Az elmúlt évszázadban 100 millió ember halt meg dohányzásra visszavezethetően. Századunkban a halálesetek száma 1 milliárd körül fog alakulni. Ennek következtében óriási közgazdasági károk keletkeztek, illetve fognak még keletkezni. A következőkben néhány közgazdasági folyamatot és tényt szeretnék elemezni illetve bemutatni. A dohányzásra visszavezethető direkt és indirekt egészségügyi költségek 2004-ben Magyarországon meghaladták a 300 milliárd forintot és elérték a GDP 1,7%-át. Egyidejűleg az állam nagyjából 250 milliárd forint adóbevételt realizált a dohánytermékekből.
Angol absztrakt:
In the past century 100 million people died because of causes attributed to smoking. The number of death will be around 1 billion in this century. This will involve enormous damages which are also measurable by economic tools. In the following the author presents and analyses a few economic facts and processes. In 2004 direct and indirect smoking related health costs exceeded 300 billion HUF what means about 1,7% of the GDP. At the same time the state realized some 250 billion HUF revenue on taxes.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN A dohányzás makrogazdasági összefüggései Dr. Bodrogi József, ELTE Társadalomtudományi Kar Az elmúlt évszázadban 100 millió ember halt meg dohányzásra visszavezethetően. Századunkban a halálesetek száma 1 milliárd körül fog alakulni. Ennek következtében óriási közgazdasági károk keletkeztek, illetve fognak még keletkezni. A következőkben néhány közgazdasági folyamatot és tényt szeretnék elemezni illetve bemutatni. A dohányzásra visszavezethető direkt és indirekt egészségügyi költségek 2004-ben Magyarországon meghaladták a 300 milliárd forintot és elérték a GDP 1,7%-át. Egyidejűleg az állam nagyjából 250 milliárd forint adóbevételt realizált a dohánytermékekből. Hazánkban évtizedek óta ismert a dohányzás okozta egészségügyi károk kiterjedtsége. Több mint 20 éve a népegészségügyi program prioritásai között szerepel a dohányzás csökkentése, amely számtalan betegség (COPD, MCI, stroke, tüdőrák, szájüregrák stb.) első számú okozója. A dohányzás csökkentése ma már nem tekinthető elégséges célnak: radikális visszaszorításra van / lenne szükség. Míg a világ fejlett részén jelentős dohányzás csökkenés figyelhető meg, addig hazánkban – egyedüli országként – magas szinten stabilizálódott a dohányzás, sőt bizonyos társadalmi és életkori csoportokban még emelkedett is a fogyasztás. In the past century 100 million people died because of causes attributed to smoking. The number of death will be around 1 billion in this century. This will involve enormous damages which are also measurable by economic tools. In the following the author presents and analyses a few economic facts and processes. In 2004 direct and indirect smoking related health costs exceeded 300 billion HUF what means about 1,7% of the GDP. At the same time the state realized some 250 billion HUF revenue on taxes. BEVEZETÉS A Földünkön az egyik legelterjedtebb egészségkárosító fogyasztási forma a dohányzás, amely a felnőtt lakosság 1/4-ét, több mint 1 milliárd embert érint. A gyakoriság ilyen magas foka mellett a jelentkező egészségügyi kiadások és veszteségek drámai nagyságot érnek el. Az elmúlt évszázadban mintegy 100 millió ember halt meg dohányzásra visszavezethetően, a 21.században pedig ez a szám várhatóan 1 milliárd körül fog alakulni, ha nem történik hatékony beavatkozás (WHO 2008). Nem túlzás jelezni a döntéshozók és a politikusok számára, hogy bolygónk epidemiológiai krízis előtt áll. 1. ábra Dohányzók aránya a régió néhány országában (Tárki 2008) Az 1. ábra jól bizonyítja a dohányzás széleskörű elterjedtségét, ami a teljes lakosság 36%-át jelenti Magyarországon és mintegy 50%-kal alacsonyabb arányt képvisel Szlovákiában (24%). EPIDEMIOLÓGIAI HELYZET Magyarországon évente mintegy 28.000 halnak meg dohányzás miatt, ami egy alföldi kisváros teljes lakosságát jelenti. Már ez a tény is olyan szintű felháborodást kellene, hogy kiváltson, ami a társadalom és a döntéshozók figyelmét ennek a jelenségnek a kiemelt kezelésére kellene, hogy irányítsa. 2. ábra Dohányzók aránya életkor szerinti megoszlásban (Tárki 2008) IME VIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2009. JÚNIUS 45 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN A 2. ábrán jól látható, hogy az országos átlagtól magasabb a dohányzás elterjedtsége a 18-29, a 30-39 éves kohorszokban, de még a 40-49 éves korcsoport 44%-os dohányzási arányszáma is rendkívül magasnak tekinthető. A magyar dohányfogyasztás egyébként másfélszer haladja meg az EU-s átlagot (ez nem tartalmazza a feketekereskedelem révén realizálódó fogyasztást). DOHÁNY MINT TERMÉK A dohányzás az egyetlen legálisan hozzáférhető fogyasztási cikk, amely mind a fogyasztót, mind környezetét igen intenzíven károsítja, óriási egészségügyi károkat okoz és a dohányosok felének halálában döntő szerepet játszik. A dohányzás rendkívül összetett társadalmi, gazdasági, kulturális folyamatok eredőjeként ítélhető meg. A rendszernek három kulcsszereplője van. • Költségvetés • Egészségügyi ellátó rendszer • Dohányipar A költségvetés a fogyasztás megvalósulása után óriási nagyságú adóbevételekre tesz szert – azonnal. A dohányzó néhány év után bekerül az egészségügyi ellátó rendszerbe és hatalmas költséget generál, gyakran a gyógyulás minimális esélye nélkül, így a kiadások később jelentkeznek. A rendszer harmadik elemét pedig a dohányipar képezi, jelen tanulmány nem tér ki szerepének elemzésére. Gyakorlatilag ez a három sík határozza meg a dohányzás mozgásterét; a statikus és dinamikus érdekek összhangja, gyakran ellentmondásai irányítják és befolyásolják a rendszer mozgási energiáját, haladásának iránytangensét. A dohányzás megítélése során elég fontos hatást gyakorolnak a reálszférát érintő folyamatok. A dohánytermékek előállítása sok ágazatot érint (mezőgazdaság, dohánygyártás és kereskedelem) és foglalkoztatási szempontból is jelentős vertikumnak tekinthető. Magyarországon a dohánytermesztés mezőgazdasági érintettsége intenzív, hiszen a mezőgazdasági művelésű területek 11%-án folyik dohánytermesztés (ez mintegy 6000 ha-t érint). A cigarettagyártás 2007-ben 8,1 milliárd szál volt és az ehhez kapcsolódó gyártási, kereskedelmi kapacitások jelentős számú foglalkoztatottat, munkaerőt igényelnek (www.tobaccoatlas.org). JANUS ARCÚSÁG Az államok viselkedése nagyon érdekes attitűdöket tartalmaz. Egyrészről a magas adók fenntartása (bevételi okok, nemzetközi kötelezettség) mellett érvelnek, amely így közgazdasági lényegénél fogva a kereslet visszaszorítását eredményezi, másrészről a később keletkező és jelentős egészségügyi kiadások fedezetére szolgáló alapok képzése jelent egyfajta megoldhatatlan Janus arcú dilemmát. Míg a magas adóbevételek kivetése és realizálása többnyire sikeresen megvalósul, addig a jövőbeni egészségügyi 46 IME VIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2009. JÚNIUS kereslet lefedésére szolgáló alapok képzése, meg nem valósított elképzelésnek tekinthető. Az állami adóbevételek jellemzően két csatornán keresztül jutnak el a költségvetésbe. A gyártók fizetik a jövedéki adót, tehát termeléshez kötötten keletkezik az adófizetési kötelezettség, amelynek két formája van. • Ad valorem adó, amelynek mértéke jelenleg 57% átlagosan az EU-ban • Specifikus adó – 60 EURO / 1000 szál Az adó másik típusa forgalomhoz kötött, tehát a fogyasztók fizetik, amelynek mértéke Magyarországon jelenleg 20%, 2009. július 1-jétől pedig 25%. Az EU a dohánytermékek adóztatása szempontjából harmonizációt vár el tagjaitól, ami az árak közelítését jelenti, és a cigaretta csempészet ellen is hatásos eszköznek bizonyulhat. Ezen két adófajtából a költségvetés 2008-ban mintegy 260 milliárd forintot realizált, amely összegből az ÁFA kb. 70 milliárd forintot tett ki (forrás: Pénzügyminisztérium). Nemzetközi tapasztalatokból úgy tűnik, hogy a dohánytermékek adójának jelentős emelése a dohányzás visszaszorításának hatékony közgazdasági módszere. Amerikai publikációk (Chaloupka et al Mumbai 2009) azt mutatták ki és bizonyították be, hogy a dohányt terhelő adó 10%-os emelése 3-5%-os fogyasztás csökkenést eredményez. Holland kutatók ennél alacsonyabb, 2-4%-os visszaszorulást jeleztek, míg alacsony jövedelmű országokban az alacsony reálbérek miatt, 6-8%-os fogyasztás csökkenés volt megfigyelhető, például Vietnám példáján. 1. táblázat Kelet-európai adatok (The Tobacco Atlas 2009) Az 1. táblázatból jól látható, hogy Kelet-Európában Magyarországon a fogyasztói árhoz mért adótartalom az alacsonyabbak között van, tehát az adópolitikának (értsd: adóemelésnek) még jelentős tartalékai vannak. LEHETÔSÉGEK Széles körben használják az egészségügyi károk megelőzésére és enyhítésére a termékdíj (earmarking) módszerét. Két típusát különböztetjük meg: EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN • • Jövedéki adó bázisú Fogyasztói ár bázisú A jövedéki adó bázisú termékdíj, a jövedéki adó bizonyos részét különíti el és ez transzformálódik olyan egészségügyi célok elérését szolgáló alappá, amely egyébként ezen technika nélkül nem állna rendelkezésre. A termékdíj képzésének másik technikáját is alkalmazzák, amikor is a fogyasztói ár bizonyos hányadát teszik be egy speciális alapba és ezeket az összegeket használják prevenciós célokra, dohányzás leszoktató centrumok kialakítására és működtetésére, felvilágosító programok finanszírozására stb. Természetesen ez utóbbi technika drasztikusabb elvonást von maga után, mert a jövedéki adó mellett a forgalmi adóból is részesedést biztosít. Ezt a módszert használják Indiában, igen sikeresen, ahol a termékdíj mértéke 10%, míg az először bemutatott jövedéki adó bázisú technikákat Romániában és Thaiföldön vezették be néhány évvel ezelőtt. Irodalmi adatok és nemzetközi tapasztalatok bizonyítják a termékdíj alkalmazásának hatásosságát, ám Magyarországon az egészségpolitika nem tudta elfogadtatni szempontjait a fiskális politikával szemben. Jól látható, hogy a direkt költségek közül a gyógyszerkiadások, mintegy 50 milliárd forintot, a dohányzás okozta rokkant nyugdíjak 36 milliárd forintot, az egészségügyi ellátás kb. 20 milliárd forintot, a betegség miatt jövedelem kiesés mintegy 27 milliárd forintot tettek ki, amelynek eredményeképpen a direkt költségek kb. 150 milliárd forintra rúgtak. A dohányzás okozta indirekt költség, ami a korai halál miatti jövedelem kiesés miatt keletkezik, ennél magasabb értéket képviselt, s mintegy 170 milliárd forintot jelentett. A direkt és indirekt költségek együttesen a sokkolóan ható 315 – 330 milliárd forintos sávot érték el. Ez a rendkívül magas összeg igen komoly közgazdasági hatásúnak értékelhető, így minden klinikai és közgazdasági eljárás, valamint módszer megengedett ennek csökkentésére. A direkt és indirekt költségek együttes összege 2004ben a GDP 1,7%-át tette ki, ami a nemzetközi trendektől nem tér el jelentősen. (3. ábra) 3. ábra A dohányzás egészségügyi költségei a GDP%-ában (The Tobacco Atlas 2009) ÖSSZEFOGLALÁS 2. táblázat Direkt és indirekt egészségügyi költségek alakulása néhány országban (The Tobacco Atlas 2009) Jól látható a 2. táblázatból, hogy az országok széles köre teszi legfrissebb adatait hozzáférhetővé, jelentős fórumokon mutatják be a dohányzás okozta direkt és indirekt költségek alakulását. Magyarországon is tettek kísérletet arra, hogy elvégezzék ezt a számítást illetve becslést. Sajnos a legutoljára elvégzett elemzések 2004-ben történtek. (lásd a 3. táblázatban) 3. táblázat Dohányzás költségei Magyarországon Mrd Ft (GKI 2004) Mivel a dohányzás mintegy 10 évvel csökkenti a dohányzók várható élettartamát, a dohányzás radikális visszaszorításának minden eszköze megengedett és javasolt. Úgy tűnik, hogy jelentős tartalékok vannak még a kereslet szabályozás területén (adóemelés), szigorítani lehetne a hozzáférési korlátokat (pl.: életkor emelés, forgalmazó helyek szűkítése stb.) és a kiemelt népegészségügyi prioritásból következően a dohányzásról való leszokás információs, felvilágosító programjainak sokkal nagyobb teret kellene adni. Sürgősen egészségpolitikai döntéssel kellene támogatni a leszoktatást segítő centrumok kialakítását illetve reaktiválását. Jól jellemzi a magyar helyzetet, hogy míg a Cseh Köztársaságban 27 ilyen leszoktató centrum működik, addig Magyarországon néhány tüdőgyógyász „megszállott szerzetesként”, kellő finanszírozás, intézményi keretek, műszerek hiányában végzi tevékenységét. A nemzetközi irodalomban evidenciaként kezelik a leszokás költséghatékony voltát (Doll, Peto BMJ – 2004) addig Magyarországon érdemi egészségpolitikai döntés ezen rendkívül káros folyamat megállítására alig született. IME VIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2009. JÚNIUS 47 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Az államok Janus arcúságának nagyon szép bizonyítékát mutatta be Kenneth Warner professzor 2009-ben Indiában a Dohányzás Ellenes Világkonferencián, amikor bizonyította, hogy a fejlett világban 5000-szer több adót szednek be, mint amennyit megelőzésre fordítanak. Ugyanezen az eseményen F. Chaloupka és munkatársai a megelőzés leghatékonyabb közgazdasági módszerének az adóemelést tartották. A SZERZÔ BEMUTATÁSA Dr. Bodrogi József okleveles közgazdász. Diplomáit a Budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (1978), a Regensburgi Egyetemen (1991) és London School of Economics /University of York (1992) szerezte. Oktatói munkásságát a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Társadalomtudományi Intézetében kezdte. Tanított továbbá a Budapesti Corvinus Egyetemen. 2007 óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karán, Gyógyszerpolitika és gyógyszergazdaságtan szakirányú továbbképzés felelőse. Oktatásban töltött ideje 18 év. Szakmai tudományos munkásságát az ELTÉ-n, a SOTÉ-n, a Budapesti Corvinus Egyetemen és magáncégek ügyvezetőjeként is kamatoztatta. A Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság volt elnökségi tagja. Mammográfia központ Debrecenben Új rendelőben, a legszigorúbb követelményeknek is megfelelő gépekkel végzik az emlőszűrést a Kenézy kórház orvosai. A Debrecen, Jerikó utca 21. sz. alatt kialakított mammográfia centrumba a régiek mellé új gépeket, műszereket vásárolt a kórház. A digitális technológiával dolgozó eszközök 17 millió forintba kerültek. Az újonnan kialakított rendelő területe mintegy 250 m2. Ez mintegy ötször akkora, mint a szűrésnek korábban helyet adó, Debrecen, Bethlen utca 11-17. sz. alatt található részleg. A központ átépítése 13 millió forintba került. A napokban birtokba vett központban végzett vizsgálatok két nagy csoportba sorolhatók: emlőszűrés és diagnosztikai emlővizsgálat. Emlőszűrés A szűrést az ÁNTSZ által összeállított központi lista alapján a Kenézy kórház illetékességi területéhez tartozó kb. 30 000, 45-65 év közötti nő számára végzik el a centrumban. Az érintett korosztályba tartozó hölgyek kétévente kapnak „behívót”. Az értesítést követően az érintettek 50-60%-a jelenik meg a szűrésen. Ez az arány jónak mondható, az országos átlagot meghaladja. A háziorvosoknak, védőnőknek, ÁNTSZ kistérségi munkatársaknak köszönhetően különösen magas, 80% körüli a Hajdúböszörményből, Hajdúdorogról, Hajdúnánásról és Balmazújvárosról érkezők aránya. Diagnosztikai emlővizsgálat Ezen a vizsgálaton minden olyan nő részt vehet, aki orvosától panasza miatt beutalót kapott. Ezen a vizsgálaton tehát nem a „behívót” kapott nők, hanem a Kenézy kórház illetékességi területén kívülről, beutalóval érkező hölgyek vesznek részt. Esetükben azonnal elvégzik a kiegészítő ultrahang vizsgálatot és a szűrés eredményéről nem postai úton, hanem azonnal értesülnek. Ezen a vizsgálaton évente kb. 10 000 nő vesz részt. A vizsgálatok kb. 15-20%-nál mutat ki pozitív elváltozást, de ezek zöme jóindulatú (pl. cysta, fibroadenoma stb.) A szűrésen történő megjelenés és az időben való felismerés rendkívül fontos, mert a kis méretű daganatok gyógyulási esélye 95% körül van. A Kenézy Kórházban évente kb. 150-200 emlőműtét történik emlőrák miatt, melyek a szűrésből és a diagnosztikus vizsgálatokból kerülnek kiemelésre. Jóindulatú elváltozás miatt kb. 30-50 műtétre kerül sor évente. TÉ 48 IME VIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2009. JÚNIUS
