Céltudatos akvizíciók a szinergia jegyében Az egészségügyi infokommunikációs piacon is befektet a Magyar TelekomInterjú Papp Istvánnal, a T-Systems vezetőjével
Céltudatos akvizíciók a szinergia jegyében Az egészségügyi infokommunikációs piacon is befektet a Magyar TelekomInterjú Papp Istvánnal, a T-Systems vezetőjével
Cikk címe:Céltudatos akvizíciók a szinergia jegyében Az egészségügyi infokommunikációs piacon is befektet a Magyar TelekomInterjú Papp Istvánnal, a T-Systems vezetőjével
Papp István, a Magyar Telekom vezérigazgató helyettese, a Vállalati Szolgáltatások Üzletág vezetője tavaly decemberben sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az egészségügyi és gazdasági informatikai rendszerek fejlesztésével, telepítésével és üzemeltetésével foglalkozó ISH Informatika Kft. 2009. december 1-től – a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyásával – a Magyar Telekom leányvállalata lett.Ezzel a felvásárlással a Magyar Telekom Vállalati Szolgáltatások Üzletága, a T-Systems megtette az első lépést, hogy meghatározó szereplője legyen az egészségügyi infokommunikációs piacnak és a jövőbeni kórházi informatikai fejlesztéseknek. Ennek kapcsán válaszolt kérdéseinkre Papp István és Topor Gábor az ISH Informatika Kft. ügyvezetője.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK Céltudatos akvizíciók a szinergia jegyében Az egészségügyi infokommunikációs piacon is befektet a Magyar Telekom Interjú Papp Istvánnal, a T-Systems vezetőjével Papp István, a Magyar Telekom vezérigazgató helyettese, a Vállalati Szolgáltatások Üzletág vezetője tavaly decemberben sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az egészségügyi és gazdasági informatikai rendszerek fejlesztésével, telepítésével és üzemeltetésével foglalkozó ISH Informatika Kft. 2009. december 1-től – a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyásával – a Magyar Telekom leányvállalata lett. Ezzel a felvásárlással a Magyar Telekom Vállalati Szolgáltatások Üzletága, a T-Systems megtette az első lépést, hogy meghatározó szereplője legyen az egészségügyi infokommunikációs piacnak és a jövőbeni kórházi informatikai fejlesztéseknek. Ennek kapcsán válaszolt kérdéseinkre Papp István és Topor Gábor az ISH Informatika Kft. ügyvezetője. GLOBALIZÁCIÓ Mi jellemzi a nemzetközi távközlési és informatikai szolgáltatások piacát? Szerte a világon megfigyelhető az IT rendszerintegráció, a telekommunikációs és informatikai szolgáltatások összekapcsolódása – kezdte válaszát Papp István a T-Systems, a Vállalati Szolgáltatások Üzletágának vezetője. – Nem véletlen, hogy az előbbi jól ismert, két fogalomból néhány éve létrejött egy új mozaikszó: az infokommunikáció, amit az egészségügyben tudomásom szerint éppen az IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja tett rovatcímként szélesebb körben ismertté. Manapság a globalizáció miatt az informatika a legdinamikusabban fejlődő iparág. A számtalan innováció ellenére is folyamatos az útkeresés, mind a hardverek fejlesztésében (pl. virtualizáció, IP hálózatok), mind a szoftver oldalon (pl. internetes szolgáltatások). A nemzetközi trendek az integráció irányába mutatnak, az egyes termékek helyett mára a komplex infokommunikációs (ict) megoldásokat keresik a felhasználók. Folyamatosan nő az érdeklődés az erőforrásokat és a szaktudást koncentráló, az ASP jellegű szolgáltatásként elérhető alkalmazások iránt. Mi a Magyar Telekom üzletpolitikája a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben? Mi indokolja az elmúlt évek akvizícióit? A távközlés beruházásigényes iparág és köztudott, hogy a klasszikus telefóniában kb.15-20 éve nem volt forradalmian új fejlesztés. A telekommunikációban napjainkban természetesen a mobiltelefon szolgáltatás és az inter- net innovatív fejlesztése eredményezi a prémium jövedelmet. A Magyar Telekom is kiutat keres, és már mostanában meg kell kezdeni olyan alternatív szolgáltatások felkutatását, amelyek a közép- és hosszú távú fennmaradáshoz szükségesek, (pl. digitális technológiával támogatott on-line média piac, egészségügyi infokommunikáció). Elsősorban ezek az új, innovatív technológiák adtak arra lehetőséget, hogy a Magyar Telekom – a meglévő kommunikációs infrastruktúrájára és rendszerintegrációs tapasztalataira alapozva – kilépjen a szélesebb értelemben vett informatikai piacra, ahol egyre hangsúlyosabbá válnak az internetes átvitelen és digitális adatfeldolgozáson alapuló megoldások. Ennek szellemében történtek meg az elmúlt időszak IT akvizíciói is (pl. KFKI, IQSYS) és ehhez kapcsolódik a hazai kórházi informatikai szolgáltatók legnagyobbikának felvásárlása, ami fontos mérföldkő a Magyar Telekom hosszú távú üzleti stratégiájában – hangsúlyozta Papp István, a T-Systems vezetője. A finanszírozási nehézségekkel és ma még óriási IT lemaradással küszködő egészségügyi szektor infokommunikációs fejlesztéseiben közép- és hosszú távon is jól kiaknázható potenciálokat látunk. EGÉSZSÉGÜGYI INFORMATIKA Milyen lehetőségek vannak az egészségügyi területen, miért érdemes ebbe a szektorba befektetni, és miért tekinthető ez a terület stratégiai ágazatnak? Az egészségügy mindig is egy stratégiailag kiemelt ágazat volt, de a digitális technológiák rohamos elterjedése miatt az egészségügyi szektor óriási fejlődés előtt álló, húzó iparággá vált. Fejlett országokban a GDP 6-8%-át fordítják az egészségügyi informatikai rendszerek korszerűsítésére. A betegellátási szolgáltatások, a gyógyító és a diagnosztikai eljárások ma már nem nélkülözhetik a számítástechnikai eszközök, távközlési technikák és az informatikai rendszerek használatát, amit az is jól szemléltet, hogy egyre szélesebb körben terjed el az egészségügyben is az „infokommunikáció” (ict) kifejezés. A Magyar Telekom egészségüggyel kapcsolatos terveinek főbb irányvonalai a lakossági, intézményi és intézményközi fejlesztések területein – mint pl. a telemonitoring rendszer, az intelligens betegkártyák, az e-Recept, a távdiagnosztika, távkonzílium és telemedicina – azt a célt szolgálják, hogy a piacvezető Telekom cégcsoport távközlési és információs szolgáltatóként korszerű alkalmazásokkal segíthesse a hazai egészségügy átalakulását és formálója is legyen a lezajló változásoknak. IME IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010. FEBRUÁR 51 INFOKOMMUNIKÁCIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK Mi a tendencia az Európai Unión belül, milyen jelentős beruházások, fejlesztések indultak el térségünkben az egészségügyi informatika területén? Az Eu-n belül az egészségügyi ellátás új szemléletű átszervezése, a gyógyítás és diagnosztizálás high-tech berendezéseinek használata, illetve a társadalombiztosítási rendszerek finanszírozása infokommunikációs technikák és jelentős állami források nélkül nem valósíthatók meg. Ha áttekintjük az Európai Unió infokommunikációs térképét, akkor jól látható, hogy a pénzügyileg nagy reményekkel kecsegtető infrastrukturális beruházások fókuszában az egészségügyi informatikai fejlesztések állnak. A közép-kelet Európai térségben pedig mostanában zajlik az egészségügyi ellátó rendszerek reformja. Ezen a területen jelentős beruházások, fejlesztések indultak el ebben a térségben is. Magyarországon a költségvetés az Eu-hoz képest keveset költ az egészségügyre, és különösen keveset az egészségügyi informatikára. „Meggyőződésem, hogy a hazai egészségügyi ellátórendszer teljes reformja a következő három-öt évben fog végbemenni, amelynek egyik feltétele, hogy az ágazatban minél integráltabb informatikai rendszerek működjenek. Nem véletlen, hogy az uniós források jelentős része ezen a területen összpontosul. Egy teljesen integrált egészségügyi portfolió létrehozása a célunk, ezzel segítve a hazai egészségügy modernizációját” – emelte ki Papp István, a T-Systems vezetője. A kormányzati előrejelzések szerint az ÚMFT-n belül a következő évtizedben jelentős fejlesztés várható, vagyis az infokommunikációs költség a jelenlegi évi kb. 5 MrdFt-ról pár éven belül akár többszörösére is fog növekedni – tette hozzá Topor Gábor, az ISH Informatika Kft. ügyvezető igazgatója. ISH INFORMATIKA KFT. FELVÁSÁRLÁSA A felvásárlásnál miért az ISH Informatika Kft-re esett a választás? Az integrált egészségügyi informatikai rendszerek fejlesztésével, telepítésével és üzemeltetésével foglalkozó – az egészségügyi informatikai piacon 2008-ban 36%-os részesedéssel piacvezető – ISH Informatika Kft. kiválasztását hosszas elemző munka, szigorú kritériumoknak való megfelelés vizsgálata előzte meg. A nagyszámú referencia mellett a cég rendelkezik a legfejlettebb kórházi rendszerrel és folyamatosan fejleszti termékválasztékát. Az e-MedSolution integrált egészségügyi informatikai rendszer a kórházak számára kifejlesztett olyan alkalmazás, mely korszerű betegdokumentációs eszközt ad az egészségügyi és technikai személyzet, valamint a kórházi vezetés kezébe. A betegellátás során elvárható funkcionalitásokat az informatikai rendszer integráltan biztosítja, egyetlen alkalmazásban képes kiszolgálni a fekvő és a járóbeteg ellátás, valamint a diagnosztikai területek igényeit és a gyógyszerellátás teljes vertikumát. Az e-MedSolution 52 IME IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010. FEBRUÁR elektronikus kórlapvezetésre és központi betegadatbázisra épülő klinikai rendszer, mely megoldást kínál a betegellátás minden területére, de emellett illeszthető a kórházban már működő egyéb informatikai megoldásokkal, pl. a gazdasági rendszerrel, osztályos rendszerekkel, tudományos fejlesztésekkel vagy képarchiváló PACS rendszerekkel. A hazai kórházi informatikai szolgáltatók legnagyobb szereplőjének felvásárlása fontos mérföldkő a Magyar Telekom hosszú távú üzleti stratégiájában – jelentette ki a T-Systems vezetője. Az is fontos szempont volt, – hangsúlyozta Topor Gábor – hogy a cég felkészült a nemzetközi terjeszkedésre és a színvonalas termékportfolió, valamint a kapcsolódó szolgáltatások magas minősége a fejlett országok színvonalának is megfelel. Az ISH Informatika Kft. számos egészségügyi projekt megvalósításával megszerzett mély szakmai tapasztalatát, illetve a szürkeagy állományt biztosító szakembergárda tudását hasznosítani lehet az alkalmazások teljes életciklusát lefedő rendszerintegrációs tevékenységben. JÖVÔKÉP Hogyan alakul a Magyar Telekom szervezete és működési rendje ezután? Az akvizíció célja egy új piaci szegmensben, az egészségügyi informatika területén a T-Systems és az ISH Informatika Kft. komplementer üzletági sajátosságaiból fakadó szinergiák kihasználása, ezzel technológiai vezető szerepük, és piaci pozícióik további erősítése. A piaci trendeknek megfelelően a T-Systems megtette az első lépést, hogy kilépve az egészségügyi informatikai piacra meghatározó szereplője és motorja legyen a jövőbeni egészségügyi informatikai fejlesztéseknek. A felvásárlást követően a cég független jogi személyként, a Magyar Telekom Vállalati Szolgáltatások Üzletágán, a T-Systems-en belül az alkalmazásokért felelős leányvállalat, az IQSYS Zrt. alá rendelten működik tovább. Az IQSYS fő profilja a magas szintű és testreszabott informatikai megoldások kidolgozása, megvalósítása, üzemeltetése (outsourcing), valamint a kapcsolódó rendszerintegráció. Az ISH és az IQSYS azonos szolgáltatás portfoliójukból eredő szinergiák mentén számos területen, – többek közt alkalmazáscsomagok bevezetése, alkalmazásüzemeltetés, IT kiszervezés – erősíthetik egymást, illetve kiterjeszthetik tevékenységeiket új piacokra is. Az ISH oldaláról nézve pedig – folytatta a gondolatsort Topor Gábor, az ISH Informatika Kft. ügyvezető igazgatója – a T-Systems belépésével komoly rendszerintegrációs szaktudással, a távközlési rendszerek üzemeltetésének tapasztalatával, innovációs képességgel és tőkeerővel rendelkező partnert kaptunk, amely garanciát jelenthet arra, hogy az uniós forrásokból a legkorszerűbb rendszereket és a leginnovatívabb megoldásokat tudjuk közösen megvalósítani. Cégcsoporton belül a Magyar Telekom nyújtja a telekommunikációs szolgáltatásokat, a KFKI Zrt. a hálózati és INFOKOMMUNIKÁCIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK informatikai alapinfrastruktúrát, az IQSYS Zrt. pedig az alkalmazásokat, az alkalmazás üzemeltetést és a rendszerintegrációs megoldásokat. Mi a középtávú terv, a most létrejött szolgáltatási portfolión kívül milyen jövőkép várható 5-10 év távlatában az egészségügyi informatikában? Topor Gábor kifejtette, hogy az együttműködés kiegyensúlyozottá teheti a távközlési és informatikai viszonyokat az egészségügyben. A digitális technika és az egészségügyi rendszerek integrálása az intézmények számára hatékonyabb költséggazdálkodást és színvonalasabb gyógyító tevékenységet, míg a betegeknek kevesebb orvosbeteg találkozás mellett emelt szintű – szükség esetén folyamatos – orvosi ellenőrzést, jobb minőségű megelőzést, illetve ellátást tesz lehetővé, miközben csökkenti az egészségügyi intézmények gyógyítási lehetőségei közötti különbségeket. A Magyar Telekom egészségüggyel kapcsolatos terveinek főbb irányvonalai a lakossági, intézményi és intézményközi fejlesztések területein – mint pl. a telemonitoring rendszer, az intelligens betegkártyák, az e-recept, távdiagnosztika, távkonzílium és telemedicina – azt a célt szolgálják, hogy a cégcsoport piacvezető távközlési és információs szolgáltatóként korszerű alkalmazásokkal segíthesse a hazai egészségügy átalakulását és formálója is legyen a lezajló változásoknak. A nemzetközi trendek az integráció irányába mutatnak, az egyes termékek helyett már a komplex infokommunikációs megoldásokat keresik és ma már a kórházi rendszerek fejlesztésében is az integrált megoldásokra van igény. Munkatársunktól Magyar Dermatológiai Társulat 82. Nagygyűlése Immár 82. alkalommal gyűlt össze 2009 decemberében a Magyar Dermatológiai Társaság, hogy megtartsa szakmája legnagyobb éves rendezvényét. A tudományos tanácskozás fő témáit ezúttal az infektológia, onkológia és a dermatológia bőrgyógyászati vonatkozásai, valamint az újdonságok, aktualitások területéről állították össze a szervezők. A kongresszuson tartott sajtótájékoztatón a pikkelysömör (pszoriázis) kezelésében elérhető legújabb terápiás lehetőségeket mutatták be a téma szakértői, valamint ismertették a Bőr- és Nemibetegségek Szakmai Kollégiumának szoláriumozással kapcsolatos állásfoglalását. Remény a pikkelysömörben szenvedőknek A pszoriázis az emberi szervezet egészét érintő gyógyíthatatlan betegség súlyossága és gyakorisága alapján a bőrgyógyászati megbetegedések egyik legjelentősebb csoportját alkotja. Európában az össznépességnek mintegy 1,52%-át érinti, Magyarországon 200 ezerre tehető a pszoriázis sújtotta betegek száma. A betegség súlyossága, gyakorisága és krónikus volta mind a társadalomra mind pedig a betegekre jelentős terheket ró, az életminőséget a daganatos, vagy a szívbetegeknél tapasztalható mértékben rontja. A pikkelysömör genetikai alapokon kialakuló autoimmun betegség. Nem életkor-függő, megjelenhet bármikor, a születés után az emberi életkor legvégső határáig. A pikkelysömör súlyossága, gyakorisága és krónikus volta a betegekre és környezetükre szinte elviselhetetlen terheket ró. A betegek nagy része állandó kiterjedt bőrtünetektől szenved, emiatt általános egészségi állapotuk és életminőségük jelentősen romlik. A mindenki által jól látható bőrtünetek pszichés megterhelést rónak a betegekre és környezetükre is, ami nem ritkán a társadalomból, a környezetből való kirekesztettségig, kitaszítottságig is mélyülhet. Dr. Kemény Lajos professzor, a Magyar Dermatológiai Társulat és a Bőr- és Nemibetegségek Szakmai Kollégiumának elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: „A betegség progressziója korai diagnózissal és kezeléssel megállítható, javítva ezzel az érintettek aktív társadalmi szerepeinek megőrzését. Ehhez azonban feltétlenül szükséges a megfelelő tájékoztatás, az orvos-beteg együttműködés, az aktív információáramlás, valamint a nemzetközi eredmények integrálása a magyar gyakorlatba.” A pikkelysömör kezelésének célja a tünetmentesítés. Ez mindig a pillanatnyi állapottól függően kiválasztott szerekkel zajlik: enyhébb esetekben helyi, kenőcsös kezelésekkel, súlyosabb esetekben gyógyszeres terápiával. A korszerű gyógyszergyártás számos új lehetőséggel szolgált az elmúlt években a szoriázis kezelése terén, melynek eredményeként új lehetőség nyílt a súlyos bőrtünetektől vagy ízületi érintettségtől szenvedő pikkelysömörös betegek szenvedéseinek enyhítésében. A biológiai terápia alapjaiban változtatja meg a kezelési stratégiákat. Hatására az eddig nehezen, vagy egyáltalán nem kezelhető súlyos betegek ma már tünetmentesíthetők, állapotuk hosszú távon is kontrollálhatóvá válik. (Folytatás az 58. oldalon) IME IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010. FEBRUÁR 53
