A Kormány áprilisi döntése alapján a Nemzeti Erőforrás Minisztérium négy korábbi egészségügyi háttérintézménye (Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, Országos Gyógyszerészeti Intézet, Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ) az Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet (EMKI) alapjain május elsejétől gazdasági együttműködésben folytatja tovább a tevékenységét.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ STRATÉGIA Az e-Egészségügy (e-Health) magyarországi példákon keresztüli rendszerezése Király Gyula, Hospitaly Kft. A szerző az egészségügyi ágazat specialitásait figyelembe véve újraklasszifikálja az e-Egészségügy területén működő szereplőket és a témakörben előforduló fontosabb relációkat, miközben pontosítja magát az e-Egészségügy definícióját is. A cikk a különböző kapcsolatrendszerek bemutatásán keresztül áttekintést ad e témakörben a magyarországi egészségügyi informatikai helyzetről. The author remakes the groups present in e-Health considering the specialities of the healthcare sector and the most important links of the area, while giving a clearer definition of e-Health itself. Through the description of these connections, the article also gives an overview of the healthcare IT in Hungary. Az e-Egészségügy (e-Health) fogalmi rendszeréről, klasszifikálásáról és magyarországi helyzetéről írt tavalyi cikkemet [1] követően számtalan véleményt, kiegészítést, kérdést és felvetést kaptam. Érdekes volt számomra, hogy egészen eltérő szemszögből látják a problémákat és a lehetőségeket az egészségügyben tevékenykedő szakértők és a más ágazatokban dolgozó informatikusok. A fentiek alapján vettem a bátorságot, hogy átdolgozva a korábban megjelenteket, megismételjem az e-Egészségügy rendszerezéséről szóló publikációmat, kibővítve a lehetséges fejlődési, fejlesztési irányokkal. Jó alkalmat teremt az idei soros Európai Uniós elnökségünkkel összefüggő eHealth Week 2011 budapesti rendezvénye, hogy a külföldi szakértőkkel is megvitassuk az ágazati informatika távlatait, illetve bemutassuk hazánk kevéssé ismert ez irányú eredményeit. A gazdasági válságból való kilábalás tekintetében mind az infokommunikációs technológia területe, mind az ún. egészségipar komoly lehetőségeket teremt az ország számára mind a munkahelyteremtést, mind az elmaradott térségek esélyegyenlőségének fejlesztését illetően [2]. A DEFINÍCIÓ ÉS A SZEREPLÔK KÖZÖTTI INFORMATIKAI KAPCSOLAT Az e-Egészségügy definíciójának meghatározása volt számomra a legkényesebb kérdés. Nem mindegy, hogy hol húzzuk meg a vonalat a különböző ágazatok, tudományágak és területek határainál. Nincs könnyű helyzetben senki, aki az egészségügyi ágazaton belül szeretné pozícionálni saját szakterületét, hiszen maga az egészségügy jelentése sem egzakt és pontosan körülhatárolt. Van aki a WHO által használt definíciót [3] használja (pl. a Wikipédia), van aki holisztikusan értelmezi a jelentését. Találkoztam szociológiai szemléletben történt meghatározással és vannak akik a társadalmi és kulturális különbségekből adódó, állandóan változó, többféle értelmezésben hisznek. Az infokommunikációs technológia fejlődése és az ezzel összefüggő társadalmi reakciók megpróbálják kiszélesíteni az egészségügy hagyományos struktúráját és igyekeznek feszegetni annak konzervatív kereteit [4]. A WEB 2.0-nak is nevezett, interaktív, közösségi hálózatok működése kikényszeríti az egészségügyi szolgáltatások kommunikációs stratégia váltását. Ideje szembenéznünk a kérdéssel, mert az ellátórendszerben ismert, az orvos és beteg közötti információs aszimmetria problémája gyorsan átlendül egy kezelhetetlen és értelmezhetetlen információs káoszba. Ebben a környezetben már nem csak az ember, hanem az egyre szofisztikáltabb szakértői rendszerek is megjelentek, tovább bonyolítva az amúgy is összetett szereplők közötti relációkat. A fentiek, illetve a beérkezett javaslatok alapján kissé módosítottam a szereplók körét, a korábban megfogalmazott e-Egészségügy meghatározásomat, ami így szól: Az egészségügy valamennyi valós és virtuális szereplőjét, valamint a megelőzéssel és gyógyítással összefüggő folyamatokat kiszolgáló, támogató információtechnológiai és kommunikációs módszerek, megoldások összessége. Ennek megfelelően ki kellett bővítenem az e-Egészségügy szereplőinek körét is egy további közreműködővel, az „infrastruktúra” gyűjtőszóval meghatározott résztvevővel, amiben beleérthetjük a diagnózist vagy a terápiát segítő intelligens szakértői rendszereket, a elektronikus kórlapot (EPR-Electronic Patient Record), az elektronikus receptet (e-Prescription), a közhiteles nyilvántartásokat, a hitelesítéshez használt digitális aláírást valamint a különböző diagnosztikai műszereket, automatikus mérő-, kiértékelő berendezéseket. Felidézve az egészségügyre adaptált az eBusiness klasszifikációban használt jelölésmódot, látható, hogy immár hat szereplős lett az e-Egészségügy alatt értelmezhető folyamatok kapcsolati mátrixa: • • P-patient D-doctor • • • H-hospital A-administration B-business • I-infrastructure beteg ill. állampolgár orvos ill. a gyógyításban személyesen résztvevő kórház ill. eü.szolgáltató állam ill. közfinanszírozó üzleti szereplő (beszállító, működtető) adatok, szabványok és egyéb virtuális eszközök IME X. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2011. MÁJUS 29 INFOKOMMUNIKÁCIÓ STRATÉGIA A különböző relációk, illetve elektronikus kapcsolatok száma és bonyolultsága már azt igényli, hogy táblázatba foglaljuk a lehetséges összefüggéseket és interakciókat. lyozása a gyógyszer gyártók reklám etikai kódexéhez hasonló módon, hiszen a feleslegesen felhasznált vagy lekötött erőforrások csökkentik a hatékonyságot a gyógyítás, gyógyulás területén. Csak a ténylegesen hatásosnak ítélt eszközöket és megoldásokat szabad támogatni, finanszírozni. BETEG ÉS INTÉZMÉNY (KÓRHÁZ) KÖZÖTTI KAPCSOLAT (P2H ÉS H2P) 1. ábra Az e-Egészségügy relációi A könnyebb megértés és a klasszifikálás melletti érvrendszer megvilágítása okán, a fontosabb kapcsolatokat sorba veszem és a magyarországi példákkal is illusztrálom azokat. Ahogy kerestem a különböző megoldásokat és alkalmazásokat, úgy „telt be” a tábla. Láthatóan minden és mindenki használja valamilyen formában az elektronikus kapcsolatot, információcserét. BETEG ÉS BETEG KÖZÖTTI KAPCSOLAT (P2P) Különböző önszerveződő honlapok, ahol informális keretek között cserélnek tapasztalatot a betegek, a gyógyultak és a szimpla érdeklődők. Komolyabb moderálás és validálás híján az itt szerzett információk nehezen értékelhetőek. Mivel sem az információ forrása, sem valódisága nem ellenőrizhető, ezért igen kockázatos az ilyen formában történő tájékozódás. Nem zárható ki a szándékosan téves, vagy rosszindulatú információ sem. Vannak betegszervezetek által üzemeltetett, szakmailag ellenőrzött honlapok is, ahol szakszerű útbaigazítást kaphatnak az érdekeltek, de érdemes itt is megvizsgálni, hogy nincs-e valamilyen gyógyszergyár, vagy más szállító, aki bújtatott reklámmal használja ki a kiszolgáltatott érdeklődő információhiányát. A közösségi média területein is fellelhető az egészségügy, mint téma. Például a Twitter, a Facebook, a MySpace vagy az IWIW is lehetőséget ad bárkinek, hogy állapotáról információt közöljön, ezt másokkal megossza, ezekre vélemények, megjegyzések, reakciók érkezzenek. BETEG ÉS ORVOS KÖZÖTTI KAPCSOLAT (P2D ÉS D2P) Az egészségipar erre a területre fókuszál legjobban az utóbbi időben. Itt látja a kommerciális üzleti terület a legnagyobb piacbővülési lehetőséget, itt lehet a leghatékonyabb a megfelelő fizetőképes kereslet felkutatása és meggyőzése. Igaz, hogy ehhez a kapcsolathoz az orvost is be kell vonni, de ha a marketing által „megdolgozott” beteg hisz benne és kéri orvosát, akkor az, ha a megoldás nem káros, nem lesz ellene. Ezen a területen szintén fontos az állam megfelelő szabá- 30 IME X. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2011. MÁJUS Az intézményi költségek növekedése és az egyre dráguló közlekedés, szállítás és postaköltség miatt ezen a területen tapasztalható a legnagyobb érdeklődés a kórházak, szolgáltatók szintjén. Ezen felül a magyarországi közfinanszírozás egyik specialitása a Teljesítmény Volumen Korlát (TVK) által mesterségesen korlátozott kapacitás miatt is érdekeltek lettek a szolgáltatók abban, hogy megtalálják a legolcsóbb kapcsolatot a beteggel. A betegek számára is fontos, hogy minél kevesebbet legyenek távol munkahelyükről olyan esetekben, amikor csak leletért utaznak, vagy előjegyzésben történt változás miatt feleslegesen mennek a rendelésre, kontrollra. A közvetlen elektronikus beteg előjegyzés lehetősége igazából a magánkórházakban, magán rendelőkben terjedt el, mivel itt nem a beutalási rend, hanem a szükséglet és az igény határozza meg a szolgáltatási szint menőségét. Ezen a területen megjelentek különböző üzleti szolgáltatók is, akik megfelelő megoldást teremtenek a beteg és a magánintézmény közé. Ezek a beteg irányító honlapok, illetve a szolgáltató választó portál megoldások, amelyek több komponens használatával komplex információs láncolaton keresztül oldják meg a beteg és az intézmény közötti kapcsolatot. megemlíthető, hogy újabban terjed a leletekről, vizsgálatokról történő intézményi visszajelzés küldése a beteg felé, ami az egészségügyi szolgáltatási színvonal illetve kultúra emelkedését is jelzi. BETEG ÉS ADMINISZTRÁCIÓ (ÁLLAM) KÖZÖTTI KAPCSOLAT (P2A ÉS A2P) Ezen a területen kell és lehet büszkéknek lennünk. Megfelelő tapasztalatunk és számtalan megoldásunk született, amiket bármelyik európai állam átvehetne, hasznosíthatna. Ismétlésnek tűnik, de amikor hazánk az EU soros elnöki posztját is betölti, talán jobban odafigyelnek eredményeinkre, tapasztalatainkra. Magyarországon az úgynevezett „Ügyfélkapun” (www.magyarorszag.hu) keresztül elérhető szolgáltatások keretében élvezhetjük az elektronikus ügyintézés adta kényelmet és gyorsaságot [5]. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala valamennyi ágazatban előírta a szolgáltatások fokozatosan magasabb szintre eljutó kiajánlását a lakosság felé. Ennek része az egészségügyben a saját jogviszony adatok, illetve a saját egészségügyi közfinanszírozásban igénybevett szolgáltatások, gyógyszertámogatások és pénzbeli ellátások adatainak több mint 10 évre vonatkozó elérhetősége [6]. Elmondhatjuk magunkról, hogy ezen a területen élen járunk, mivel ilyen mértékű (a közfinanszírozás dominanciája miatt INFOKOMMUNIKÁCIÓ STRATÉGIA közel teljes) transzparens betegtörténet nem nagyon érhető el más ország állampolgárai számára saját hazájukban. Kihasználatlan lehetőségként meg lehet említeni, hogy a népegészségügyi területen fontos, különböző szűrési, prevenciós programokra való felhívás, tájékoztatás, valamint az oltási behívások is megoldhatóak lennének elektronikus levelezés formájában. eleme szólítja meg az állampolgárokat kéretlenül. Szerencsére még nincs meg az a tudás ezekben a rosszindulatú rendszerekben, hogy tényleges betegeket és célzottan szólítson meg, de így is igen nagy társadalmi és anyagi kárt okoz a tudatlanokban és hiszékenyekben. BETEG ÉS AZ ÜZLETI ÉLET KÖZÖTTI KAPCSOLAT (P2B ÉS B2P) Ez az a reláció, (a szakzsargonban telemedicina) amelynek a fejlesztésére a legnagyobb energiákat érdemes fordítani a közeljövőben, hiszen a beteg utak optimalizálásban kulcsszerepet kap az ellátó orvos (háziorvos). A társadalmi és egyéni haszna is ennek az informatikai kapcsolatnak van. Sokszor az intézmények közötti kapcsolaton (H2H) belül zajló folyamat, ahol a műszaki megoldás gyakorlatilag azonos, vagy nagyon hasonló komponensekből áll. Ide érthető két orvos közötti videokonferencia segítségével végzett konzílium, a teleradiológiai eszközökkel végzett távleletezés stb. A radiológia területén ezeket az alkalmazásokat már rutinszerűen használja a magyar egészségügyi ellátó rendszer, hiszen alapvetően a lokális munkaerő vagy kompetencia hiány áthidalására nincs egyszerűbb és olcsóbb megoldás. Ez a klasszikus e-Business megoldások területe. A beteg ember ma már bármikor vehet bármit az interneten a különböző WEB áruházakban. Táplálék kiegészítők, testi és lelki egészségmegőrzéshez szükséges könyvek, berendezések, eszközök reklámjai zúdulnak ránk, illetve érkeznek elektronikus levelesládánkba. A kétirányú kapcsolat azt jelenti azonban, hogy nem csak mi keressük ezeket a termékeket, hanem a reklámokkal a terméket árusítók is megtalálnak minket. Sokszor ezek az eladók nem is valóságos, hanem virtuális kereskedők, de ezt majd az I2P kapcsolatnál fejtem ki bővebben. Ezen a területen sajnos leggyakrabban a kéretlen elektronikus reklámüzenetek tömege jut eszünkbe, amikor Viagrát, egyéb potencia növelőt, fiatalító krémet vagy vérnyomásmérőt akarnak ránk erőltetni, vagy speciális relaxáló masszázs szolgáltatást ajánlanak luxusüdülőkben, gyógyfürdőkben. El sem hinnénk, hogy mekkora ez a piac. Én még senkitől sem hallottam, hogy vett volna interneten gyógyszert, de ha nem lenne ebből árbevétele a reklámokat küldőknek, akkor már rég abbahagyták volna. Megfelelő felvilágosító kampánnyal kellene küzdeni ellene, ha már az informatikai megoldások nem elég hatékonyak. BETEG ÉS AZ INFRASTRUKTÚRA KÖZÖTTI KAPCSOLAT (P2I ÉS I2P) Értelmezés kérdése, hogy bizonyos kapcsolatok esetén az infrastrukturális elemet rendelkezésre bocsátót tekintjük a kapcsolat szereplőjének, vagy magát a virtuális megoldást, eszközt. Amíg az Ügyfélkapun keresztül elért elektronikus és automatikus szolgáltatás mögött ténylegesen ott az állam, addig egy szakértői rendszer (bárhol és bárkik is üzemeltetik azt), amit a világ számtalan szakértője hozott létre és fejleszt folyamatosan, az inkább infrastrukturális elem, mint valóságos szereplő. Azok az intelligens adatbázisok, amikhez különböző lekérdezésekkel fordulhatnak a szolgáltatók, orvosok, döntéshozók, képesek segíteni a hatékony ellátást, a megfelelő kapacitás kialakítását, az optimális beteg utak meghatározását. Erre e legmegfelelőbb hazai példa az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI) által létrehozott és üzemeltetet Internetes Magyar Egészségügyi Adattár (IMEA), amiben bárki, bármilyen információt megkaphat automatikusan, de természetesen statisztikai szintű deperszonalizált adathalmazból [7]. Ritkább ugyan és nem igazán támogatott az az irány, amikor a virtuális tér valamely ORVOS ÉS ORVOS KÖZÖTTI KAPCSOLAT (D2D) ORVOS ÉS INTÉZMÉNY (KÓRHÁZ) KÖZÖTTI KAPCSOLAT (D2H ÉS H2D) Az előzőleg tárgyalt kapcsolat intézményi keretek között létrehozott megoldása vagy konkrét gazdasági érdek megjelenését, vagy központi koordinációt igényel. A legszélesebb funkcionalitással rendelkező példa erre Magyarországon az uniós forrásból, a HEFOP 4.4 projekt keretében elkészült „Egészségügyi intézmények (kórházak, rendelőintézetek, háziorvosok, patikák, stb.) közötti Intézményközi Információrendszer” (IKIR) [8]. Több éves működése során kiderült, hogy országos kiterjesztése központi koordináció és támogatás nélkül nem várható. A tapasztalatok alapján az informatikai megoldásszállítóktól már több alternatíva született a folytatásra, de amíg nem születik központi döntés a költségmegosztás, a felelősségi kérdések, az adatvédelem és a közvetlen érdekeltség változtatásában, addig nem várható ebben a kérdésben igazi áttörés. Pedig a kidolgozott műszaki megoldások, kvázi ipari szabványként beépültek az egészségügyi informatikai szállítók termékeibe, megoldásaiba. Ez az előny szintén csak a hazai IT ipar sajátja, amit szintén megoszthatnánk az európai országokkal. ORVOS ÉS ADMINISZTRÁCIÓ (ÁLLAM) KÖZÖTTI KAPCSOLAT (D2A ÉS A2D) Az orvos (háziorvos) elektronikusan jelenti a teljesítményét a közfinanszírozást bonyolító Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, a praxis működtetése során, nap mint nap végzi a jogviszony ellenőrzést. Ezek az elektronikus megoldások időt, pénzt takarítanak meg mind az állam, mind az orvos oldalán. Ezek az adattovábbítások teremtik IME X. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2011. MÁJUS 31 INFOKOMMUNIKÁCIÓ STRATÉGIA meg a többi központi elektronikus szolgáltatás alapjait, így nagyon fontos, hogy ez a tevékenység anyagilag és erkölcsileg is meg legyen becsülve. Ezekről a jelentésekről az állam megfelelő visszajelzéseket ad (hibalisták), sőt az utóbbi időben indult a központi háziorvosi minőségi indikátor rendszer, amely különböző paraméterek alapján értékeli a munkát, bizonyos esetekben többlet finanszírozást is nyújtva a háziorvos számára. ORVOS ÉS AZ ÜZLETI ÉLET KÖZÖTTI KAPCSOLAT (D2B ÉS B2D) Ez a kapcsolatrendszer esetleges. Nem szokás még orvosi eszközt, anyagot, szolgáltatást elektronikusan rendelni egy háziorvosi praxisból. Az internetet egyébként is használó aktív orvosok vásárolnak elektronikusan, de ma még nem számottevő mértékben. Az üzleti területen, különösen a egészségügyi szoftver szállítók azonban már dominánsan távfelügyelettel, távmenedzsmenttel működtetik, támogatják a háziorvosi szoftvereket, frissítik a központi adatbázisokat. Mindkét fél számára költség- és kockázatcsökkentő tényező a távfelügyelet megléte. ORVOS ÉS AZ INFRASTRUKTÚRA KÖZÖTTI KAPCSOLAT (D2I) Abban az esetben, ha egy orvos az interneten elérhető közösségi szakértői rendszerhez fordul, vagy egy több szereplőt kiszolgáló közösségi szolgáltatást használ, akkor él ez a reláció. Ide sorolom azt az esetet is, amikor az orvos elektronikus receptet ír fel, elektronikus kórlapot készít, küld vagy fogad. Az orvos egy olyan infrastruktúrát használ, amit több szereplő tart fent, üzemeltet, valamely közös érdek vagy szükségszerűség miatt. A háziorvosnak a tranzakciók során lehet kapcsolata intézménnyel (gyógyszertárral, kórházzal), másik orvossal, beteggel, állammal (finanszírozóval), de ez a reláció nem direkt összeköttetést jelent, hanem a kapcsolat egy köztes állapotot megtestesítő infrastruktúrával jön létre, ami koordinálja, vezérli, tárolja és továbbítja a megfelelő információt térben és időben. INTÉZMÉNY (KÓRHÁZ) ÉS INTÉZMÉNY KÖZÖTTI KAPCSOLAT (H2H) Gyakorlatilag megegyezik az Orvos és Intézmény (D2H) közötti kapcsolatnál elmondottakkal, sőt a példák is azonosak az ott leírtakkal. Korábban a regionális együttműködés támogatására készültek megoldások, amit mostanában a nagytérségi illetve a megyei kapacitás- és munkamegosztás hatékonyságának növelésére hívnak segítségül. A közös tulajdonos, vagy az azonos fenntartó érdeke, hogy erőforrásait, lehetőségeit optimálisan hasznosítsa. A racionalitás megfelelő talaj az informatikai megoldások térnyerése szempontjából, és a megoldásoknak teljesen mindegy, hogy mekkora a területi kooperáció és hogy milyen az ezt képviselő gazdasági társaság formája. 32 IME X. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2011. MÁJUS INTÉZMÉNY (KÓRHÁZ) ÉS ADMINISZTRÁCIÓ (ÁLLAM) KÖZÖTTI KAPCSOLAT (H2A ÉS A2H) Ez az a másik terület, amelynél nem szégyellem a tavaly leírtakat megismételni. „Itt, ezen a terepen évtizedes hagyományaink vannak. A teljesítményfinanszírozás bevezetése óta elektronikusan jelentenek az intézmények az egyetlen közfinanszírozónak (OEP illetve GYÓGYINFOK). Korán kialakult az egységes elektronikus rekordok halmaza, ezeket valamennyi szoftverfejlesztő cég ismeri és használja. Erre épül a finanszírozás, ezen keresztül konvertálnak betegtörténetet a különböző intézményi medikai rendszerek és az Irányított Betegellátási Rendszer működtetéseinek évei alatt is erre épült a betegéletút követés. Az internet megjelenésével ezek a jelentések klasszikus H2A alkalmazássá váltak. Ebbe a kategóriába tartozik a gyógyszertárakkal való elektronikus elszámolás, a valamennyi egészségügyi szolgáltatót érintő jogviszony ellenőrzés is [9]. A legkorszerűbb megoldást szintén itt találjuk. A közgyógyellátást kiszolgáló Virtuális Elektronikus Pénztárca azzal, hogy teljes lefedettséggel (valamennyi gyógyszertár, valamennyi közgyógyellátott beteg) működik több éve, mintául szolgálhat (Best Practice) az EU országai számára. Egyébként elmondhatjuk, hogy ezen a H2A területen gyakorlatilag 100%-os a penetráció Magyarországon, de igen keveset teszünk azért, hogy erre büszkék legyünk.” A kapcsolat iránya ezeken a területeken többnyire kétirányú, interaktív. A fejlesztések eredményeként többnyire mindkét oldalon intelligens rendszerek kommunikálnak egymással, de a működtető szereplő egyértelműsége miatt ide sorolom ezeket a relációkat. INTÉZMÉNY (KÓRHÁZ) ÉS AZ ÜZLETI ÉLET KÖZÖTTI KAPCSOLAT (H2B ÉS B2H) Az egészségügyi intézmények beszerzési területein egyre inkább teret nyernek az elektronikus megoldások. Sok szállító tart fent WEB áruházat, egyre terjed az elektronikus árverés lehetősége is. A közbeszerzés területén évek óta lehetőség van (verseny újraindítással, vagy anélkül) a legkedvezőbb árú termékek megvásárlására. Az üzleti élet igyekszik alkalmazkodni az ágazat sajátosságaihoz, de áttörés ezen a területen a szigorú gazdálkodási szabályok miatt még nem igazán történt meg. Az intézmények tekintetében a realizálható logisztikai előnyök még nincsenek arányban a likviditási nehézségek okozta problémákkal. Talán csak a gyógyszertárak és a gyógyszer nagykereskedések tekintetében beszélhetünk rendszerszerű és nagymértékű használatról. Mivel mindkét fél profitorientált, hamar kialakult az elektronikus üzleti kultúra, attól függetlenül, hogy ezt gyakorlatilag a nagykereskedők kényszerítették rá a kiskereskedői hálózatra. INFOKOMMUNIKÁCIÓ STRATÉGIA INTÉZMÉNY (KÓRHÁZ) ÉS AZ INFRASTRUKTÚRA KÖZÖTTI KAPCSOLAT (H2I), AZ ADMINISZTRÁCIÓ (ÁLLAM) ÉS AZ INFRASTRUKTÚRA KÖZÖTTI KAPCSOLAT (A2I) ILLETVE AZ ÜZLETI ÉLET ÉS AZ INFRASTRUKTÚRA KÖZÖTTI KAPCSOLAT (B2I) A WEB 2.0 kínálta lehetőségek, a világban és hazánkban elérhető számtalan egészségügyi szakértői rendszer, link-, kép és video megosztó oldalak, fórumok, blogok, tudás- és ismerettárak, közösségi oldalak mellett az állam is gondoskodik arról, hogy megfelelő tudástár álljon az ágazat rendelkezésére. A legújabb projekt Magyarországon ebben a témában a ún. „Katéter-Mónika”[10] elnevezésű projekt, ami egy egészségügyi kapacitáselemző és tervező program. Ez a rendszer többek között alkalmas arra is, hogy az adatok rendszerezése révén nyert információkat digitális térképen ábrázolva támogassa az allokációs hatékonyság szempontjából kedvező alternatívák kiválasztását. Használhatja ezt a tudásbázist bármelyik egészségügyi intézmény, az állami döntéshozók megfelelő szervei és az egészségiparban érdekelt üzleti szereplő is. ADMINISZTRÁCIÓ (ÁLLAM) ÉS ADMINISZTRÁCIÓ KÖZÖTTI KAPCSOLAT (A2A) Az állam példamutató módon igyekszik az elektronikus ügyintézés minél szélesebb körben való használatára és elterjesztésére. A hivatali kapu, az egyablakos ügyintézés kikényszerítette a kormányzati szervek és hivatalok közötti elektronikus adatcserét. Az elektronikus kormányzati gerinchálózat (EKG) évek óta rendelkezésre áll, a központi közigazgatás szerveinek kötelező az ezen keresztül történő kommunikáció. Napjainkban még erőteljesebb centralizáció figyelhető meg ezen a téren. A megyei kormányhivatalokba történő funkcionális összevonás hatékonyabbá teszi az erőforrások felhasználását, gyorsíthatja az ügyintézést és csökkentheti a redundanciát, valamint az ügyintézési időt. ADMINISZTRÁCIÓ (ÁLLAM) ÉS ÜZLETI ÉLET KÖZÖTTI KAPCSOLAT (A2B ÉS B2A) ÉS ÜZLETI ÉLET ÉS ÜZLETI ÉLET KÖZÖTTI KAPCSOLAT (B2B) Ezek a területek az egészségügyi ágazattól függetlenül is működő kapcsolatok. Az állammal való elektronikus viszonyrendszeren belül a cégalapítás, az adóbevallások a különböző munkaügyi és társadalombiztosítási jelentések nem ágazat specifikusak. Az üzleti szereplők pedig régóta és egyre bővülő volumenben használják az elektronikus beszerzést, logisztikai szolgáltatáskövetést, információ megosztást, pénzügyi elszámolást (e-Számla, e-Banking stb.) INFRASTRUKTÚRA ÉS AZ INFRASTRUKTÚRA KÖZÖTTI KAPCSOLAT (I2I) Talán ez a legkevésbé bemutatható és elképzelhető kapcsolati forma, pedig a fejlődés ebbe az irányba halad. Egyre intelligensebb szakértői rendszereket alkotunk, amelyek egyre összetettebb feladatokat végeznek emberi beavatkozás nélkül. Már ma is csak felügyeljük, monitorozzuk, validáljuk a tranzakciókat, de eljön az idő, amikor ezek a rendszerek önálló döntéseket hoznak. A mai egészségügyben is vannak folyamatirányító rendszerek, amelyek egyes berendezések által mért paraméterek alapján egy másik berendezésben paramétereket változtatnak, alkalmanként emberi hibás döntéseket korrigálnak. A közelmúltban ismertetett közhiteles központi ágazati nyilvántartás kialakításának koncepciójában megtalálható egy úgynevezett „központi validátor és adatelosztó” komponens, ami különböző intézményi törzsadat rendszerek közötti koordinációt végez [11]. Remélem, hogy az e-Egészségügy (e-Health) fenti klasszifikációja, valamint ez a rövid és koránt sem teljes áttekintés megfelelő rendszerezettséggel mutatja be az egészségügyi informatika hazai eredményeit mind a magyarországi szakemberek, mind az most ide látogató külföldi érdeklődők számára. Kérek mindenkit, hogy tekintse cikkemet vitaalapnak, várom a hozzászólásokat, kiegészítéseket, véleményeket és a módosító javaslatokat. Reménykedem abban, hogy a közelgő IX. Országos Egészségügyi Infokommunikációs Konferencia és az eHealth Week 2011 budapesti rendezvénye segíti mind az ágazatot, mind az egészségügyi informatikában dolgozókat a műszakilag megfelelő, pénzügyileg megvalósítható, orvosi szempontból releváns e-Egészségügyi koncepciók, megoldások kidolgozásában. IRODALOMJEGYZÉK [1] Király Gyula, Az e-Egészségügy (e-Health) helyzete Magyarországon, 2010., IME IX. évfolyam 2. szám [2] Dr. Kincses Gyula, Az egészségipar társadalmi és nemzetgazdasági jelentősége, 2010., IME IX. évfolyam 5. szám [3] WHO, Constitution of the World Health Organization, Geneva, 1946. [4] Magyar Telemedicina és E-health Egyesület, Távegészségügyi Szolgáltatási Lánc – az egészségügy modernizációjának új modellje [Online] 2010. június 3. [Hivatkozva: 2011. 05 05.] http://www.ehealth.hu/publikacio/taveg eszsegugyi-szolgaltatasi-lanc-az-egeszsegugy-moderni zaciojanak-uj-modellje IME X. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2011. MÁJUS 33 INFOKOMMUNIKÁCIÓ STRATÉGIA [5] Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációs Államtitkárság. Összefoglaló a közigazgatási informatika terén végzett tevékenységekről és eredményekről (2009. szeptemberig bezárólag). [Online] 2009. 09 18. [Hivatkozva: 2010. 02 24.] http://www.ekk.gov.hu/hu/ekk/tevekenysegek/koziginf_ beszamolo2009szept.pdf [6] TAJ-nyilvántartással összefüggő szolgáltatások. [Online] OEP, 2006. 04 03. [Hivatkozva: 2010. 02 24.] http://www.magyarorszag.hu/allampolgar/szolgaltatasok/ taj.html [7] Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, Internetes Magyar Egészségügyi Adattár, [Online] [Hivatkozva: 2011. 04 28.] http://hawk.eski.hu/IMEA/index.html [8] Struktúrális Alapok Programiroda, A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 4.3 és 4.4. intézkedései előrehaladásának bemutatása. 2008. [9] Király Gyula, Az OEP on-line jogviszonyellenőrzés rendszeréhez történő intézményi hozzáférés a gyakorlatban. [Online] 2007. 03 26. [Hivatkozva: 2010. 02 24.] http://www.oep.hu/pls/portal/url/ITEM/2CAA0DDFE59CD 1DEE040A8C0CB323841 [10] Kormányportál, Lépések az intelligens egészségügy irányába – eHealth Week 2011 [Online] 2011. április 12. [Hivatkozva: 2011. 05 05.] http://akadalymentes.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras miniszterium/egeszsegugyert-felelos-allamtitkarsag/ hirek/lepesek-az-intelligens-egeszsegugy-iranyabaehealth-week-2011 [11] Somogyi László, Az Egészségügyi Ágazati Informatikafeladatainak, tevékenységeinek részletező bemutatása, 2011. március 29. [Hivatkozva: 2011.04.28.] www.emki.minosegfejlesztes.hu/site/conf/upload/ 609_1.pdf A SZERZÔ BEMUTATÁSA Király Gyula 1985-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Közlekedésmérnöki szakán. Első munkahelyén a MÁV Számítástechnikai Üzemben operációkutató tudományos segédmunkatárs. 1988ban megalakította a TESZT Számítástechnikai Kisszövetkezetet, amelyben volt egyetemi társaival szoftverfejlesztéssel foglalkozott. 1990 és 1992 között a Micronetwork Systems (Budapest) Kft. kereskedelmi igazgató-helyettese. 1992-től a MAIN Csoport cégeiben folytatta társaival az informatikai fejlesztéseket 2002-ig. 1996-tól 2004-ig a Győri Széchenyi István Főiskola Egészségügyi Informatika szakán Egészségügyi rendszerek tervezését oktatta külső óra- adóként. 2001-től a mai napig a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ Egészségügyi Informatika kurzusvezetője és Szervezeti döntéshozatali módszerek gyakorlati oktatója. 2003-ban okleveles közlekedési menedzser gazdasági mérnöki másoddiplomát szerzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Manager Gazdasági Mérnöki szakán. 2002 decemberétől 2007 áprilisáig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Informatikai- és Nyilvántartási főigazgató-helyettese. 2007-ben végzett okleveles egészségügyi szakmenedzserként a Semmelweis Egyetemen. 2007-től ismét a MAIN Csoport cégeiben (MAIN Kft., MAIN-CAR Kft., Hospitaly Kft.) tevékenykedik. 2007-től az IME szerkesztőségének tagja, infokommunikációs rovatvezető. Közlemény A Kormány áprilisi döntése alapján a Nemzeti Erőforrás Minisztérium négy korábbi egészségügyi háttérintézménye (Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, Országos Gyógyszerészeti Intézet, Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ) az Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet (EMKI) alapjain május elsejétől gazdasági együttműködésben folytatja tovább a tevékenységét. Az újonnan megalakuló Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) létrejöttével Dr. Réthelyi Miklós Nemzeti Erőforrás Miniszter visszavonta a beolvadó intézmények főigazgatóinak vezetői megbízását, tekintettel az átalakításra. Dr. Török Krisztina, a GYEMSZI főigazgatója a következő hetekben folyamatosan megbízza a szakterületeket felügyelő főigazgató helyetteseit. Elsőként Dr. Kőszeginé Dr. Szalai Hildát, az Országos Gyógyszerészeti Intézet korábbi szakmai főigazgató-helyettesét kérte fel GYEMSZI Országos Gyógyszerészeti Intézet Főigazgatóságának megbízott főigazgató-helyettesi tisztségére, ezzel biztosítva az OGYI esetében a szakmai jogfolytonosságot és a működés biztonságát. 2011. május 6. 34 IME X. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2011. MÁJUS
