Intézmények:Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet Budapest
Évfolyam: IX. évfolyam
Lapszám:2010. / 9
Hónap:november
Oldal:40-47
Terjedelem:8
Rovat:KLINIKUM
Alrovat:KLINIKUM
Absztrakt:
A szerzők 4 kórház mozgásszervi rehabilitációs osztályain, illetve részlegein kezelt 256-256, összesen 1024 beteg anyagát dolgozták fel a betegek demográfiai és jövedelmi adatai, rehabilitációs szükségleteik, illetve SF-36-tal mért életminőségük, Beck-skála alapján mért depressziójuk alapján. A mintában az 50 éven aluliak száma alacsony volt, a betegek 70%-át nők tették ki. A mintavétel kérdőíves önkitöltős módszerrel történt, a betegek előzetes szóbeli tájékoztatása után. A kutatást hivatalos engedélyezés előzte meg. Valamennyi rehabilitációs osztályon 300 db sorszámozott kérdőív került kiosztásra. A hiányosan kitöltött kérdőíveket nem vettük figyelembe. Addig folytattuk az anyaggyűjtést, amíg el nem értük a 256-ös betegszámot. Az orvosi diagnózisoknak megfelelő módon kaptunk válaszokat. A főbb megállapítások a következők: Diagnosztikus csoportok közül derékfájás, csontritkulás, artrózis és reumatoid artritisz nagyjából egyenlő arányban fordult elő. A vizsgáltak rehabilitációs szükségletei közül a legtöbben hivatalos ügyintézést, betegtájékoztatást és pénzbeli ellátást igényeltek. A közepes és súlyos depresszióban szenvedők száma körülbelül kétszerese a hazai átlagnak, a SF-36-al mért életminőségük fele a magyar átlagnépességének. Az egy fogyasztási egységre eső jövedelem, a rehabilitációs szükségletek, a depresszió és az életminőség szempontjából a Nyíregyhá- zán kezelt betegek helyzete szignifikánsan rosszabb volt. A derékfájásban, oszteoporózisban, artrózisban, reumatoid artritiszben szenvedők között az oszteoporózisban szenvedők életminősége volt a legalacsonyabb. A szerzők felhívják a figyelmet a teendőkre: a kenyérkereső munkában való részvétel elősegítésére, a fogyatékosság kialakulásának megelőzésére megfelelő beteg felvilágosítással és hazai diagnózis alapján való hazai, hatékony kezeléssel.
Angol absztrakt:
Assessment of sociodemographic data, quality of life, and need for support of patients treated in Hungarian locomotor rehabilitation inpatient units. The authors assessed the demographic and family income data, need of support, incidence of depression (measured by the Beck scale) and the quality of life (measured by SF-36) of in-patients treated in locomotor rehabilitation units of 4 different hospitals in Hungary.
Among the four hospitals two were selected to represent the population of Western and Eastern part of Hungary, and a typical spa rehabilitation centre, the Saint Andrew Rehabilitation Hospital of Spa Hévíz and the National Institute of Rheumatology and Physiotherapy were the other two chosen hospitals.
In each of the four hospitals 256 consecutive inpatients treated at locomotor rehabilitation units were assessed, altogether 1024 patients. The number of patients, younger than 50 years, was surprisingly low. 70% of patients were females. Regarding diagnostic groups back pains, osteoporosis, osteoarthritis and rheumatoid arthritis patients were represented largely in equal numbers. The number of patients suffering of moderate and severe depression was twice higher than that of the normal Hungarian population. Regarding the need of support, patients need for support in managing everyday official affairs, support in information, and financial assistance were the highest. The quality of life measured by SF-36 was roughly the half of the Hungarian mean. Regarding family income, need of support, depression and quality if life, the patients treated at Nyíregyháza hospital, Eastern Hungary were in significantly worst position. Out of the diagnostic groups, the quality of life of osteoporosis patients was the lowest.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
KLINIKUM A mozgásszervi rehabilitációs osztályon kezeltek demográfiai és jövedelmi adatai, életminőségük, segítségre szorulásuk mértéke Sallai Julianna Rozália, Dr. Hunka Aniella, Dr. Ratkó István, Dr. Nagy Zsolt, Dr. Czimbalmos Ágnes, Dr. Héjj Gábor, Dr. Bálint Géza Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, Budapest A szerzők 4 kórház mozgásszervi rehabilitációs osztályain, illetve részlegein kezelt 256-256, összesen 1024 beteg anyagát dolgozták fel a betegek demográfiai és jövedelmi adatai, rehabilitációs szükségleteik, illetve SF-36-tal mért életminőségük, Beck-skála alapján mért depressziójuk alapján. A mintában az 50 éven aluliak száma alacsony volt, a betegek 70%-át nők tették ki. A mintavétel kérdőíves önkitöltős módszerrel történt, a betegek előzetes szóbeli tájékoztatása után. A kutatást hivatalos engedélyezés előzte meg. Valamennyi rehabilitációs osztályon 300 db sorszámozott kérdőív került kiosztásra. A hiányosan kitöltött kérdőíveket nem vettük figyelembe. Addig folytattuk az anyaggyűjtést, amíg el nem értük a 256-ös betegszámot. Az orvosi diagnózisoknak megfelelő módon kaptunk válaszokat. A főbb megállapítások a következők: Diagnosztikus csoportok közül derékfájás, csontritkulás, artrózis és reumatoid artritisz nagyjából egyenlő arányban fordult elő. A vizsgáltak rehabilitációs szükségletei közül a legtöbben hivatalos ügyintézést, betegtájékoztatást és pénzbeli ellátást igényeltek. A közepes és súlyos depresszióban szenvedők száma körülbelül kétszerese a hazai átlagnak, a SF-36-al mért életminőségük fele a magyar átlagnépességének. Az egy fogyasztási egységre eső jövedelem, a rehabilitációs szükségletek, a depresszió és az életminőség szempontjából a Nyíregyházán kezelt betegek helyzete szignifikánsan rosszabb volt. A derékfájásban, oszteoporózisban, artrózisban, reumatoid artritiszben szenvedők között az oszteoporózisban szenvedők életminősége volt a legalacsonyabb. A szerzők felhívják a figyelmet a teendőkre: a kenyérkereső munkában való részvétel elősegítésére, a fogyatékosság kialakulásának megelőzésére megfelelő beteg felvilágosítással és hazai diagnózis alapján való hazai, hatékony kezeléssel. Assessment of sociodemographic data, quality of life, and need for support of patients treated in Hungarian locomotor rehabilitation inpatient units. The authors assessed the demographic and family income data, need of support, incidence of depression (measured by the Beck scale) and the quality of life (measured by SF-36) of in-patients treated in locomotor rehabilitation units of 4 different hospitals in Hungary. Among the four hospitals two were selected to represent the population of Western and Eastern part of Hungary, and a typical spa rehabilitation centre, the 40 IME IX. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2010. NOVEMBER Saint Andrew Rehabilitation Hospital of Spa Hévíz and the National Institute of Rheumatology and Physiotherapy were the other two chosen hospitals. In each of the four hospitals 256 consecutive inpatients treated at locomotor rehabilitation units were assessed, altogether 1024 patients. The number of patients, younger than 50 years, was surprisingly low. 70% of patients were females. Regarding diagnostic groups back pains, osteoporosis, osteoarthritis and rheumatoid arthritis patients were represented largely in equal numbers. The number of patients suffering of moderate and severe depression was twice higher than that of the normal Hungarian population. Regarding the need of support, patients need for support in managing everyday official affairs, support in information, and financial assistance were the highest. The quality of life measured by SF-36 was roughly the half of the Hungarian mean. Regarding family income, need of support, depression and quality of life, the patients treated at Nyíregyháza hospital, Eastern Hungary were in significantly worst position. Out of the diagnostic groups, the quality of life of osteoporosis patients was the lowest. CÉLKITÛZÉSEK Magyarországon 71 mozgásszervi reumatológiai rehabilitációs osztály, részleg működik, melyek elsősorban reumatológiai betegségekben szenvedők orvosi rehabilitációját végzik [1]. Célkitűzésünk az volt, hogy e rehabilitációs osztályokon kezeltek demográfiai adatait, szociális helyzetét, segítség szükségletét és életminőségét vizsgáljuk. Nem volt célunk a kezeltek fogyatékosságának, az orvosi rehabilitáció eredményének mérése. ANYAG ÉS MÓDSZEREK A négy intézményt úgy választottuk, hogy szerepeljen egy-egy nyugat magyarországi (Csolnoky Ferenc Kórház Veszprém), kelet magyarországi (Józsa András Kórház, Nyíregyháza) továbbá egy országos jellegű gyógyfürdő és rehabilitációs kórház (Hévízi Szent András Gyógyfürdő és Rehabilitációs Kórház), illetve az Országos Reumatológia és Fizioterápiás Intézet is. Különböző progresszivitási szintű, az ország különböző területein működő rehabilitációs KLINIKUM osztályok részlegén kezeltek adatait vizsgáltuk. A vizsgálatot az illetékes Etikai Bizottság engedélyezte. Adatvételt a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórházban, a Nyíregyházi Jósa András Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Kórház Reumatológiai Rehabilitációs részlegén, illetve az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet és a Hévízi Szent András Gyógyfürdő és Rehabilitációs Kórház reumatológiai rehabilitációs osztályain kezelt betegeknél – egyenként 256, összesen 1024 rehabilitálandó személy – végeztünk. Az osztályokat úgy választottuk, hogy a mintában mind az országos intézet, országos jellegű gyógyfürdő intézmény; mind dunántúli, illetve tiszántúli megyei rehabilitációs egység betegeinek adatai szerepeljenek. A felmérés 2009. év március elejétől július végéig tartott – párhuzamosan azonos időben, az orvosi diagnózisainak megfelelően történt a betegek kiválasztása. A kezeltek adatainak felmérésére kérdőívet állítottunk össze, amelyet a kezeltek név nélkül, anonimitásuk szigorú betartásával, beleegyező nyilatkozatuk elnyerése után töltöttek ki. A kezeltek megtagadhatták a kérdőív vagy egyes kérdések megválaszolását. A vizsgált osztályokon 300 db kérdőívet osztottunk ki válogatás nélkül, megfelelő felvilágosítást követően az éppen ott gyógykezeltek között. Minden vizsgált beteg külön-külön iratgyűjtőben kapta kezébe a 3 db kérdőívet, sorszámmal ellátva. Az életminőség felmérésére a magyar validált SF-36 kérdőívet [2], a kezeltek depressziós megállapítására a Beck-skálát [3], illetve annak magyar validált változatát alkalmaztuk [4]. A statisztikai elemzésre a MedCalc statisztikai programcsomagot használtuk. A normalitás ellenőrzésére a Kolmogorov – Szmirnov próbát, a különböző vizsgálatokban szükség szerint az Fpróbát, a t-próbát, a Welch-próbát, a Kruskal-Wallis próbát, a khi-négyzet próbát, a Mann-Whitney próbát és az egymintás t-próbát használtuk. habilitációs osztályain kezeltek között rendben volt szignifikáns különbség. 1. ábra Az egyes betegségcsoportok megoszlása a mintavétel helye szerint NEM ÉS KOR SZERINTI MEGOSZLÁS A kezeltek több mint 70,4% nő volt. A kezeltek nem és kor szerinti megoszlását a 2. ábra mutatja be, ami valószínűsíthetően annak az eredménye, hogy a nők szívesebben járnak orvoshoz, többet foglalkoznak az egészségükkel A kezeltek részarányának a megoszlását a felmérésben részt vettek eredményeiből tudjuk. EREDMÉNYEK Vizsgáltuk, van-e különbség az országos illetve megyei intézmények betegeinek adatai között. A rehabilitációs osztályokon kezeltek derékfájásban (BNO: M50-M51), oszteoporózisban (BNO: M80-81), artrózisban (BNO: M15-M19), illetve reumatoid artritiszben (BNO: M.05-M06) szenvedtek. Megoszlásukat az 1. táblázatban illetve az 1. ábrán mutatjuk be. A diagnosztikus megoszlás tekintetében az egyes fekvőbeteg gyógyintézetek re- 2. ábra A különböző fekvőbeteg gyógyintézetek reumatológiai rehabilitációs osztályain, illetve részlegein kezeltek kor és nem szerinti megoszlása 1. táblázat Az egyes betegségcsoportok megoszlása a mintavétel helye szerint Meglepő, hogy a 20-40 év közötti rehabilitáltak száma mindössze 7%, de a 41-50 évesek aránya is csak 15,1%, míg 41,6%-uk 60 éven felüli. Az 51-60 éves férfiak többen voltak (n=125) mint a 60 éven felüliek (n=91). Nők közül az 51-60 évesek száma 372, a 60 éven felülieké 426 volt. Legegyenletesebbnek találtuk a kor szerinti megoszlást Nyíregyházán. Itt kezelték a legtöbb 20-30 évest és a legkevesebb 60 éven felülit. A legtöbb 60 éven felülit illetve a legkevesebb 20-40 év közöttit Hévízen kezelték (2. táblázat). IME IX. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2010. NOVEMBER 41 KLINIKUM 2. táblázat A vizsgáltak kor szerinti megoszlása a különböző mintavételi helyeken LAKHELY SZERINTI MEGOSZLÁS A rehabilitálandók közül 65,6% városban, ezen belül 21,7% a fővárosban él (3. táblázat). Az általános populációs adatokhoz képest a városban élők túlreprezentáltak. 3. táblázat A kezeltek lakóhely szerinti megoszlása a különböző mintavételi helyeken EGY FÔRE JUTÓ JÖVEDELEM A CSALÁDBAN 3. ábra A depressziósok súlyossága a Beck skála alapján Nem találtunk összefüggést a Beck skála eredménye, az életkor, és a jövedelmi viszonyok, illetve a segítségre szorulás között. Depresszió tekintetében nem volt különbség az ORFI-ban illetve Veszprémben kezeltek között. A többi vizsgált hely közötti összehasonlításban szignifikáns volt a különbség (4. ábra). Enyhe és közepes depresszióban szenvedőből Hévízen volt a legtöbb, itt volt a legkevesebb normál illetve súlyos depresszióban szenvedő, mely valószínűsíthetően előrehaladott biológiai életkorukkal, illetve a jobb anyagi körülményekkel is összefügg (5. táblázat). A rehabilitálandók egy fogyasztási egységre jutó családi jövedelmét a 4. táblázat mutatja be. Nyíregyházán kezelték a legkevesebb 100 000 Ft/hó családi jövedelemből élő beteget, míg a legtöbbet Hévízen. A Hévízen és Veszprémben kezeltek családi jövedelme között nem volt különbség de a Hévízen kezeltek családi jövedelme szignifikánsan magasabb volt, mint az ORFI-ban kezelteké (p=0,0138) és a Nyíregyházán kezelteké szignifikánsan alacsonyabb volt, mint akár az ORFI-ban (p=0,0083) , a Veszprémben és Hévízen kezelteké ( p <0,0001) 4. ábra A depresszió fokának megoszlása a Nyíregyházán és Hévízen kezelteknél a Beck skála alapján 4. táblázat A kezeltek havi családi jövedelmeinek megoszlása a mintavételi helyek szerint A legtöbb súlyos depresszióban szenvedőt Nyíregyházán találtuk. A KEZELTEK DEPRESSZIÓJA A BECK SKÁLA ALAPJÁN A kezeltek 15,4%-ának nem volt depressziója, 44%-nak enyhe, 25,3%-uknak közepes, 15,2%-uknak súlyos depressziója volt (3. ábra). 42 IME IX. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2010. NOVEMBER 5. táblázat A depresszió fokának megoszlása a mintavétel helye szerint KLINIKUM A vizsgálati helyek megyéinek, illetve a budapesti valamint országos átlagértékeket a 6. táblázatban mutatjuk be [5]. 6. táblázat Közepes és súlyos depresszió előfordulása az átlagnépességben a különböző vizsgálati helyeken SEGÍTSÉG IGÉNYLÉS Hivatalos ügyintézésben a kezeltek 43%-a igényelt segítséget. A mintavételi helyek közül kiemelkedett Nyíregyháza; itt a 256 rehabilitálandó közül 175-en szorultak segítségre saját megítélésük szerint (5. ábra). 5. ábra A hivatalos ügyintézésben segítséget igénylők megoszlása a mintavétel helye szerint Megelőzésről, egészséges életvitelről Nyíregyházán (n=142) és Veszprémben (n=:136) igényeltek volna legtöbben tájékoztatást, míg az ORFI-ban: csak 107-en, Hévízen 120-an. Az ORFI és Nyíregyháza (p=0,0084) valamint az ORFI és Veszprém ( p=0,01) igénye között szignifikáns volt a különbség, míg a többi intézmény összehasonlításában nem. Gyógyászati segédeszközöket a kezeltek 34,6%-a igényelt. Nyíregyházán 97-en, Veszprémben 91-en az ORFI-ban 90-en, míg Hévízen csak 69-en, szignifikánsan kevesebben mint a másik három vizsgálati helyen (p=0,0117; p=0,0221; p=0,03). Pénzügyi segítséget a vá- laszadók 66,6%-a igényelt, de a mintavételi helyek között nem volt szignifikáns különbség (7. táblázat). Pszichológiai segítséget a rehabilitálandók 24,3%-a igényelt. Nyíregyházán szignifikánsan többen, mint a másik 3 mintavételi helyen (Hévíz:p=0,0011; ORFI:p=0,0003; Veszprém: p=0,0228) míg ez utóbbiak között nem volt szignifikáns különbség. Házi beteggondozást a betegek mindössze 12,7%-a igényelt: Nyíregyházán 25-en, az ORFI- ban 26-an, Veszprémben 30-an. Viszont Hévízen 46-an, vagyis Hévízen szignifikánsan többen mint Nyíregyházán (p=0,01) az ORFI-ban (p=0,023). A segítséget igénylők összességében a Nyíregyházi Józsa András Kórház Reumatológiai Osztály Rehabilitációs Részlegén kezelt betegek között voltak szignifikánsan többen. A REHABILITÁCIÓBAN RÉSZESÜLÔK ÉLETMINÔSÉGE Az életminőséget mérő SF-36 generikus vizsgálati skálát 863 beteg töltötte ki. Nyíregyházán 236-an, Veszprémben 204-en, az ORFI-ban 206-an, Hévízen 217-en. Az SF-36-tal széleskörűen foglalkoznak a nemzetközi kutatásokban. A skála generikus volta azt jelenti, hogy segítségével különböző egészségi állapotok terhe hasonlítható össze. Az SF-36-at nemzetközileg többször validálták, mind használhatósági, mind nyelvi szempontból. A magyar nyelvi validációt Czimbalmos és munkatársai végezték [2]. A 36 kérdés a vizsgált személy fizikai működése fokára, szerepvállalásra, testi fájdalmára, általános egészségi állapotára, vitalitására, szociális funkcióképességére, érzelmi szerepére és mentális egészségére vonatkozik. Az egyes egészségtartományokban e kérdések maximálisan 100 ponttal pontozhatók, így az SF-36 összpontszáma is 100 lehet. Ez az ideális egészségi állapotot jelenti, melyet természetesen egészséges népesség sem ér el. Az SF-36 Magyarországon mért értékei Czimbalmos és munkatársai szerint [2] 90 és 70 között mozognak, legmagasabbak a fizikai működés (90) legalacsonyabbak az általános egészség (70) átlagai. Saját anyagunkban a szociális funkció tartományban kaptuk a legmagasabb pontszámot (65) míg a legalacsonyabbat a fizikai szerepvállalásban (27). Az összesített SF pontszám 35-nek adódott, ami alacsony életminőséget jelent (6. ábra). A vizsgáltak nem szerinti megoszlása szerint a nők életminősége csaknem minden tartományban alacsonyabb (7. ábra). Az 51 éven felüliek életminősége szintén minden tartományban rosszabb, mint a fiataloké, ami persze nem meglepő (8. ábra). 7. táblázat Az igénylők tájékoztatása az igénybe vehető pénzbeli ellátásokról A különböző betegségek közül az oszteoporózisban szenvedők életminősége a legalacsonyabb (9. ábra). IME IX. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2010. NOVEMBER 43 KLINIKUM 6. ábra Az SF-36 generikus életminőség kérdései egyes tartományainak összesített pontszáma a vizsgált személyek esetében Jelmagyarázat: FM: fizikai mükődés FSz: fizikai szerep TF: testi fájdalom AE: általános egészség VT: vitalitás SzF: szociális funkció ÉSz: érzelmi szerep ME: mentális egészség SF36_pont: összpontszám 7. ábra Férfiak és nők életminőség adatai a különböző tartományban 8. ábra Az SF-36 különböző tartományaiban mért pontszámok a különböző korú vizsgálatban 44 IME IX. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2010. NOVEMBER 9. ábra SF-36 egyes tartományaiban mért pontértékek különböző betegségekben A vizsgálati helyek közül a Nyíregyházán kezeltek életminősége minden tartományban és az összesített arányszámban is szignifikánsan alacsonyabb volt (10. ábra). Konfidencia intervallum vizsgálatot is végeztünk. Példaként az ORFI- ban és Nyíregyházán kezelt betegek SF-36 össz pontszámát mutatjuk be (11. ábra). 10. ábra SF-36 egyes tartományainak pontszámai a mintavételi helyek szerinti felbontásban 11. ábra SF-36 pontszám (és konfidenciaintervalluma) Nyíregyházán és az ORFI-ban A szignifikancia szint: p<0.0001. KLINIKUM Az SF-36 a fizikális és mentális egészségek között szignifikáns kapcsolatot találtunk (12. ábra). 12. ábra A fizikális és mentális egészség lineáris regressziója. A fizikális és mentális egészség jól korrelál a vizsgált betegségekben Nem találtunk viszont összefüggést a Beck-skála értékek és az SF-36 össz pontszám között. KÖVETKEZTETÉSEK A szerzők elsőként dolgoztak fel mozgásszervi betegek orvosi rehabilitációjával foglalkozó osztályok/részlegek beteganyagának demográfiai és szociális jellemzőit, depressziójuk mértékét Beck-skála és életminőségüket SF- 36 generikus életminőség kérdőív segítségével. A betegek több, mint 70%-a nő volt; bár tény, hogy a nők többet törődnek egészségükkel, keményebben harcolnak egészségük helyreállításáért, ezt az eredményt mégis túlzottnak tartjuk. Meglepő, hogy a kezeltek közül mindössze 7% volt 2040 év közötti, és 15,1% 40-50 közötti; 41,6%-uk 60 éven felüli volt (13. ábra). 13. ábra A különböző fekvőbeteg gyógyintézetek reumatológia rehabilitációs osztályain, illetve részlegein kezeltek kor és nem szerinti megoszlása A reumatológiai betegségek közül a derékfájás és a gyulladásos reumatológiai betegségek az 50 éven aluli korosztályt is jelentős mértékben érintik, sőt ebben az életkorban szekunder artrózis okozta fogyatékosság sem ritka. Legegyenletesebbnek a kor szerinti megoszlást Nyíregyházán találtuk. A legtöbb 60 éven felülit és a legkevesebb 20-40 év közöttit Hévízen kezelték. Ennek oka a várólista hosszúsága is lehet, így Hévízen és Nyíregyházán is. Valószínűleg jobb anyagi körülmények közt élnek, és az időskorban nincs egzisztenciális félelem. Nyilvánvaló, hogy a munkába visszaállni szándékozók nem vállalják a hosszú várólistát. A Beckskála alapján a kezeltek 30,6%-a szenvedett közepes vagy súlyos depresszióban, a hazai átlagnépesség 16,8%-os eredményével szemben [4]. Ez csaknem kétszeres, vagyis rendkívül nagy különbség akkor is, ha tudjuk, hogy a reumatoid artritiszben és krónikus derékfájásban szenvedők között a depresszió aránya magas, és tudjuk, hogy a Beck-skála önmagában nem elegendő depresszió diagnózis megállapításához, bár komoly mértékben alátámaszthatja azt. A depressziónak magas aránya gyakorlati problémára is rámutat: sem rehabilitációs szakorvos, sem reumatológus nem rendelhet kiemelt társadalombiztosítási támogatással antidepresszánsokat. E betegek jó része nem hajlandó pszichiáterhez vagy neurológushoz elmenni, s így depressziójuk miatt sokszor nem részesülnek antidepresszáns kezelésben. A legtöbb súlyos depresszióban szenvedőt Nyíregyházán találtuk, de országosan is több itt a depressziós (18,1%) mint Budapesten (16%) Veszprém (14,4%) vagy Zala megyében (15,2%). A vizsgáltak segítség-szükséglete magas. A nem megfelelő beteg felvilágosításra mutat rá, hogy az 1024 vizsgált személyből 505-en igényeltek volna tájékoztatást a megelőzésről, egészséges életvitelről, 34,6% igényelt gyógyászati segédeszközt, 24,3% pszichológiai segítséget, de csak 12,7% házi ápolást. Ezek a számok mutatják, hogy a rehabilitálandók segédeszköz ellátása, pszichológiai gondozása nem elégséges, annak dacára, hogy túlnyomórészt valószínűleg krónikus betegekről volt szó, amit segédeszköz ellátással korábban meg lehetett volna oldani. Az, hogy a betegek 66,6%-a igényelt anyagi segítséget, az alacsony családi jövedelműek mellett nem meglepő, mint ahogy az sem, hogy a legalacsonyabbak a családi jövedelmek Nyíregyházán, míg a legmagasabbak Hévízen voltak. A betegek igen magas, 43%-ban igényeltek segítséget ügyeik intézésében. Nem meglepő, hogy az orvosi rehabilitációra szorulók életminősége kevesebb mint a fele az országos átlagnak, de a 60 éven felüli egészségesek arányos átlagánál is szignifikánsan rosszabb [2]. Érdekes, hogy vizsgálatunkban is a rehabilitációra szoruló nők életminősége volt alacsonyabb, akárcsak az egészségesek között. A vizsgálati helyek között a Nyíregyházán kezeltek életminősége volt szignifikánsan a legrosszabb. A jövedelmi viszonyok, a depresszió előfordulásának magasabb százaléka mellett ez is mutatja a területnek az országoshoz képest való elmaradottságát. IME IX. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2010. NOVEMBER 45 KLINIKUM Érthető, hogy az oszteoporózisban szenvedőknek legalacsonyabb az életminőségük; ezt koruk és fogyatékosságuk valószínű foka, és multimorbiditásuk egyaránt magyarázhatja, bár nem tudjuk, hogy az oszteoporózisos betegek közül hányan szenvedtek csípőtáji illetve hányan csigolyatörést. Szignifikáns korrelációt találtunk a fizikális és mentális egészséget reprezentáló SF-36 tartományok között, de a Beck-skála és az SF-36 össz pontszám között nem. Az 51 éven felüliek életminősége vizsgálatunkban minden paraméterében alacsonyabbnak bizonyult, mint az 51 éven aluliaké, ez azonban egészségesek között is így van. TEENDÔK ÉS JAVASLATOK Eredményeink azt mutatják, hogy a reumatológiai betegségekben szenvedők és rehabilitációra szorulók szükségleteit, életminőségét tovább kell vizsgálnunk. Fontos lenne kenyérkereső munkában való részvételüket, illetve ennek lehetőségeit felmérni, hisz a munkába való visszaállás anyagi helyzetüket, önértékelésüket egyaránt javítja, depressziójukat csökkenti. A betegek felvilágosítása, oktatása hatékonyan növeli a beteg együttműködését, sőt csökkenti a fájdalmát és a szükséges fájdalomcsillapító mennyiségét. A beteg felvilágosítás, tájékoztatás módszereit a rehabilitációs team minden tagjának ismerni és alkalmaznia kell; erre a team tagokat meg kell tanítani. Az oszteoporózisban szenvedők életminőségén jelentősen javítani lehetne megfelelő törésmegelőzéssel, korai diagnózison alapuló hazai kezeléssel. Ma hazánkban a 900 000 oszteoporózisos betegből alig 100 000 részesül kezelésben. Nem meglepő, hogy a nyíregyházi betegek állapota, helyzetük a legrosszabb. A keleti országrészben főleg Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében még fokozottabban kell törekedni a szóban forgó betegségek korai felmérésén a hazai megfelelő kezelésre, mivel a kialakuló fogyatékosság megelőzhető. A szociális helyzet jelentős javítására jelenleg nincs sok lehetőség. IRODALOMJEGYZÉK [1] OEP-2007. év fekvőbeteg ellátási statisztika [2] Czimbalmos Ágnes- Nagy Zsolt- Varga Zoltán- Husztik Péter: Páciens megelégedettségi vizsgálat SF- 36 kérdőívvel, A magyarországi normálértékek meghatározása, Népegészségügy, 1999.1. szám [3] Beck, A.T., Ward, C.H., Mendelson, M.,Mock, J., &Erbaugth, J. (1961): An inventory for measuring depression, Archives of General Psychiatry, 4, 561-571 [4] Rózsa S., Szadóczky E., Füredi J.: A Beck Depresszió kérdőív változatának jellemzői a haza mintán, Psychiátria Hungarica, 2001, 16(4), 379-397. [5] Hungarostudy 2006 adatbázis A SZERZÔK BEMUTATÁSA Sallai Julianna Rozália1992-ben szerzett mentálhigiénés szakon a SOTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Mentálhigiénés osztályán másoddiplomát, 2003-ban az ELTE, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai főiskolán általános szociális munkás főiskolai diplomát, 2007-ben az ELTE Társadalomtudományi Karon szociálpolitikus egyetemi diplomát. Fő érdeklődési területe a megváltozott munka- képességű, krónikus mozgásszervi betegek reintegrációjának elősegítése. Munkahelye: Az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet ( ORFI). 2008 decemberében, befogadást nyert a SOTE Népegészségügyi tanszéken kutatási tervezete. Témája „A krónikus mozgásszervi betegek életminősége és szociális körülményei”. Témavezető konzulense: Prof. Dr. Domján Gyula tanszékvezető egyetemi tanár. A közlemény tartalma: doktori értekezésének kutatási részeredménye. Dr. Hunka Aniella diplomáját a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán (1980) szerezte. Szakvizsgái: reumatológia és fizioterápia (1992). 1985. óta az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Inté- zetben dolgozik. 1997-től módszertani, minőségbiztosítási valamint kontrolling feladatokkal foglalkozik. 2001-2002. Kontrolling Akadémiát végez, majd a Módszertani és Minőségbiztosítási Osztályon dolgozik vezető helyettesként. 46 IME IX. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2010. NOVEMBER KLINIKUM Dr. Ratkó István 1966-ban végzett az ELTE természettudományi karán. Egyetemi doktor, a matematikai tudomány kandidátusa (CsC), a Magyar Mérnökakadémia Alapító tagja. A hetvenes évek közepétől foglalkozik a ma- tematika különböző fejezeteinek orvosi és biológiai alkalmazásaival. Több mint 100 cikke jelent meg magyar és nemzetközi folyóiratokban, konferencia-kiadványokban (egyedüli szerzőként, vagy társszerzőként; magyarul, angolul, németül, franciául, oroszul és eszperantóul). Dr. Nagy Zsolt 1981-ben végzett a DOTE-n. Ezt követően belgyógyászati osztályon, majd vidéki háziorvosi körzetben dolgozott. 1991-től Budapesten a II. kerületben háziorvos. Az Országos Háziorvosi Intézet Oktatási-, Informatikai- és Kutatási Osztály vezetője az intézet megalakulásától megszűnéséig. Az SF-36 kérdőív honosításában, a hazai normák reprezentatív, országos felmérésében, a feldolgozás informatikai hátterének kialakításában és az eredmények publikálásában vesz részt. Az SF-36 nemzetközileg elismert kérdőív, mely a saját egészségi állapotról alkotott véleményt méri. Alkalmas az egészségi állapot, gyógyító beavatkozások, protokollok, illetve ellátóhelyek összehasonlítására a beteg értékelésének standardizált mérésével, elemzésével. Dr. Czimbalmos Ágnes Gyermekorvos és pszichológus Hungaroprax NC Kft. 1981-ben végzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, pszichológus diplomáját 1987-ben szerezte az ELTE-n. Gyakorló orvosként, majd a felsőoktatásban és a közigazgatásban dolgozott. 15 éve foglalkozik életminőség vizsgálatokkal. Részt vett az SF-36 magyaror- szági validálásában és több kapcsolódó kutatásban, a gyermekek és serdülők életminőségét mérő, az Európai Unió által finanszírozott KIDSCREEN kérdőív család kifejlesztésében. Az elmúlt években a daganatos betegek életminőségének vizsgálatával foglalkozott. Tagja az EORTC (Európai Szervezet a Rák Kutatásért és Gyógyításért) Életminőség munkacsoportjának és a European Journal of Cancer Care c. szaklap szerkesztő bizottságának. Dr. Héjj Gábor diplomáját a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán (1974) szerezte. Szakvizsgái: igazságügyi orvostan (1978), reumatológia és fizioterápia (1984), egészségbiztosítás (2005). 1974-től 1980-ig a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetében dolgozott, majd 1980. óta az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Inté- zetben dolgozik. 2002-től a Módszertani és Minőségbiztosítási Osztály vezetője, 2009-től mb. főigazgató-helyettes. 2004-től ÁNTSZ budapesti reumatológiai szakfelügyelői főorvos, 2005-től OSZMK országos reumatológia és fizioterápiás szakfelügyelő főorvos, a Szakmai Kollégium állandó meghívott, majd 2009-től állandó tagja. Eseti igazságügyi, orvosszakértői tevékenysége mellett 1993-tól a Generali-Providencia zRt. orvosszakértője. 2000-től a Csont és Izület Alapítvány kuratóriumának tagja. Dr. Bálint Géza a Szegedi majd a Budapesti Orvostudományi Egyetemen tanult, orvossá 1960-ban avatták, „Summa cum laude” minősítéssel. 1960 óta az ORFI-ban dolgozik reumatológusként. 1964-ben szerzett szakképesítést reumatológiából. 1971-től az OTKI Reumatológiai Tanszék megalakulásától Bozsóky Sándor professzor helyettese, együtt szervezték meg a reumatológia és fizioterápia posztgraduális oktatását. 1976-81 az ORFI Fizioterápiás Osztály vezetője. 1977-78 Glasgow-ban dolgozott ösztöndíjasként. 1978-2005 az ORFI reumatológiai osztályának osztályvezetője. 1985-ben Visiting Professzor a Hamilton-i (Kanada) McMaster University-n. 1987-ben a HIETE Főiskolai Kara Gyógytornász Szakának tanszékvezető docense, 1995-2005 főiskolai tanár, 1991-2000 az ORFI főigazgató főorvosa. 1994-ben megszervezte az Országos Osteoporosis Hálózatot. 2000 január 14-e óta a Csont és Ízület Évtizede Hazai Koordinátora. A Magyar Reumatológusok Egyesülete, a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság, a Magyar Gerincgyógyászati Társaság alapító tagja, vezetőségi tagja a Magyar Rehabilitációs Társaságnak és a Magyar Balneológiai Egyesületnek. A Reumatológiai és Fizioterápiás Szakmai Kollégium tagja, 1991-2000 elnöke. 1982-2004 tagja a Rehabilitációs Szakmai Kollégiumnak. Tagja a British Society of Rheumatology-nak, a brit Royal Society Fellow-ja (FRCP) Tiszteletbeli tagja a cseh Purkinje Társaságnak, és a Szlovák Reumatológusok Egyesületének. A Belák Sándor, Farkas Károly, Batthyány Strattman, Polgár Ferenc és a Köztársasági Elnök Arany emlékérmek tulajdonosa. Bayer és Markusovszky díjat nyert, és Kiváló Orvos kitüntetést és Miniszteri Dicséretet is kapott. 1996-ban az MTA doktora címet nyerte el. Az MTA Prevenciós Bizottságának tagja. IME IX. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2010. NOVEMBER 47
