A kormányváltást követő első ülésén a Nemzeti Egészségügyi Tanács (a jogszabályok értelmében a mindenkori egészségügyi kormányzat tanácsadó, véleményező és ellenőrző testülete) megállapította, hogy az ágazatot – ezen belül leginkább a fekvőbeteg-ellátó intézményeket – keményen sújtja az egészségügy siralmasan alacsony, 4,8 százalékos GDP-részesedése, az ágazatból 2006 óta kivont 300 milliárd forint. Az egészségügyi ellátórendszer szolgáltatói oldalának legfontosabb strukturális hibája a túldimenzionált aktív fekvőbeteg kapacitások, a szolgáltatások egyenlőtlen elosztá- sa, a fragmentált szerkezet, továbbá egyes elemek harmonizált kapcsolatrendszerének a hiánya – hangzott el.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Az Ön online előfizetése lejárt!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás. Annak megtekintése csak érvényes online előfizetéssel rendelkezők számára lehetséges.
A jelenlegi online előfizetése sajnos dátummal lejárt!
Az online előfizetésének lejáratát az "Előfizetés" oldalon megtekintheti.
A regisztrációhoz tartozó online előfizetését a "Előfizetés" oldalon hosszabbíthatja meg.Online előfizetés vásárlása
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉGPOLITIKA HELYZETELEMZÉS Megfontolt ciklus kezdés A kormányváltást követő első ülésén a Nemzeti Egészségügyi Tanács (a jogszabályok értelmében a mindenkori egészségügyi kormányzat tanácsadó, véleményező és ellenőrző testülete) megállapította, hogy az ágazatot – ezen belül leginkább a fekvőbeteg-ellátó intézményeket – keményen sújtja az egészségügy siralmasan alacsony, 4,8 százalékos GDP-részesedése, az ágazatból 2006 óta kivont 300 milliárd forint. Az egészségügyi ellátórendszer szolgáltatói oldalának legfontosabb strukturális hibája a túldimenzionált aktív fekvőbeteg kapacitások, a szolgáltatások egyenlőtlen elosztása, a fragmentált szerkezet, továbbá egyes elemek harmonizált kapcsolatrendszerének a hiánya – hangzott el. Megmagyarázhatatlannak nevezték, hogy a 2006. évi CXXXI I. törvény végrehajtását, majd módosítását követően az intézményrendszer egyes elemei továbbra sem kapcsolódnak egységes rendszerré. Megállapították, hogy a rendszerből leginkább az ellátás szervezője hiányzik, azaz a betegek útját, mind egyéni, mind társadalmi szinten senki nem tervezi, irányítja. Az ülésen részt vett Réthelyi Miklós, az új csúcsminisztérium, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) vezetője és Szócska Miklós, az egészségügyet irányító államtitkár, akik ígéretet tettek arra, hogy szeptemberben érdemben reagálnak arra a szakértői anyagokkal alátámasztott, a szakma által összeállított konstruktív anyagokra támaszkodó „kívánságlistára”, amely a NET felkérésére készült. Nagy a várakozás, mert a kormányzás első száz napjában az egészségügy területén a jelentős forráshiány miatt csak szimbolikus és korrekciós változások történtek, a megteendő konkrét egészségpolitikai lépésekről keveset tudunk. A kormány első intézkedései között visszavont, illetve hatályon kívül helyezett számos nem meghatározó jelentőségű egészségügyet érintő rendelkezést, amit a korábbi vezetés hagyott örökül. Első sorban azokat, amelyek a szolgáltatók mindennapi munkáját hátráltatták, vagy életszerűtlenek voltak. Így megszűnt az Egészségbiztosítási Felügyelet, visszavonták a rezidenseket „röghöz kötő” jogszabályt, a gépjárművezetők egészségügyi vizsgálatát módosító rendelkezést, visszakapta régi nevét a Honvéd Kórház, stb. Ígéretként elhangzott az egészségügyben működő kamarák kötelező tagságának visszaállítása és köztestületi jogosítványaik visszaadása, sőt megerősítése is. A felmentési hullám eddig elkerülte az ágazatot, a minisztérium felső vezetésének lecserélésén túl eddig csak az országos tisztifőorvos és az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet vezetőjének személye változott. Bejelentették a szakmai kollégiumok újjászervezését. Mindez – optimális esetben – megfontoltságra utal; arra, hogy az új vezetés nem kíván az „előbb vágunk, aztán gon- dolkodunk” hibájába esni. Ezt szem előtt tartva járnak el a kórházak adósságállományának kezelése során is. Szócska Miklós egy sajtóbeszélgetésen elmondta, az államtitkárságnak szembesülnie kellett azzal a ténnyel is, hogy nem állnak rendelkezésre teljes körű és valid számadatok a magyar kórházak pénzügyi helyzetéről. A kórházak adósságáról eddig jórészt csak nagy szórású becslések láttak napvilágot, 25-150 milliárd forint közötti összegre tették a tartozásokat. Tavaly a konszolidációs tárgyalásokra 125 kórház 22 milliárdos adósságot jelentett, de mindenki tudta, hogy az adósság ennél jóval több. Épp ezért a NEFMI július 26-án kérte a kórházakat, hogy egy – a szakma képviselőivel egyetértésben összeállított – egységes adatlapon közöljék tartozásaikat. Az augusztus 10-i határidőig a 173 intézményből 171 jelentett adatokat, a maradék kettő is hamar pótolt. A tárca egészségügyi államtitkára szerint ez az eddigi legteljesebb felmérés a kórházak adósságállományáról. Időközben a sajtó már közölte is a kiszivárgott adatokat. Mivel az összeg azóta csak nőhetett, a sajtóbeszélgetés alkalmával 40 milliárd forint körüli lejárt adósságról beszélt az államtitkár. A még le nem járt, így ki sem fizetendő tartozásokkal együtt pedig 71 milliárd volt 2010. június 30-i fordulónappal a szektor kötelezettsége. Miután a kórházak a bér és járulék kifizetésével, a közüzemi számlák kifizetésével nem késhetnek, tartozásaik nagy része a gyógyszer-nagykereskedők, közműcégek és más beszállítók felé halmozódott fel. A miatt, hogy a költségvetést túl szűkre szabták, kormányzati többlet forrás juttatása nélkül a lejárt tartozások összege havonta vélhetően háromnégymilliárd forinttal gyarapszik, a jóslatok szerint év végére az összes kötelezettség elérheti a 90 milliárdot. A felmérésből kiderült, hogy a kórházak több mint felének van lejárt határidejű számlája. Az eladósodottak toplistája: Összes határidőn túli kötelezettség (ezer Ft) 4 894 107 Pécsi Tudományegyetem 4 291 713 Honvédelmi Minisztérium Állami Egészségügyi Központ Jósa András Oktatókórház Nonprofit 2 688 850 Korlátolt Felelősségű Társaság SZTE Szentgyörgyi Albert Klinikai Központ 2 601 667 Szent Pantaleon Kórház Nonprofit Kft. 1 489 162 Fejér Megyei Szent György Kórház 1 394 397 Fővárosi Önkormányzat Péterfy Sándor utcai Kórház 1 270 605 Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. 1 269 403 1 151 821 MISEK Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ Nonprofit Kft. Kenézy Kórház Rendelőintézet Egészségügyi 1 056 488 Szolgáltató Nonprofit Kft. Intézmény neve Figyelemre méltó, hogy a 173 kórházból negyven a pénzügyi megszorítások ellenére is null szaldóval gyógyít. A IME IX. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2010. SZEPTEMBER 13 EGÉSZSÉGPOLITIKA HELYZETELEMZÉS Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, a fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház és a siófoki súlyponti kórház vagy az Országos Korányi TBC- és Pulmonológiai Intézet gazdálkodása a június végi állapot szerint stabil. Ezek bizony a legnagyobb intézmények közül valók, tehát nem igaz az az előfeltevés, hogy a több telephelyes működés, az 1500-nál is több kórházi ágy feltétlenül adósság képződésével jár együtt. Mint a sajtóbeszélgetésen elmondták, eddig nem is létezett egységes módszertan a kórházi tartozások felmérésére. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága és a területen érintett öt szakmai szervezet (Magyar Kórházszövetség, Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület, Egyetemi Klinikák Szövetsége, Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete, Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség) együtt elemezte a beérkezett kérdőívek alapján a kórházak tényleges adósságállományát és összegezték a felmerült tapasztalatokat. Egyeztették az adatokkal kapcsolatos észrevételeiket és elemezték a hatalmas összegű adóssághoz vezető okokat (ágazatból történő pénzkivonások és korábbi aránytalan informális pénzosztások, finanszírozási módszertani és jogi problematikák, strukturális anomáliák, bizonyos esetekben gazdasági és menedzsment hiányosságok). A tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy az esetleges konszolidáció nem szorítkozhat kizárólag adósságrendezésre, a hatékonyság javulását is eredményeznie kell. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség megválasztott elnöke, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója megfogalmazása szerint sürgősen szükség van a források pótlására, de azt feltételekhez kell kötni. Nem lenne jó üzenet a felté- telek nélküli osztogatás azoknak a kórházaknak, amelyek küszködve lavíroznak a pénzügyi egyensúly határán. Struktúraváltás nélkül nem szabad pénzt önteni az egészségügybe, mert az észrevétlenül kifolyik onnan – tette hozzá, és ebben valamennyi résztvevő egyetértett. Szócska Miklós bejelentette, hogy az ágazatvezetés az elkövetkezendő hetekben a partnerekkel együtt tovább elemzi a beérkezett adatokat. Ezt követően a gazdasági döntéshozók bevonásával folytatja tovább a tárgyalásokat annak érdekében, hogy pontos adatokhoz juthasson a szükséges konszolidáció mértékének és módszertanának meghatározásában. Előre bocsátotta, hogy ahol menedzsmenti hibát fedeznek fel, ott beavatkoznak az irányításba és felügyeletet gyakorolnak az intézményvezetés felett. Tervezik a járóbeteg-ellátásban is a rendszeres felmérést. A részt vevő felek megállapodtak abban, hogy a felmérés módszertana kisebb módosításokkal hosszú távú adósságkövetésre is alkalmas, a felmérést negyedévente meg kívánják ismételni, és hosszú távon ágazati kontrollingrendszert hoznak létre. Szó esett a távlati elképzelésekről is. Szócska Miklós területi és funkcionális integrációban képzeli el a kórházak jövőbeni működését, amelynek a közös közbeszerzésen kívül másik fontos aspektusa az ellátás egységesítése, főleg a kiszolgáló funkció (labor, patológia, a radiológia) területén és az aktív ellátás centralizálása. Véleménye szerint megérett a helyzet a „betegutak” felülvizsgálatára, és a jelenleg uralkodó kaotikus helyzet felszámolására, amely nem veszi figyelembe a közlekedési, a menetrendi és szociális viszonyokat sem. Nagy András László Egyedülálló képzési program indul a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán A Heilongjiang Hagyományos Kínai Orvostudományi Egyetem kihelyezett tagozata 2010. október 4-én indítja Kínában honos képzési programját Magyarországon, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán. A hagyományos kínai orvoslásra épülő képzés egyedülálló hazánkban, hiszen olyan 5 éves alapképzési programról van szó, melynek keretében a hallgatók az első 4 év során hazánkban, az utolsó évben pedig, a kínai egyetemen sajátítják el a kínai orvoslás tudományát. A programot sikeresen elvégző hallgatók a harbini egyetem BSc oklevelét kapják, amellyel egy térségünkben még egyedülálló, egyre szélesebb körben elismert tudományág művelőjeként tevékenykedhetnek az egészségügy területén. A képzésnek helyet adó Egészségtudományi Kar komoly szerepet vállalva a program honosításában nagy hangsúlyt fektetett a magas szakmai színvonal kialakítására, és az oktatáshoz szükséges feltételek és infrastruktúra biztosítására. Az érdeklődők a www.se-etk.hu internetes oldalon, valamint a 2010. szeptember 10-én megrendezésre kerülő HKO – napon juthatnak részletes információhoz a képzéssel kapcsolatban. A Kar legfeljebb 30 fő jelentkezését várja, a jelentkezési határidő 2010. szeptember 13. További információ: Fekete-Zán Tímea, sajtóreferens, 06-20-663-2054 14 IME IX. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2010. SZEPTEMBER
