IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Telemedicina

  • Cikk címe: Telemedicina
  • Szerzők: Dr. Ficzere Andrea
  • Intézmények: Uzsoki Utcai Kórház
  • Évfolyam: IX. évfolyam
  • Lapszám: 2010. / 1
  • Hónap: február
  • Oldal: 48-50
  • Terjedelem: 3
  • Rovat: INFOKOMMUNIKÁCIÓ
  • Alrovat: TELEMEDICINA

Absztrakt:

A modern egészségügy egyik legígéretesebb ellátási formája a telemedicina. Segítségével gördülékenyebbé, magasabb színvonalúvá válhat a betegellátás, biztosítható a járó-, és fekvőbeteg intézmények gazdaságosabb, racionálisabb működtetése, illetve a posztgraduális orvosképzésben is megjelenhetnek a legújabb módszerek, kutatási eredmények.

Angol absztrakt:

Telemedicine is one of the most promising medical attendance forms. It provides the possibility of an efficient health system of high standard. Profitable and rational functioning of the medical institutes becomes possible, and the newest methods and results of scientific researches will be accessible in postgradual education.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
INFOKOMMUNIKÁCIÓ TELEMEDICINA Telemedicina Dr. Ficzere Andrea, Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum A modern egészségügy egyik legígéretesebb ellátási formája a telemedicina. Segítségével gördülékenyebbé, magasabb színvonalúvá válhat a betegellátás, biztosítható a járó-, és fekvőbeteg intézmények gazdaságosabb, racionálisabb működtetése, illetve a posztgraduális orvosképzésben is megjelenhetnek a legújabb módszerek, kutatási eredmények. Telemedicine is one of the most promising medical attendance forms. It provides the possibility of an efficient health system of high standard. Profitable and rational functioning of the medical institutes becomes possible, and the newest methods and results of scientific researches will be accessible in postgradual education. BEVEZETÉS Bár kezdeti próbálkozások már az 1920-as években is voltak a távgyógyításra, illetve a NASA részvételével az 1970es években komoly fejlődésnek indult a telemedicina, a módszer elterjedése csak egy-két évtizede gyorsult fel igazán. A telemedicina Magyarországon még gyermekcipőben jár, bár a 2008. márciusában lezárult HEFOP 4.4. program keretén belül számos olyan fejlesztés valósult meg, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a telemedicina magyarországi elterjesztéséhez, illetve az utóbbi hónapokban több telemedicinális szolgáltatás bevezetésére tettek kísérletet országszerte. Az egészségügy jelenlegi helyzete, a fejlett országokban megfigyelhető trend, illetve a betegek/orvosok érdekei is a távgyógyítás és a távdiagnosztika irányába mutatnak. A módszer, mind az infrastruktúra vonatkozásában, mind pedig a betegek/orvosok szemléletében komoly változásokat feltételez. A szakemberek hozzáállása nagyrészt megfelelő, hiszen a telemedicina számos olyan előnyt kínál az egészségügyi személyzet számára, mely segíti a feladatok minél hatékonyabb, szakszerűbb ellátását, illetve megkönnyíti a mindennapi rutin tevékenységet. A betegek is profitálnak a módszer elterjedésével, mivel az egészségügyi ellátások különféle formáit gyorsabban, szervezettebben, kisebb költséggel tudják igénybe venni. A TELEMEDICINA ALAPJAI A telemedicina olyan infokommunikációs eszközzel támogatott tudásmegosztáson alapuló diagnosztikus, terápiás-, illetve ezekre épülő távfelügyeleti eljárás, melyben az egészségügyi szakszemélyzet beteg melletti jelenlétét on-line elektronikus kapcsolaton keresztül távolról pótolják. Másként fogalmazva: távközlési és informatikai technológiák alkalmazása az egészségügyi ellátás javítása érdekében ak- 48 IME IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010. FEBRUÁR kor, amikor a résztvevők között lényeges távolságot kell áthidalni [1]. A módszer lehetőséget teremt arra, hogy távoli egészségügyi intézményekben zajló diagnosztikai, vagy terápiás folyamatokba beavatkozzon a segítségül hívott szakember, szakértelmével támogassa a távoli kollégát. Lehetőség van rendszeresen összehívott megbeszélésekre, konzultációkra, táv-ügyeleti szolgálatra is. A TELEMEDICINA KIALAKÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI Ahhoz, hogy megfelelő színvonalú telemedicina rendszert hozzunk létre, olyan informatikai háttérrel rendelkező telekommunikációra (pl. televízió minőségű videokonferencia rendszerekre) van szükség, melyekhez speciális orvosi berendezések csatlakoztathatóak. A videokonferencia rendszerek infrastruktúrájának kialakításához – a bővítésére szolgáló különféle perifériákon túlmenően – a következő alapelemekre van szükség: • többpontos konferenciaszerverek, • video-eszközök (pl. video-printerek, konverterek, projektorok), • audio-eszközök (pl. audio keverők, szinkrontolmács-berendezések), • kamerák (pl. mobil vagy automatikus követő kamerák), • központi perifériavezérlők. Illesztett elemekként speciális távoktatási, távgyógyászati és távmegfigyelési berendezések csatlakoztathatók az alapelemekhez. • • A telemedicinában alapvetően két technikát alkalmaznak: „store-and-forward” képtovábbítás (az orvos-diagnosztikai berendezések által begyűjtött információ tárolása, illetve távközlési hálózatokon át történő továbbítása); élő audiovizuális kommunikáció. Mindkét módszernek megvan a helye és jelentősége. Az élő orvos-beteg, vagy orvos-orvos kapcsolat az audiovizuális kommunikációra épül, míg pl. a diagnosztikai folyamatok (pl. teleradiológia, tele-szövettan, teledermatológia stb.) kiszolgálására a képtovábbítás alkalmas. Az elkészült képanyagok hatékony tárolásához és továbbításához tömörítésre van szükség, melynek kétféle módja van. Veszteségmentes tömörítés esetén csak a természetes redundanciát távolítjuk el a képekből, így szemmel látható minőségcsökkenés nem következik be. Veszteséges tömörítésnél viszont jelentős a fájlméret csökkenés, így a minőség is észrevehetően romlik. A telemedicinában jelenleg elterjedt gyakorlat szerint a távoli tároláshoz és távdiagnosztikai alkal- INFOKOMMUNIKÁCIÓ TELEMEDICINA mazásokhoz veszteségmentes tömörítést használnak, míg a jelentősen tömörített képeket inkább távolról történő prezentációnál (konzílium, távoktatás stb.) használják [2]. A TELEMEDICINA FORMÁI • • • • A távgyógyítás alapvető formái a következőek: Táv-konzílium/szupervízió A diagnózis felállításába, a kezelés menetébe különböző kommunikációs eszközökön keresztül távoli orvos/szakszemélyzet kapcsolódik be. Táv-manipuláció A vizsgálatot vagy beavatkozást végző személy távérzékelőkre támaszkodva távolról vezérli/végzi a vizsgálatot (pl.: endoszkópos vizsgálat), illetve beavatkozást (pl. video-vezérlelt robottal vagy távvezérlésre alkalmas eszközzel végzett távmanipuláció). Távdiagnosztika A diagnózis alapját adó vizsgálat elkészítője és a diagnózis felállítója (a lelet készítője) térben elválik egymástól, de szükség esetén interaktív kapcsolatban vannak. Távfelügyelet Az egészségügyi szakszemélyzet jelenlétét a betegnél levő/őt figyelő jelfogók és jeltovábbítók pótolják. A módszer a fogadó oldal interaktivitását feltételezi. Az egyéni és intézeti igényeket figyelembe véve a következő telemedicinális ellátások megvalósítására van lehetőség: • Telekonzílium (e-kommunikáció) Egészségügyi ellátók, szakemberek közötti párbeszéd, mely egy adott problémára kínálhat azonnali megoldást, de lehetőséget teremt rendszeres, több résztvevős szakmai konzultációra is. • Teleradiológia A különböző képalkotó vizsgáló módszerekkel (ultrahang, röntgen, CT, MRI, SPECT, PET, PET-CT) készült digitalizált képanyagok továbbítása és eseti konzultációja, illetve a mindennapos diagnosztikai tevékenység során az elkészült felvételek távolról történő leletezése ott, ahol valamilyen okból a szakorvos helyi jelenléte nem oldható meg [3]. • Telepatológia A szövettani metszetek digitalizált képanyagának továbbítása leletezés és másodlagos véleménykérés céljából. A felhasznált képanyagokat az oktatásban, illetve a tudományos munkában is felhasználhatja az intézmény. • Telesebészet A beteg laparoscopos műtétjét valójában egy robot végzi, melyet a távolban lévő sebész irányít. A robot karjait a távolban lévő sebész karjai, csuklói irányítják, míg a műtéti terület képernyőn történő optimális megjelenítése hangvezérléssel történik. A módszer előnyei közé tartozik – a távolról történő manipuláció mellett – az is, hogy a kompjúter interface ki tudja szűrni a műtétet vezérlő sebész kezének normál esetben is meglévő remegését, illetve lehetőség van a műtéti terület két, és háromdimenziós megje- • • • • lenítésére is. A módszer segítségével lehetővé válik a sebészek távolról történő oktatása, távoli – esetleg háborús – területeken történő betegellátás, de az asztronauták űrben történő operációja is elérhetővé válik [4]. Telekardiológia A telemedicina egyik legnépszerűbb és legígéretesebb területe, a legtöbb kezdeményezés világszerte, és hazánkban is ezen a területen indult [5]. A telekardiológia területén elsősorban diagnosztikai folyamatok működnek, melyek segítségével a diagnózis felállítása gyorsítható és pontosítható. A különböző Holter készülékekkel a betegek hosszabb távú monitorozása a betegek otthonában, munkahelyén is lehetséges, míg a monitorozással nyert adatok telekommunikációs csatornákon való eljuttatásával a kórházban, vagy szakrendelőben értékelhetők. Teledermatológia A teledermatológiai konzultáció két módon végezhető. Aszinkron konzultáció során a bőrgyógyász a hozzá beérkezett digitális fényképeket értékeli, majd elektronikus úton küld választ, tesz terápiás javaslatot a felmerülő kérdésekre. Szinkron konzultáció során egy videokonferencia zajlik, egyidejű, interaktív audiovizuális kapcsolattal [6]. Telepszichiátria Lehetőség van konzultációs-kapcsolati pszichiátriára, oktatásra, virtuális realitás megteremtésére. A pszichiátriai kezelésben egyre nagyobb hangsúlyt kap az orvos-beteg közötti e-mailezés, a web kamerán keresztül történő pszichoterápia, az sms-ben történő utánkövetés, illetve speciális, a kezelést elősegítő CD ROM-ok használata, mely módszerek gyorsabb, sok esetben szorosabb kapcsolatot biztosítanak a beteg számára. Előnye, hogy a beteg önkifejezése szabadabb, szégyenérzete csökken, a kezelés folyamatosabb, távoli területeken lévő betegek is elérhetőek, ahol szükséges, biztosítható az anonimitás [7]. Háziorvosi távellátás, távkapcsolat az alapellátással Az M2M, vagyis a gépek egymás közötti kommunikációján alapuló orvosi megoldások lehetővé teszik az egészségügyi intézménytől távol élő betegek folyamatos monitorizálását. Európában az utóbbi két évben egyre több alkalmazás jelent meg, és ma már Magyarországon is léteznek működő rendszerek. A webes felületre folyamatosan érkező információkból a kezelő személyzet egyénre szabott terápiát állíthat össze a beteg számára [8]. A beteg otthonában lehetőség van a legfontosabb vitális paraméterek (pl. vércukor, folyadékháztartás, légzés, szívritmus, vérnyomás stb.) folyamatos ellenőrzésére, mely folyamatok technikai alapját videokonferencia, illetve intelligens készülékekkel történő telemetria biztosítja [9]. Lehetőség van GSM technológiára épülő megoldások használatára is, így olyan területeken is elérhetővé válnak a távgyógyászati szolgáltatások, ahol esetleg nincs lehetőség internetes kapcsolat kialakítására [8]. A felsorolt ellátási formák nagy részében fontos szempont az elkészült szakma-specifikus digitalizált képanyag tárolása, különböző adatbankok létrehozása, melyek a későb- IME IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010. FEBRUÁR 49 INFOKOMMUNIKÁCIÓ TELEMEDICINA biekben segítséget nyújthatnak egy-egy problémásabb eset diagnosztikájában és kezelésében, illetve a graduális és posztgraduális orvosképzésben. A TELEMEDICINÁBÓL SZÁRMAZÓ ELÔNYÖK A módszer alkalmazásával számos előnyhöz jut mind az egészségügyi ellátó, mind pedig a beteg. Közvetlen előnyök: • Javul az orvosi/szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, mérséklődnek a térbeli és időbeli korlátok. • Az egészségügyi intézmény szakszemélyzetének megterhelése mérséklődik. • Csökken a kórházi tartózkodás gyakorisága, időtartama. • Rövidülnek a várólisták. • Másodlagos, harmadlagos szakvélemények gyors beszerzésére van mód, akár külföldről is. • Optimalizálható az erőforrások felhasználása. • Csökkennek a gyógyítási költségek a hatékonyabb belső folyamatok következtében; • kisebb számú főállású szakszemélyzetre van szükség, mivel a betegellátás egy része távolról, telekonzílium segítségével is megoldható; • a telekonzíliumot adó intézmény ezzel az ellátási formával plusz bevételre tehet szert; • a fekvőbetegek számának csökkenésével csökkennek az ellátót terhelő költségek. • Anyagmegtakarítás (filmek, papír stb.) • Utazási költségek és időmegtakarítás • • egészségügyi személyzet, és a betegek vonatkozásában. Közvetett előnyök: Magas szintű egészségügyi szolgáltatások eljuttatása távoli, ritkán lakott területekre. • Hatékonyabb, gyakran életmentő jellegű kezelés és konzultáció biztosítása olyan területekre, ahol az adott szakma nem képviselteti magát. • Öregkori önállóság növekedése. Az idősebb betegek otthoni monitorozása biztonságot ad, és szükség esetén azonnali beavatkozást tesz lehetővé. Ahhoz, hogy a telemedicina rendszere megfelelően és biztonságosan működjön, a szaktudás és informatikai infrastruktúra mellett nagy hangsúlyt kell fektetni a jogi szabályozásra, az adatbiztonságra (adatok hozzáférésének szabályozása, adatok manipulálásának megakadályozása, adattovábbítási és konvertálási, adattárolási biztonság), valamint a jogosultság kezelésre. • ÖSSZEFOGLALÁS A telemedicina, mint ellátási forma – ahogy a fejlett országokban már bizonyítottá vált – a jövő egészségügyének egyik alappillére lesz. Minden lehetséges eszközt meg kell arra ragadni, hogy Magyarországon is felgyorsuljanak az erre irányuló törekvések. Ennek alapfeltétele, hogy az egészségügyi intézményekben megfelelő vezetői hozzáállás és informatikai infrastruktúra álljon rendelkezésre. IRODALOMJEGYZÉK [1] Harsányi Gábor: http://silver.szote.u-szeged.hu/medinf/ report99/harsanyi/harsanyi.html (2009.12.29.) [2] Szabó Csaba Attila, Jávor András: Távgyógyászati alkalmazások, http://www.hiradastechnika.hu/data/upload/file/2008/2008 _2/HT_0802-3. (2010.01.12.) [3] Dr. Bágyi Péter: http://www.szalkakorhaz.hu/radiologia /Telemedicina_01.pdf (2009.12.08.) [4] http://www.surgeryencyclopedia.com/St-Wr/Telesurgery. html (2010.01.10.) [5] KOPINT-Datorg Rt.: Az egészségügy egységes adatgaz- [6] [7] [8] [9] dálkodásának helyzete, távgyógyászat. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel (2010.01.12.) http://www.teledermatologia.hu/ (2010.01.12.) Dr. Vincze Gábor, Dr. Túry Ferenc, Dr. Ress Kata: A telemedicina jelentősége a modern orvostudományban, különös tekintettel a konzultációs-kapcsolati pszichiátriára, Hippocrates, 2004. március – április VI. évfolyam 4. Sebők Orsolya: http://www.piacesprofit.hu (2010. 01.12.) Dévényi Dömötör: Infokommunikációs és globális technológiák az egészségügyi informatikában, IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja, I. évf. 1. szám, 33-37 A SZERZÔ BEMUTATÁSA Dr. Ficzere Andrea 1992-ben végzett a Debreceni Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán. 1997-ben neurológiából, 2006-ban reumatológiából tett szakvizsgát. 2002ben PhD fokozatot szerzett, témája a 50 IME IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010. FEBRUÁR hipertóniás betegek cerebrovaszkuláris rezervkapacitásának vizsgálata volt. Az elmúlt években medikai rendszerek kifejlesztésében vett részt tanácsadóként. Jelenleg a DE-OEC Informatikai Stratégiájának kidolgozásával és megvalósításával, ill. kiemelt területként Telemedicinával foglalkozik.