IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Outsourcing lehetőségek, átszervezési receptek az átalakuló intézmények számára

  • Cikk címe: Outsourcing lehetőségek, átszervezési receptek az átalakuló intézmények számára
  • Szerzők: IME Szerkesztőség
  • Intézmények: IME Szerkesztőség
  • Évfolyam: X. évfolyam
  • Lapszám: 2011. / 10
  • Hónap: december
  • Oldal: 19-20
  • Terjedelem: 2
  • Rovat: MENEDZSMENT
  • Alrovat: KONFERENCIA

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő Dr. Pásztélyi Zsolt
Az egészségügyi ellátórendszer új struktúrájának kialakítása- szakmai alapok, a tervezési folyamat és nehézségei Dr. Kövi Rita , Dr. Tóth Árpád
Egészségközpontú egészségügy IME Szerkesztőség
Az első kapavágások- megkezdődött a Korányi Projekt megvalósítása Nagy András László
Komplex módszertan a kórházi gyógyszerfelhasználás szakmai-finanszírozói-kontrolling monitorizálására, ellenőrzésére Dr. Csiba Gábor, Dr. Kőrösiné Dr. Kőhegyi Andrea, Dr. Mike László
NEFMI összefogás a médiumokkalAIDS ELLENI VILÁGNAP – december 1. IME Szerkesztőség
Outsourcing lehetőségek, átszervezési receptek az átalakuló intézmények számára IME Szerkesztőség
Betegbiztonsággal kapcsolatos felmérés eredménye a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórházában Pap-Szekeres Anita, Dr. Fáy Tamásné
Új terápiás lehetôség meddôség kezelésében: Elonva® IME Szerkesztőség
A Clostridium difficile terjedésének megelőzésére szolgáló protokoll Tóth Zsuzsanna
Beszámoló a második EUROTERV –ritka betegségek konferenciárólű IME Szerkesztőség
A jelent, a jövőt szolgáló érték… Fazekas Erzsébet
A Magyar Hypertonia Társaság éves kongresszusáról jelentjük IME Szerkesztőség
A kezeletlen gyermekkori ADHD okozta társadalmi-gazdasági kockázatok típusainak, a kezeletlen betegség okozta járulékos kiadások körének elemzése Mór Zoltán, Dr. Dankó Dávid
A telemedicina szolgáltatások elterjedési lehetőségei a közeljövőben Dr. Bacskai Miklós, Köő Zsolt, Frigyesy Róbert
Melanóma kerekasztal IME Szerkesztőség
Orvos szakmai regiszterek: Mérlegelési szempontok az NJSZT Orvos-biológiai Szakosztály Workshop alalpján Nagy István, Dr. Kósa István , Merth Gabriella
Szakmai regiszterek koncepcionális kérdéseiegy HIS fejlesztô szemszögébôlHozzászólás az NJSZT OBSZ által szervezett Szakmai regiszterek Workshop-hoz Király Gyula
Innovatív információtechnológiai megoldás az otthoni és klinikai beteg ápolás szolgálatában Fehér András , Dr. Élő Gábor , Zsiros Attila
Infocommunication Research – Development Innovative IT solution in the service of home and clinical care Dr. Élő Gábor , Fehér András , Zsiros Attila
A határon átnyúló egészségügyi ellátás és sürgető aktualitásai Esztergomban Dr. Kollár Zoltán

Szerző Intézmény
Szerző: IME Szerkesztőség Intézmény: IME Szerkesztőség
MENEDZSMENT KONFERENCIABESZÁMOLÓ Outsourcing lehetőségek, átszervezési receptek az átalakuló intézmények számára Beszámoló az IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja XII. Egészségügyi Outsourcing Konferenciájáról A kiszervezés, mint menedzsment eszköz fogalma összenőtt a gazdálkodó szervezetek hatékonyság kereső tevékenységével. A hatékonyság, az egyes kapacitások felelős és a szükségleteknek megfelelő kialakítása az, amelyet a Semmelweis terv is a zászlajára tűzött, ezért a kapacitások – legyen az gyógyító vagy kiszolgáló funkció – közös kialakítása prioritás a felálló új térségi egészségszervezésben. Bár a változó jogszabályi, fenntartói környezet inkább várakozó álláspontra helyezi a szereplőket, a vezetői technika mindig is vonzotta a szakma hozzáértő közönségét. Az IME XII. Outsourcing konferenciája ezen gondolatok jegyében került megrendelésre 2011. november 9-én a Best Western Hotel Hungáriában. Az előadások sorát Babos János a Process Solutions ügyvezetője nyitotta meg, értékelve az outsourcing hazai helyzetét és lehetőségeit. Az előadás részletes tartalmát lapunk előző, novemberi számában a szerzőtől megjelent cikkben találják meg Olvasóink. Az outsourcing mindig is feltételezte a magán és a közszféra együttműködését, közös gondolkodását. A két szektor lehetséges kölcsönös szerepét, kényszerpályáit elemezte Prof .Orosz Éva az ELTE EGK oktatója. Az előadásból kiderült: az elmúlt 20 évben az egészségügy lesodródott arról a pályáról, amelyet a rendszerváltók szántak a szektornak. Erről a közfinanszírozás erodálódása, az alacsony szintű szabályozás, a politikailag motivált döntések tanúskodnak leginkább. Persze nehéz értékelni egyértelműen a változásban a magánszektor szerepét, és az előadó értékelte a lehetséges negatív és pozitív hatásokat egyaránt. Kiemelte: a nemzetközi irodalomban éppúgy kormányzati kudarcnak tekinthető a túlzott beavatkozás szolgáltatói oldalon, mint az elégtelen szabályozás, finanszírozás a központi tevékenységek oldaláról. Elementáris elvárás a szolgáltatói (piaci) és a kormányzati szektor együttműködése egy harmonikus kapcsolathoz, ismerve az előnyöket éppúgy, mint az árnyoldalakat, amelyeket elemezte az intézmények állami kézbe vétele kapcsán is. Mivel a kormányzat átlépte a Rubikont, marad a kérdés, hogyan fogjuk monitorozni az előttünk álló reformfolyamatot, amelyet a felelősség, a bizalom talaján tart kivitelezhetőnek, az innováció támogatásával. Dózsa Csaba a Miskolci egyetem oktatója a struktúraváltás kérdését tárgyaló előadása kezdetén éppen a struktúraváltás lehetséges indikátorait mutatta be a kapacitások, a betegforgalom, a finanszírozás és a humán erőforrás témái szerint osztályozva, amelyek valóban alkalmasak lehetnek a reform eredményességének bemutatására. Kiemelte a struk- túraváltás lehetséges nagyobb makro és mikro (térségi) szintű lépéseit, a résztvevők (a rendelők, városi kórházak, megyei kórházak) átalakításának irányait. Szemléletes elméleti és gyakorlati példákkal mutatta be, ezt miképpen támasztják alá méretgazdaságossági szempontok, mit láthattunk ebből az elmúlt években az egyes intézmények szintjén. Azt javasolta: a struktúra átalakításra csak alapos tervezést követően, magas szintű szabályozással, szervezetfejlesztéssel, képzéssel és infrastruktúrafejlesztéssel kerüljön sor. A térségi átszervezés egyik alapkövét jelenti a progreszszivitási szintek megállapítása és az intézményi hierarchia kialakítása. Ennek módszertanáról a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Szervezetfejlesztési Intézet (GyEMSZI) munkatársa, Dr. Kövi Rita számolt be. Kiemelte, hogy a progresszivitás nem azonos az intézményi hierarchiával: míg az előbbi az adott szakmában a tapasztalat, műszerezettség, szakember gárda szerinti felosztás, addig a másik az ellátó intézmények egymásra épülő rendszere. A progresszivitási szintek meghatározását az intézet munkatársai a szakmai kollégiumokkal együtt a szakmára jellemző tevékenységek szerint, OENO kódokkal próbálják lehatárolni, egyes esetekben ehhez társszakmák jelenléte is szempont lehet. A szakmai kollégium által leadott szempontrendszereket összevetették az OEP adatbázisával, és ez aztán magával hozhatta a meghatározások finomítását is. A munkának fontos része a minimum esetszámok meghatározása is, amelyhez felhasználták a hazai és nemzetközi adatokat egyaránt. A munka még nem ért véget, több szakmában még folynak az egyeztetések. Dr. Tótth Árpád a GYEMSZI szakértője az új intézményi struktúra tervezésének és modellezésének gyakorlati lépéseiről, tapasztalatairól és nehézségeiről számolt be. E két utóbbi előadás tartalmát részletes összefoglalóban Olvasóink megtalálják jelen lapszámunkban. A központi gyógyszerellátás kiszervezését alkalmazott információtechnológiai eszközök támogathatják. Az ezekről nyert tapasztalatokról számolt be Dr. Élő Gábor, a Széchenyi István Egyetem docense, bemutatva az INFCARE8 projekt eredményeit. A „fejlesztési mellékterméknek” is nevezhető technológia alkalmas az egyedi gyógyszertári kiszerelés mellett adott időpontban történő gyógyszerbevétel automata támogatására, evvel a bevétel időpontja rögzíthetővé válik. Túl a technológia bemutatásán, az előadó kitért a „jó kiszervezés” ismérveire is: jól leírt tevékenységfolyamat mellett tiszta, és mindkét felet előnyösen érintő szerződéses feltételek fontosságára, amelyek a biztonságos ellátást lehetővé teszik A projekt bemutatását tartalmazó cikkeket olvashatnak az IME 2011. novemberi és decemberi lapszámában. IME X. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2011. DECEMBER 19 MENEDZSMENT KONFERENCIABESZÁMOLÓ Dr. Mike László, a Hungarocare szakmai vezetője az előadását a kórházi gyógyszerelési hibák vizsgálatával kezdte, irodalmi adatokat ismertetve. A maximális nővér odafigyelés mellett is 1,4%-nál magasabb a gyógyszerelési hibák előfordulási aránya német kórházakban hagyományos gyógyszerelés esetén, amely cselekvésre ösztönzi a területen tevékenykedőket. Amennyiben a kórház a kiszervezés és egy fejlett megoldásokat nyújtó szolgáltató mellett dönt, akkor a partner a korábbi két év gyógyszerfogyasztásának vizsgálatával kezd, kialakítja az alaplistát, komplex rendszertervet készít, majd elvégzi a szükséges infrastrukturális, műszer és informatikai fejlesztéseket. Bemutatta a rendszer előnyeit, a gyógyszer útját a kórházon belül az osztályos megrendeléstől a gyógyszer bevételéig. A folyamatot a követhetőség, a transzparencia jellemzi, amely segít a tiszta betegszámla és a HBCs gyógyszertartalmának pontosításában A témával kapcsolatos publikáció olvasható jelen lapszámunkban. A konferencia hagyományainak megfelelően a megoldásszállítók is bemutatták a lehetőségeket. Dr. Szathmáry Balázs, az Oracle egészségügyi és élettudományi igazgatója a sikeres outsourcing folyamatok ismérveit mutatta be, kiemelve hogy a partner szakmailag megalapozott, bevált folyamatokkal, professzionális IT támogatással tud szolgálni, ami legtöbbször nincs meg a megrendelőnél. A megrendelőnek hatalmas kihívást jelent viszont az önállóság megőrzése, a minőség-ellenőrzés, a komplex kommunikáció és az adatvédelmi problémák kezelése. Véleménye szerint a magyar ellátórendszer még számos kiszervezési lehetőséget nem használt ki, ezért széles a lehetőségek tárháza. Ezt illusztrálandó, felsorolta a magyarországi lehetőségeket, illetve bemutatta sikeres finnországi, törökországi és angliai projektjeiket. Minden projektben jól mérhető és jelentős volt a megtakarítás. Korvin Bence a Magyar Telekom senior eHealth szakértője a PraxisPlatform megoldását mutatta be, mint a kommunikáció kiszervezésének egy lehetséges jövőbeli útját. Először a marketingkommunikáció gyökeres megváltozását szemléltette: az okostelefonok és a társadalmi média e téren való megjelenésének hatását. Ezekbe a technológiákba világszerte hatalmas forrásokat fektetnek be, és ez új típusú partneri kapcsolatok megjelenéséhez is vezetett. A PraxisPlatform az egészségügy három legfontosabb szereplőjének – 1) a betegnek, 2) az orvosnak, gyógyszerésznek és a 3) a gyógyszeripari és orvostechnikai vállalatoknak az összekapcsolására vállalkozik ezeknek az új technológiák használatával. Vállalnak betegelérést SMS-ben, e-mailben, hanghívással. A rendszer lehetővé teszi visszajelzések és statisztikák elkészítését, előnye, hogy lehet egyszerre standardizált és személyre szabott is. Alkalmas terápia- és kockázatmenedzsmentre, betegregiszterek kialakítására, E-orvoslátogatásra, továbbképzésre és klinikai vizsgálatok támogatására. Bemutatta a PraxisPlatform kampány további előnyeit, kiemelve, hogy a befektetett összeg megtérül, jelentős fedezeti javulás érhető el a gyógyszer forgalmazásában. Hodosi György, az ISH vezető szakértője a jelenleg is futó európai eHealth programok jelentőségét méltatta. Ezek a programok támogatják a betegek mobilitását, a betegadatok védelmét, a hatékonyság és költségcsökkentés lehetőségét. Az ISH is célként tűzte ki a magyar szolgáltatókat összekötő infrastruktúra kialakítását, és ebben a témában jelentős K+F beruházásokat eszközölt, és ezek a fejlesztések jelenleg is folynak. A kialakuló HISCOM rendszer egy portálon keresztül köti össze a HISCOM központot a beteggel, orvossal, intézménnyel. A közelmúltban megvalósult kistérségi rendelők nehézségeiről számolt be Bugarszki Miklós, a Rétsági Intézet ügyvezetője. Az intézmény túl a heti 200 óra járóbeteg szakellátáson, integrálta a felnőtt és gyermek háziorvosi ellátást és a védőnői tevékenységet. Nem kis kihívást jelent a gazdálkodási egyensúly elérése, annál is inkább, mert szakmánként más és más az elérhető fedezet. Míg a tüdőgyógyászat, rtg, UH, szemészet, kardiológia pozitív fedezetű, addig a bőrgyógyászat, reumatológia önfenntartó. Ezzel szemben a nőgyógyászat, belgyógyászat, ortopédia, urológia, fül-orr-gégészet, gyermekgyógyászat veszteségesen végezhető csak. Legfontosabb feladatuk a következő időre a személyzet megtartása, ösztönző rendszer kialakítása, a szakmai fejlesztés. Sokan és sokat remélünk az egészségturizmustól, amely lehetőséget adhat új outsourcing megoldások kialakítására is. Dr. Feketéné Dr. Fényi Ágnes a Nemzetgazdasági Minisztérium képviseletében a terület lehetséges fejlesztéseiről, az állam szerepéről, feladatairól számolt be. Nemzetközi kitekintést is kaphattunk a környező országok előrelépéséről a témában. Az állam a piackutatással, az igény alapú fejlesztések támogatásával, a nemzetközi tanúsítások terjesztésével, EU konform regiszterek kialakításával és egységes országmarketinggel, valamint a teljes folyamat IT támogatásával tud hozzájárulni a terület fejlesztéséhez. Meghatározták a kiajánlható eljárásokat és várják szolgáltatók, szakmai szövetségek jelentkezését. Ugyanebben a kontextusban számolt be a határon átnyúló egészségügyi ellátás lehetőségeiről Dr. Kollár Zoltán, az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház főigazgatója. A konferencia befejezéseként az aktuális HR elképzelésekről Dr. Rauch Edit, a NEFMI főosztályvezetője és Dr. Papp Magor számolt be. A témához csatlakozott Dr. Rácz Jenő, a Kórházszövetség elnöke, aki a Markusovszky program apropóján ismertette az ágazati krízishelyzetet. Munkatársunktól 20 IME X. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2011. DECEMBER