IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

A telemedicina jelene és jövôképe II. Hazai és külföldi helyzetkép

  • Cikk címe: A telemedicina jelene és jövôképe II. Hazai és külföldi helyzetkép
  • Szerzők: Dr. Ficzere Andrea
  • Intézmények: Uzsoki Utcai Kórház
  • Évfolyam: IX. évfolyam
  • Lapszám: 2010. / 3
  • Hónap: április
  • Oldal: 53-55
  • Terjedelem: 3
  • Rovat: INFOKOMMUNIKÁCIÓ
  • Alrovat: TELEMEDICINA

Absztrakt:

A telemedicina használatának elterjedésével világszerte nő azon telekommunikációs alkalmazások szá- ma, melyek lehetővé teszik az otthoni betegellátást, beteg monitorozást, illetve alkalmat teremtenek az intézetek közötti adattovábbításra. A közlemény azokra a leg- újabb, vagy legígéretesebb megoldásokra mutat példá- kat, melyek lehetővé teszik az otthoni és intézeti betegellátás színvonalának emelkedését, a biztonságosabb és költséghatékonyabb egészségügyi szolgáltatást, illetve elemzi a módszer jelenlegi helyzetét, jövőbeni szerepét.

Angol absztrakt:

With the worldwide spreading of telemedicine, the number of those telecommunication applications increase, which enable home monitoring and communication between hospitals. The article gives examples of solutions ensuring high, secure and cost-effective standards of patient’s monitoring/curing at home and in hospital sorrundings as well. Furthermore it analyse the status and future possibilities of telemedicine.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
INFOKOMMUNIKÁCIÓ TELEMEDICINA A telemedicina jelene és jövőképe II. Hazai és külföldi helyzetkép Dr. Ficzere Andrea, Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum A telemedicina használatának elterjedésével világszerte nő azon telekommunikációs alkalmazások száma, melyek lehetővé teszik az otthoni betegellátást, beteg monitorozást, illetve alkalmat teremtenek az intézetek közötti adattovábbításra. A közlemény azokra a legújabb, vagy legígéretesebb megoldásokra mutat példákat, melyek lehetővé teszik az otthoni és intézeti betegellátás színvonalának emelkedését, a biztonságosabb és költséghatékonyabb egészségügyi szolgáltatást, illetve elemzi a módszer jelenlegi helyzetét, jövőbeni szerepét. With the worldwide spreading of telemedicine, the number of those telecommunication applications increase, which enable home monitoring and communication between hospitals. The article gives examples of solutions ensuring high, secure and cost-effective standards of patient’s monitoring/curing at home and in hospital sorrundings as well. Furthermore it analyse the status and future possibilities of telemedicine. BEVEZETÉS Az elmúlt évek informatikai fejlődése számos új megoldást kínál az egészségügyben. Mivel a betegellátással kapcsolatos igények, lehetőségek és formák is folyamatosan változnak, olyan alkalmazások is piacra kerültek, melyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Az egészségügyi infokommunikáció (az informatika és a telekommunikáció együttes alkalmazása) teremtette meg a telemedicina bevezetésének feltételeit, melyhez jelentősen hozzájárult a távoli betegellátás és az állandó szakmai konzultáció igénye. A telemedicina folyamata alapvetően kétfajta ellátást támogat. Az egyik a betegek otthoni/távoli elérése, monitorozása, az állapotukkal kapcsolatos adatok továbbítása, szükség esetén segítség nyújtása. A másik fő terület az egészségügyi intézetek közötti kommunikáció, mely lehetővé teszi a különböző diagnosztikai és terápiás beavatkozások, szakorvosi konzultációk, oktatási folyamatok által igényelt adattovábbítást. OTTHONI MONITOROZÁS (HOME-MONITORING) A krónikus betegségben szenvedők, ill. az idős korosztály gondozása világszerte egyre nagyobb problémát jelent, hiszen egyre növekszik a két csoportba tartozó populáció nagyság, az ellátó szakszemélyzet, ill. intézet száma pedig rohamosan csökken. Ez a jelenség ösztönzi az amerikai, nyugat-európai, ill. ausztrál egészségügyi hatóságokat arra, hogy minél gyorsabban és minél szélesebb körben biztosítsák a rászorultak számára a távellátás/távgondozás lehetőségét, mely következtében időben észlelhetővé válnak az állapotukban bekövetkező negatív változások, így ellátásuk sokkal gyorsabb, szakszerűbb, költséghatékonyabb lesz. A távoli betegelérés/betegmonitorozás igénye számos eszköz/folyamat kifejlesztését indukálta, melyek nagy része még pilot jelleggel működik, azonban egyre nő azon megoldások száma is, melyek a napi rutin munka részei. A következőkben az egyes szakmák leggyakoribb, ill. legígéretesebb megoldásaira mutatunk be példákat. A kardiovaszkuláris betegségben szenvedők folyamatos kontrolljának igénye számos megoldást hívott életre. A fejlettebb országokban évek óta jelen vannak olyan 12 csatornás EKG készülékek (pl. CardioConcept PC-alapú rendszer /MedIT, Oslo, Norway/), illetve vérnyomásmérő készülékek, melyek alkalmasak a jeltovábbításra interneten és e-mailen keresztül [1], s ezeknek az eszközöknek a száma napról napra nő. Egyre elterjedtebbek azok a készülékek is, melyek képesek a bypass műtéten átesett betegek komplex otthoni monitorozására [2,3]. Jelen vannak távolról, interneten keresztül programozható mobil készülékek is, melyek a beteg mobil telefonjához csatlakoztatva képesek automatikus adatátvitelre (pl. Infomedix, Rockville, Maryland, USA) [4]. A pacemakerek működésének folyamatos figyelése, illetve távolról történő beállítása mellett egyre nagyobb teret kapnak a telekardiológiában az implantálható cardioverter-defibrillátorok, melyek szintén alkalmasak a jeltovábbításra, így azonnali beavatkozást tesznek lehetővé [5]. A cukorbetegek monitorozása mindig is kiemelt terület volt a betegellátásban, így már korán próbálkoztak a betegek web-alapú oktatásával, illetve az otthoni „video- vizitekkel”. Lehetővé vált a rendszeres vércukormérést követő telefonos adattovábbítás visszacsatoló (feedback) rendszerének kialakítása [6,7,8,9]. Az elmúlt évek fejlesztései közé tartoznak azok a kisméretű vércukormérő készülékek, melyek kétirányú audiovideo jeltovábbításra alkalmasak [10], illetve azok a noninvazív vércukormérő műszerek, melyek mérete nem nagyobb, mint egy karóra (pl. Animas Technologies, West Chester, Pennsylvania, USA). Jelen vannak olyan kombinált készülékek is, melyek kombinálják a real-time vércukor monitorozás és kevésbé invazív inzulin pumpa funkcióit [11]. A krónikus tüdőbetegek gondozásának egyik legfontosabb területe a légzésfunkció monitorozása, melyre hordozható, telefonos adattovábbításra alkalmas spirométerek jelentették az első megoldást. A legújabb készülékek számos IME IX. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2010. ÁPRILIS 53 INFOKOMMUNIKÁCIÓ TELEMEDICINA légzésfunkciós paraméter rögzítésére alkalmasak, s olyanok is rendelkezésre állnak, melyek az asztmás és COPD-s betegek folyamatos oxigén ellátására, ill. oxigén szint mérésére is képesek [12]. Problémásak azok a demens betegek, akik térbeli és időbeli dezorientáltságuk miatt folyamatos felügyeletet igényelnek. Optimális megoldást jelenthet az a karóra méretű műszer, mely kombinálja a műholdas keresőrendszer és mobil telefon nyújtotta lehetőségeket. A beteg gondozója, vagy a szolgáltatás központját hívja a beteggel kapcsolatos információért, vagy a honlapon lévő térképen lokalizálhatja a beteget [13]. Az otthoni monitorozás egyik fontos célja az időskori önállóság biztosítása, a kórházi befekvés, illetve a szociális otthoni elhelyezés elkerülése. Erre a problémára jelenthet megoldást egy japán cég által kifejlesztett, kamerával felszerelt robot, mely hanggal irányítható. Az általa begyűjtött képanyag mobil telefonon, ill. interneten keresztül jut a központba, s nem csak a beteg egészségi állapotával, hanem biztonságával kapcsolatos információkhoz is juttatja a szakembereket, rokonokat [14]. Lehetőség van miniatűr elektronikus eszközök (MEMS – Micro Electro-Mechanical Systems) implantációjára is, melyek különböző vitális paraméterek (pl. vérnyomás, vércukor stb.) adatait juttatják a beteget ellenőrző központba [13]. A súlyos betegségen, műtéten átesett betegek telerehabilitációjára is egyre nagyobb igény mutatkozik. A leggyakrabban alkalmazott módszer a videokonferencia, ugyanakkor olyan műszereket is alkalmaznak, melyek interneten keresztül konkrét adatokat szolgáltatnak a beteg állapotára (pl. térdprotézis beültetés után az ízület mozgásterjedelmét, a járást és az izomerőt monitorozzák [15] ). A felnőttkori szerzett beszédzavarok otthoni kezelése/rehabilitációja az egyik legújabb területe a telerehabilitációnak, melynek egyik megoldása egy új szoftvercsomagban keresendő (RESPECT – Remote SPEech-language Cognitive-communication Treatment). A csomag real-time videokonferencia segítségével kapcsolja össze a beteg számítógépén elhelyezett speciális alkalmazás által szolgáltatott adatokat a központtal, lehetővé téve az agysérült betegek otthoni kezelését [16]. legújabb lehetőségek közül említünk példákat, melyek újabb lendületet adhatnak a módszer elterjedésének. Az egyik legfontosabb terület az intenzív osztályos ellátás, ahol a betegek állandó felügyeletet igényelnek. A finanszírozás csökkenésével – ahol lehetőség van rá – egyre inkább ki kell váltani a szakemberek jelenlétét a távmonitorozás valamilyen formájával. A kritikus állapotú betegeket őrző monitorok hangjelzés mellett adattovábbításra is alkalmasak, mely módszer segítségével sokkal gyorsabb és adekvátabb kezelésre van lehetőség. A rögzített és továbbított adatok azonnal eljutnak – SMS, e-mail, ill. pager-ek és távoli betegfigyelők stb. aktivációja útján – a nővérekhez/orvosokhoz, illetve beépülnek a beteg kórtörténetébe. A legkorszerűbb műszerek a különböző vitális paraméterek összehangolt elemzésére, illetve automatikus görbe-analízisre is képesek, csökkentve ezáltal a téves riasztás lehetőségét [17]. Olyan, orvos által irányított robotok is működnek már, melyek utasításra végigmennek az adott osztályon, s begyűjtik a betegekkel kapcsolatos legfontosabb adatokat. Az oktatás mellett az orvosi ellátásban is kiemelkedő szerepe van a videokonferenciáknak. Számos szakma igényli a módszer mindennapi használatát, melynek technikai hétterét a műholdas, IP és ISDN alapú, ill. 3 G mobiltelefonon keresztüli adattovábbítás biztosítja. Videokonferenciára az akut ellátásban van a legnagyobb igény, ahol az azonnali jó döntés elengedhetetlen feltétele lehet távoli szakemberekkel történő konzultáció, így hasznos lehet mentésnél, intenzív osztályos ellátásban, traumatológián, sebészeti beavatkozások során, illetve azokban a folyamatokban, melyek multidiszciplináris jelenlétet igényelnek [18]. Az egyik legígéretesebb terület a telesebészet, melynek problémamentes működését sok esetben nehezíti az adattovábbítás során történő adatvesztés, vagy adatmódosulás. Egy új, integrált távoli megoldás a SURGNET [19], mely egy speciális algoritmus segítségével kiküszöböli a hálózat okozta adatvesztést és késedelmet, s kettős (intrastream és interstream) szinkronizálással összehangolja a beteg melletti, ill. a távoli sebész által irányított műszert. A módszer zavartalan képi adattovábbítást biztosít, s lehetővé teszi a sebész által irányított robot pontos működését. FINANSZÍROZÁS INTÉZETEK KÖZÖTTI MEGOLDÁSOK Az egészségügyi intézetek közötti infokommunikációs kapcsolat alapvetően négy folyamatot, a diagnosztizálást, a kezelést/beavatkozást, a konzultációt és az oktatást teszi lehetővé. Mindezek alapja a digitális adatrögzítés/adattárolás/képtovábbítás, real-time videokonferencia, távoli eszközök/műszerek kontrollja, különböző hálózatok kialakítása, illetve multimédiás szoftverek használata. Az alkalmazások elterjedésével egyre nagyobb szerephez jut a teleradiológia, telekardiológia, teledermatológia, telepatológia, telepszichiátria, telesebészet, de az utóbbi időben szinte minden orvos-szakmában elterjedőben van a távellátás valamilyen formája. Tekintettel a téma volumenére, csak azok közül a 54 IME IX. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2010. ÁPRILIS Bár a telemedicina finanszírozása jelenleg is különbözik az egyes országokban, egyértelmű trendnek tekinthető, hogy egyre több területen, egyre nagyobb volumenben térítik a távellátást. Amerikában mind a Medicare, mind a Medicaid finanszíroz bizonyos szolgáltatásokat, azonban a hozzáállás nem egységes. A Medicare azokat a szolgáltatásokat dotálja, ahol nincs szükség orvos-beteg találkozásra (pl. teleradiológia), míg a Medicaid finanszírozás mértéke és formája államról államra változik. 2009-ben egy Európai Unióra vonatkozó felmérésben megállapították, hogy ha az Európai Unióban az e-Egészségügy, a telemedicina, illetve az elektronikus beteg dokumentáció megfelelő teret kap, az alábbi előnyök, eredmények várhatóak: INFOKOMMUNIKÁCIÓ TELEMEDICINA Az e-Recept alkalmazásával évi 5 millió receptfelírás, illetve ezzel kapcsolatos orvos – beteg találkozás kerülhető el. A távellátásnak köszönhetően 49 000 nasocomiális fertőzéses eset, illetve a fertőzés következményének tekinthető 270 000 napos ápolás (131 millió Euro) előzhető meg. Az otthoni folyamatos home-monitoring rendszerrel a krónikus betegségekkel kapcsolatos halálozás lényegesen csökkenthető (pl. 11 000 diabéteszes haláleset), a krónikus betegségekkel kapcsolatos kórházi felvételek száma 5,6 millióval lenne kevesebb. Ha az egyes országokat nézzük, akkor pl. Angliában elektronikus adathordozással évente kb. 800 000 fölösleges laboratóriumi teszt elvégzése, míg Franciaországban a betegek oktatásával, otthoni monitorozásával évente kb. 39 000 kórházi újrafelvétel (11 millió £/év) lenne elkerülhető [20.]. Magyarországon a telemedicina finanszírozása sajnos nem megoldott, pedig a tevékenység elterjedésével lényegesen javulna az orvosi/szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, eltűnnének, illetve mérséklődnének az egészségügyi szolgáltatások térbeli és időbeli korlátai. Csökkenne az egészségügyi intézmény szakszemélyzetének megterhelése, a kórházi tartózkodás gyakorisága, időtartama. Rövidülnének a várólisták és az erőforrások felhasználása optimálisabb lehetne (költséghatékony, magas színvonalú, folyamatos szakmai konzultációt lehetővé tévő egészségügyi ellátás). IRODALOMJEGYZÉK [1] Ades PA, Pashkow FJ, Fletcher G, Pina IL, Zohman LR, Nestor JR.: A controlled trial of cardiac rehabilitation in the home setting using electrocardiographic and voice transtelephonic monitoring, Am Heart J 2000;139:543-8 [2] Barnason S, Zimmerman L, Nieveen J, Hertzog M.: Impact of a telehealth intervention to augment home health care on functional and recovery outcomes of elderly patients undergoing coronary artery bypass grafting, Heart Lung 2006;35:225-33. [3] Zimmerman L, Barnason S.: Use of a telehealth device to deliver a symptom management intervention to cardiac surgical patients.J Cardiovasc Nurs 2007;22:32-7. [4] Artinian NT.: Telehealth as a tool for enhancing care for patients with cardiovascular disease, J Cardiovasc Nurs 2007;22:25-31. [5] Boriani G, Diemberger I, Martignani C, Biffi M, Valzania C, Bertini M, Domenichini G, Saporito D, Ziacchi M, Branzi A.: Telecardiology and remote monitoring of implanted electrical devices: the potential for fresh clinical care perspectives, J Gen Intern Med. 2008 Jan;23 Suppl 1:73-7. [6] Ahring KK, Ahring JP, Joyce C, Farid NR:. Telephone modem access improves diabetes control in those with insulin-requiring diabetes, Diabetes Care 1992;15:971-5. [7] T Botsis et al. Home telecare devices Shultz EK, Bauman A, Hayward M, Holzman R.: Improved care of patients with diabetes through telecommunications, Ann NY Acad Sci 1992;670:141-5. [8] Edmonds M, Bauer M, Osborn S, et al.: Using the Vista 350 telephone to communicate the results of home monitoring of diabetes mellitus to a central database and to provide feedback, Int J Med Inform 1998;51:117-25. [9] Piette JD, Weinberger M, McPhee SJ, Mah CA, Kraemer FB, Crapo LM.: Do automated calls with nurse follow-up improve self-care and glycemic control among vulnerable patients with diabetes? Am J Med 2000;108:20-7. [10] Gomez EJ. et al.: Telemedicine as a tool for intensive management of diabetes: the DIABTel experience, Comput Methods Programs Biomed 2002;69:163-77. [11] Renard E.: Implantable glucose sensors for diabetes monitoring, Minim Invasive Ther Allied Technol 2004;13:78-86. [11] Evers G.:Telecare in the home. 1st ETHEL Conference on e-Health for Everybody and Everywhere, Lille, France, 16-17. Nov 2000. [13] Botsis T, Demiris G, Pedersen S, Hartvigsen G: Home telecare technologies for the elderly, J Telemed Telecare 2008;14:333-337. [14] Vanderborght B, Verrelst B: Robot spotting at the World Expo 2005, Trade Flows and Cultural News 2005;69:69. [15] Theodoros D, Russell T: Telerehabilitation: current perspectives, Stud Health Technol Inform. 2008;131:191209. [16] Y – Brennan DM, Georgeadis AC, Baron CR, & Barker LM: The effect of videoconference-based telerehabilitation on story retelling performance by brain-injured subjects and its implications for remote speech-language therapy, Telemedicine Journal and e-Health 2004; 10: 147-154. [17] Gastón Murias et al.: Telemedicine in Critical Care, Open Respir Med J. 2009; 3: 10-16. [18] Knut Magne Augestad et al.: Overcoming Distance: Video-Conferencing as a Clinical and Educational Tool Among Surgeons, World J Surg. 2009 July; 33(7): 13561365. [19] Sriram Natarajan et al.: SURGNET: An Integrated Surgical Data Transmission System for Telesurgery, Int J Telemed Appl. 2009; 2009: 435849. [20] http://www.se2009.eu/polopoly_fs (2010.02.02.) Dr. Ficzere Andrea bemutatása lapunk IX. évfolyamának 1. számában olvasható. IME IX. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2010. ÁPRILIS 55