IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Miért Janus arcú a hazai gyógyszerpolitika?

  • Cikk címe: Miért Janus arcú a hazai gyógyszerpolitika?
  • Szerzők: Sinkovits Balázs, Leitner György
  • Intézmények: GlaxoSmithKline Kft., GSK
  • Évfolyam: IX. évfolyam
  • Lapszám: 2010. / Különszám
  • Hónap: Különszám
  • Oldal: 5-9
  • Terjedelem: 5
  • Rovat: EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
  • Alrovat: IPARPOLITIKA
  • Különszám: IX./Egészség-gazdaságtani különszám
A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN IPARPOLITIKA Miért Janus arcú a hazai gyógyszerpolitika? Leitner György, Sinkovits Balázs, GlaxoSmithKline Kft. A gazdasági fejlődés motorját közgazdászok szerint leginkább a tudásigényes, nagy hozzáadott értéket előállító ágazatok képezik. A hazai kutatás-fejlesztési (K+F) kiadások azonban jelentősen elmaradnak az európai átlagtól, alig érik el a hazai össztermék 1%-át. Egyedüli kivételt a gyógyszeripar ráfordításai jelentik, melyek a teljes K+F kiadások legnagyobb hányadát teszik ki, és meghaladják az uniós országok átlagát. A gyógyszeripar ezenkívül magasan kvalifikált munkaerőt foglalkoztat, és jelentős társasági adóbevételt jelent a központi költségvetés számára. A belföldön termelő vállalatok mindezeken túl az ország exporttevékenységét is javítják. Nyugat-Európában több ország is felismerte, hogy a gazdasági fejlődés egyik letéteményese a gyógyszeripar lehet – ezek az országok változatos eszközökkel igyekeznek a vállalatok beruházásait ösztönözni. Ezzel szemben Magyarországon ellentétes tendencia bontakozott ki az utóbbi években; a szélsőségesen kedvezőtlen és gyakran kiszámíthatatlan gyógyszerpiaci szabályozási környezet elriasztja a befektetőket. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium ezt felismerve akciótervet dolgozott ki az iparág K+F tevékenységének ösztönzése érdekében. Ahhoz azonban, hogy a vállalatok jelentős beruházásokat hozzanak Magyarországra, a gyógyszerpiaci szabályozásnak is változnia kell, mivel a cégek befektetési döntéseiket komplex szempontrendszer mérlegelése mentén hozzák meg. A siker érdekében elengedhetetlen az átfogó iparági stratégia kidolgozása az összes érintett minisztérium, az egészségbiztosító és a gyógyszergyártó vállalatok bevonásával. Knowledge based industries producing great added value can be the engine of economic growth – economists say. Hungarian spending on research and development (R&D) – however – is lagging behind the European average; it hardly can reach the 1% of gross domestic product. Pharmaceutical industry’s spending is the only exception which exceeds the average of the European Union. Pharmaceutical industry offers workplace for highly qualified workers and pays significant corporate tax to the central budget. Companies operating in Hungary also contribute to the country’s export performance. Western European countries have already awoken to the fact that pharmaceutical industry can play a major role in economic growth. These countries are encouraging the companies’ investment by various measures. On the contrary, an inverse tendency has evolved in Hungary in the recent years; the extremely unfavorable and unforeseeable pharmaceutical regulation discourages investors. The Ministry for National Development and Economy elaborated an action plan to encourage the industry’s R&D activity. Although it is a very positive initiative, it should go together with change in the pharmaceutical regulation as companies take their investment decisions considering a wide range of aspects. It is inevitable to elaborate a comprehensive industrial strategy with the collaboration of all stakeholders, including relevant ministries, the health insurance fund and major pharmaceutical companies. 1. táblázat Az európai gyógyszeripari szektor teljesítményének alakulása (1990-2008) IME IX. ÉVFOLYAM EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTANI KÜLÖNSZÁM 2010. JANUÁR 5 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN IPARPOLITIKA 2. táblázat Kutatás-fejlesztési kiadások az értékesítés %-ában, 2007 BEVEZETÉS Az utóbbi évtizedek gyógyszeripari fejlesztéseinek is köszönhető, hogy az európai állampolgárok ma csaknem 30 évvel tovább élhetnek, mint egy évszázaddal ezelőtt. A halálozási ráták több betegség esetében radikálisan csökkentek, és jelentős javulás volt tapasztalható az életminőség terén is. A gyógyszeripar azonban nem csupán az egészségi állapot javításában ért el hatalmas eredményeket – a kutatás alapú gyógyszeripari szektor az egyik kulcs tényezője az európai gazdasági fejlődésnek is. Az utóbbi alig két évtized során az iparág termelési outputja megtriplázódott, míg a kutatás-fejlesztésre (K+F) fordított kiadások még ennél is nagyobb ütemben – három és félszeresükre – nőttek (lásd 1. táblázat) [1]. A kutatás-fejlesztési beruházások legnagyobb hányadát ma már a gyógyszeripar adja az európai térségben – megelőzve olyan hagyományosan tudásalapú ágazatokat, mint a szoftvergyártás, az űrkutatás vagy a gépjárműipar. Az árbevételhez viszonyított K+F beruházások mértéke pedig több mint másfélszeresen meghaladja a rangsorban második szoftver és számítógépes szolgáltatások mutatóját (lásd 2. táblázat) [1]. Az Unió lisszaboni stratégiája azt tűzte zászlajára, hogy Európa 2010-re a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává váljon. Két évvel később a barcelonai csúcson – felismerve az EU-nak az eredeti tervektől való elmaradását – ezt a stratégiát kiegészítették az úgynevezett 3%-os célkitűzéssel, mely arra ösztönzi a tagállamokat, hogy bruttó hazai termékük (GDP) nagyobb hányadát fordítsák kutatásra és fejlesztésre [2]. Jelenleg Magyarország azonban a kívánt céltól jelentősen elmarad; a K+F kiadások a hazai össztermék 1%-át is alig érik el [3]. Ezen kiadások legnagyobb hányadát a magánszféra adja (1. ábra) [4]. 6 1. ábra A hazai K+F beruházások megoszlása kutatóhelyek szerint, 2007 NEMZETKÖZI TRENDEK Európa számos országa felismerte, hogy a gazdasági fejlődés motorját az ún. tudásintenzív iparágak jelenthetik. Ezek az országok igyekeznek minél nagyobb mértékben országukba vonzani ezen iparágak képviselőit, és arra ösztönözni őket, hogy újabb és újabb beruházásokkal növeljék a nagy hozzáadott értéket teremtő tevékenységüket. A gyógyszeripar területéről az egyik leginkább követendő példa a belga modell, ahol az állam változatos eszközökkel igyekszik megteremteni a vonzó befektetői légkört. Kutatóközpontok létrehozásával serkentik a vállalatok és egyetemek együttműködését; inkubátorházak és innovációs centrumok széles választéka vonzza az országba a gyógyszeripari és biotechnológiai kutatókat. A kedvező szabályozási környezetnek köszönhetően a klinikai vizsgálatok engedélyeztetése rekord gyorsasággal történik; egy 1. fázisú vizsgálat engedélyét mindössze két hét alatt adja ki a regisztrációs hatóság. A megfelelő infrastrukturális és szabályozási környezet jelentős pénzügyi ösztönzőkkel is kiegészül; a be- IME IX. ÉVFOLYAM EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTANI KÜLÖNSZÁM 2010. JANUÁR EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN IPARPOLITIKA fektető vállalatok mind a társasági adóból, mind a kutatóként dolgozó munkaerő jövedelemadójából jelentős mentességet kapnak [5]. A kormányzat és a gyógyszergyártó cégek kapcsolatát a partneri viszony jellemzi; a gyógyszerpiacot érintő stratégiai koncepciók kidolgozásában a miniszterelnök és az érintett miniszterek rendszeres egyeztető fórumokat tartanak a legnagyobb gyógyszeripari befektetőkkel. Az eredmények önmagukért beszélnek: • legmagasabb egy főre jutó kutatás alatt lévő hatóanyagok száma a világon, • legmagasabb egy főre jutó 1. fázisú és 1.-3. vizsgálatok száma Európában, • élettudományok területén foglalkoztatottak legmagasabb aránya a világon, • a második legnagyobb gyógyszerexportőr ország a világon, • a világ 7. legnagyobb bio-gyógyszeripari K+F befektetője [5]. Hasonlóan jó példákat lehet hozni az Egyesült Királyságból vagy Franciaországból is, ahol szintén a hosszú távú stabil együttműködés megteremtésével igyekeznek a befektető vállalatokat becsalogatni. Angliában 2004-ben hozták létre az ún. UKCRC (United Kingdom Clinical Research Collaboration) rendszert, melynek feladata a gyógyszeripari kutatások felgyorsítása. A rendszer egy közös platformot hozott létre a kormányzati, akadémiai és vállalati szektor bevonásával; feladata kutatócsoportok létrehozása és támogatása [6]. A kormányzat rendkívül elkötelezett az egészségügyi kutatásokkal kapcsolatban, éves szinten 1,7 milliárd fontot fordítanak erre a célra közpénzekből [7]. Franciaországban a gyógyszeripari kutatás-fejlesztés visszaesésének elkerülése érdekében szintén rendszeres egyeztető fórumot hoztak létre a legmagasabb szinten. 2004 óta a miniszterelnök a 8 legnagyobb gyógyszercég vezetőjével egyeztet olyan stratégiai kérdésekben, mint az innováció ösztönzése, a gyógyszerpiaci szabályozás, vagy a vállalati 2. ábra Magyarország vonzereje befektetői szempontból 2006 előtt és után adózás [8]. A HAZAI GYÓGYSZERPIACI HELYZET BEFEKTETÔI SZEMPONTBÓL Gyakran hangoztatott érv, hogy a magyar gyógyszeripar hagyományai, az évszázados tapasztalat, valamint a magasan kvalifikált munkaerő megléte a gyógyszeripari befektetők számára vonzóvá teszi hazánkat. Mégis azt tapasztalhatjuk, hogy a rendszerváltás után ugyan a legtöbb nemzetközi cég létrehozta Magyarországon kereskedelmi egységét, csak nagyon kevés volt közülük, mely termelő tevékenységet is telepített az országba. Ennek oka abban rejlik, hogy a vállalatok befektetési döntéseik meghozatala során komplex szempontrendszert mérlegelnek, melynek valamennyi eleme hatással bír az adott beruházás célországának kiválasztásában. Az ösztönző befektetői környezet megléte csak egy szempont ezek közül; a vállalat ugyanúgy vizsgálja az általa előállított termék piacának helyzetét, valamint a munkaerő-piaci tendenciákat. 3. táblázat Gyógyszeripari szabályozási gyakorlat egyes uniós országokban IME IX. ÉVFOLYAM EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTANI KÜLÖNSZÁM 2010. JANUÁR 7 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN IPARPOLITIKA Magyarország 2006 előtt is sok szempontból hagyott kívánnivalót maga után e szempontok teljesülése tekintetében, azonban a 2006-ban történ radikális egészségpolitikai fordulat után a helyzet még tovább romlott. A 2. ábra ezt a folyamatot szemlélteti. A 2006-ban bevezetett gyógyszergazdaságossági törvény az Egészségbiztosító gyógyszerkasszájának várhatóan igen magas deficitjét a betegterhek növelésével és a gyógyszergyártók többlet befizetéseivel igyekezett megszüntetni. A gyógyszercégekre különböző jogcímek alapján vetettek ki különadókat (orvoslátogatói regisztrációs díj, 12%-os visszafizetés), valamint a gyógyszerkassza esetleges „túlcsorgása” esetén a többlet kiáramlás egy részét a vállalatoknak kell megfinanszírozniuk (sávos befizetés). A konkrét pénzügyi rendelkezéseken túl a szabályozási környezet is kedvezőtlenül változott; az új, innovatív termékek befogadása különböző – gyakran átláthatatlan – hatósági akadályok miatt jelentősen csúszott. A gyógyszercégeket kedvezőtlenül érintő szabályozási elemek olyan tömege került bevezetésre, amely páratlan egész Európában (3. táblázat) [9]. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a kedvezőtlen szabályozási környezet pedig nem csupán a gyógyszerpiacra gyakorol hatást, hanem a cégek befektetési döntéseire is. KITÖRÉSI LEHETÔSÉGEK Felismerve Magyarország elmaradását a kutatás-fejlesztési tevékenység területén, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium akcióterveket dolgozott ki a leginkább tudásintenzív iparágak – köztük a gyógyszeripar és biotechnológia – befektetéseinek ösztönzésére [9]. A kezdeményezés üdvözlendő, azonban tisztán kell látni, hogy a kívánt eredményeket nem lehet pusztán iparpolitikai eszközökkel elérni. A vállalatok ugyanis beruházási döntéseik során ugyanolyan súllyal mérlegelik a termékeik piacán érvényesülő szabályozást, valamint a munkaerő-piaci folyamatok alakulását. A siker eléréséhez koherens szabályozási rendszer megalkotására van szükség, melynek minden eleme ösztönzőleg hat a vállalatok befektetéseire. Kiszámítható környezetet kell teremteni, melyben a szereplők viszonyát a partnerség és bizalom jellemzi. Ehhez elengedhetetlen, hogy érdemi egyeztetések kezdődjenek az érintettek (kormányzat, egészségbiztosító, gyógyszeripar képviselői) között a hosszú távú gyógyszeripari stratégiáról és a várható szabályozási környezetről. Mint láthattuk, sok pozitív, követendő példát találhatunk erre Európában. Egy pusztán iparpolitikai eszközökkel operáló ösztönző rendszer a jelen körülmények között nem lehet sikeres, mert a gyógyszerpiaci szabályozás szélsőségesen kedvezőtlen. A befektetés ösztönzési akciótervnek legalább az alábbi elemekkel kell kiegészülnie: • a befizetési kötelezettségből adódó terhek enyhítése, • a rendkívül diszkriminatív, az orvoslátogatók után fizetett regisztrációs díj eltörlése, • az új, innovatív termékek befogadását gátló, fölösleges adminisztratív korlátok kiiktatása, • innováció-ellenes elemek, mint a biotechnológiai termékek licitrendszere, terápiás fixesítés eltörlése, • népegészségügyi programok következetes véghezvitele, konkrét akciótervek kidolgozása források elkülönítésével. A szükséges változásokhoz azonban először is gyökeres paradigmaváltásra van szükség. Első lépésben magával az egészségügyi rendszerrel kapcsolatos viszonyunkat kell rendeznünk; el kell mozdulnunk a fiskális, az egészségügyre költségközpontként tekintő szemléletmódról egy olyan megközelítésre, amely az egészségügyet az emberi erőforrásba történő befektetésnek tekinti. Az egészségpolitika mozgásterét jelenleg sajnos leginkább a konvergencia-programban megfogalmazott vállalás határozza meg, mely szerint „a Kormány célja az, hogy az Egészségbiztosítási Alap kiadásai 2006 és 2009 között a GDP arányában 0,9 százalékponttal csökkenjenek” [10]. Ez a szemléletmód pedig nem használ a gyógyszeripar felemelkedésének. IRODALOMJEGYZÉK [1] EFPIA: The pharmaceutical industry in figures. Key Data. 2009 update. European Federation of Pharmaceutical Industries and Associations, 2009. http://www.efpia.eu/content/default.asp?PageID=559& DocID=4883 [2] European Commission: European Research in Action, http://ec.europa.eu/research/leaflets/enlargement/page _54_hu.html [3] Központi Statisztikai Hivatal: Kutatás-fejlesztés 2007, http://www.nkth.gov.hu/innovaciopolitika/f-statisztikaiadatok/f-statisztikai-adatok 8 [4] Központi Statisztikai Hivatal: Kutatás-fejlesztési ráfordítások (1990-) http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_ eves/tabl3_04_02ia.html [5] Belgium the place to be for biopharmaceutical R&D and manufacturing, http://www.investinbiopharma.be/ [6] UK Clinical Research Collaboration, http://www.ukcrc.org/ [7] O’Toole, L. UKCRC Update, Chief Executive’s Message, Spring 2008. IME IX. ÉVFOLYAM EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTANI KÜLÖNSZÁM 2010. JANUÁR EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN IPARPOLITIKA http://www.ukcrc.org/PDF/UKCRC%20Spring%20Upd ate%2008.pdf [8] Lajoux C. French Pharma Connections, Worldpharmaceuticals.net http://www.worldpharmaceuticals.net/editorials/015_m arch09/WPF015_frenchpharma.pdf [9] Magyar Gyógyszeripari és Biotechnológiai Akcióterv [10] Magyarország aktualizált konvergenciaprogramja 2005-2009 A SZERZÔK BEMUTATÁSA Leitner György 1987-ben végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd az Egyesült Államokban tanult tovább: itt szerezte MBAfokozatát négy évvel később. Néhány éves, az elektronikai iparban végzett üzletfejlesztési munka után, 1992-ben került a gyógyszeriparba, 1995 óta pedig az azóta több változáson keresztül- ment GlaxoSmithKline első számú vezetője. A magyar vállalat ügyvezetői teendői mellett Leitner György felel a GSK közép-európai üzletfejlesztési tevékenységéért, tevékenyen részt vesz a vállalat európai termék és portfolió stratégiai bizottság munkájában, valamint vezeti a késői fázisú termékekkel foglalkozó központot. Gyógyszeripari funkcióin kívül igazgatósági tagja a Dimenzió Egészségpénztárnak, és kuratóriumi tagja a Transparency International civil szervezetnek és a Budapesti Fesztiválzenekarnak is. Sinkovits Balázs diplomáját 2004-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen szerezte, a szolágltatásmenedzsment főszakirány egészség-gazdaságtani speciali- zációján. 2004 és 2007 között az ESKI Technológiaértékelő Irodájánál dolgozott tudományos munkatársként. Jelenleg a GlaxoSmithKline Kft.-nél üzletfejlesztésért és vállalati kapcsolatokért felelős szakértő. Főiskolát és Egyetemet Végzett Ápolók IX. Országos Kongresszusa 2010. április 29-30. Helyszín: Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 2-4. • • • • • • • A Kongresszus témái: Az ápolás nemzeti és nemzetközi helyzete Az ápolók képzésének, oktatásának kérdései, az ápolói karrier, kompetencia kérdései Az ápoláskutatás helyzete Magyarországon és legújabb eredményei Az ápolói munkaerő utánpótlás kérdései és az ápolói szükséglet meghatározása (pályaválasztás, pályaelhagyás, migráció, HR) Vezetés az ápolásban és ápolás menedzsment Az ápolás elméletének és gyakorlatának integritása, gyakorlati kérdések és feladatok és sürgősségi ápolás Az ápolás különböző színterei: alapellátás, otthoni szakápolás, idősellátás További információ és jelentkezési lap letölthető: http://odin.de-efk.hu/ IME IX. ÉVFOLYAM EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTANI KÜLÖNSZÁM 2010. JANUÁR 9