Szerkesztőségünk a hagyományos, a naptári év lezárásaként megrendezett konferenciáját a magyar egészségügyben évek óta fennálló, a rendszert szétfeszítő válságjelenségek eszkalálódásának árnyékában rendezte meg 2009. december 11.-én. A recesszió hatá- sára ugyanis a 2009. év második fele egy nagyon gyorsan romló likviditási helyzetet eredményezett az egészségügyi intézmények számára. Rövid távon a pénzügyi átcsoportosítás, a csődhelyzet elkerülése szerepeltek az egészségügyi intézmények teendői között, miközben középtávon már a legnehezebb kérdés a struktúra fenntarthatósága, ezért az átalakítás modalitásai foglalkoztatják az intézményvezetőket. A hosszú távon fennmaradó intézményeket az uniós fejlesztések lehetőségei kecsegtetik. Szinte természetes volt a konferencia kérdésfeltevése, hogy ebben a helyzetben, e három széthú- zó erő terében milyen vezetői eszközök támogathatják az intézményvezetők mindennapi munkáját? Az előadók e három időtáv prioritásainak figyelembevételével igyekeztek a „hogyan is” kérdésre választ adni. A konferencián a hagyományainkhoz híven súlyponti témaként szerepeltek az egészségpolitika és finanszírozás aktuális kérdései. A jelen helyzetben elvárható legjobb vezetői gyakorlat kialakításában a konferencia résztvevőit az ágazati minisztérium képviselői, a finanszírozó, a tanácsadók és a kórházak menedzsmentjének előadásai segítették információval, tapasztalatokkal és ötletekkel. A konferencián alkalom nyílt a vezetői eszköztárat fejlesztő vállalkozói megoldások megismerésére is.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Az Ön online előfizetése lejárt!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás. Annak megtekintése csak érvényes online előfizetéssel rendelkezők számára lehetséges.
A jelenlegi online előfizetése sajnos dátummal lejárt!
Az online előfizetésének lejáratát az "Előfizetés" oldalon megtekintheti.
A regisztrációhoz tartozó online előfizetését a "Előfizetés" oldalon hosszabbíthatja meg.Online előfizetés vásárlása
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT KONFERENCIA Beszámoló az IME IX. Kontrolling Konferenciájáról Szerkesztőségünk a hagyományos, a naptári év lezárásaként megrendezett konferenciáját a magyar egészségügyben évek óta fennálló, a rendszert szétfeszítő válságjelenségek eszkalálódásának árnyékában rendezte meg 2009. december 11.-én. A recesszió hatására ugyanis a 2009. év második fele egy nagyon gyorsan romló likviditási helyzetet eredményezett az egészségügyi intézmények számára. Rövid távon a pénzügyi átcsoportosítás, a csődhelyzet elkerülése szerepeltek az egészségügyi intézmények teendői között, miközben középtávon már a legnehezebb kérdés a struktúra fenntarthatósága, ezért az átalakítás modalitásai foglalkoztatják az intézményvezetőket. A hosszú távon fennmaradó intézményeket az uniós fejlesztések lehetőségei kecsegtetik. Szinte természetes volt a konferencia kérdésfeltevése, hogy ebben a helyzetben, e három széthúzó erő terében milyen vezetői eszközök támogathatják az intézményvezetők mindennapi munkáját? Az előadók e három időtáv prioritásainak figyelembevételével igyekeztek a „hogyan is” kérdésre választ adni. A konferencián a hagyományainkhoz híven súlyponti témaként szerepeltek az egészségpolitika és finanszírozás aktuális kérdései. A jelen helyzetben elvárható legjobb vezetői gyakorlat kialakításában a konferencia résztvevőit az ágazati minisztérium képviselői, a finanszírozó, a tanácsadók és a kórházak menedzsmentjének előadásai segítették információval, tapasztalatokkal és ötletekkel. A konferencián alkalom nyílt a vezetői eszköztárat fejlesztő vállalkozói megoldások megismerésére is. A konferencia főtámogatója, a Process Solutions képviseletében Babos János ügyvezető a „szokásos”, új menedzsmenti technikákat bemutató előadása helyett prológusként kis magyar egészségügyi kontrolling történelemről tartott összefoglalót. Kiemelte, a 90’-es években jelent meg a tervezés-elemzési tevékenység az egészségügyi intézményekben, a kontrollingot gyakorlatilag az üzemgazdasági könyvelés egyenértékese gyanánt kezdték el használni. A szó ellenőrző funkcióra utaló jelentése kapott Magyarországon nagyobb hangsúlyt, mert a humán folyamatok ellenőrzésére, a kiszolgáló egységek teljesítményének követésére is alkalmazni kezdték a kifejezést. A nagyívű informatikai fejlesztések tették lehetővé, hogy ma már a rendszereket felhasználók 5-10 dimenzió mentén képesek követni az intézmény működését. A viszonylag békés 90’-es éveket követte egy a 2005-es esztendőtől felpörgő válság, amely immár visszahatott a struktúrákra is: holdingszerű működési mo- dellek képezik a követendő példát, gazdasági társasággá átalakuló intézményekkel, ahol megjelentek a korábban elképzelhetetlen elnök-vezérigazgató titulusú vezetők. Ma a kontrolling rendszerek leginkább a gyors döntéseket támogatják és kiszolgálják a felsővezetői mindennapi döntéshozatalt. A prológust követően szokásos módon Ôri Károly, az Ilex Kft. ügyvezetője tartotta a felvezető, értékelő előadását a makrogazdasági összefüggéseket tartalmazó, interpretáló elemzésével. Értékelése szerint az összevont szakellátási kassza előirányzata eredetileg 0,2%-os reálérték-növekményt tartalmazott, a várható módosulások alapján azonban 7,7%-os veszteséget könyvelhetnek el a szolgáltatók. Ez az érték tartalmazza a kasszanövekményt, az inflációt és a költségek növekedését is, ehhez csatlakozik az utólagosan, a szakmai szervezetek nyomására hozzárendelt 38 milliárd forint, amely 7%-kal javítja ezt a kedvezőtlen tendenciát. Persze tudjuk azóta, hogy a 38 milliárd sem 38 milliárd, mert ebből 10 milliárdot ki kell osztani egyszeri bérkiegészítésre.... Elemezte a 2009-es esztendő kaotikus finanszírozási változásait, a két félév szöges szembenállásával (túlosztott I. félév, „diétás” II. félév), amely hozzájárult a szolgáltatók kiábrándultságának fokozódásához. A 2009. esztendőben a finanszírozási egységek körében megfigyelt hiperinflációval csak az 1946. év inflációja vetekedhetett. 2010-ben várhatóan reálértéken további 1%-ot csökken a kassza. Értékelése szerint 2010 végén a 100 milliárd forintot is el fogja érni a szolgáltatók szállítói hitelezése. A folyamat egyenes következménye volt a magánszolgáltatók látványos kivonulása a kórházműködtetői piacról. Egészségpolitikai szempontból Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem vezető kutatója elemezte a jelen ciklus utolsó felének történéseit. Értékelte a 2006-ban indított reformok kudarcainak politikai, társadalmi, szakmai, gazdasági okait. Az örökség súlyos: elbizonytalanított szereplők, kritikus humán erőforrás rendelkezésre állás, továbbra is fragmentált ellátórendszer, kiszolgáltatott beteghelyzet és romló kapcsolat az ellátott és az ellátó között. Az újjászervezés alapelemei között a jövőben mindenképpen erősíteni kell a szolgáltatók tevékenységének egymásra épülését, integrálását, a folyamatszemléletet. A forrásoldalról mindenképpen adóalapú többletre van szükség, erősítve a prevenciós szemléletet. A konferenciának évek óta fontos témája a következő évben várható finanszírozás bemutatása. Erre a témára Kiss Zsoltot, az OEP Finanszírozási Főosztály vezetőjét kérték fel a szervezők. Az előadás nem kerülhette meg a 2009-es év finanszírozási kényszerpályáinak értékelését, a döntéshozók elképzeléseinek és a szolgáltatók piaci maga- IME IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010. FEBRUÁR 19 MENEDZSMENT KONFERENCIA tartásának kritikáját sem. Bejelentette az azóta már a finanszírozási kormányrendelet módosításaként is megjelent változtatásokat, a TVK kiadásának kérdéseit, a kormány és a szakmai szervezetek közötti tárgyalások során kialkudott többletforrások kiutalásának rendjét, az adatjelentés változásait. Élénk vita bontakozott ki a TVK kialakításának mechanizmusáról, amelyet a szolgáltatók átláthatatlannak, általuk követhetetlennek értékeltek. A makró témák után regionális, szolgáltatói témák következtek. Dózsa Csaba egészségpolitikai szakértő a TIOP 2.2.4. struktúraváltást támogató pályázatok kontrolling szempontjairól mutatta be előadását. A program általános célja a rendelkezésre álló erőforrások racionalizálása, a gazdaságtalan gyakorlatok felszámolása, a fizikai szétaprózottság megszűntetése, telephelyek és pavilonok kiváltása volt. A specifikus célok között jelentős szerepet kapott a fenntartható gazdálkodás megteremtése is, amelyről részletesen beszámolt az előadásban. Ismertetésre került, miért is lehetetlen a nettó jelenérték számítás a mostani, az amortizációt el nem ismerő finanszírozás mellett, illetve összefoglalta a programokban bevezetendő kontrolling rendszerekkel szembeni elvárásokat. Konklúziójában kifejtette: a fejlesztésektől elvárt a megtérülés, a költséghatékonyabb ellátási struktúra kialakítása, de ellentmondás van az üzleti gondolkodás és a költségvetési szemlélet között, ezért a pozitív nettó jelenérték megkövetelése nem reális. A témát a DRG Audit Magyarország ügyvezetője, Fendler Judit folytatta. Szintén kiemelte a fenntarthatósági kautélák meg nem alapozottságát. Itt a nettó jelenérték számítás mellett a belső megtérülési ráta (IRR) szempontjait is ismertette. Kiemelte: a rendszer túlbonyolítja a számításokat, és alá nem támasztott társadalmi hasznosságokkal kalkulál, illetve a társadalmi hasznosság változóit (például QUALY) nem képes kezelni (a megtakarítások társadalmi és nem intézményi szinten jelentkeznek). A B-Soft Kft. ügyvezetője Bakallár Sándor a társaság saját fejlesztésű, teljes körű vezetői információs rendszerét, a BIVIR-t ismertette előadásában, elhelyezve a jelenlegi pályázati környezetbe. A társaság szoftverei kiegészítve a legfejlettebb vezetői információs adattárházzal (BIVIR) ugyanis alkalmasak a TIOP 2.2.4-ben megfogalmazott pályázati elvárások teljesítésére. Az előadásban bemutatta a rendszerek kapcsolatait egymással, az adatfeldolgozás mikéntjét, valamint igen meggyőző volt annak bemutatása, hogyan lehet egy magasabb szintű adatról „lefúrva” hozzájutni az elemi adathoz, amely – mint az a szakma jeles képviselői számára egyértelmű – igen nagy előnyt jelent az elemzések során. Kiemelte: a rendszer alkalmas a holdingszerűen felépülő, több intézményt is egybeolvasztó megoldások vezetői információs igényének kielégítésére is. A holding működés kialakításának mozgatórugóiról be- szélt előadásában Ónodi-Szűcs Zoltán, a Debreceni Önkormányzati holding elnök-vezérigazgatója. Kiemelten fontosnak tartotta megemlíteni a társaságok napi politikától független működését, és a döntési kompetenciák strukturált szétválasztását, amelyet sikerült megvalósítani, és ennek megfelelően működtetni a debreceni intézményeket. A változásokhoz azonban idő kell: várhatóan 2010 lesz az első „tiszta” esztendeje a társaságoknak. Az IFUA üzleti tanácsadó cég jelentős tanácsadói munkát végzett a Debreceni holding működtetésének kialakításában, erről számolt be a társaság képviseletében Bodnár Viktória és Mangol Csilla. A prezentáció a legnagyobb hangsúlyt a transzferárak kialakítására helyezte, és nyilván erre volt a leginkább kíváncsi a kontrollingban járatos szakmai közönség is. A transzferárak kialakítása túl annak törvényi előírásán, adóoptimalizálási és vállalatirányítási szempontból is igen fontos tevékenységnek bizonyult, több mint 10 milliós eredményoptimalizálást és adómegtakarítást eredményezett a holding cégeinek. A kontrolling konferencia az elmúlt években is mindig tartalmazott nemzetközi kitekintést. Ebben az esztendőben az erdélyi, romániai tapasztalatokról számolhatott be Dr. Lorenzovici László, a Hospital Controlling cég ügyvezetője. Rövid összefoglalót adott a romániai egészségügyről, a kiadások dinamikájáról, a működtetési formákról, majd bemutatta a finanszírozási technikákat az egyes ellátási formákban. Az átfogó bemutatás után a kontrolling ezidáig megjelent kezdeményeit ismertette. A Csíkszeredai Megyei Kórház példáján mutatta be az általuk követett mutatókat, a gazdálkodást javító beavatkozásaikat. Kiemelte, hogy a megkezdett munkát folytatni kell a kórházi kontrolling csapat képzésével, az informatikai háttér fejlesztésével, és a folyamatos működtetés biztosításával. Folytatva a mikroszintű előadások sorát, Dr. Polyvás György a fedezetelemzések gyakorlati kérdéseit elemezte, Kerekesé Kretzer Éva az OEP ráfordítás vizsgálatának állásáról számolt be. Élénk vitát váltott ki Drégelyi Zoltánnak a Taylor & Nash cég képviseletében elhangzott előadása, amely az elemi tevékenységek modelljén, annak mérésén keresztüli folyamatelemzésének fontosságát emelte ki. A nap lezárásaként Kiss Ákos a Kató és Társa 2003 Tanácsadó Kft. képviseletében az Egészségügy Bt. által megrendelt, és a 2009-ben interszektoriális megközelítésével a legnagyobb érdeklődést kiváltott szakmai anyagot ismertette, amely az egészségügy ágazati pozícióját vizsgálta szakértői team bevonásával. A konferencia legnagyobb jelentőségű megállapítása és fő konklúziója a nap végén az volt, hogy az elkötelezett vezetők megtalálják a jelenlegi nem vállalkozóbarát körülmények között azokat az eszközöket és stratégiákat, amelyek átlendítik az általuk vezetett szervezeteket a nehéz helyzeteken. Munkatársunktól 20 IME IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010. FEBRUÁR
