fenyvesi T.: Miért népegészségügyi probléma a dohányzás? A dohányzás és a kardiovaszkuláris betegségek közötti összefüggés. Háziorvosi továbbképző szemle 2006;11:11-6. [8] Haustein K-O.:Tobacco or Health? Springer,Köln;2001 [9] Willett: N Eng J Med 1987;317(21):1303-9. [10] Robbins: Ann Int Med,1994;120(6):456-62. [11] Hooi: Scand J Prim Health care,1998;16:177-82. [12] Burns: Prog Cardiovasc Dis,2003;46(1):11-21. [13] Teo: Lancet,2006;368:647-58. [14] Vadász I.:A dohányzás, mint a kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás kockázati tényezője és befolyásolásának lehetőségei. Metabolizmus.2008;6(szuppl.)2932. A SZERZÔ BEMUTATÁSA Dr. Kovács Gábor 1977-ben általános orvosi diplomát szerzett a Szegedi Orvostudományi Egyetem ÁOK-án, Szakképesítései: 1981 tüdőgyógyászat, 1989 belgyógyászat, 1996 klinikai onkológia.1998-ban okleveles egészségügyi menedzserként végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet Tüdőgyógyászati Osztályán 1981-től segédorvos, 1986-tól alorvos, 1990-től adjunktus. A Szent Workshop 40 IME VIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2009. MÁJUS Margit Kórház Belgyógyászati Osztályán 1990-től adjunktus, 1994-től mb. osztályvezető, 1995-től mb. osztályvezető főorvos. 1996-tól az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet Tüdőgyógyászati Osztályán osztályvezető főorvos, 1999-től emellett informatikai főigazgató helyettes, 2004-ben az intézet mb. főigazgató főorvosa, 2005-től ugyanott osztályvezető főorvos és 2007 óta főigazgató helyettes. 2003-2005 fővárosi tüdőgyógyász, 2005-től országos tüdőgyógyász szakfőorvos. A Tüdőgyógyászati Szakmai Kollégium és a Megelőzési Orvostani és Népegészségügyi Szakmai Kollégium tagja.
