2009. október 4-én este 20.00 órától nyolcadik alkalommal rózsaszín megvilágításba borult újra a magyar főváros egyik legszebb hídja, a Lánchíd. A kivilágított hídon ezrek sétáltak át azzal a céllal, hogy a rendezvény során és a média segítségével felhívják a magyar közvélemény figyelmét arra, hogy a behívott nők menjenek el az ÁNTSZ mellrák szűrésére, mert az idejében felismert mellrák gyógyítható.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉGPOLITIKA RENDSZERELEMZÉS Morbiditási adatok a tételes háziorvosi betegforgalmi jelentések alapján 2008-ban. I. rész Falusi Zsófia, Dr. Kőrösi László, Kiss Zsolt, Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jelen tanulmány összegzi a háziorvosi szolgálatokban 2008-ban megjelent biztosítottaknál diagnosztizált megbetegedéseket, tüneteket a háziorvosi szolgálatok jelentései alapján. A tanulmány célja, hogy rámutasson a háziorvosok munkájának fontosságára és felelősségére. Hiszen a megfelelően gondozott krónikus betegek, a korai szakaszban felismert betegségek könnyebben, kevesebb anyagi és betegségteherrel gyógyíthatók. A tanulmányban leírt diagnózisok nem általánosságban mutatják be a lakosság egészségi állapotát, de utalnak rá. A havonta hozzávetőlegesen 5 000 000 esetszámból készült leíró statisztika alapján a leggyakoribb diagnózisok elsősorban a keringési rendszer betegségei, azon belül is a magasvérnyomás-betegség, az idült iszkémiás szívbetegség, valamint a sine morbo (betegség nélküli állapot), az ismételt gyógyszerfelírás, a diabetes és a vírusos fertőzés. A leggyakoribb BNO kódokon túl betegségcsoportonként és megyénként is rendszereztük a jelentett kódokat, mely átfogó képet mutat a háziorvosi ellátásban megjelenő biztosítottak egészségi állapotáról. On the basis of detailed care reports of GPs this study summarizes the diseases and symptoms of patients consulted by their GPs in 2008. Throughout this study the authors want to emphasise the importance and responsibility of the work done in the general medical practices. Patients with chronic diseases or diseases discovered at an early stage can be treated in a proper manner, due to which the disease burden can be lowered and costs can be saved. The diagnosises of the study do not describe the general health status of Hungarian population but gives an overview about it. According to this statistics drawn from roughly 5 million GP record each month the most frequent diseases are the diseases of the circulatory system – within which the first are hypertensive diseases and chronic ischemic heart diseases . They are followed by the diagnosis ‘sine morbo’, ‘repeat prescription’, ‘diabetes mellitus’ and ‘viral infections’. We formed groups of the reported diseases according to the disease groups and permanent address of the patients so that a comprehensive picture of the patients’ health status can be given. Jelen tanulmány bemutatja a háziorvosi szolgálatoknál a 2008. évben megjelent biztosítottaknál diagnosztizált megbetegedéseket, tüneteket a háziorvosi szolgálatok ál- tal jelentett adatok alapján. Fontos azonban már az elején tisztázni, hogy az alapellátásban megjelenő diagnózisok nem a lakosság általános egészségi állapotát mutatják. Az alább vizsgált diagnózisok a háziorvos által megismert, befolyásolható, kezelhető, gondozható, kivizsgálható megbetegedések, tünetek. Természetesen később ezek a szakellátásban megjelenő megbetegedések előzményei lehetnek, de direkt összefüggés nincs. Az alábbiak a lakosság általános egészségi állapotát csak részben tükröző adatok. A tanulmány azon betegségeket, tüneteket, tünet-együtteseket mutatja be, melyekkel a háziorvosok a leggyakrabban találkoznak és azok kezelésére, gyógyítására a legnagyobb hatással vannak. A különböző diagnózisok, betegségek mind másféle tevékenységet indokolnak a háziorvos részéről. A háziorvos alapvető tevékenységei közé tartozik a megjelent biztosított betegségétől, tüneteitől függő ellátása. Az Egészségügyi Minisztérium protokollja [1] alapján a diagnózis felállítása után – amennyiben szükséges – betegellátási tevékenységet, további kivizsgálást, kezelést, gondozást kezdeményezhet, illetve végezhet a háziorvos. Ezen túlmenően amennyiben a diagnózis indokolja, tanácsadással segítheti, továbbirányíthatja valamely szakellátás felé, illetve a szakellátással együttműködve kezelheti, gondozhatja pácienseit. Az alapellátás különös jelentőséggel bír a lakosság általános egészségi állapotának megismerésében, hiszen a betegek panaszaikkal általában elsőként a háziorvoshoz fordulnak és a háziorvos mérheti fel elsőként a bizonyos betegségek szempontjából kockázatos populációt. Általánosságban elmondható, hogy a háziorvosi szolgálatnál jelennek meg leggyakrabban a biztosítottak az egészségügyi ellátórendszeren belül, de súlyos megbetegedések ritkábban fordulnak elő. A háziorvos képes az egészséges életmód, táplálkozás megismertetésére, primer prevenció végzésére. Ilyen szempontból a háziorvosi szakma nagyarányú önállósággal és egyben felelőséggel bír a hozzá bejelentkezett biztosítottak ellátásával kapcsolatban. Akár több praxis együttes összefogásával komoly életmód-tanácsadás és szűrőprogram indítható. Az időben felismert, diagnosztizált betegség jóval nagyobb eséllyel gyógyítható, mint a már szakellátásban megjelent, esetleg szövődményeket produkáló megbetegedések. A háziorvos a hozzá forduló betegeken szakmai és emberi „szemmel” felmérhet olyan kockázati tényezőket, tüneteket, kóros állapotokat, mely a továbbiakban odafigyelést, életmód-változtatást követel a betegtől, illetve szűrést, gondozást a háziorvos részéről. Ezek lehetnek rossz szokások, mentális és fizikai jellegű kockázati tényezők, melyek a IME VIII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2009. OKTÓBER 13 EGÉSZSÉGPOLITIKA RENDSZERELEMZÉS későbbiekben súlyos betegségek kiváltó okai is lehetnek. A gondozás területén a háziorvos feladata a szakellátással szorosan együttműködve, a már kialakult betegségek folyamatos karbantartása, figyelése, mely szintén nagy jelenőséggel bír a súlyos betegségek szövődményeinek megelőzésénél. ADATFORRÁS A morbiditási adatokhoz a háziorvosi szolgálatok által küldött tételes betegforgalmi jelentésekben szereplő BNO (betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló nemzetközi kódrendszer) kódok szolgálnak alapul. A háziorvosi praxisok számára kötelező jelleggel havonta küldendő jelentés tartalmazza az általuk ellátott biztosítottak megjelenésekor felvett diagnózist, melyek száma nem korlátozott. Egy esetben több BNO kód is lejelenthető. Az OEP részére küldött tételes betegforgalmi jelentéseket havonta elemzi az OEP. Ez az elemzés szolgál adatforrásként a háziorvosi ellátásban az országos morbiditási adatok feltérképezésére az alapellátásban. A korábban pályázat alapján, illetve az irányított betegellátás keretében küldött un. B300-as tételes betegforgalmi jelentések 2006. szeptember óta valamennyi háziorvosi szolgálat számára kötelezően küldendők. A jelentések 2007. március óta teljes körűnek tekinthetők, tehát minden háziorvosi szolgálat a jogszabályoknak megfelelően, határidőre küldi havi jelentését. A vizsgálati időszak a 2008-as teljes év, így nyomon követhetők egy teljes évben megjelent biztosítottak morbiditási mutatói és megfigyelhetők az egyes betegségek szezonális ingadozásai. Összességében elmondható, hogy a küldött BNO kódok nagy százalékban nem mutatnak ingadozást az egyes hónapok között. A tanulmány során külön említésre kerülnek az olyan betegségek, tünetek, melyek a hónapok függvényében ingadozást mutatnak. A megjelenéskor megállapított diagnózisok (BNO kód) esetében arról kapunk információt, hogy a páciens miért kereste fel orvosát. Ez lehet valamely meghatározható betegség, például megfázás, garatgyulladás; tünet vagy tünet-együttes, például fejfájás vagy köhögés; illetve egyéb ok, például szűrés, tanácsadás stb. A továbbiakban azt kívánjuk vizsgálni, hogy melyek a leggyakrabban előforduló BNO kódok, amelyeket a háziorvosi szolgálatok a 2008-as évben lejelentettek. A háziorvosok minden esetben maguk jelentik le a kódokat és amennyiben érvényes BNO kódot jelentenek, azt az OEP minden esetben elfogadja. A jelentés tartalmának nincs finanszírozási vonzata, így a háziorvosi szolgálatok nem érdekeltek az adtok módosításában egy esetleges magasabb finanszírozási díj érdekében. Azonban itt is, mint minden jelentésnél elfordulhatnak hibák és elírások, melyek a későbbekben torzíthatják az eredményeket, de ezek vélhetően a küldött rekordok csupán kis hányadát érintik. 14 IME VIII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2009. OKTÓBER A FELDOLGOZÁS MÓDSZERTANA A teljes 2008-as évben előfordult összes BNO kódot leválogattuk és az adott havi előfordulási értékeket rendeltük hozzá. A BNO kódokat a mintegy 6 800 háziorvosi szolgálattól együttesen vettük figyelembe, beleértve a felnőtt, gyermek és vegyes praxisokat is. A tanulmány célja a teljes morbiditási spektrum feltérképezése. A BNO kódok feltérképezésénél az egy havi átlagot vettük figyelembe. A jelentések elemzéséből kiderült, hogy 2008-ban a háziorvosi szolgálatokhoz bejelentkezett biztosítottak átlagosan 33 %-a jelenik meg háziorvosánál hónapról-hónapra, és egy biztosított átlagosan 1,48 alkalommal jelenik meg havonta. Természetesen a szórás meglehetősen nagy és torzíthatja az előforduló BNO kódok arányát, hiszen a többször megjelent beteg ugyanazzal a betegséggel, növeli az egy hónapban jelentett azonos BNO kódok számát. Döntésünk alapján a havonta megjelenő BNO kódokat vizsgáljuk, azt, hogy a háziorvos milyen betegségekkel találkozik leggyakrabban a betegellátás során. A továbbiakban minden adat a 2008-as év egyhavi átlagát jelenti. A leggyakoribb BNO főcsoportok esetében az országos adatokon túl megyei megoszlást is mértünk, melyeket térképen ábrázoltunk. Itt elsősorban nem a számszerűséget, hanem az egyes kódok előfordulási arányának megyei szintű eltérését vizsgáltuk. ALAPADATOK A teljes 2008-as évben több, mint 10 000-féle BNO kódot jelentettek a háziorvosok, egy hónapban átlagosan 12 235 544 esetben. Fontos megjegyezni, hogy egy orvosbeteg találkozásnál több BNO kód is lejelenthető, tehát a havonta átlagosnak tekinthető ~ 5 000 000 orvos-beteg találkozásnál több, mint 12 millió BNO kódot jelentettek a háziorvosok, ami esetenként ~ 2,4 kódot jelent átlagosan. A megjelenést indokló diagnózisok esetében nincs fődiagnózis, mint a fekvőbeteg szakellátás esetében. A háziorvos az összes BNO kódot rögzíti, mely a biztosított megjelenését indokolja. (Ez lehet egyszerre például magas vérnyomás csökkentő gyógyszer felírása, akut garatgyulladás és ízületi fájdalom.) A 10 000-féle BNO kódot az átláthatóság kedvéért igyekeztünk csökkenteni, ezért a vizsgálat során kiszűrtük a legritkábban előforduló diagnózisokat. Ezért vettük az egyes BNO kódok havi átlagát és a havonta országosan és átlagosan 100-nál kevesebb esetben jelentett BNO kódok kikerültek a vizsgált körből. Ennek eredményeképpen pontosan 2500-féle BNO kód maradt, amelyet havonta 12 104 656 esetben jelentettek. Ez a teljes lejelentett BNO darabszám 98,93%-a, tehát a kihagyott hozzávetőleg 7 500-féle kód az összes lejelentett esetből csupán 130 800, azaz 1,07%. A továbbiakban a 2 500-féle, 12 104 656 darab BNO kódot elemezzük. Az elemzésben nem vizsgáltuk az együtt jelentett kódok előfordulását. EGÉSZSÉGPOLITIKA RENDSZERELEMZÉS LEGGYAKORIBB DIAGNÓZIOK FÔCSOPORTOK A fennmaradt 2 500-féle BNO kód közül az alábbi táblában (1. táblázat) láthatók az egy százalékot elérő, azaz országosan havi több, mint 120 105 esetben megjelent kódok. A kódok együttesen az összes jelentett BNO kód több mint egyharmadát (34,81%) teszik ki. A leggyakrabban előforduló diagnózisokon, illetve tüneteken túl, a BNO kódrendszer szerint besorolható főcsoportok alapján is megvizsgáltuk a jelentett kódokat. A továbbiakban az egyes főcsoportok arányát nézzük és azon belül a leggyakrabban előforduló betegségeket, tüneteket. Főcsoportonként osztályozva a havonta több, mint 12 millió jelentett kód a 2. számú táblázatban látható arányokat mutatja. A következőkben az egyes főcsoportokat vizsgáljuk és a leggyakrabban előforduló betegségeket. 1. táblázat A fenti táblázatból látható, hogy messze vezető diagnózis a magasvérnyomás-betegség, 14,8%-os havi átlagaránnyal. A listában ezt követi a szintén keringési rendszer betegségei közül való idült iszkémias szívbetegség, majd harmadik a sine morbo kód. A sine morbo több, mint 309 000 esetben kerül jelentésre havonta. Jelen tanulmányunkban sajnos nincs információnk az együtt jelentett kódokról, így azt sem tudhatjuk, hogy a megjelent biztosítottak szűrés, vizsgálat, megfigyelés, gondozás mellett kaptak sine morbo kódot, vagy önmagában áll ez a diagnózis. A sok sine morbo diagnózisnak oka lehet, hogy valóban a megjelent esetek 2,5%-ában tényleg nincs diagnosztizálható betegsége a páciensnek, de a fentiek alapján ebből az adatból nem vonható le egyértelmű következtetés. A 2008. évi adatok alapján a negyedik helyen álló ismételt gyógyszerfelírás indokolt, hiszen a jól gondozott krónikus megbetegedések folyamatos gyógyszerelést kívánnak, így valószínű, hogy ennek a kódnak ez adja a nagy százalékát. A további kódok közül kiemelhető a vírusos fertőzés, az akut garatgyulladás, illetve a heveny bronchitis, melyek előfordulása a szezonalitás miatt az év során nagymértékben ingadozik. A három kód értékei szinte teljesen együtt mozognak. A téli hónapokban mindhárom kódnál az esetszám eléri 300 000-t, míg nyáron, augusztus környékén alig 50-100 000 esetben diagnosztizálják a fenti betegségeket. Az egyéb hónapokban 200 000 eset körül mozog a számuk. Az első 13 kódon belül az endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek közül a nem inzulin dependens cukorbetegség, a tiszta hypercholesterinaemia illetve hyperlipidaemia jelenik meg. Itt szerepel még az angina pectoris, a fejfájás és a reflux. 2. táblázat A KERINGÉSI RENDSZER BETEGSÉGEI A kardiovaszkuláris betegségek világszerte a vezető halálokok között szerepelnek. A keringési rendszer betegségei gyakran maradandó károsodást okoznak, életminőségmunkaképesség csökkenésével járnak, mely a társadalom számára az egészségügyi költségeken túl jelentős munkaerő veszteséggel is jár. Előfordulásuk nagymértékben függ az életmódtól és a táplálkozási szokásoktól, de ezen felül számos kockázati tényező játszik szerepet kialakulásukban. A keringési rendszer betegségeinél a háziorvos szerepe kiemelkedő a prevenció és a gondozás területén egyaránt. A kardiovaszkuláris betegségek elsődleges rizikófaktorai a magasvérnyomás-betegség (mely maga is ehhez a főcsoporthoz tartozik) és a magas vérzsír- és koleszterin szint, de emellett a dohányzás és a mozgásszegény életvitel is szerepet játszik. A háziorvosi szolgálatoknak jelentős szerepük IME VIII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2009. OKTÓBER 15 EGÉSZSÉGPOLITIKA RENDSZERELEMZÉS van a kardiovaszkuláris betegségek rizikófaktorainak feltérképezésében és a magas kockázatú csoportok szűrésében, felismerésében, a primer és secunder prevenciós eljárások alkalmazásában, hogy a betegség megelőzhető és mihamarabb kiszűrhető legyen. Fontos cél a rizikómérték csökkentése. Számos nemzetközi és hazai szakmai irányelv, útmutató és a hipertónia protokoll [1] segíti a háziorvosok munkáját a keringési rendszer betegségeinek megelőzésében és a gondozásban. A háziorvosi ellátásban a főcsoport besorolás szerint leggyakrabban előforduló megbetegedések a keringési rendszer betegségei (I00-I99), amelyeket összességében a BNO kódok közel egyharmadában diagnosztizáltak (29,04%). A főcsoportot további öt alcsoportra osztottuk (1. ábra). • A magasvérnyomás-betegségek alcsoport (I10-I15) együttesen 1 829 252 esetben, ezen belül a magasvérnyomás-betegség (I10H0) 1 791 548 esetben fordult elő. • Az iszkémiás szívbetegségek alcsoport (I20-I25) 795 608 alkalommal fordult elő havonta, ide tartozik az idült iszkémiás szívbetegség 361 609 esettel, illetve az angina pectoris tünetegyüttes 169 314 esettel. • A cerebrovascularis betegségeken (I60-I69) belül 114 080 alkalommal fordul elő havonta az agyi atherosclerosis (I6720). • Az artériák, arteriolák és hajszálerek betegségeinél (I70I79) az atherosclerosis aortában, vesében, végtagokban diagnózis (I70) 163 464 esetben fordult elő egy adott hónapban. • Az egyéb alcsoportba tartozik a pitvari fibrillatio és flutter (I48H0) 77 899 esettel és a pangásos szívelégtelenség (I5000) 65 279 esettel. Ezen diagnózisok esetében szezonális ingadozásról nem beszélhetünk, az esetszám hónapról-hónapra sem változik számottevően. 1. ábra A keringési rendszer betegségeinek megoszlása (I00-I99) a háziorvosi ellátásban A 2. ábrán látható a keringési rendszer betegségeinek megyei megoszlása a jelentett BNO kódok arányában. A keringési rendszer betegségeinek aránya a megyékben jelentett összes kódon belül 28% és 34% között mozog. A nyugati országrészben jelentették a háziorvosi szolgálatok na- 16 IME VIII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2009. OKTÓBER gyobb arányban a keringési rendszer betegségeit. Somogy megyében a legmagasabb az arány, de nem emelhető ki egyetlen diagnózis sem, hanem összességében magasabb a kardovaszkuláris megbetegedések aránya. 2. ábra A keringési rendszer betegségeinek aránya % (I00-I99) a háziorvosi rendszerben 2008. ENDOKRIN, TÁPLÁLKOZÁSI ÉS ANYAGCSERE BETEGSÉGEK A főcsoportok közül a második helyen állnak az endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek (E00-E90) 1 315 696 (~11%) esetszámmal. Az endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségekhez tartoznak az anyagcsere rendellenességek, a cukorbetegség és a pajzsmirigy rendellenességei. Ehhez a csoporthoz tartozó megbetegedések közül három is szerepel a leggyakrabban előforduló 13 BNO kód listájában (1. számú táblázat): a nem inzulin dependens cukorbetegség szövődmények nélkül, a tiszta hypercholesterinaemia illetve a hyperlipidaemia, melyek hárman együtt ezen a főcsoporton belül a 41,59%-ot adják. Az anyagcsere rendellenességek (E70-E90) a főcsoporton belül 44,29%-ot képviselnek. Ezen belül is a tiszta hypercholesterinaemia (E7800) 187 328 esettel, a hyperlipidaemia (E7850) 169 761 esettel és a kevert hyperlipidaemia (E7820) 105 675 esettel együtt az anyagcsere rendellenességek 79%-át adják (lásd 3. ábra). A diabetes mellitus alcsoport (E10-E14) összességében 563 696 esetben került ellátásra, melyből a nem inzulin dependens diabetes mellitus (E1190) 190 170 esetben fordult elő havonta. Az inzulin dependens cukorbetegségek (E10) száma együttesen 118 049. A pajzsmirigy rendellenességek (E00-E07) esetszámai együttesen 101 391-et tettek ki. Ebben az alcsoportban a leggyakoribb diagnózisok a hypothyreosis (E0390), a pajzsmirigy alulműködése 30 237 esettel, a pajzsmirigy betegség (E0790) 26 159 esettel és a thyreotoxicosis (E0590), amely a pajzsmirigy hormonok megnövekedett szintjét jelenti 11 761 esettel. EGÉSZSÉGPOLITIKA RENDSZERELEMZÉS földi Régióban és Szabolcs- Szatmár- Bereg megyében ez az arány alacsonyabb a megyében jelentett összes BNO kódhoz viszonyítva. 3. ábra Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek (E00-E99) megoszlása a háziorvosi ellátásban A 4. ábrán mutatjuk be az endokrin és anyagcsere betegségek megyei szintű arányait, amely 8-13% tartományban fordul elő az ország egyes megyéiben. A térképről jól leolvasható, hogy a Közép- Magyarországi Régióban és Tolna megyében jelennek meg leggyakrabban endokrin és anyagcsere betegségekkel a biztosítottak, míg az Észak-Al- 4. ábra Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek aránya % (E00E99) a háziorvosi ellátásban 2008. A cikk II. részét következő lapszámunkban találják meg Tisztelt Olvasóink. IRODALOMJEGYZÉK [1] http://www.eum.hu/egeszsegpolitika/minosegfejlesztes/haziorvostan Egészség Hídja 2009 2009. október 4-én este 20.00 órától nyolcadik alkalommal rózsaszín megvilágításba borult újra a magyar főváros egyik legszebb hídja, a Lánchíd. A kivilágított hídon ezrek sétáltak át azzal a céllal, hogy a rendezvény során és a média segítségével felhívják a magyar közvélemény figyelmét arra, hogy a behívott nők menjenek el az ÁNTSZ mellrák szűrésére, mert az idejében felismert mellrák gyógyítható. Október világszerte a mellrák elleni küzdelem hónapja, amelynek már hagyományos jelképe hazánkban a minden évben megrendezésre kerülő Lánchídi séta és Rózsaszín Egészségnap. A Magyar Tudományos Akadémia előtt délután 16.00 órától egészségügyi és szórakoztató programok várták a családokat és az érdeklődőket. Az MTA Székházában délután tudományos szimpózium került megrendezésre. Este pedig a rózsaszínre világított Lánchídon vonult át a több ezer résztvevő. Hazánkban a 45-65 év közötti nőket kétévente hívja az ÁNTSZ lakóhelyük szerint illetékes mammográfiás szűrővizsgálatra. Jelenleg a leginkább veszélyeztetett korosztályhoz tartozó nők mindössze 38%-a tesz eleget e felhívásnak, ezért az Egyesület évről-évre újabb programokkal igyekszik ösztönözni a részvételi kedvet. Reméljük, hogy ezekkel a kezdeményezésekkel minél több hölgyhöz jut el üzenetünk, hogy törődjön az egészségével, hogy ne feledkezzen meg a szűrésről, mert az időben felismert mellrák több mint 90 százalékos hatékonysággal gyógyítható. Szerk IME VIII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2009. OKTÓBER 17
