IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Magyar Dermatológiai Társulat 82. Nagygyűlése

  • Cikk címe: Magyar Dermatológiai Társulat 82. Nagygyűlése
  • Szerzők: IME Szerkesztőség
  • Intézmények: IME Szerkesztőség
  • Évfolyam: IX. évfolyam
  • Lapszám: 2010. / 1
  • Hónap: február
  • Oldal: 53
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: INFOKOMMUNIKÁCIÓ
  • Alrovat: INFORMATIKAI RENDSZER

Absztrakt:

Immár 82. alkalommal gyűlt össze 2009 decemberében a Magyar Dermatológiai Társaság, hogy megtartsa szakmája legnagyobb éves rendezvényét. A tudományos tanácskozás fő témáit ezúttal az infektológia, onkológia és a dermatológia bőrgyógyászati vonatkozásai, valamint az újdonságok, aktualitások területéről állították össze a szervezők. A kongresszuson tartott sajtótájékoztatón a pikkelysömör (pszoriázis) kezelésében el- érhető legújabb terápiás lehetőségeket mutatták be a téma szakértői, valamint ismertették a Bőrés Nemibetegségek Szakmai Kollégiumának szoláriumozással kapcsolatos állásfoglalását.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
INFOKOMMUNIKÁCIÓ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK informatikai alapinfrastruktúrát, az IQSYS Zrt. pedig az alkalmazásokat, az alkalmazás üzemeltetést és a rendszerintegrációs megoldásokat. Mi a középtávú terv, a most létrejött szolgáltatási portfolión kívül milyen jövőkép várható 5-10 év távlatában az egészségügyi informatikában? Topor Gábor kifejtette, hogy az együttműködés kiegyensúlyozottá teheti a távközlési és informatikai viszonyokat az egészségügyben. A digitális technika és az egészségügyi rendszerek integrálása az intézmények számára hatékonyabb költséggazdálkodást és színvonalasabb gyógyító tevékenységet, míg a betegeknek kevesebb orvosbeteg találkozás mellett emelt szintű – szükség esetén folyamatos – orvosi ellenőrzést, jobb minőségű megelőzést, illetve ellátást tesz lehetővé, miközben csökkenti az egészségügyi intézmények gyógyítási lehetőségei közötti különbségeket. A Magyar Telekom egészségüggyel kapcsolatos terveinek főbb irányvonalai a lakossági, intézményi és intézményközi fejlesztések területein – mint pl. a telemonitoring rendszer, az intelligens betegkártyák, az e-recept, távdiagnosztika, távkonzílium és telemedicina – azt a célt szolgálják, hogy a cégcsoport piacvezető távközlési és információs szolgáltatóként korszerű alkalmazásokkal segíthesse a hazai egészségügy átalakulását és formálója is legyen a lezajló változásoknak. A nemzetközi trendek az integráció irányába mutatnak, az egyes termékek helyett már a komplex infokommunikációs megoldásokat keresik és ma már a kórházi rendszerek fejlesztésében is az integrált megoldásokra van igény. Munkatársunktól Magyar Dermatológiai Társulat 82. Nagygyűlése Immár 82. alkalommal gyűlt össze 2009 decemberében a Magyar Dermatológiai Társaság, hogy megtartsa szakmája legnagyobb éves rendezvényét. A tudományos tanácskozás fő témáit ezúttal az infektológia, onkológia és a dermatológia bőrgyógyászati vonatkozásai, valamint az újdonságok, aktualitások területéről állították össze a szervezők. A kongresszuson tartott sajtótájékoztatón a pikkelysömör (pszoriázis) kezelésében elérhető legújabb terápiás lehetőségeket mutatták be a téma szakértői, valamint ismertették a Bőr- és Nemibetegségek Szakmai Kollégiumának szoláriumozással kapcsolatos állásfoglalását. Remény a pikkelysömörben szenvedőknek A pszoriázis az emberi szervezet egészét érintő gyógyíthatatlan betegség súlyossága és gyakorisága alapján a bőrgyógyászati megbetegedések egyik legjelentősebb csoportját alkotja. Európában az össznépességnek mintegy 1,52%-át érinti, Magyarországon 200 ezerre tehető a pszoriázis sújtotta betegek száma. A betegség súlyossága, gyakorisága és krónikus volta mind a társadalomra mind pedig a betegekre jelentős terheket ró, az életminőséget a daganatos, vagy a szívbetegeknél tapasztalható mértékben rontja. A pikkelysömör genetikai alapokon kialakuló autoimmun betegség. Nem életkor-függő, megjelenhet bármikor, a születés után az emberi életkor legvégső határáig. A pikkelysömör súlyossága, gyakorisága és krónikus volta a betegekre és környezetükre szinte elviselhetetlen terheket ró. A betegek nagy része állandó kiterjedt bőrtünetektől szenved, emiatt általános egészségi állapotuk és életminőségük jelentősen romlik. A mindenki által jól látható bőrtünetek pszichés megterhelést rónak a betegekre és környezetükre is, ami nem ritkán a társadalomból, a környezetből való kirekesztettségig, kitaszítottságig is mélyülhet. Dr. Kemény Lajos professzor, a Magyar Dermatológiai Társulat és a Bőr- és Nemibetegségek Szakmai Kollégiumának elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: „A betegség progressziója korai diagnózissal és kezeléssel megállítható, javítva ezzel az érintettek aktív társadalmi szerepeinek megőrzését. Ehhez azonban feltétlenül szükséges a megfelelő tájékoztatás, az orvos-beteg együttműködés, az aktív információáramlás, valamint a nemzetközi eredmények integrálása a magyar gyakorlatba.” A pikkelysömör kezelésének célja a tünetmentesítés. Ez mindig a pillanatnyi állapottól függően kiválasztott szerekkel zajlik: enyhébb esetekben helyi, kenőcsös kezelésekkel, súlyosabb esetekben gyógyszeres terápiával. A korszerű gyógyszergyártás számos új lehetőséggel szolgált az elmúlt években a szoriázis kezelése terén, melynek eredményeként új lehetőség nyílt a súlyos bőrtünetektől vagy ízületi érintettségtől szenvedő pikkelysömörös betegek szenvedéseinek enyhítésében. A biológiai terápia alapjaiban változtatja meg a kezelési stratégiákat. Hatására az eddig nehezen, vagy egyáltalán nem kezelhető súlyos betegek ma már tünetmentesíthetők, állapotuk hosszú távon is kontrollálhatóvá válik. (Folytatás az 58. oldalon) IME IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010. FEBRUÁR 53