A gyógyszerkiadások elmúlt évtizedben tapasztalt dinamikus növekedésének következtében Európa szerte különböző eljárások születtek a biztosítók részéről a közkiadások korlátozására. A gyógyszerár-támogatási rendszerek költséghatékonyabbá tétele közvetett vagy akár közvetlen módon is befolyásolja az adott piac árszínvonalát, így az árképzési stratégiát meghatározó keresleti elemek kiegészülnek a szabályozói környezet jellegzetességeivel is. Az elemzés során arra keressük a választ, hogy az egyes finanszírozás-technikai megoldások és az adott piaci sajátosságok milyen hatással vannak az előre definiált termékkör átlag árszínvonalára. A modell eredménye alapján elmondható, hogy szignifikáns kapcsolat mutatható ki egyes gyógyszerár-szabályozói eszközök és az árszint között.
Angol absztrakt:
Due to the dynamic increase of pharmaceutical expenditure in the last decade different cost-containment methods has been introduced by the European public insurance companies. The cost-effective drug reimbursement system might influence the price level either in a direct or an indirect way, so the pricing strategy should be based on demand drivers and on factors of the regulatory environment as well. The goal of this analysis was to identify the effect of certain reimbursement solutions and local market characteristic on average price level of the predefined submarket. The model’s results show that a significant relationship can be detected between the average price level and some cost containment methods.
[1] J. Espin and J. Rovira: Analysis of differences and commonalities in pricing and reimbursement systems in Europe. A study funded by DG Enterprise and Industry of the European Commission, June 2007.
[2] OECD Health Policy Studies: Pharmaceutical Pricing Policies in a Global Market, OECD, 2008.
[3] OECD Health Data, OECD, 2010.
[4] S. Vogler et al.: Pharmaceutical Pricing and Reimbursement Information (PPRI) Report, 2008. Elérhető online: http://ppri.oebig.at
[5] S. Vogler et al.: Rational use of medicines in Europe, ÖBIG, 2010.
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS Kiadáscsökkentő gyógyszerár-szabályozói eszközök nemzetközi vizsgálata Komáromi Tamás, Ligeti Imre, Püspöki Mihály, Dr. Harnos Andrea Healthware Tanácsadó Kft. A gyógyszerkiadások elmúlt évtizedben tapasztalt dinamikus növekedésének következtében Európa szerte különböző eljárások születtek a biztosítók részéről a közkiadások korlátozására. A gyógyszerár-támogatási rendszerek költséghatékonyabbá tétele közvetett vagy akár közvetlen módon is befolyásolja az adott piac árszínvonalát, így az árképzési stratégiát meghatározó keresleti elemek kiegészülnek a szabályozói környezet jellegzetességeivel is. Az elemzés során arra keressük a választ, hogy az egyes finanszírozás-technikai megoldások és az adott piaci sajátosságok milyen hatással vannak az előre definiált termékkör átlag árszínvonalára. A modell eredménye alapján elmondható, hogy szignifikáns kapcsolat mutatható ki egyes gyógyszerár-szabályozói eszközök és az árszint között. Due to the dynamic increase of pharmaceutical expenditure in the last decade different cost-containment methods has been introduced by the European public insurance companies. The cost-effective drug reimbursement system might influence the price level either in a direct or an indirect way, so the pricing strategy should be based on demand drivers and on factors of the regulatory environment as well. The goal of this analysis was to identify the effect of certain reimbursement solutions and local market characteristic on average price level of the predefined submarket. The model’s results show that a significant relationship can be detected between the average price level and some cost containment methods. AZ ELEMZÉS HÁTTERE ÉS CÉLKITÛZÉSE A gyógyszerkiadások elmúlt évtizedben tapasztalt dinamikus növekedésének következtében Európa szerte különböző eljárások születtek a biztosítók részéről a közkiadások korlátozására. A gyógyszerár-támogatási rendszerek költséghatékonyabbá tétele közvetett vagy akár közvetlen módon is befolyásolja az adott piac árszínvonalát, így az árképzési stratégiát meghatározó keresleti elemek kiegészülnek a szabályozói környezet jellegzetességeivel is. A publikusan elérhető európai gyógyszerár adatokat áttekintve könnyen belátható, hogy az azonos terápiás területhez tartozó készítmények átlagos árszínvonala között jelentős eltérések mutatkoznak az egyes európai országok tekintetében. Elemzésünk során általában véve arra kerestük a választ, hogy mi magyarázhatja ezt az eltérést, konkrétabban azt vizsgáltuk, hogy az egyes finanszírozás-technikai megoldások és az adott piaci sajátosságok milyen hatással vannak egy általunk előre definiált termékkör átlag árszínvonalára. A vizsgálat során külön figyelmet szenteltünk arra, hogy az elemzésbe vont országok körében alkalmazzák-e a külső referencia árazási rendszer eszközét. A MODELLEZÉSI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA Az eltérés okait vizsgáló statisztikai elemzést kiszolgáló modellezési környezet kialakításának első lépéseként egy széleskörű, hivatalos forrásokra támaszkodó nemzetközi gyógyszerár-adatbázis kiépítésére vállalkoztunk, amely az országonként eltérő adatbázis-struktúrák standardizálásával lehetővé tette a mind szélesebb adathozzáférést és a számítások elvégzésére alkalmas adatstruktúra kialakítását. A forrásfeltárási munka eredményeképpen 28 európai ország gyógyszerár adatait gyűjtöttük össze és rendeztük adatbázisba. Az adatgyűjtést követően nagy hangsúlyt fektettünk az adatbázis standardizálására, hogy a rendelkezésre álló árinformációk mindinkább összehasonlíthatóak, így a modellezés számára is megfelelőek legyenek. Az adattisztítás többek között kiterjedt az országonként hiányzó adatok feltöltésére, kiegészítésére, a hatáserősség és DDD egységes formátumra hozatalára, valamint a termelői ár adekvát számítására, ahol ez az árkategória nem volt elérhető a nyers adatforrásban. Mindemellett a számításokat megelőzően egységesen euróra váltottuk át az összes árinformációt, az adott ország nemzeti valutájának éves átlagos euró árfolyamának középértékét véve alapul. Mind az adatbázis kiépítése mind a statisztikai modellezés során támaszkodtunk a nemzetközi gyógyszerárakkal foglalkozó szakirodalomban olvasható, illetve a nagy ívű nemzetközi projektekben (PPRI, PHIS, EUROMEDSTAT) felhalmozott tapasztalatokra és javaslatokra. MÓDSZERTAN A modellezést kiszolgáló adatbázis struktúra kialakítását követően meghatároztuk a lineáris kevert modell bemeneti paramétereit és a vizsgált adatok körét. A modellezés során figyelmet szenteltünk a változók közötti interakciók vizsgálatára is, ami a szignifikáns változók kiválasztásában nyújtott segítséget. A statisztikai modell lefuttatására az R-programkörnyezetet használtuk. A magyarázó változók definiálása során törekedtünk arra, hogy a modellbe kerüljenek makrogazdasági (reál GDP, egy főre eső gyógyszerforgalom), egészségügyi (mortalitás, SDR), piaci jellegzetességet tükröző (originális vs. generi- IME X. ÉVFOLYAM EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTANI KÜLÖNSZÁM 2011. JANUÁR 11 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS 1. ábra Gyógyszerár- és támogatás szabályozó eszközök Európa egyes államaiban kus) változók is a gyógyszerár-szabályozó eszközöket takaró (külső és belső referenciaárazás, generikus helyettesítés, vényfelírási útmutatás és monitorozás, felírási keret) ismérvek mellett. Az egyes magyarázó változók közül kiemelten kezeltük a nemzetközi referenciaárazást, amely hazánkban egyelőre csak az originális készítmények befogadási eljárása során kerül alkalmazásra szélesebb körben, illetve a már támogatott készítmények esetén hazai alkalmazására a törvényi előírás ellenére még ugyan nem került sor, aktualitását azonban továbbra sem vesztette el. Az egyes szabályozói eszközök változói ún. dummy (0-nem, 1-igen) változóként kerültek a modellbe (1. ábra). A vizsgálatba 17 hatóanyagcsoport termékeit vontuk be három jelentős krónikus népbetegséghez tartozó terápiás területről (A02BC, C09AA, C10AA). A modellezésbe a patikai forgalomban kapható termékek kerültek be. Az árszint meghatározásánál a hatóanyag és ország szerinti átlagos árszintre, azaz a hatáserősség szerinti átlagok átlagára esett a választásunk. Az így kiszámított átlagos árak mértékegysége egységesen euró/mg, ahol az átváltáshoz használt árfolyam a nemzeti gyógyszer-árlista publikálását megelőző egy éves átlagos ECB középárfolyam volt. az összefüggés abban az esetben is, ahol valamilyen gyártói befizetés van életben. Ez azt mutatja, hogy a gyártói visszafizetések valamilyen módon visszahathatnak az árakra és ahol van ilyen kötelezettség, ott magasabbak is az árak átlagosan. A negatív hatások közül a vényfelírás monitorozása és a generikus helyettesítés alkalmazása mutat önmagában értékelhető hatást. Azaz – logikusan és elvárható módon -, ahol bevezették a vényfelírás monitorozását, illetve érvényben van a generikus helyettesítés lehetősége, azokban az országokban a megfigyelt gyógyszerkörben átlagosan alacsonyabb árszínvonallal szembesülhetünk (3. ábra). A külső referencia-árazás hatása a főhatáson keresztül nem, de interakciókon keresztül egyértelműen kimutatható, s természetesen negatív irányú, azaz árleszorító hatású. A modell eredményei szerint azt mondhatjuk, hogy a vizsgált piacokon a külső referencia-árazás hatása az originális/generikus változóval való interakción keresztül, illetve a gyártói befizetés változó interakcióján keresztül mutatható ki. Egyfelől azt kaptuk, hogy az originális piacokon érvényesül jobban a külső re- EREDMÉNYEK A vizsgálatba vont hatóanyagkörben is jelentős az árak szóródása, ahogy arra előzetesen számítottunk is. A végső tisztított modellünkben az árszintet leginkább meghatározó változó a piac originális volta, valamint a gyártói befizetések jelenléte, a negatív hatások közül kiemelkednek a külső referencia-árazás interakciói (2. ábra). Ezek közül talán az első a legkevésbé meglepő, hiszen ahogy az el is várható, ahol az adott hatóanyag piaca még originálisnak minősül, ott alapvetően magasabb az árszint, mint ahol már a generikus szereplők is jelen vannak. Pozitív 12 2. ábra A lineáris kevert modell eredménytáblája IME X. ÉVFOLYAM EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTANI KÜLÖNSZÁM 2011. JANUÁR EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS 3. ábra A külső referencia-árazás interakciói ferencia-árazás árletörő hatása, másfelől azokban az országokban, ahol létezik gyártói befizetési kötelezettség. KONKLÚZIÓ ÉS TOVÁBBLÉPÉSI LEHETÔSÉGEK Végső modellünkhöz többszöri iteratív folyamattal jutottunk el, amely során kihagytuk, vagy interakciókon keresztül összevonva hagytuk benn azokat a változókat, amelyek nem voltak szignifikánsak, illetve magyarázó erejük csekélynek mutatkozott. Összességében elmondható, hogy szignifikáns kapcsolat mutatható ki az egyes magyarázó változók és az árszint között, természetesen maga a modell, de a modellezés alapjául szolgáló bemeneti adatok is tovább bővíthetők, javíthatók. Már az elemzésben megalkotott modell esetén is igaz, hogy az együtthatók irányát plauzibilis magyarázattal alá lehet támasztani, ahogy azt meg is kíséreltük röviden levezetni. Mindemellett kihangsúlyoznánk, hogy a szűkítő modellfeltevések következtében az árszintre kifejtett hatások ordinális jellemzőit érdemes megfontolni. A szabályozói eszközök közül jelen modellünkben a gyártói befizetések jelenlétének volt pozitív hatása az átlagos árszintre, a vényfelírás monitorozása és a generikus he- lyettesítés alkalmazása pedig negatív, árletörő hatást mutatott. Továbbá azt is kijelenthetjük, hogy a külső referencia-árazásnak még ha főhatáson át nem is, azonban az interakciókon keresztül egyértelmű árleszorító hatása van. A hatások pontosabb kiértékeléséhez keresztmetszeti eredmények idősoros elemzésére is szükség lenne, így a modell továbbfejlesztésének egyik kézenfekvő iránya az adatbázis idősorossá tétele, azaz az árak rendszeres időközönkénti monitorozása. A megfigyelt országok körének bővítése szintén előrelépést jelentene a modellezésben. De nem csupán a gyógyszerár adatbázis bővítése, hanem egyéb magyarázó változók beépítése is további lehetőségeket rejt magában, mint például a vizsgált gyógyszerkör kiváltási adatainak integrálása. Csakúgy mint a vizsgálatba bevont országok támogatási rendszerét tükröző bináris változók további, a jelenlegi két értéknél árnyaltabb kategóriákra történő felosztása. Az így megszülető adatbázis és a ráépülő modellezési környezet nem csak ezen modell továbbfejlesztésének adhat teret, hanem lehetőséget biztosít akár az országok közötti árinterakciók szimulálására, vagy például a sikeres globális árazási stratégiák feltárására. IRODALOMJEGYZÉK [1] J. Espin and J. Rovira: Analysis of differences and commonalities in pricing and reimbursement systems in Europe. A study funded by DG Enterprise and Industry of the European Commission, June 2007. [2] OECD Health Policy Studies: Pharmaceutical Pricing Policies in a Global Market, OECD, 2008. [3] OECD Health Data, OECD, 2010. [4] S. Vogler et al.: Pharmaceutical Pricing and Reimbursement Information (PPRI) Report, 2008. Elérhető online: http://ppri.oebig.at [5] S. Vogler et al.: Rational use of medicines in Europe, ÖBIG, 2010. Ligeti Imre, Püspöki Mihály, Dr. Harnos Andrea bemutatása a www.imeonline honlapon, Komáromi Tamás bemutatása lapunk IX. évfolyamának 7. számában olvasható. IME X. ÉVFOLYAM EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTANI KÜLÖNSZÁM 2011. JANUÁR 13
