IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Magyarországi Infarktus Regiszter Program Tapasztalatok – első eredmények

  • Cikk címe: Magyarországi Infarktus Regiszter Program Tapasztalatok – első eredmények
  • Szerzők: Sinka Lászlóné Adamik Erika, Dr. Ofner Péter, Prof. Dr. Jánosi András
  • Intézmények: Állami Egészségügyi Ellátó Központ Budapest, Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet
  • Évfolyam: X. évfolyam
  • Lapszám: 2011. / 7
  • Hónap: szeptember
  • Oldal: 36-40
  • Terjedelem: 5
  • Rovat: EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
  • Alrovat: NÉPEGÉSZSÉGÜGY

Absztrakt:

A szerzők ismertetik a 2010. január 1-én megkezdett Infarktus Regiszter Vizsgálat módszertanát és első eredményeit. A vizsgálat célja standardizált kritériumok alkalmazásával a miokardiális infarktus epidemiológiai adatainak megismerése. A vizsgálat „pilot” területe a főváros öt kerülete és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. A program indulásától 2011. július 1-ig 5056 beteg adatait rögzítették. A szerzők megállapítják, hogy az internet alapú regiszter program kivitelezhető, működtetésé- vel a betegellátás valós adatai megismerhetők és alkalmas minőségbiztosítási eszköz. A szerzők országos infarktus regiszter bevezetését javasolják, hasonlóan azon országokhoz, ahol költség-hatékony egészségügyi rendszert működtetnek.

Angol absztrakt:

Authors present the methodology and first data of Hungarian Myocardial Infarction Register. The aim of the study is to collect epidemiological data on myocardial infarction using standardized diagnostic criteria with predefined electronic data record forms. The pilot area consists of 5 districts of the capital and SzabolcsSzatmár-Bereg County. From the 1st of January 2010 until the 1st of July 2011 data of 5056 patients were registered. The authors conclude that a web based registry system is feasible and important to have reliable data on patients care and it is a necessary quality control tool. Authors propose to start a nationwide myocardial infarction register similar to other countries which run a cost-effective health care system.

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntô Dr. Varga Imre
Az egészség jó befektetés Dr. Lantos Zoltán
Mire szerveződik, azaz milyen kockázatokat fed le a kötelező egészségbiztosítás? -Szempontok az újragondoláshoz, 1. rész Dr. Kincses Gyula
Közlemény Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság
Állásfoglalás - A „Menedzsment és Egészséggazdaságtan” Tagozat és Tanács állásfoglalása a Semmelweis Terv 2011. május 11-i változatáról Dr. Sinkó Eszter, Dr. Jóna Gabriella
Újabb másfél milliárd a betegellátás színvonalának emelésére,várólisták csökkentésére IME Szerkesztőség
Egységes terápiás szemlélet az onko-hematológiában A vérképzôszervi daganatok eredményesebb gyógyításáért Fazekas Erzsébet
Kevesebb cukor és só = több egészség IME Szerkesztőség
Befolyásoló életesemények?Az onkológiai betegek pszichoszociális támogatásáról egy kutatás tükrében Dr. Kegye Adrienne, Dr. Pálfi Zoltán
Szélesebb alkalmazási kör az áttétes emlôrák terápiájában IME Szerkesztőség
Az MRSA és terjedés elleni védelem ismerete a szegedi egészségügyi ellátó rendszerben Banga Béla Erik
A betegbiztonságot szolgálják az orvostechnikai eszközökrevonatkozó új szabályok IME Szerkesztőség
A család szerepe az óvodáskorú gyermekek táplálkozási szokásainak kialakításában Dr. Beke Szilvia
A család szerepe az óvodáskorú gyermekek táplálkozási szokásainak kialakításában Dr. Beke Szilvia, Szalai Ilona
Beszámoló az V. Országos Egészség-gazdaságtani Konferenciáról I. rész IME Szerkesztőség
Magyarországi Infarktus Regiszter Program Tapasztalatok – első eredmények Sinka Lászlóné Adamik Erika, Dr. Ofner Péter, Prof. Dr. Jánosi András
Access to biological treatment in Poland and in the world –the role of Health Technology Assessment Biológiai terápiákhoz való hozzáférés Lengyelországban és a világon – az egészségügyi technológiaértékelés szerepe Prof. Dr. Karina Jahnz-Rozyk
A Transcranialis Doppler klinikai alkalmazásai, az embólia-detektálás jelentősége Borók Józsefné, Dr. Kovács Katalin Réka, Dr. Molnár Sándor
Limfóma Világnap 2011. szeptember 15. IME Szerkesztőség
Klinikai döntéstámogató rendszerek és a telemedicina Dr. Bilicki Vilmos, Szűcs Vilmos, Végh Ádám
Új vezetô a Medicina 2000 Szövetség élén Dr. Pásztélyi Zsolt a helyét keresô járóbeteg-szakellátásról Boromisza Piroska

Szerző Intézmény
Szerző: Sinka Lászlóné Adamik Erika Intézmény: Állami Egészségügyi Ellátó Központ Budapest
Szerző: Dr. Ofner Péter Intézmény: Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet
Szerző: Prof. Dr. Jánosi András Intézmény: Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet

[1] Gyárfás I, Jánosi A, Ofner P. Infarctus Regiszter 40 év távlatából. Orv Hetil 2011;162:793-796.
[2] Tuomilehto J, Kuulasmaa K, for the MONICA Project. WHO Monica Project assessing CHD mortality and morbidity. International Journal of Epidemiology 1989;18:S38-S45.
[3] Thygesen K, Alpert JS, White H. Universal definition of myocardial infarction. J Am Coll Cardiol 2007;50:2173-2195.
[4] Task Force for Diagnosis and Treatment of Non-STSegment Elevation Acute Coronary Syndromes of
European Society of Cardiology, Bassand JP, Hamm C, Ardissino D, Boersma E, Budaj A et al. Guidelines for the diagnosis and treatment of non-ST-segment elevation acute coronary syndromes. Eur Heart J 2007;28:1598-1660.
[5] Kushner FG, Hand M, Smith SC, Jr., és mtsai: 2009 Focused Updates: ACC/AHA Guidelines for the Management of Patients With ST-Elevation Myocardial Infarction (Updating the 2004 Guideline and 2007 Focused Update) and ACC/AHA/SCAI Guidelines on Percutaneous Coronary Intervention (Updating the 2005 Guideline and 2007 Focused Update): A Report of the American College of Cardiology Foundation/ American Heart Association Task Force on Practice Guidelines. Circulation 2009;120(22):2271-2306.
[6] Task FM, Van de Werf F, Bax J, és mtsai: Management of acute myocardial infarction in patients presenting with persistent ST-segment elevation. European Heart Journal 2008;29(23):2909-2945.
[7] Thygesen K, Alpert JS, White H, on behalf of th Joint ESC/ACC/AHA/WHF Task Force for the Redefinition of Myocardial Infarction. Universal definition of Myocardial Infarction. Journal American College of Cardiology 2007;50:(2173):2195.
[8] Becker D, Szabó Gy, Gellér L, és mtsai. ST elevációval járó akut myocardialis infarctus primer percutan coronaria intervencióval történő ellátása. Orv Hetil 2004;145:619-623.
[9] Ischemic Heart Disease Registers, Regional Office for Europe. WHO, Copenhagen 1971 ed. 1971.
[10] Pedoe HT. Uses of coronary heart attack registers. British Heart Journal 1978;40:510-515.
[11] Heer T, Schiele R, Schneider S, és mtsai. Gender differences in acute myocardial infarction in the era of reperfusion (the MITRA registry). Amer Journal of Cardiol 2002;89:511-517.
[12] Pohjola S, Siltanen P, Romo M. Five-year survival of 728 patients after myocardial infarction. A community study. Br Heart J 1980;43:176-183.
[13] Pérez G, Pena A, Sala J, és mtsai. Acute myocardial infarction case fatality, incidence and mortality rates in a population registry in Gerona, Spain, 1990-1992. International Journal of Epidemiology 1998;27:599-604.
[14] Sim DS, Jeong MH, Kang JC. Current management of acute myocardial infarction: experience from the Korea Acute Myocardial Registry. J Cardiol 2010;56:1-7.
[15] Gibson CM. NRMI and current treatment patterns for ST-elevation myocardial infarction. America Heart Journal 2004;148:S29-S33.
[16] Rumana N, Kita Y, Murakami Y, és mtsai. Seasonal pattern of incidence and case fatality of acute myocardial infarction in a Japanese population (from the Takashima AMI Registry, 1988-2003. Am J Cardiol 2008;102:1307-1311.
[17] Rosengren A, Spetz CL, Köster M, és mtsai. Sex differences in survival after myocardial infarction in Sweden. Data from the Swedish National Acute Myocardial Infarction register. Eur Heart J 2001;22:314-322.
[18] Dörler J, Alber HF, Altenberger J, és mtsai. Primary percutanous intervention of ST-elevation myocardial infarction in Austria:Results from the Austria acute PCI registry 2005-2007. Wien Klin Wochenschr 2010;122:220-228.
[19] Jemberg T, Attembring M, Hambraeus K, és mtsai. The Swedish Web-system for enchancement and development of evidence-based care in heart disease evaluated according to recommended therapies. Heart 2010;96:1617-1621.
[20] Widimsky P, Wijns W, Fajedet J, és mtsai. Reperfusion therapy for ST elevation acute myocardial infarction in Europe:description of the current situation in 30 countries. Eur Heart J 2010;31:943-957.
[21] Andersen K, Jóhannesdóttis B, Kristjánsson J, és mtsa. Decreasing case fatality in myocardial infarction is explained by improves medical treatment. Acta Cardiol 2011;66:39-45.
[22] Orvosi Hetilap 2011;152:1278-1283

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN NÉPEGÉSZSÉGÜGY Magyarországi Infarktus Regiszter Program Tapasztalatok – első eredmények Dr. Jánosi András, Dr. Ofner Péter, Sinka Lászlóné Adamik Erika Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet A szerzők ismertetik a 2010. január 1-én megkezdett Infarktus Regiszter Vizsgálat módszertanát és első eredményeit. A vizsgálat célja standardizált kritériumok alkalmazásával a miokardiális infarktus epidemiológiai adatainak megismerése. A vizsgálat „pilot” területe a főváros öt kerülete és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. A program indulásától 2011. július 1-ig 5056 beteg adatait rögzítették. A szerzők megállapítják, hogy az internet alapú regiszter program kivitelezhető, működtetésével a betegellátás valós adatai megismerhetők és alkalmas minőségbiztosítási eszköz. A szerzők országos infarktus regiszter bevezetését javasolják, hasonlóan azon országokhoz, ahol költség-hatékony egészségügyi rendszert működtetnek. Authors present the methodology and first data of Hungarian Myocardial Infarction Register. The aim of the study is to collect epidemiological data on myocardial infarction using standardized diagnostic criteria with predefined electronic data record forms. The pilot area consists of 5 districts of the capital and SzabolcsSzatmár-Bereg County. From the 1st of January 2010 until the 1st of July 2011 data of 5056 patients were registered. The authors conclude that a web based registry system is feasible and important to have reliable data on patients care and it is a necessary quality control tool. Authors propose to start a nationwide myocardial infarction register similar to other countries which run a cost-effective health care system. A világ legtöbb országában az egészségügyi költségek folyamatosan növekednek, ennek mértéke legtöbbször jelentősen meghaladja a GDP növekedési ütemét. Az Egyesült Államokban jelenleg a GDP 18%-át fordítják az egészségügyre, amely nemzetközi méretekben is kiemelkedő arány, jelentősen meghaladja a nyugat-európai ráfordítást. Számos egészségügyi mutató tekintetében ugyanakkor az USA csak a nyugat európai átlagot éri el (egészségben eltöltött évek száma, születéskor várható élettartam). Általánosságban is elmondható, hogy az egészségügyi kiadások a fejlett országokban folyamatosan nőnek, azonban a társadalom egészségi állapotában bekövetkező változások ezzel nem haladnak párhuzamosan. A probléma egyértelmű magyarázata nem ismert, de egy sor ország adatainak elemzése arra utal, hogy az eredményességben jelentős szerepe van annak, hogy mérik-e a különböző költséges beavatko- 36 IME X. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2011. SZEPTEMBER zások hatékonyságát, rendelkeznek-e olyan információkkal, amelyek felhasználása révén folyamatosan alakíthatók a kezelési protokollok, finanszírozási döntések. A ráfordítás és az eredményesség közötti eltérés vizsgálata során jutottak el az elemzők az Érték Alapú Egészségügy („Value Based Health Care”) koncepciójához is, amelynek lényege, hogy az eredmény és a költség együttesen kerül értékelésre, ahol az eredmény természetesen a beteg állapota (él, meghalt, újabb beavatkozás vált szükségessé, meggyógyult és munkaképes, gyógyult de nem munkaképes, stb.). Nemzetközi – elsősorban Svédországban szerzett – tapasztalatok azt igazolják, hogy ilyen feladatra a különböző betegségregiszterek alkalmasak. A regiszterek annál használhatóbbak, minél nagyobb számú beteg adatait rögzítik, ill. kívánatos, hogy az adott betegségben szenvedők jelentős része az adatbázisban képviselve legyen. A betegségregiszterek története az 1800-as évekre nyúlik vissza, amikor Svédországban a bábák az általuk segített szülések legfontosabb adatait rögzítették, és ezen adatok értékelése lehetővé tette, hogy az orvosok a szülésznők tevékenységét megítéljék, (A szülésznők adatai vezettek Semmelweis zseniális felfedezéséhez is.) Az első nemzetközi, standardizált diagnosztikus kritériumokat alkalmazó betegségregisztert több évtizeddel ezelőtt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezte a miokardiális infarktus ellátási jellemzőinek megismerése céljából. Magyarország résztvevője volt a több országban végzett vizsgálatnak. A program befejezésének 40 éves évfordulója kapcsán ismét összefoglaltuk és közöltük [1] a múlt század hetvenes éveinek elején megismert magyarországi adatokat, részben a célból hogy ezen módszerre ráirányítsuk a figyelmet. Az 1980-as évek elején ugyancsak a WHO kezdeményezésére kezdődött el a MONICA program (Multinational Monitoring of Trends and Determinant in Cardiovascular Disease), amely 26 ország, 39 centrumában 10 éves időtávon vizsgálta a koszorúér és a cerebrovaszkuláris betegségek valamint a rizikó faktorok előfordulását, az egészségügyi ellátás változásának irányát [2]. Magyar centrum ez utóbbi vizsgálatban nem vett részt. A szívinfarktussal kapcsolatban epidemiológiai módszereket alkalmazó, prospektív vizsgálat az elmúlt évtizedekben hazánkban nem történt, annak ellenére, hogy mind a diagnózis, mind a kezelés terén lényeges változásoknak lehettünk tanúi. A miokardiális infarktus diagnosztikus kritériumai átdolgozásra kerültek [3], egymást követően új ajánlások jelentek meg a betegek optimális ellátási módjára vonatkozóan [4,5,6]. Jelenleg – az EKG változás alapján – két, különböző ellátási módot igénylő miokardiális infarktust külön- EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN NÉPEGÉSZSÉGÜGY böztetünk meg. Az ST elevációval járó miokardiális infarktus (STEMI) esetén a katéteres revaszkularizáció bizonyult az optimális kezelési stratégiának, míg az ST elevációval nem járó infarktus (NSTEMI) optimális ellátási módját a rizikóbecslés alapján határozzuk meg. A jelenleg érvényes és használt Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) ezt a megkülönböztetést még nem tartalmazza, így a finanszírozási adatok nem alkalmasak ezen fontos betegség ellátási formájának megismerésére. Mindezen körülmények tették indokolttá, hogy kidolgozzuk és elindítsuk az Infarktus Regiszter Vizsgálatot, „pilot” jelleggel, a módszer alkalmazhatóságának vizsgálata céljából. Jelen összeállításunkban a program módszertanát, a működés során szerzett tapasztalatokat és az infarktus ellátással kapcsolatos néhány adatot ismertetjük. MÓDSZEREK Az IRPV program Budapest 5 kerületében és Szabolcs Szatmár Bereg megyében kezdődött el. Budapest 5 kerületének (II., III., IX., X., XVII. kerületek) 431 998 főt számláló lakosságában teljes körűen vizsgáljuk a miokardiális infarktus előfordulását, ennek során nyilvántartásba vesszük a kórházban heveny miokardiális infarktus diagnózissal (BNO: I21, I22, I23) kezelt, ill. a prehospitalis időszakban meghalt betegeket. A prehospitális időszakban meghalt betegek közül azok kerültek be a nyilvántartásba, akiknél halálokként „hirtelen halál”-t vagy „heveny miokardiális infarktus”-t jelöltek meg, ill. a boncolás heveny szívizom elhalást igazolt. Az 565 326 lakosú Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4 kórházában (Nyíregyháza, Kisvárda, Mátészalka, Fehérgyarmat) kórházi regisztereket működtetünk. Ezen a területen nem kutatjuk fel a prehospitális eseteket, de – a beleegyezési nyilatkozat birtokában – törekszünk a késői kórlefolyásra vonatkozó adatok beszerzésére. A konszenzus alapján összeállított adatlap 69 kérdést tartalmaz, magába foglalja az anamnézis legfontosabb adatait, a panaszok kezdetének illetve a kórházba érkezésnek az időpontját, a kórházi ellátás formáját, a szívkatéterezés adatait, az esetlegesen fellépő szövődményeket, ill. a kórházi elbocsájtáskor javasolt gyógyszeres kezelést. A kórházi diagnózis mellett az epidemiológiai diagnózist is rögzítjük. Az epidemiológiai diagnózis a nemzetközi szakértő bizottság által javasolt – standardizált kritériumokon alapuló – kórisme [7]. A programban részt vevő centrumok on-line rögzítik az adatokat. Az adatlap kitöltése 4-5 percet vesz igénybe. A rögzített adatokat folyamatosan ellenőrizzük. A rendszeresen előforduló hibák megelőzése érdekében olyan automatikus ellenőrzési funkciókkal bővítettük a programot, amelyek megakadályozzák a logikailag helytelen adatok rögzítését, illetve figyelmeztetnek a hiányzó adatok pótlásának szükségességére. Az adatlapok ellenőrzéséhez hatékony támogatást nyújtanak a regiszterben kialakított „adatlap-státuszok”, amelyek tükrözik azt, hogy az egyes adatlapok ellenőrzési folyamata hol tart. A státuszoknak köszönhetően a kontroll tevékenység lépései minden egyes adatlap esetében jól követhetőek. Az adatok első rögzítésekor az adatlap státusza „aktív”- ként jelenik meg a rendszerben. Ez a státusz a kontrollt követően módosításra kerül, az adatlapokkal kapcsolatos további teendők függvényében. Az ellenőrzés során – amennyiben szükséges – visszaküldjük az adatlapot az adatrögzítőhöz. Ezt az adatlap „javítandó” státusza jelzi. Ebben az esetben megjegyzés is kapcsolódik az adatlaphoz, melyben részletesen leírjuk, hogy milyen adat javítása vagy pótlása szükséges. A javítást követően az adatrögzítő az adatlap megjelölését „javítva” státuszra állítja át, majd a kontroller elvégzi az ismételt ellenőrzést. Abban az esetben, ha az adatlappal kapcsolatban már egyéb észrevétel nincs, az adatlap „ellenőrizve” vagy „lezárt” státuszba kerül. Természetesen minden fentebb leírt tevékenység online módon történik. Néhány alkalommal előfordult, hogy az ellenőrzés kapcsán kérdésesnek tartott, extrém adatok valósnak bizonyultak, a betegekhez kapcsolódó egyedi sajátosságok miatt. A program lehetőséget biztosít arra is, hogy az ilyen szokatlan adatok magyarázata megjelenjen a rendszerben a kérdéses adatlaphoz rendelten. Amennyiben az egyedi eset jelentősen befolyásolja a statisztikát, mód van arra, hogy az adott adatlap ne kerüljön bele az automatikusan számított statisztikai adatokba. Ennek beállítása a programban megfelelő jogosultság birtokában, kellő indok alapján lehetséges. A kórházban kezelt és az adatkezeléshez hozzájáruló betegek esetén vizsgáljuk az 1 éves kórlefolyást, utánvizsgálat elvégzésével, telefonos megkereséssel, ill. az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott adatok felhasználásával. Az adatvédelmi szabályok betartása érdekében az Adatvédelmi Ombudsman állásfoglalását kértük, ennek birtokában és az állásfoglalásban leírtaknak megfelelően adatokat kapunk az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól, az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézetétől és a Központi Statisztikai Hivataltól. A programot a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, mint a tárcaszintű kutatási téma gazdája koordinálja. Az adatgyűjtés 2010. január 1-én kezdődött el. A programot 12 klinika/kórház részvételével kezdtük el, azzal a szándékkal, hogy a „pilot” periódus lezárása után javaslatot tegyünk egy országos rendszer elindítására. A működés során további 18 centrum csatlakozott a programhoz. A 2011. május 20-án adatokat szolgáltató centrumok felsorolását és az együttműködő Kollégák neveit egy korábbi közleményünkben ismertettük [22]. A Regiszter működési területén – az adatszolgáltatási párhuzamosságok elkerülése érdekében – először az Országos Szakfelügyelői és Módszertani Központ, majd az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete által végzett adatgyűjtést az illetékesek megszüntették. Jelen tanulmányunkban ismertetjük a program során szerzett tapasztalatainkat, a regisztrált betegek diagnózis szerinti megoszlását, és néhány adattal szemléltetjük a program fontosságát. A programot az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT kutatási szám: 487/2009) valamint az MSD, az AstraZeneca Magyarország Kft, a Servier Hungaria Kft., a TEVA és az EGIS támogatja. IME X. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2011. SZEPTEMBER 37 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN NÉPEGÉSZSÉGÜGY EREDMÉNYEK A programban részt vevő kórházak száma és területi eloszlása A programot 12 intézetben kezdtük el, az együttműködő centrumok száma jelenleg 30. A programban részt vevő kórházak földrajzi eloszlását az 1. ábrán mutatjuk be. 1. ábra Az infarktus Regiszter Vizsgálatban részt vevő centrumok (2011.07.01) A regisztrált betegek száma, diagnózis szerinti megoszlása Az Infarktus Regiszter adatbázisában 2010. január 1. és 2011. július 1. között 5056 beteg adatait rögzítettük. A regisztrált esetek számának növekedését a 2. ábrán mutatjuk be. A betegek 52,9%-ánál (2672 beteg) ST elevációs miokardiális infarktus (STEMI), 41,7%-nál (2106 beteg) nem ST elevációs miokardiális infarktus (NSTEMI), 3 % esetén instabil angina pectoris volt a kiíró kórházi diagnózis, míg a betegek 2,4%-ánál egyéb betegség igazolódott, illetve a kórházi diagnózist az adatlapon nem jelölték. 2. ábra A regisztrált esetek számának növekedése A klinikai és epidemiológiai diagnózis egyezése A STEMI klinikai diagnózis esetén a betegek 98%-ánál, az NSTEMI klinikai diagnózis esetén betegek 96%-ánál az epidemiológiai diagnózis és a klinikai diagnózis megegyezett. A STEMI esetén a betegek 2%-ánál, ill. NSTEMI esetén a betegek 4%-ánál az infarktus klinikai diagnózisa nem 38 IME X. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2011. SZEPTEMBER felelt meg a standardizált kritériumok alapján megállapított epidemiológiai diagnózisnak. Az adatszolgáltatás ellenőrzése A feldolgozásban szereplő 5056 beteg közel felénél (48,8%) az alapvizsgálati lapot ellenőriztük és lezártuk. Az adatbázisban jelenleg az ellenőrzésre váró adatlapok aránya 22,1%. A részleteket illetően utalunk a 3. ábrára. Az első 600 adatlap ellenőrzése során javítandó adatot találtunk a regisztrált betegek 74%-ánál. A javítást igénylő adatlapok száma a későbbiekben folyamatosan csökkent, a csökkenés mértéke arányos volt a centrum által regisztrált betegek számával. 3. ábra Az adatlapok ellenőrzésének helyzete Az infarktusos betegek életkor és nem szerinti megoszlása A STEMI diagnózissal regisztrált betegek 60,1%-a, NSTEMI esetén 61,6% volt férfi. STEMI diagnózis esetén az átlagos életkor 63,3+/-14,2 év volt. Az NSTEMI miatt kezelt betegek idősebbek voltak, mint a STEMI miatt kezelt betegcsoport: átlagos életkoruk 68,3+/- 13,4 év volt. Mindkét diagnózis esetén a nők átlagos életkora magasabb volt, mint a férfiaké. A STEMI diagnózissal kezelt betegek ellátási helye A 2672 STEMI miatt kezelt beteg 86%-a (2300 beteg) szívkatéteres centrumban került ellátásra. A centrumba került betegek 56,6%-a közvetlenül – más kórház érintése nélkül – került a definitív ellátó helyre. Szívkatéteres intervencióra 2035 betegnél (a centrumba került betegek 88,5%ában) került sor. A kórházi elbocsájtáskor javasolt gyógyszerek A másodlagos prevenció szempontjából fontos gyógyszerek alkalmazása a kórházi ellátás egyik minőségi mutatója. Az 1. táblázatban mutatjuk be ezen gyógyszerek alkalmazásának gyakoriságát. Adataink igazolják, hogy – az ajánlásoknak megfelelően – az ellátást végző intézetekben a szekunder prevenció tekintetében szóba jövő gyógyszereket a betegek túlnyomó többségénél alkalmazták. 1. táblázat A másodlagos prevenció szempontjából fontos gyógyszeres kezelés alkalmazásának gyakorisága 5056 infarktusos betegben EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN NÉPEGÉSZSÉGÜGY Kórlefolyás, kórházi halálozás A NSTEMI diagnózissal kezelt betegek 3%-ánál, a STEMI miatt kezelt betegek 1%-ánál sürgős szívsebészeti beavatkozás volt szükséges. A kórházi halálozás mind a STEMI, mind az NSTEMI infarktusok esetén 5% volt. MEGBESZÉLÉS Évtizedek óta tudjuk, hogy a miokardiális infarktus természetrajzát csak speciális regiszterek adataiból ismerhetjük meg [9,10]. A standardizált módszereket alkalmazó infarktus regiszterek működéséről szinte minden országból olvashatók adatok [11,12,13,14,15,16]. A regiszterek egy része csak egy régió adatait vizsgálja, optimális esetben azonban az egész lakosságra kiterjedő nemzeti regiszter működik [17]. Ausztriában a primer perkután intervenciók eredményességének mérésére hoztak létre internet alapú regisztert, amely az STEMI miatt végzett katéteres intervenciók adatait gyűjti [18]. Svédországban az elmúlt évben SWEDEHART néven [19] egységes, internet alapú, rendszerbe integrálták a már korábban is működő nemzeti regisztereket (akut koronária szindróma, koronarográfiával vizsgált, szívműtéttel kezelt betegek). A fenti közlések igazolják, hogy az iszkémiás szívbetegek ellátásában a regiszterek működtetése kiemelt jelentőségű. Jelen tanulmányunkban az Infarktus Regiszter Pilóta Vizsgálat felépítését és első eredményeit ismertetjük. A 2010. január 1-én indult vizsgálat 3 éves előkészítés után kezdődött el, ezen idő alatt széleskörű egyeztetést folytattunk a szakmai szervezetekkel, az egészségügyi ellátásban szereplő intézetekkel, az Adatvédelmi Ombudsman Hivatalával. A program fontossá- gát és elfogadottságát igazolja, hogy a 12 kardiológiai ellátó helyen megkezdett vizsgálat jelenleg 30 centrumban folyik. Az adatbázisban szereplő ST elevációs infarktus miatt kezelt betegek nagy többsége szívkatéteres centrumba került, köszönhetően a heveny szívinfarktus szervezett ellátási rendszerének, amely 2003-ban Budapesten bevezetésre került [8]. A primer percutan intervenciók aránya nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő [20]. Vizsgáltuk a kórházi kezelés során alkalmazott – a szekunder prevenció szempontjából fontos – gyógyszeres kezelést. Ez az adat az ellátás egyik minőségi paraméterének tekinthető [21]. Vizsgálatunk szerint adataink megfelelnek a legjobb nemzetközi eredményeknek. A „pilot study” jellegéből következik, hogy vizsgálatunk adatai nem jellemzik az országos helyzetet, erre csak egy nemzeti – minden ellátó helyet magába foglaló – regiszter lenne alkalmas. Vizsgálatunk értéke, hogy epidemiológiai módszereket alkalmazó nagy esetszámú, több ellátó helyről származó adatokat tudtunk prospektív módon gyűjteni. A rögzített adatok folyamatos ellenőrzése a minőségbiztosítás szempontjából jelentős. A lehetőségek bővülése esetén tervezzük a forrásdokumentumok (kórlapok, szívkatéteres jegyzőkönyvek) 5-10%-os véletlenszerűen kiválasztott mintáján az ellenőrzés kiterjesztését. A szívinfarktus ellátásával kapcsolatosan ilyen jellegű vizsgálat Magyarországon az elmúlt évtizedekben nem történt. Vizsgálatunk igazolja, hogy az Infarktus Regiszter módszertani szempontból kivihető, működése során népegészségügyi szempontból fontos, gyakorlati jelentőségű adatok ismerhetők meg. A program országos kiterjesztését, az adatszolgáltatás finanszírozásban történő elismerését fontosnak tartjuk és javasoljuk. IRODALOMJEGYZÉK [1] Gyárfás I, Jánosi A, Ofner P. Infarctus Regiszter 40 év távlatából. Orv Hetil 2011;162:793-796. [2] Tuomilehto J, Kuulasmaa K, for the MONICA Project. WHO Monica Project assessing CHD mortality and morbidity. International Journal of Epidemiology 1989;18:S38-S45. [3] Thygesen K, Alpert JS, White H. Universal definition of myocardial infarction. J Am Coll Cardiol 2007;50:21732195. [4] Task Force for Diagnosis and Treatment of Non-STSegment Elevation Acute Coronary Syndromes of European Society of Cardiology, Bassand JP, Hamm C, Ardissino D, Boersma E, Budaj A et al. Guidelines for the diagnosis and treatment of non-ST-segment elevation acute coronary syndromes. Eur Heart J 2007;28:1598-1660. [5] Kushner FG, Hand M, Smith SC, Jr., és mtsai: 2009 Focused Updates: ACC/AHA Guidelines for the Management of Patients With ST-Elevation Myocardial Infarction (Updating the 2004 Guideline and 2007 Focused Update) and ACC/AHA/SCAI Guidelines on Percutaneous Coronary Intervention (Updating the 2005 Guideline and 2007 Focused Update): A Report of the American College of Cardiology Foundation/ American Heart Association Task Force on Practice Guidelines. Circulation 2009;120(22):2271-2306. [6] Task FM, Van de Werf F, Bax J, és mtsai: Management of acute myocardial infarction in patients presenting with persistent ST-segment elevation. European Heart Journal 2008;29(23):2909-2945. [7] Thygesen K, Alpert JS, White H, on behalf of th Joint ESC/ACC/AHA/WHF Task Force for the Redefinition of Myocardial Infarction. Universal definition of Myocardial Infarction. Journal American College of Cardiology 2007;50:(2173):2195. [8] Becker D, Szabó Gy, Gellér L, és mtsai. ST elevációval járó akut myocardialis infarctus primer percutan coronaria intervencióval történő ellátása. Orv Hetil 2004;145:619-623. IME X. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2011. SZEPTEMBER 39 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN NÉPEGÉSZSÉGÜGY [9] Ischemic Heart Disease Registers, Regional Office for Europe. WHO, Copenhagen 1971 ed. 1971. [10] Pedoe HT. Uses of coronary heart attack registers. British Heart Journal 1978;40:510-515. [11] Heer T, Schiele R, Schneider S, és mtsai. Gender differences in acute myocardial infarction in the era of reperfusion (the MITRA registry). Amer Journal of Cardiol 2002;89:511-517. [12] Pohjola S, Siltanen P, Romo M. Five-year survival of 728 patients after myocardial infarction. A community study. Br Heart J 1980;43:176-183. [13] Pérez G, Pena A, Sala J, és mtsai. Acute myocardial infarction case fatality, incidence and mortality rates in a population registry in Gerona, Spain, 1990-1992. International Journal of Epidemiology 1998;27:599-604. [14] Sim DS, Jeong MH, Kang JC. Current management of acute myocardial infarction: experience from the Korea Acute Myocardial Registry. J Cardiol 2010;56:1-7. [15] Gibson CM. NRMI and current treatment patterns for ST-elevation myocardial infarction. America Heart Journal 2004;148:S29-S33. [16] Rumana N, Kita Y, Murakami Y, és mtsai. Seasonal pattern of incidence and case fatality of acute myocardial infarction in a Japanese population (from the Takashima AMI Registry, 1988-2003. Am J Cardiol 2008;102:1307-1311. [17] Rosengren A, Spetz CL, Köster M, és mtsai. Sex differences in survival after myocardial infarction in Sweden. Data from the Swedish National Acute Myocardial Infarction register. Eur Heart J 2001;22:314-322. [18] Dörler J, Alber HF, Altenberger J, és mtsai. Primary percutanous intervention of ST-elevation myocardial infarction in Austria:Results from the Austria acute PCI registry 2005-2007. Wien Klin Wochenschr 2010;122:220-228. [19] Jemberg T, Attembring M, Hambraeus K, és mtsai. The Swedish Web-system for enchancement and development of evidence-based care in heart disease evaluated according to recommended therapies. Heart 2010;96:1617-1621. [20] Widimsky P, Wijns W, Fajedet J, és mtsai. Reperfusion therapy for ST elevation acute myocardial infarction in Europe:description of the current situation in 30 countries. Eur Heart J 2010;31:943-957. [21] Andersen K, Jóhannesdóttis B, Kristjánsson J, és mtsa. Decreasing case fatality in myocardial infarction is explained by improves medical treatment. Acta Cardiol 2011;66:39-45. [22] Orvosi Hetilap 2011;152:1278-1283 A SZERZÔK BEMUTATÁSA 40 Prof. Dr. Jánosi András az Infarctus Regiszter Program szakmai vezetője. Belgyógyász és kardiológus szakorvos. 1972-89 között az Országos Kardiológiai Intézetben dolgozott, majd 19892010 között a Főváros Önkormányzat Szent János Kórháza III. Belgyógyászat – Kardiológiai Osztály osztályvezető főorvosa. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen habilitált és címzetes egyetemi tanári címet kapott. Tudományos minősítései: az orvostudomány kandidátusa (1979), az MTA doktora (1989). Dr. Ofner Péter a Semmelweis Orvostudományi Egyetem elvégzése után az Országos Kardiológiai Intézet munkatársa lett. Belgyógyászatból és kardiológiából szakorvosi képesítést szerzett. 1985-87 között a kanadai St. John Memorial University meghívott előadó- ja, a WHO EKG referencia laboratóriumának vezetője és tagja a kanadai Health and Welfare tanácsadó testületének. 2004 óta a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója. Tudományos tevékenységének főbb területei: kardiovaszkuláris epidemiológia, intervenciós kardiológia, klinikai farmakológia. Sinka Lászlóné Adamik Erika az Infarctus Regiszter Program vezető kontrolleri feladatait látja el. 2001-ben diplomás ápolói, 2003-ban egészségügyi szakmenedzseri diplomát, 2009ben vezető auditori képesítést szerzett. Főállásban a Szent János Kórházban dolgozik, ahol 19932005 között a III. Belgyógyászat-Kardiológiai Osztályon dolgozott, 2005 óta pedig a kórház Minőségirányítási Osztályának osztályvezető helyettese. A Hartman Ápolói Díj pályázaton 2004-ben II. helyezést ért el. IME X. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2011. SZEPTEMBER